Fogzás
tünetei és kezelése
A fogzás a gyerekek tejfogának előbújását, illetve az
azt megelőző időszakot jelenti. A tejfogak fejlődése már magzatkorban
megkezdődik, nagyjából hathetes korban. A születés pillanatára már a tejfogak
koronái is kifejlődnek, a gyökerük ekkor kezd el kiépülni. A kibújás akkor
indul meg, amikor már a gyökerek is megfelelő stádiumba kerülnek, a csontból
elkezdenek kifelé nőni a szájüreg felé.
Tünetek: fokozott
nyélképződés csecsemőnél, nyűgösség csecsemőnél,
hígabb széklet
csecsemőnél, duzzadt íny
csecsemőnél
A tejfogak előretörése 6 hónapos kor körül kezdődik
és nagyjából 2 éves korig tart. Szóródás persze lehet: van, akinél a folyamat
már 3-4 hónapos korban megindul, egy-egy tejfog már ekkor előbújik. Olyan kicsi
is van, akinél csak 9-11 hónapos kor körül kezdődik meg a fogzás, még ez is
teljesen normális. Ha viszont a fogak előbújása még az első születésnap után
sem indul meg, már érdemes megkeresni ennek okát.
A fiúk foga általában később bújik ki, lányoknál ez a folyamat jellemzően hamarabb elkezdődik. Általánosítani viszont nem lehet, alapigazságnak ez sem tekinthető.
A fiúk foga általában később bújik ki, lányoknál ez a folyamat jellemzően hamarabb elkezdődik. Általánosítani viszont nem lehet, alapigazságnak ez sem tekinthető.
A
fogzásnak többféle jele is lehet.
Tipikusan ilyen, hogy a csecsemőknél fokozódik a nyálképződés, gyulladásszerű
állapotba kerül az íny amiatt, mert az állcsontban változás történik, a piciny
fog pedig elkezdni áttörni az ínyt. Árulkodó jel lehet az is, hogy a kicsik
kicsit nyűgösebbé, sírósabbá válnak, mindent bevesznek a szájukba, rágcsálják
akár a kezüket is, nyomkodják az ínyüket. Ebből arra lehet következtetni, hogy
az íny már bizsereg, esetleg fáj is.
A fogzásnak több fokozata is lehet: vannak kicsik, akiknél mindez fel sem tűnik, míg másoknál a nyálképződés annyira erőteljes, hogy a csecsemőnek az álla és a nyaka is folyamatosan nyálas lesz. Ez okozhat enyhe bőrpírt is. A csecsemőnek ez idő tájt a széklete is változhat, hígabb lehet. Emellett jelentkezhet enyhe hőemelkedés is, esetleg láz is. Utóbbi esetben már érdemes gyerekorvoshoz fordulni, de szimpla hőemelkedésnél erre még nincs szükség. Vannak olyan kicsik is, akiknél a fogzás a fájdalom miatt étvágytalanságot is okoz.
A fogzásnak több fokozata is lehet: vannak kicsik, akiknél mindez fel sem tűnik, míg másoknál a nyálképződés annyira erőteljes, hogy a csecsemőnek az álla és a nyaka is folyamatosan nyálas lesz. Ez okozhat enyhe bőrpírt is. A csecsemőnek ez idő tájt a széklete is változhat, hígabb lehet. Emellett jelentkezhet enyhe hőemelkedés is, esetleg láz is. Utóbbi esetben már érdemes gyerekorvoshoz fordulni, de szimpla hőemelkedésnél erre még nincs szükség. Vannak olyan kicsik is, akiknél a fogzás a fájdalom miatt étvágytalanságot is okoz.
Fogzás ideje alatt a baba gyakran rágja játékait
Ha a szülők bepillantanak a kicsi szájába, jól láthatják, hogy az íny duzzadt és vöröses, néha vérzés miatt még kékes is. Az a terület, amelyiken a fog éppen kezd áttörni, egészen hólyagszerűvé is válhat. Az íny annál fehérebb, mindén közelebb van hozzá a fog. Amikor az már áttöri, enyhül a duzzanat és visszahúzódik a gyulladás, bár a fog körül körkörösen még ekkor is látható pirosabb terület. Ez teljesen normális jelenség, a fogelőretörés befejeztével ez a panasz is megszűnik.
Először jellemzően az alsó kis fogak törnek előre, azokat követik a felső középsők. Harmadik körben az oldalsó kis metszőfogak bújnak elő, amelyeket nagyjából egy-másfél éves kor körül az első kis őrlőfog követ. A következő lépésben általában a szemfogak jelennek meg, végül pedig, nagyjából két éves kor körül a leghátsó őrlőfogak törnek elő. Ezek a fogak már nagyobb koronával rendelkeznek, így kibújásuk a kicsiket jobban megviseli, míg a vékonyabb metszőfogakkal gond nem nagyon szokott lenni.
Változó, hogy egy fog mennyi idő alatt tör ki teljesen, általánosságban csak az mondható el, hogy az áttörés után a korona jellemzően pár hét alatt teljesen kibújik. Annál a gyereknél, akinél maga az áttörés is lassabban megy végbe, jellemzően a kibújási folyamat is hosszabb idő alatt zárul.
Ha a fogzás fokozott nyálképződéssel jár, amiatt
pedig a csecsemő bőre bepirosodik, érdemes bőrvédő krémeket használni. Ha a pici
a folyamat miatt időnként nyűgösebb, akkor célszerű többet játszani vele,
elterelni a figyelmét.
Ha a kicsiknél a fogzás miatti fájdalom étvágytalanságot is okoz, akkor fájdalomcsillapítót, jellemzően kúpot, enyhe, lokális készítményeket, gyulladáscsillapítókat, hűsítő zseléket is lehet használni. Kivételes esetben alkalmazható lidokain is, de csak kellő körültekintéssel, ritkán, maximum naponta háromszor. Speciális rágókákat szintén érdemes lehet a babának adni, azzal ugyanis nyomást tud gyakorolni az állkapocsra, segítve ezzel a fog áttörését. Ezeket az eszközöket érdemes használat előtt hűtőben tárolni, mert ezáltal hűsítik is az adott területet, csökkentik gyulladását. Már léteznek olyan rágókák is, amelyekbe pici víztartály került, ezáltal pedig tovább maradnak hidegek. Van ilyen termékből olyan, amelyet alapvetően az első fogakra terveztek, és olyan x-alakú is, amellyel inkább a hátsó fogak érhetők el könnyebben. De a gyerekek ezek nélkül is feltalálják magukat, mindent úgy rágnak, ahogy éppen jól esik nekik.
A pici szájápolásán a fogzás megindultával változtatni kell: míg azt megelőzően az ínyt étkezések után elegendő nedves gézzel, pici, speciális kesztyűvel tisztogatni, addig az első fogak kibújásakor már érdemes speciális kis kefét is beszerezni. Már többféle babafogkefe is kapható, köztük olyan is, amelyiknek rágókája van. Ezekkel a picik idővel gyakorolni is tudják a fogmosást. Ha a gyerekek már nagyobbak, akkor a kefére korosztályuknak szánt fogkrém is kerülhet filmszerű rétegben. Azért csak ilyen vékonyan, hogy még véletlenül se nyeljék le. De persze a nulla éves kortól használható fogkrémek akkor sem okoznak problémát, ha a pici esetleg lenyeli; ennek oka, hogy fluorid alig van bennük. Az adag a tejfogak számának növekedésével párhuzamosan emelhető, 2 éves korban már borsónyi mennyiség is kerülhet a kefékre.
Ha a kicsiknél a fogzás miatti fájdalom étvágytalanságot is okoz, akkor fájdalomcsillapítót, jellemzően kúpot, enyhe, lokális készítményeket, gyulladáscsillapítókat, hűsítő zseléket is lehet használni. Kivételes esetben alkalmazható lidokain is, de csak kellő körültekintéssel, ritkán, maximum naponta háromszor. Speciális rágókákat szintén érdemes lehet a babának adni, azzal ugyanis nyomást tud gyakorolni az állkapocsra, segítve ezzel a fog áttörését. Ezeket az eszközöket érdemes használat előtt hűtőben tárolni, mert ezáltal hűsítik is az adott területet, csökkentik gyulladását. Már léteznek olyan rágókák is, amelyekbe pici víztartály került, ezáltal pedig tovább maradnak hidegek. Van ilyen termékből olyan, amelyet alapvetően az első fogakra terveztek, és olyan x-alakú is, amellyel inkább a hátsó fogak érhetők el könnyebben. De a gyerekek ezek nélkül is feltalálják magukat, mindent úgy rágnak, ahogy éppen jól esik nekik.
