Szemtekerezgés (nystagmus)
A bulbus oculi akaratunktól független, ritmikus, rezgésszerű vagy unduláló, kisebb-nagyobb gyorsaságú ide-oda mozgásait nystagmusnak nevezzük.Lehet fiziológiás és patológiás. Fiziológiás nystagmus az optokinetikus nystagmus, amelynek tipikus példája a mozgó vonat ablakán kitekintő, tájat néző szemen jön létre. Az optokinetikus nystagmus horizontális és szökellő jellegű. Felhasználható a látásélesség objektív vizsgálatára, és ezáltal az aggraváció leleplezésére: 40 cm magasságú, függőlegesen fekete-fehér csíkozású hengert forgatunk a vizsgált szeme előtt. A hengereken a csíkok vastagsága különböző. Míg a vizsgált a csíkokat különállónak látja, addig nystagmusa van, ha a csíkok nagyon vékonyak és összefüggő szürkés szín alakul ki a hengeren, akkor a nystagmus megszűnik. Azon csíkok vastagságából, ahol még látható a nystagmus, kiszámítható a látásélesség. Fiziológiás nystagmus a maximális oldalra nézéskor keletkező szemtekerezgés.
Patológiás nystagmus lehet a labyrinthus eredetű nystagmus. A n. vestibularis fokozott ingerlékenysége miatt jön létre. Néha agydaganat korai jele a centrális eredetű nystagmus. A vestibularis agyidegmagvakban létrejövő kompresszió vagy daganatos infiltráció okozza.
Congenitalis nystagmus.
Jellemzője, hogy már az újszülöttön látható, fixáláskor fokozódik, horizontális irányú, nagy hullámú.
Latens nystagmus. Az egyik szem letakarásakor a másik szemen látjuk. A korai kancsalság vagy latens strabismus tünete.
Amblyopiás nystagmus. Oka bilateralis veleszületett gyengelátás. Az amblyopia különböző szembetegségek miatt alakul ki.
Toxikus nystagmus . Mérgek, narkotikumok, alkohol okozhatja. Oldalra nézéskor fokozódik. Cerebelláris eredetű.
A nystagmus vizsgálatára szolgál a nystagmográf. A szemorvos feladata a szemészeti okok kizárása vagy bizonyítása. A nystagmus nem gyógyítható.
Latens nystagmus. Az egyik szem letakarásakor a másik szemen látjuk. A korai kancsalság vagy latens strabismus tünete.
Amblyopiás nystagmus. Oka bilateralis veleszületett gyengelátás. Az amblyopia különböző szembetegségek miatt alakul ki.
Toxikus nystagmus . Mérgek, narkotikumok, alkohol okozhatja. Oldalra nézéskor fokozódik. Cerebelláris eredetű.
A nystagmus vizsgálatára szolgál a nystagmográf. A szemorvos feladata a szemészeti okok kizárása vagy bizonyítása. A nystagmus nem gyógyítható.
A
bénulásos kancsalságra jellemző, hogy a kancsalsági szög a különböző
tekintési irányokban változik. A kancsalság miatt kettősképek
keletkeznek, amelyek a beteget zavarják. Csak ritkán alakul ki
szuppresszió, amely a kettősképek csökkenését, elmúlását jelenti.
A 12 agyideg közül 3 a külső szemizmok beidegzésében vesz részt (n. trochlearis: m. obl. sup., n. abducens: m. rect. ext., n. oculomot: m. rect. sup., inf., med., m. obl. inf.). Az idegek bénulása az általa beidegzett izmok csökkent funkcióját vagy működésképtelenségét okozza. A szemorvos feladata megállapítani, hogy melyik ideg bénult. Ennek vizsgálata úgy történik, hogy a kilenc fő tekintési irányba nézetve a beteget, megállapítjuk, hogy hol keletkeznek kettősképek. A kettősképekre két szabály vonatkozik:
1. mindig a perifériás kép tartozik a bénult szemhez
2. a hibás kép ott keletkezik, ahová a bénult izom vitte volna a szemgolyót
Az egyes izmok bénulásának jellegzetes tünetei vannak: a n. abducens paresise a m. rectus lateralis bénulását okozza, amelynek következtében a bénulás oldalán a szem befelé kancsalít, és kifelé tekintése akadályozott. A n.trochlearis paraesisében (m. obliqus superior bénulás) befelé és lefelé tekintéskor a bénult szem mozgása elmarad az ép szemhez képest. A n. oculomotorius bénulása négy külső szemizom működését károsítja: m. rectus superior, inferior, medialis és m. obliqus inferior. A bénult oldalon a szem kifelé és lefelé tekintő helyzetben áll. A m. levator palpebrae superioris bénulása miatt ptosis is kialakul. Ha ezekhez a tünetekhez tág, fényre nem vagy renyhén reagáló pupilla társul, akkor a kiváló ok valószínű az a. communicans posterior aneurizmája. Ha nincs pupillareakció-kiesés, úgy vaszkuláris okokra gondolhatunk. A szemizom-bénulások kombináltan is előfordulhatnak.
