Fertőzésre hajlamos, krónikus beteg gyermekek és a védőoltás

Fertőzésre hajlamos, krónikus beteg gyermekek és a védőoltás

Előfordulnak krónikus betegségek, amelyek különösen fontossá teszik, hogy a gyermek a kötelező védőoltásokon túl is oltva legyen bizonyos fertőzésekkel szemben, valamint olyanok is, amelyek fennállása esetén az oltás ellenjavallt.

Szerző: Dr. Novák Hunor | Lektor: Dr. Ipolyi-Topál Gitta
Publikálás dátuma: 2015-10-05

Normális, ha egy gyermek gyakran betegeskedik?

A statisztikák azt mutatják: 6 éves kor alatt átlagosan legalább 6 megfázás fordul elő évente egy gyermeknél, s az átlagosan 12 napig tart. Nehéz meghatározni, mi számít kórosan soknak, az orvos azonban megpróbálhatja kizárni azokat az okokat, amik fokozzák a fertőzésekre való hajlamot. A kivizsgálásnak nem csak az immunológiai vizsgálat a része, keresni kell egyéb, akár ritka betegségeket, tényezőket is (krónikus betegségek, hormonális zavar, lépműködési zavar, helytelen táplálkozás és életmód stb.). Ténylegesen komoly betegség a gyakori felső légúti fertőzések hátterében szerencsére viszonylag ritka. Az alapbetegségek befolyásolhatják azt, hogy egy gyermeknek kaphat-e bizonyos védőoltásokat, illetve hogy a kötelezőkön kívül még melyeket kell megkapnia.

A védőoltás az orvostudomány legnagyobb találmánya

A védőoltások világszerte százmilliók életét mentették meg, használatuk biztonságos, életmentő hasznuk messze felülmúlják a minimális kockázatukat. A kötelező védőoltások tekintetében hazánk az egyik legjobban kiépített rendszerrel büszkélkedhet. A kötelezőkön túl számos egyéb, nem kötelező védőoltás beadására is van lehetőség, amelyek megelőzésként hasznosak a fertőzésre valamilyen okból hajlamos gyermekek esetében is.

Léphiány vagy lépfunkciózavar esetén az oltások különösen fontosak

A lép kulcsfontosságú szerepet játszik a fertőzések, különösen a tokos baktériumok elleni védelemben. A lép funkciózavara vagy hiánya esetén fokozott a súlyos, akár halálos fertőzések kockázata. A lép funkciójának zavarához vezethet többek között a kezeletlen, nem felismert gluténérzékenység (cöliákia), a gyulladásos bélbetegségek és egyes autoimmun betegségek is. A betegség vagy sérülés miatti lépeltávolítás után a fertőzés kockázata jelentős. Három baktérium jelenthet nagy problémát, ezek ellen azonban létezik védőoltás:

• A Pneumococcus tüdőgyulladást, gennyes középfülgyulladást és agyhártyagyulladást okozhat, a védőoltás 2014 közepe óta születő újszülöttek számára kötelező (a régebben születetteknek szabadon választható volt).
• A Meningococcus járványos gerincvelő- és agyhártyagyulladást okoz. A legtöbb törzs ellen van védőoltás, tavaly óta pedig hazánkban is kapható a gyakori és veszélyes, B-típusú Meningococcus-törzs elleni oltás is.
• A Haemophilus influenzae agyhártyagyulladást, tüdőgyulladást, középfülgyulladást, szepszist okozhat, a veszélyes törzs elleni védőoltás 1999 óta mindenkinek kötelező.

Negyedik oltásként ajánlott továbbá évente a szezonális influenza oltás beadása (a trivalens oltóanyag háromféle vírustörzs ellen véd). Fontos ezeknek az oltásoknak az időzítése és szükség esetén későbbi ismétlése is. A fenti, különösen a tokos baktériumok elleni védőoltások azok számára is ajánlottak, akinél nincs kimutatott lépfunkciózavar.

Amikor nem ajánlott oltani

Vannak gyermekek, akiknek az oltása ellenjavallt, vagy csak oltási szaktanácsadóval történő konzultációt követően adható be. Ide tartoznak

• az oltóanyag komponenseire allergiás gyermekek,
• egyes speciális immunhiánnyal rendelkezők,
• az immunrendszert gyengítő szereket szedők (immunszupresszív szerek, szteroid),
• krónikus fertőzésben szenvedők stb.

Ezekben az esetekben az előny/kockázat arányt kell mérlegelnie az orvosnak.

A valamilyen okból oltatlan gyermekek szempontjából különösen fontos a nyájimmunitás, vagyis hogy a körülöttük élők oltva legyenek, így megvédjék őt a fertőző betegségektől!

#1 Dr.BauerBela

---