Beszédhibák gyermekkorban

Beszédhibákon a beszéd különféle rendellenességeit, értik. Tágabb értelemben a vele összefüggő írás-olvasási hibákat is ide sorolják. Mivel a beszéd összetett folyamat, ezért sokféle beszédhiba van, például pöszeség, dadogás, hadarás, diszfónia. A beszédhibák gyakoribbak gyerekeknél, mint felnőtteknél, és férfiaknál gyakoribbak, mint nőknél.

-A három éves kor körüli élettani beszédhibák az ép beszédfejlődés velejárói.

-Súlyosság szerint megkülönböztetnek beszédhibákat, beszédzavarokat és beszédfogyatékosságot.

- A beszédre való tartós képtelenség a némaság, a számok megértésére való képtelenség az akalkulia, ami a diszkalkulia súlyos formája.

-Az írott nyelv használatára és megtanulására való képesség hiányának nincs önálló neve, az alexia és az agráfia körébe tartozik.

A beszédhibákat sokszor nem tekintik olyan súlyos problémának, mint amilyenek.

A beszéd összetettsége miatt többféle beszédhiba különböztethető meg. A terminológia nem egységes, ez megnehezíti a rendszerezést.

·                    Kiejtési zavarok: pöszeség

·                    Ritmuszavarok: hadarás, dadogás, pattogás,    skandálás, mutizmus

·                    Hangképzési zavarok: diszfónia és fonaszténia

·                    Kapcsolódó nyelvi zavarok: diszlexia, diszgráfia,      diszkalkulia

·                    Általános beszédzavarok: fejlődési diszfázia, afázia

A különféle beszédzavarok keveredhetnek is, és nem mindig lehet eldönteni, hogy melyik az elsődleges.

Súlyosság szerint

Súlyosság szerint megkülönböztetnek beszédhibákat, beszédzavarokat és beszédfogyatékosságot.

-Gyerekeknél a beszédhibákat perifériás, a beszédzavarokat és a beszédfogyatékosságot központi idegrendszeri károsodásoknak tudják be.

 Bármely károsodás lehet azonban kevésbé és erősebben súlyos, és akár teljesen megakadályozhatja a beszédet, az írás-olvasás megtanulását és az írásbeli kommunikációt, vagy a számfogalom kialakítását és a számolást.

A súlyosság megélése és megítélése szubjektív. Vannak, akik súlyos beszédrendellenességeik miatt akadályozva érzik magukat, mégis a beszéd a fő kommunikációs eszközük, és nem tekintik magukat fogyatékosnak.

- Beszédfogyatékosoknak inkább azok tekinthetők, akik nem beszélnek, vagy beszédük kisegítésre szorul, ezért alternatív vagy augmentatív kommunikációt (is) használnak, vagy egyáltalán nem kommunikálnak.

-Nem beszélőknek nevezik a némákon kívül az ideiglenesen beszédképteleneket, vagy például a mutistákat is, de fogyatékosságnak csak állandó, vagy legalábbis tartós állapot számít.

Okai

A beszédhibáknak többféle oka is lehet, amik külön-külön, vagy akár együtt is jelentkezhetnek.

Lehetnek a rossz minta követésének következményei, vagy szervi, funkcionális okai is.

-A szervi okok érinthetik a hallást, a beszélőszerveket vagy az agyi beszédfeldolgozó és beszédet irányító központokat. Az agyi központokat érintő okokat központi, a többi szervvel és beidegződésükkel kapcsolatos okokat periférikus okoknak nevezik. Mindegyik lehet veleszületett, vagy szerzett.

-Okozhatja fizikai bántalom, fertőzés, mérgezés, gyógyszerek, keringési zavarok, az idegpályák károsodása, és általában minden, ami rossz hatással van a beszélőszervekre, a hallásra és a megfelelő agyi központokra.

Kezelése

A kezelés tulajdonképpeni megkezdése előtt meg kell vizsgálni, hogy nincsenek-e szervi okok a háttérben. Ha találnak valamit, akkor először azt kell kijavítani. Egyes esetekben nem lehet a szervi okokat megszüntetni, például gégeeltávolítás vagy afázia esetén. A gége eltávolítása után nyelőcsöves beszéd tanulható; afázia esetén az agy megmaradt területeit állítják a nyelvi kommunikáció szolgálatába.

A szervi okok megoldása után sor kerülhet a logopédiai kezelésre. Ennek összetettsége és időtartama a beszédhiba összetettségétől, típusától és súlyosságától függ. A pöszeség viszonylag egyszerűen javítható,^]a dadogás^[ és a hadarás^[ már nehezebb, de az is sokat javulhat, különösen gyermekkorban. A mutizmus kezeléséhez már pszichológusra és a család bevonására is szükség van,^[4] és a terápia hosszadalmas és bonyolult. Az afázia és a dizartria orvosi segítséget is igényel, de összehangolt csapatmunkával itt is erőteljes javulás érhető el.

Következményei

A beszédhibák zavart okoznak a kommunikációban. Még az apró beszédhibák is zavarhatják a beszélőt, félénkké, visszahúzódóvá válhat, félhet a szerepléstől és az idegenektől. A gyerekek sokszor csúfolják és kiközösítik beszédhibás társukat.^[5] Beszédzavar esetén még a jó szándékú beszélgetőpartner figyelme is a beszédzavarra irányulhat.

Beszédfogyatékosság esetén a beszéd alapú kommunikáció korlátozott, hatékonyságát veszti; az érintett nem tudja megfelelően képviselni érdekeit, vagy gondolatait közölni. Az augmentáció vagy az alternatív kommunikáció valamelyest segít ezen, de nem tudja teljesen pótolni a beszédet.

 A némaság elszigeteli az egyént, sok néma még kérni, kérdezni sem tud.^[6] Esetükben fontos az asszertív kommunikációs stílus kialakítása és fenntartása.

http://hu.wikipedia.org

#1 Dr.BauerBela

---