A szemizmok csökkent működését nem csak az idegek bénulása okozhatja. A myastheniákban változó mértékű ptosis és motilitászavar fordul elő.
Az endokrin orbitopathiák akut szakaszában változó mértékű és irányú szemmozgászavarok fordulnak elő, amelynek oka az izmok gyulladásos beszűrődése. A krónikus szakaszban hegesedés alakul ki. Az izmok hegesedése által okozott szemmozgászavarok műtéttel gyógyíthatók.
A supranucleáris bénulásokban tekintészavarok jellemzők. Az asszociált bénulásokban a kóros folyamat a capsula interna felett van, a beteg a kóros oldalon felfelé és kifelé tekint. Az internucleáris bénulásra jellemző, hogy a kóros oldalon az addukció igen lassú, míg a másik oldalon normális.
A szemtekerezgés előfordulhat fiziológiásan és kóros körülmények között. A kóros rezgések központi idegrendszeri bántalmak tünetei.
#1 Dr.BauerBela
A 12 agyideg közül 3 a külső szemizmok beidegzésében vesz részt (n. trochlearis: m. obl. sup., n. abducens: m. rect. ext., n. oculomot: m. rect. sup., inf., med., m. obl. inf.). Az idegek bénulása az általa beidegzett izmok csökkent funkcióját vagy működésképtelenségét okozza. A szemorvos feladata megállapítani, hogy melyik ideg bénult. Ennek vizsgálata úgy történik, hogy a kilenc fő tekintési irányba nézetve a beteget, megállapítjuk, hogy hol keletkeznek kettősképek. A kettősképekre két szabály vonatkozik:
1. mindig a perifériás kép tartozik a bénult szemhez
2. a hibás kép ott keletkezik, ahová a bénult izom vitte volna a szemgolyót
Az egyes izmok bénulásának jellegzetes tünetei vannak: a n. abducens paresise a m. rectus lateralis bénulását okozza, amelynek következtében a bénulás oldalán a szem befelé kancsalít, és kifelé tekintése akadályozott. A n.trochlearis paraesisében (m. obliqus superior bénulás) befelé és lefelé tekintéskor a bénult szem mozgása elmarad az ép szemhez képest. A n. oculomotorius bénulása négy külső szemizom működését károsítja: m. rectus superior, inferior, medialis és m. obliqus inferior. A bénult oldalon a szem kifelé és lefelé tekintő helyzetben áll. A m. levator palpebrae superioris bénulása miatt ptosis is kialakul. Ha ezekhez a tünetekhez tág, fényre nem vagy renyhén reagáló pupilla társul, akkor a kiváló ok valószínű az a. communicans posterior aneurizmája. Ha nincs pupillareakció-kiesés, úgy vaszkuláris okokra gondolhatunk. A szemizom-bénulások kombináltan is előfordulhatnak.
A szemizmok csökkent működését nem csak az idegek bénulása okozhatja. A myastheniákban változó mértékű ptosis és motilitászavar fordul elő.
Az endokrin orbitopathiák akut szakaszában változó mértékű és irányú szemmozgászavarok fordulnak elő, amelynek oka az izmok gyulladásos beszűrődése. A krónikus szakaszban hegesedés alakul ki. Az izmok hegesedése által okozott szemmozgászavarok műtéttel gyógyíthatók.
A supranucleáris bénulásokban tekintészavarok jellemzők. Az asszociált bénulásokban a kóros folyamat a capsula interna felett van, a beteg a kóros oldalon felfelé és kifelé tekint. Az internucleáris bénulásra jellemző, hogy a kóros oldalon az addukció igen lassú, míg a másik oldalon normális.
A szemtekerezgés előfordulhat fiziológiásan és kóros körülmények között. A kóros rezgések központi idegrendszeri bántalmak tünetei.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése