Biztonságban a baba- totyogó a lakásban

Biztonságban a baba- totyogó a lakásban

Most már értem, miért olyan könnyű visszanyerni az alakunkat egy év körüli totyogónk mellett…El sem hiszem, hogy kisfiam,- aki alig  egy éve pirinyó kis újszülött volt, aki háton feküdt egész nap, és minden kis kalimpálásának annyira örültünk- most két lábon járó kis totyogó, mit togyogó, rohanó kis ember!

Fáradhatatlan, minden érdekli. Legújabban a konyhafiókok kipakolása. Én pedig rohanok utána, és próbálom megakadályozni, hogy a világ felfedezése közben bármi baj érje. Úgy érzem, ezer és ezer veszély leselkedik rá! Már könnyedén kinyitja a harmonika ajtókat, így könnyedén bejut a fürdőszobába, wc-be is. Bár úgy gondolom, egész nap minden figyelmem az övé, elég egy váratlan telefoncsörgés, ami miatt éppen csak átszáguldok a másik szobába, a baj máris megtörténhet.

Amennyire lehet, megkönnyítettem a helyzetem, és a lehető leg „bababiztosabb” lakást igyekeztem kialakítani. Első dolgom volt az elérhető magasságban lévő konnektorokat bedugaszolni a bababoltokban kapható műanyag dugókkal. Meg a nem elérhető magasságban levőket is. Biztos ami biztos. Ezeknek két fajtája van, az egyik az elforgatós, a másik, amelyiket kis műanyag kulccsal lehet kivenni a konnektor használata előtt. Én ez utóbbit jobban szeretem, az elforgatós majdhogynem mamabiztos is… A babaszoba és a konyhaajtó helyére rácsos kisajtó került, bár ha megpróbálom a kicsit be- vagy épp kizárni valahonnan, nemtetszésének olyan hangot ad, hogy biztos lehet benne, ilyen gonoszság meg sem fordul többé a fejemben. Alap, hogy minden bútordarabon a törékeny, lenyelhetően apró vagy egyéb okból általam veszélyesnek minősített tárgyak-tehát gyakorlatilag minden- egyre magasabbra és magasabbra kerül. Szegény hörcsög –igaz, nem a baba, hanem a saját jól felfogott érdekében- konkrétan a szekrény tetején lakik.

Nálunk egyáltalán nincs a lakásban szobaajtó, így ajtócsapódás-gátlókra nem volt szükség, fiók és szekrényzárakra annál inkább. Sajnos hiába hagytunk kisebb vagyonokat a bababoltokban, még a leguniverzálisabb (értsd: legdrágább) zárak sem akartak klappolni a mi fiókjainkkal. Végül a nagyapák oldották meg a dolgot, a fiók oldalára kis rigliket szereltek. Beletelt fél napba, amíg az összes szekrény- és fiókzárat ellátták az ötletes kis tartozékkal. A gyereknek fél percébe sem került, mire rájött, hogyan működik az új rendszer. Azóta is a nap legnagyobb részében a zoknikat és apa alsóit pakoljuk, ő ki, én vissza.

Mikor  járni kezdett, minden asztal sarkára helyes tenyérlenyomatot formázó “eséstompító” élvédők kerültek. Persze a kisfiam újra és újra megmutatja, hogy az asztalsarkokon túl hova kellene még ilyeneket elhelyezni.

A konyha mindennél izgalmasabb hely totyogónk számára. Ha nem zárod ki rácsos ajtóval a kicsit, jobb ha beszerzel sütőajtó zárót, hűtőszekrény zárat, biztonsági tűzhelygombot és tűzhelyrácsot. Én tutira megyek: ha a konyhában van dolgom, addig inkább járókába teszem, etetőszékbe ültetem.

És mindemellett folyamatosan, egész nap rajta tartom a szemem. Mindkettőt.

#1 Dr.BauerBela

---