Könnycsatorna elzáródás

 

 

Mi az a könnycsatorna elzáródás?

A könnycsatorna elzáródás kifejezés nem teljesen takarja a valóságot, mivel itt nem elzáródásról van szó, hanem arról, hogy nem nyílik meg időben a könnycsatorna.

A könnyrendszer egyszerű anatómiája

A könny a felső szemhéj külső felső széle felett található könnymirigyben termelődik és a szemhéjakon lévő könnypontokon át jut a könnycsatornába és onnan az orrüregbe. (Ha sírunk, akkor az orrunkat is fújjuk, mivel a könny odajut.) A könnycsatorna alsó részén van egy billentyű, ami lefelé engedi a könny orrba jutását, de visszafelé megakadályozza, hogy orrfújásnál váladék kerüljön a szembe. Ez a billentyű, a születésnél magától megnyílik, de sok esetben zárva marad és csak később nyílik meg. Ekkor beszélünk könnycsatorna elzáródásról.

Mi a tünete?

Legjellemzőbb, hogy a babának mindig könnyes a szeme és a szeme”sarkát” kicsípi a könny. A kötőhártya nem piros, hanem halvány. A könnyezés azért van, mert a csatorna alja zárt, a csatorna megtelik könnyel, a többi könny pedig kicsordul a szemhéjszélen, akárcsak egy eltömődött ereszcsatornánál. Ha egy baktérium arra kószál, akkor a pangó könny befertőződhet. Ilyenkor váladékos is lesz a szem. Tehát a könnycsatorna elzáródás vezető tünete a könnyezés. Ha a könnyezés folyamatos, akkor a könnycsatorna biztosan elzárt.

Hogyan kell kezelni otthon? Csepegtetés

Az újszülöttek a kórházból már gyakran úgy mennek haza, hogy antibiotikum cseppet írnak fel számukra. Antibiotikum szemcseppet akkor kell cseppenteni, ha a szem nagyon váladékos, a letörölt váladék fél-egy óra múlva újból keletkezik, színe sárgászöld, és esetleg a kötőhártya is piros. Szteroid tartalmú cseppet használni felesleges és veszélyes.
Kevés váladék képződhet attól is, hogy a pangó könny besűrüsödik. Ez  csak olyan, mint a "csipa", de reggelre összeragaszthatja a szempillákat. Ilyen esetben nem kell antibiotikum cseppet használni, hanem elég forralt, lehűtött vízzel letörölni a váladékot. Sokan kérdezik, hogy a váladékot honnan-merre kell letörölni. A törlés iránya teljesen mindegy.

A könnycsatorna masszírozása

A könnycsatorna masszírozásakor az ujjunk begyét a belső szemzug alatti gödröcskébe nyomjuk, majd az orral párhuzamosan lefelé húzzuk. Ez arra jó, hogy a könnycsatornában pangó könnyet, váladékot az orr felé préseljük.
A  masszázst naponta négyszer-ötször érdemes végezni addig, amíg végleg el nem múlik a könnyezés. Sokszor előfordul, hogy 10 hónapos kor után jelzik a szülők, hogy megszűnt a panasz.

Szondázás, könnycsatorna átmosás

Abban az esetben, ha a könnyezés nem múlik el a masszírozástól, akkor szondázással lehet megnyitni az elzáródást. Arról, hogy ezt mikor kell elvégezni , kis hazánkban megoszlanak a nézetek. A fejlett világ nagy részén 1 éves korig várnak, hogy spontán megnyíljon a könnycsatorna. Ha ez mégsem következik be, akkor altatásban elvégzik a könnyút megnyitását.
A könnycsatorna megnyílása 1 éves korig 95%-ban spontán bekövetkezik. A legjobb megoldás az, ha természetes módon, magától oldódik meg a könnycsatorna elzáródás. Ekkor a billentyű funkció érintetlenül marad és kiválóan működik: a könnyet a billentyű az orrba leengedi, az orrváladékot pedig nem engedi a könnycsatornába jutni.
Ha mégis el kell végezni a beavatkozást, akkor ezt érdemes 10-11 hónapos korban tenni, amikor már kisebb az esély arra, hogy spontán megoldódjon az elzáródás.12 hónapos kor után a gyermekek érdekében már altatásban történik a szondázás kórházi körülmények között.
A szondázással megnyitott könnycsatorna többet nem záródik el. A billentyű nyitva marad.
Ha folyamatosan váladékos a szem, akkor a könnycsatorna fala állandóan gyulladt. Ebben az esetben előfordulhat, hogy a szondázás után újból összetapad a gyulladt könnycsatorna fala. Ilyenkor a könnyezéses panaszok akkor is fennállhatnak, ha a könnycsatorna alul nyitott. Ezért érdemes a szondázást olyan állapotban végezni, amikor nincs masszív váladékozás.
A szondázás során a baba fejének mozdulatlannak kell lenni, ezért mi lepedőbe is „becsomagoljuk”, hogy finomabban tudjuk megfogni. Szemébe érzéstelenítő cseppet cseppentünk, majd a könnyponton át egy gömbölyű végű szondát, tehát nem tűt, vezetünk be a könnycsatornába, ami megnyitja az alsó membránt. Ezen a szondán keresztül folyadékot is fecskendezhetünk a könnyjáratba, ezért úgy is nevezik a beavatkozást, hogy könnycsatorna átmosás. Az egész beavatkozás néhány másodperc és utána a babák általában könnyen megnyugtathatóak.

Gyakori kérdés, hogy fáj-e a szondázás. Ez nem fájdalmas, csak inkább furcsa, ijesztő. (Felnőtteknél is gyakran végzett beavatkozás.) Azok a babák, akik nem sírnak attól, hogy lefektetjük és „becsomagoljuk” őket, gyakran a szondázástól sem sírnak.
A könnycsatorna átmosás után egy-két napig több váladék ürülhet, majd teljesen feltisztul a szem. Azoknál a babáknál, akiknél szondázás történt, gyakran előfordul, hogy erősebb szélben, hidegben, vagy nátha esetén könnyes lesz a szemük. Ez nem jelenti azt, hogy újból elzáródott a könnycsatorna. Ez a jelenség 3-4 éves korban el szokott múlni.

Miért kell várni az átfecskendezéssel és miért nem lehet bent a szülő az átfecskendezésnél?

10-11 hónapos kornál előbb nem végzek átfecskendezést, mert még addig is van esély, hogy megnyíljon magától a csatorna. Ha magától nyílik meg, akkor az tökéletes funkciót jelent. Ha időközben megnyílik, akkor az 100%-os javulás, olyan nincs, hogy kicsit jobb. Vagy nyitva van vagy zárva van a csatorna. A cseppek ezen nem segítenek. A masszírozást folyamatosan érdemes végezni. Ez napi 4 mozdulat. A szülő azért nem lehet ott a gyermek mellett, mert a gyermeknek nem tud segíteni, látványnak pedig nagyon ijesztő, az orvost pedig feszélyezi, ha a szülő ott aggódik a háta mögött.Nem beszélve arról, hogy a szülő el is ájulhat, ami még az ő épségét is veszélyezteti. Ez olyan kisebb fajta beavatkozás, mintha egy műtét lenne. Senkinek nem hasznos, hogyha a szülő ott van. Amúgy néhány másodperc az egész és a piciket nem szokta megviselni, utána rögtön odaadjuk őket anyukájuk kezébe.

#1 Dr.BauerBela

---