A pici szájápolásán a fogzás megindultával változtatni kell: míg azt megelőzően az ínyt étkezések után elegendő nedves gézzel, pici, speciális kesztyűvel tisztogatni, addig az első fogak kibújásakor már érdemes speciális kis kefét is beszerezni. Már többféle babafogkefe is kapható, köztük olyan is, amelyiknek rágókája van. Ezekkel a picik idővel gyakorolni is tudják a fogmosást. Ha a gyerekek már nagyobbak, akkor a kefére korosztályuknak szánt fogkrém is kerülhet filmszerű rétegben. Azért csak ilyen vékonyan, hogy még véletlenül se nyeljék le. De persze a nulla éves kortól használható fogkrémek akkor sem okoznak problémát, ha a pici esetleg lenyeli; ennek oka, hogy fluorid alig van bennük. Az adag a tejfogak számának növekedésével párhuzamosan emelhető, 2 éves korban már borsónyi mennyiség is kerülhet a kefékre.
A fogzásnak szövődménye általában nincs, egyedül az
fordulhat elő, hogy a hőemelkedés miatt nő a fertőzésveszély.
Kapcsolódó cikkeink
- Nagyon ritkán, de előfordul, hogy a tejfogak csökevényes formában már születéskor megjelennek, jellemzően az alsó metszőfogak területén. Ezek általában még nem a rendes tejfogak, igazi gyökerük sincs. A valódi tejfogak csak később, ezek kiesését követően jelennek meg. A csökevényes fogaknál mindig figyelni kell, hogy azok mozognak-e. Ha igen, akkor érdemes őket eltávolítani, hogy a csecsemőnek ne okozzanak panaszokat, másrészt hogy szoptatásnál se zavarjanak. Azt, hogy magára az eltávolításra szükség van-e, a fogorvosok már jellemzően a fog alakjából látják. A csökevényes fogak kivétele nem nehéz, ehhez elegendő az érintett területet érzéstelenítő zselével bekenni.
- Ha a fogzás valamilyen okból kifolyólag késik, akkor egy éves kor után meg kell keresni ennek okát. Korábban erre nincs szükség, mert mivel a késés még nem kóros, a kicsiket csak fölöslegesen terhelné a sugárzás. Másrészt a röntgen pici korban eleve nehezen kivitelezhető. Egy éves kor fölött viszont azért van erre szükség, mert sajnos vannak olyan betegségek, amelyek miatt egy-egy fogcsoport eleve nem jelenik meg, nagyon súlyos esetben pedig hiányzik valamennyi fogcsíra.
- Olyan ritka betegség is van, amelynél nagyon sok fogcsíra van, viszont azok nem mutatnak áttörési hajlamot. Ezt a röntgen sem minden esetben képes kimutatni, de az esély megvan rá. A fogzási rendellenességek gyakran állcsontfejlődési zavarral is együtt járnak, azokat látva már várható, hogy gond lehet a fogzásnál is. Fogzási rendellenességek a Down-szindrómához is társulhatnak.
- Ha a piciknek nincs elég fogcsírájuk, akkor meg kell várni, míg a meglévők kibújnak, ezt követően pedig kivehető pótlásokat kell készíttetni a gyerekeknek. Ez egyrészt az esztétikai és a pszichés fejlődés segítése miatt fontos, másrészt a rágás miatt is. A kicsik pótlásait a növéssel párhuzamosan rendszeresen cserélni kell. Ha teljes protézisre van szükség, akkor azt legalább félévente ellenőrizni kell, figyelni kell az állcsont növekedését is. Fix pótlást a kicsik még nem kaphatnak, mert az gátolná az állcsont növekedését.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése