Hogyan szoktatható le a gyerek a nyafogásról?
Nem csak a szülő számára kellemetlen egy nyafogó gyerek, de serdülőként és felnőttként sem szívesen barátkoznak egy folyton hisztiző emberrel.
A gyerkőcöknek mindig jó okuk van a nyafogásra, ez azonban nem mentség! A szülő feladata megtanítani a lurkóknak, hogy hiszti és akaratoskodás nélkül is kinyilváníthatják szándékukat. Emellett arra is figyelni kell, hogy a gyerekek megtanulják, hogy sajnos nem mindig kaphatják meg azt, ami a szívük vágya.Tehát, a nyafogásról mielőbb le kell szoktatni a csemetéket, de ez persze nem olyan egyszerű a gyakorlatban, mint elméletben. Nézzük, mit tehetünk!
Miért alakul ki?
A gyerekek meg akarják kaparintani a szülő figyelmét. Erre remek megoldás, ha magas hangon, kitartóan sipákolnak az anyjuk, vagy apjuk mellett. Az a szülő, aki ezeket a kitöréseket nem tudja kezelni, a csend és nyugalom eléréséért végül megadja a gyereknek, amit kíván.
Ez azonban – ezt minden szülő tudja -, nem a legjobb taktika, mégis ez tűnik a legbiztosabb megoldásnak. A nagy hiba viszont az, hogy a gyerkőc kitartó, és ha ez a módszer beválik, előszeretettel fogja alkalmazni mindenhol és mindenkinél.
Gyors reakcióidő
A nyafogás tanult viselkedésforma, célja a szülő figyelmének felkeltése, ami eleinte egyszerű jelzésekkel vagy kérésekkel kezdődik, azonban ha többször sem kap választ rá a pici, fokozni fogja hangerejét, amely végül dobálózásba, toporzékolásba vagy sikításba is torkollhat. Ezt elkerülve a szülőnek már az első jeleknél reagálnia kell a gyereknek, akár azzal, hogy megkéri, várjon egy kicsit. Így a gyerek is nyugtázhatja, hamarosan rá kerül a sor.
Nyafogásból hiszti
A figyelemfelkeltésre változatos eszközrendszert építenek fel a gyerekek. A babáknál a gügyögésből csapkodás és kiabálás válhat, a nagyobb gyerekeknél a szólongatásból rángatás, a nyafogó hangból hisztéria és tomboló, toporzékoló fiatal válhat.
Mivel ezzel célt érnek, így ez a módszer már nem csak a figyelemfelkeltés tárgya lesz, de remek eszköz arra, hogy megszerezzék, amire vágynak, legyen az egy csoki, cukorka, vagy egy drága játék, esetleg valamilyen családi program kiharcolása.
Milyen választ adjon a szülő?
A nyafogásról mielőbb le kell szoktatni a gyereket, ami nevelés útján meg is valósítható! Természetesen minél korábban próbáljuk kezelni a lurkót, annál hatékonyabban taníthatjuk meg a helyes viselkedésre! Fontos, hogy a gyerekekkel megértessük, nem szeretnénk, ha így viselkednének.
Ezt alátámasztva, mutassuk meg, mit kellene tennie: ,,Nem szeretném, ha nyafognál. Ha szeretnéd azt a csokit, légy szíves kérd meg szépen anyát, hogy vegye meg neked!" A hasonló szituációkat azonos módon kezelve megtanulják, hogy a korábbi módszerrel már nem érnek célt.
Mi lehet a nyafogás hátterében?
A jól nevelt, szófogadó gyerekek nyafogása valójában segélykiáltás a szülő felé. Ha több testvére van a picinek, elképzelhető, hogy csupán nagyobb figyelemre vágyik, aminek nem tud máshogy hangot adni. Tehát a veszekedés és a szigor most sem megoldás. Legyünk többször kettesben a gyerkőccel, és igyekezzünk kiszedni belőle, miért olyan nyűgös mostanában!
Forrás:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése