Légúti fertőzések megelőzése gyermekkorban
A gyermekkorban
kialakuló légúti fertőzésekkel kapcsolatban a hangsúly mindig a megelőzésen van
–.
A
légutakban különböző területeken alakulhatnak ki fertőzések a náthától kezdve
egészen a súlyos tüdőgyulladásig. Ahogy hűl az idő, a vírusok és baktériumok
elterjedésére kell számítani. Nem csak a hőmérséklete
csökken, de a fűtési szezon miatt szárazabb is lesz a lakások levegője. Részben
ezek a változások felelősek az őszi-téli időszakra jellemző problémákért – mondta
Dr. Hauser Péter.
A nem az időjárásnak megfelelően felöltöztetett gyermekek könnyen megfáznak és benáthásodnak. Hideg időben a legtöbb légúti betegség náthával indul, a képződő váladék a orrmelléküregekbe, a középfülbe, a légcsőbe jutva megtapad, és komolyabb légúti megbetegedések okozójává válhat. Megelőzésként érdemes odafigyelni a gyermekek időjárásnak megfelelő réteges öltöztetésére. Ha már a náthára odafigyelve időben kezelést kezdünk – kisebbeknél orrszívással, nagyobbaknál orrfújás, esetleg orrcseppek alkalmazása –, számos súlyosabb megbetegedés kialakulása megelőzhető –Nemcsak a hidegebb levegő okozhatja a betegségek kialakulását, hanem a fűtési szezonban a lakások szárazabb levegője is hajlamosíthat számos légúti betegségre. A légcsőben és a légutak többi részében elhelyezkedő nyálkahártya a száraz levegőben könnyebben kiszárad. Emiatt a légutak védelmét biztosító tisztító folyamatok nem működnek, a váladék beszárad, nem tudjuk azt felköhögni. A letapadt váladékban szaporodni kezdenek a kórokozók. Ez a folyamat az otthoni levegő megfelelő páratartalmának biztosításával előzhető meg. Ehhez érdemes megfelelő párásító készülékeket alkalmazni a fűtőtesteknél.
A harmadik fontos tényezőnek számítanak a betegségek kialakulásában az óvodai, iskolai közösségek, amelyekben a köhögő és náthás gyermek könnyen átadja társainak a kórokozókat cseppfertőzés útján. Rövid idő alatt egy egész iskolai osztály, óvodai csoport megbetegedhet. Sajnos manapság a szülők – a munkahelyükön észlelhető fokozott elvárások miatt – halogatják, hogy kezdődő tünetek esetén gyermekükkel otthon maradjanak. Emiatt sokszor éppen annyival tovább járnak a gyermekek iskolába, óvodába még enyhe tünetekkel, hogy a betegséget el tudják terjeszteni társaik között. Felelősnek kell lennünk nemcsak saját gyermekünkért, hanem a társaikért is: ha kezdődő köhögést, náthát észlelünk gyermekünknél, inkább ne járjon közösségbe, amíg tünetmentes nem lesz.
A nem az időjárásnak megfelelően felöltöztetett gyermekek könnyen megfáznak és benáthásodnak. Hideg időben a legtöbb légúti betegség náthával indul, a képződő váladék a orrmelléküregekbe, a középfülbe, a légcsőbe jutva megtapad, és komolyabb légúti megbetegedések okozójává válhat. Megelőzésként érdemes odafigyelni a gyermekek időjárásnak megfelelő réteges öltöztetésére. Ha már a náthára odafigyelve időben kezelést kezdünk – kisebbeknél orrszívással, nagyobbaknál orrfújás, esetleg orrcseppek alkalmazása –, számos súlyosabb megbetegedés kialakulása megelőzhető –Nemcsak a hidegebb levegő okozhatja a betegségek kialakulását, hanem a fűtési szezonban a lakások szárazabb levegője is hajlamosíthat számos légúti betegségre. A légcsőben és a légutak többi részében elhelyezkedő nyálkahártya a száraz levegőben könnyebben kiszárad. Emiatt a légutak védelmét biztosító tisztító folyamatok nem működnek, a váladék beszárad, nem tudjuk azt felköhögni. A letapadt váladékban szaporodni kezdenek a kórokozók. Ez a folyamat az otthoni levegő megfelelő páratartalmának biztosításával előzhető meg. Ehhez érdemes megfelelő párásító készülékeket alkalmazni a fűtőtesteknél.
A harmadik fontos tényezőnek számítanak a betegségek kialakulásában az óvodai, iskolai közösségek, amelyekben a köhögő és náthás gyermek könnyen átadja társainak a kórokozókat cseppfertőzés útján. Rövid idő alatt egy egész iskolai osztály, óvodai csoport megbetegedhet. Sajnos manapság a szülők – a munkahelyükön észlelhető fokozott elvárások miatt – halogatják, hogy kezdődő tünetek esetén gyermekükkel otthon maradjanak. Emiatt sokszor éppen annyival tovább járnak a gyermekek iskolába, óvodába még enyhe tünetekkel, hogy a betegséget el tudják terjeszteni társaik között. Felelősnek kell lennünk nemcsak saját gyermekünkért, hanem a társaikért is: ha kezdődő köhögést, náthát észlelünk gyermekünknél, inkább ne járjon közösségbe, amíg tünetmentes nem lesz.
Az
őszi-téli időszakban gyakrabban kialakuló hörghurut, középfül-, orrmelléküreg-
és tüdőgyulladás mellett még két kórképre érdemes felhívni a figyelmet, amely
súlyosabb formában inkább az óvodás és bölcsődés korosztályt érintheti.
Az egyik a gége (krupp,
laringitis) vagy a légcső (tracheitis) gyulladásával jelentkező kórkép, amelyet gyakran láz előz meg, majd ugató
jellegű intenzív köhögés, belégzési „húzás”, esetenként rekedtes hang jellemez.
Hátterében leggyakrabban vírusfertőzés áll. Kezelése elsősorban a gyulladt
nyálkahártyák duzzanatának csökkentésére irányul. Első lépésként – mivel
leggyakrabban az éjszakai órákban jelentkezik – a jól felöltöztetett gyermeknél
az ablak kinyitása és a hideg, párás külső levegő beengedése is segíthet. Ha
rendelkezésre áll, párásító készülékkel is hasonló körülmények hozhatók létre.
Amennyiben ezek nem segítenek, és a kórkép először alakul ki súlyosabb
formában, akkor kórházi ellátást igényel. Ismételt kialakulása esetében, ha a
gyermek háziorvosa indokoltnak látja, receptre kiváltható, kúpban alkalmazott
gyógyszerekkel otthon is megelőzhető a kórházi kezelés.
Az úgynevezett obstruktív bronchitis, vagyis a hörghurutnak a légutak kisebb átmérőjű járatainak szűkületével járó formája is gyakrabban fordul elő ebben az időszakban. Az arra hajlamos gyermekeknél otthon legtöbbször rendelkezésre álló inhalációs gyógyszerekkel megkísérelhető kezelni, azonban súlyosabb esetekben sajnos nem mindig elkerülhető a kórházi kezelés.
Az úgynevezett obstruktív bronchitis, vagyis a hörghurutnak a légutak kisebb átmérőjű járatainak szűkületével járó formája is gyakrabban fordul elő ebben az időszakban. Az arra hajlamos gyermekeknél otthon legtöbbször rendelkezésre álló inhalációs gyógyszerekkel megkísérelhető kezelni, azonban súlyosabb esetekben sajnos nem mindig elkerülhető a kórházi kezelés.
Emellett egyre gyakrabban figyelhetők meg elsősorban enyhe vírusfertőzésre emlékeztető, elhúzódó enyhe köhögéssel járó, láz nélküli kórformák, amelyeknek több hetes fennállása esetében a vírusos kép ellenére is gyakran sikeres lehet egy rövid antibiotikus kúra.
A legtöbb őszi-téli légúti betegség megelőzésében segítséget jelenthet a szervezet védekező rendszerének megerősítése. A nyári időszakban a friss zöldség- és gyümölcs fogyasztása és a sok napfény révén bőségesen biztosítottak szervezetünk számára a vitaminok. Az őszi-téli időszakban is érdemes odafigyelni a vitaminok megfelelő utánpótlására, friss déli gyümölcsök, zöldségek, illetve házi savanyúságok rendszeres fogyasztása révén.
A legtöbbet a megelőzéssel tehetjük az őszi-téli időszakok gyermekkori légúti betegségeinek kialakulása ellen. Nagy öröm, ha gyermekeink megfelelő odafigyeléssel, hiányzások nélkül tudják végigcsinálni az őszi-téli iskolai, óvodai időszakot
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése