Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2013. november 26., kedd

VISELKEDÉSI SZENVEDÉLY BETEGSÉGEK IV

A viselkedési szenvedélybetegségek IV
Talán furcsának tűnik, hogy a drogokkal egy szinten említünk bizonyos cselekvésformákat is.
- Ezek ugyan nem visznek mérgező anyagokat a szervezetbe, de ugyanúgy kicsúszhatnak a kontroll alól, mint az említett szerek.
A szenvedélyes cselekvések ugyanazt a funkciót töltik be, mint a drogok: színt, örömet és izgalmat visznek az életbe. Ezek a cselekedetek a felettük gyakorolt kontroll elvesztésekor válnak károssá: az egyén nem tud megállni akkor sem, amikor életét tettei már negatív irányba befolyásolják.
A viselkedési szenvedélybetegségek általános jellemzője, hogy az egyén leküzdhetetlen vágyat érez valamilyen tevékenység ismételt elvégzésére, annak ellenére, hogy az esetek többségében tisztában van magatartása helytelen voltával.
 A vágy egyre fokozódó, alig-alig legyőzhető feszültséget kelt benne, amit csak a cselekvés elvégzése old fel. A feszültség csökkenése kellemes érzést, megkönnyebbülést okoz. A megkönnyebbülés azonban legtöbbször rövid ideig tart, mert a kóros tevékenység erős bűntudatot vált ki.
-A viselkedési szenvedélybetegségekhez tartozik többek között a játékszenvedély, a kleptománia, a vásárlási kényszer, a munkamánia és újabban az Internet-függőség is. De a féltékenység is válhat szenvedélyszerűvé, sőt egy társhoz való beteges ragaszkodás is.
Kényszeres vásárlásról, mint szenvedélybetegségről akkor beszélünk, ha valaki szükségleteihez és anyagi lehetőségeihez képest túlságosan sokat és gyakran vásárol. A szenvedélyes vásárlók nagyon hosszú időt, sokszor órákat töltenek el egy-egy áruházban, üzletben.
-Viselkedésük további jellegzetessége, hogy a vásárolt holmit legtöbbször egyáltalán nem használják, elő sem veszik, sőt gyakran ki sem csomagolják. Más szenvedélybetegekhez hasonlóan erős késztetést, vágyat éreznek arra, hogy bemenjenek egy üzletbe, és válogassanak az árucikkek között. Belső feszültségük egyre fokozódik, ami csak a vásárlást követően oldódik. Gyakori, hogy a vásárlás után erős bűntudat alakul ki bennük.
-Jelentős különbségek mutatkoznak a vásárlási láz gyakoriságában. Vannak, akik naponta többször is betérnek egy-egy üzletbe, míg mások csak hetente vagy havonta egyszer. Kóros szenvedélyük a kényszeres vásárlókat súlyos adóságokba kergeti, ami családi életük megromlásához, kapcsolataik felbomlásához vezet.
A kényszeres vásárlás többnyire a nők betegsége. Nagyon gyakori, hogy sem maga a beteg, sem pedig környezete nem ismeri fel a bajt, ezért nem fordul szakemberhez.
A betegség kezelése szakember feladata, a gyógyuláshoz mindenképpen szükség van a család támogatására, megértésére.
A kóros játékszenvedély a szerencsejátékokhoz kapcsolódik. A szenvedélybetegre jellemző a kockázat megítélés zavara, feltétlenül hisz saját nyerő szisztémájában. Más szenvedélybetegekhez hasonlóan erős késztetést érez a játékra, feszültsége csak a játék alatt oldódik, a játék izgalma jelenti számára az örömérzést. A játékban lényeges elem számára a tét, anélkül nem tartja érdekesnek. Ha veszít, akkor erős bűntudatot érez cselekedete miatt, de rövid időn belül már azon töri a fejét, hogyan szerezzen pénzt a következő alkalomra. Ha nyer, akkor az ösztönzi a folytatásra. A szerencsejátékok természetesen a legtöbb ember számára anyagi veszteséggel, súlyos eladósodással járnak. Gyakori, hogy a játékszenvedély rabjai bűncselekményektől sem riadnak vissza, hogy megszerezzék a játékhoz szükséges pénzt.
A kóros játékszenvedély meglehetősen sok embert érint, számuk hazánkban is egyre emelkedik a játéktermek és a kaszinók elterjedésével párhuzamosan. A férfiak sokkal gyakrabban érintettek, mint a nők. A serdülőkorúakat – közülük is inkább a fiúkat – leginkább a pénznyerő automaták veszélyeztetik.
