Félelem gyermekkorban - Mikortól betegség?

Bármilyen furcsa, a félelmek is az emberi szervezettel együtt „fejlődnek”. Mástól fél egy óvodás, egy kisiskolás és megint mástól egy serdülő és a felnőtt. 

Természetes, ha az óvodás fél a szörnyektől

A csecsemő fél, ha akár csak néhány percre elválasztják az anyjától, megijed az idegenektől, az állatoktól, összerezzen a szokatlan, hangos zajoktól. 

Az óvodás már „tanulja” a félelmet, de megijed az orvostól, mert emlékszik arra, hogy korábban injekciót kapott tőle. Ebben a korban a fantázia fejlődésével megjelennek az elképzelt félelmek, például attól, hogy rosszat álmodik, de a mesebeli rablók, szörnyek is (a tévéről már nem is beszélve) okozhatják.

Iskolások félelmei valódibbak

Balesetektől, tűztől, sérüléstől fél az iskolás gyermek, de ebben a korban aggódhat az iskolai eredmények, osztályzatok miatt, és ekkor jelenik meg a társai, környezete elutasításától való félelme is. Más félelmek (pl. a sötéttől, szellemektől stb.) csökkennek ugyan, de erősödik a tévében megismert szörnyektől való rettegés. 

A serdülőkor új, az életkornak megfelelő félelmekkel jelentkezik. Megjelennek a nemi szereppel kapcsolatos félelmek, lényeges a kortársak elutasításától való riadalom. Erősödik az iskoláskorban megismert, iskolai teljesítménnyel kapcsolatos félelem, sőt ennek egy fordított formája is jelentkezhet, amikor a lányok attól félnek, hogy nem lesznek szexuálisan eléggé vonzók (pláne, ha okosabbak, mint a fiúk…). Ehhez hasonló érzés, amikor a fiúk amiatt aggódnak, hogy a jó tanulmányi eredményükért társaik strébernek tartják és kiközösítik őket.

 

 

Baj akkor van, ha félelemnek nincs oka

A testi sérüléstől, fájdalomtól, az állatoktól való félelem határozottan csökken ebben az életkorban, a haláltól, vagy a szeretett személy elvesztésétől való rettegés viszont gyakoribbá válik. Egyes megmagyarázhatatlan félelmek (pl. villámlástól, kígyótól) tartósan megmaradhatnak. 

A szorongás, a félelem és az aggodalom az egészséges fejlődés rendszeres velejárója, sőt annak hiánya a túlélést veszélyeztetné. Gondoljunk csak arra, hogy mi lett volna, ha őseink nem féltek volna a vadállatoktól, vagy a tűztől. Nem lenne jó, ha a mai kisiskolások nem ismernék a félelmet a zuhanástól, és bátran kiugranának a negyedik emeletről… 

Az igazi baj akkor van, ha a félelem, a szorongás a különleges helyzettől, vagy eseményektől függetlenül jelentkezik, esetleg annyira elhatalmasodik, hogy megzavarja az egyén kapcsolatait, fejlődését és mindennapi életét.

A szorongásos megbetegedések több alakban jelentkeznek serdülőkorban, és nem is nagyon ritkán: a serdülők 8–9%-át érinthetik, lányokat valamivel gyakrabban.

Fóbia

A fóbiás kamasz meghatározott körülmények között szorong, pl. nem tud emberek közé menni, retteg az iskolától, esetleg képtelen buszra, vonatra szállni. Vannak olyan fóbiák, amikor a gyermek bizonyos helyzetektől, tárgyaktól, állatoktól (repülés, vér, egér) iszonyodik. A fóbiák többsége elszigeteli a serdülőt a társaitól, ami tovább rontja az állapotát.

Pánikroham

Már kamaszkorban jelentkezhet. Ebben az esetben látszólag minden ok nélkül, nagyon erős rettegés keríti hatalmába a beteget. A panaszokhoz kifejezett testi tünetek is társulhatnak, szívdobogásérzés, verejtékezés, remegés. A beteg egy valójában nem létező veszély miatt „pánikol be” (minden objektív magyarázat nélkül halálfélelme támad, retteg a fulladástól, szívrohamtól, esetleg attól, hogy megőrül).

Kényszerbetegség

Kényszerbetegség esetén a beteget tartósan kínzó gondolatok gyötrik, és ezek látszólag értelmetlen cselekvésre sarkallják. Például a különböző kórokozóktól való félelmében akár százszor is kezet mos naponta, noha ő maga is érzi, hogy ez értelmetlen. A tökéletesen rendben lévő szekrényét újból és újból elrendezi. Annyira fél az elkéséstől, hogy mindig fél órával előbb érkezik mindenhová; ezerszer megnézi, hogy bezárta- e az ajtót stb. A kényszeres fiatalok általában intelligensek, rendszeretők, tanulmányi eredményük is jó, viszont gyakori köztük a tic súlyos formája és a kedélybetegség.

Extrém helyzet okozta félelem

Szokatlanul súlyos stresszhelyzetet követően, például közlekedési baleset, bántalmazás, szexuális erőszak után hosszú ideig jelentkezhet szorongásos állapot, melyben újra és újra gyötrő álmok, emlékek okoznak félelmet, és mindez szinte elviselhetetlen feszültséggel társul. 

A félelmek leküzdésében a családnak, a társaknak van komoly szerepük. A „bátorság” tanulható is: ha nagyon félek a sötétben, én magam oltom le a villanyt, és minél többször ismétlem, annál nagyobb a valószínűsége, hogy csökken a félelmem. 

A súlyos szorongásos betegségek kezelésében a gyógyszeres és pszichoterápiás kezelésnek egyaránt nagy jelentősége van, ezt azonban mindenképpen szakemberre kell bízni. 

http://www.patikamagazin.hu/

#1 Dr.BauerBela

---