 De nem elhanyagolható a számítógépes játékok, a számítógépes árverések szerepe sem a függőség kialakulásában.
A „hagyományos” játékszenvedélyek (kártya, lóverseny, kaszinó) társadalmi megítélése nem egyértelmű, ami megnehezíti a betegség felismerését és gyógyítását. A szerencsejátékot gyakran tekintik „úri passziónak”, nem ismerik fel veszélyeit, következményeit.
A játékszenvedély gyakran társul depresszióval, alkohol- és drogfüggőséggel. Egyes szerzők szerint nem kizárt az örökletes tényezők szerepe sem.
A betegek gyógyszeres és pszichoterápiás kezelése természetesen szakember feladata. A játékszenvedélyről való leszokás nagyon nehéz, gyakori a visszaesés, még több évi szünet után is.
A munkamániás ember belső kényszert érez arra, hogy napi 16-18 órát dolgozzon. Tevékenységet nem valamilyen külső kényszerítő erő (pl. főnökei utasítása), nem is a pénz motiválja, hanem a munkavégzésből fakadó örömérzés. Életének értelmét a munka jelenti.
A munkamániás emberek túl sok feladatot vállalnak el, szinte mindenütt dolgoznak, nemcsak a munkahelyükön. Másokkal szemben türelmetlenné, bizalmatlanná válnak, azt hiszik, hogy a feladatokat csak ők tudják jól elvégezni, semmit sem bíznak másokra. Nem fordítanak elég időt kikapcsolódásra, pihenésre. Baráti kapcsolataikat munkájukra hivatkozva megszakítják, valójában felesleges időtöltésnek érzik a velük való együttlétet. Családtagjaikkal való kapcsolatuk is felszínessé válik. Állandóan fáradtak és ingerlékenyek, alvászavarokkal küzdenek. Gondolataik örökösen munkájuk körül járnak, semmi másra nem képesek tartósan odafigyelni.
Természetesen a munkamánia komoly következményekkel jár. A szervezet tartós terhelése, a pihenés, kikapcsolódás hiánya, az állandó stressz, szervi elváltozások kialakulásához vezet.
A munkamánia felismerése legtöbbször valamilyen testi tünet megjelenéséhez kötődik, és kezelése is azzal együtt történik. Az orvos legtöbbször életmódváltást javasol, a szabadidő tartalmas, kellemes eltöltését, a munkaidő fokozatos csökkentését.
Az Internet egészen új lehetőségeket hozott az emberek közötti kapcsolatteremtésbe, hiszen az egyénnek nem kell felfednie valódi azonosságát, inkognitóban vehet részt a világháló ugyancsak arc nélküli, sajátos játékszabályokat kialakító közösségeinek életében. A levelezési fórumokat rendszeresen használó internetezők sajátos, a valóditól sokszor eltérő arculatot alakítanak ki maguknak.
Az Internet lehetőséget ad számukra a valóságból való kilépésre, miközben egyfajta biztonságot is nyújt, egy közösséghez való tartozás élményét adja. Lehetőséget ad az önkifejezésre, az önértékelés erősítésére (pl. egy különben félszeg, gátlásos, a hivatalos ügyek intézésétől rettegő ember gyorsan és feszültségektől mentesen intézkedhet; egy kapcsolatteremtésben bizonytalan ember könnyen és gyorsan ismerkedhet stb.). Mindez természetesen a valóságtól való elszakadáshoz, egy álomvilág kialakulásához is vezethet, ami nehezíti a társadalmi beilleszkedést, a normális kapcsolatteremtést.
Az internetezés akkor válik káros, sőt kóros szenvedéllyé, ha jelentkeznek a szenvedélybetegségekre jellemző általános tünetek. Egyértelmű jel, ha valaki egyre több időt tölt el internetezéssel, és ingerlékeny, kedvetlen, ha erre nincs módja. Amikor leül a gép elé, felszabadulttá válik, kellemes érzés tölti el, addigi belső feszültsége csökken.
Más szenvedélybetegekhez hasonlóan elhanyagolja munkáját, barátait, családját. Minden gondolatát kitölti a számítógép, ha leül elé, akkor nem tudja az eltervezett időben abbahagyni a tevékenységet.
Az Internet-függőség jelenleg a serdülő és a fiatal korosztályokat, közülük is a fiúkat veszélyezteti.
Más szenvedélybetegségekhez hasonlóan, az Internet-függőség kezelése is szakember feladata.

#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése