Családon belüli erőszak
2018. február 1., csütörtök, Család
A
gyermekek elleni erőszak bármilyen formája a felnőttek büntetőjogi
felelőssége. A gyermekbántalmazás lehet fizikai és verbális, a
leggyakoribb a kettő szomorú kombinációja.
A bántalmazás
jellege az életkortól is függ. Újszülöttkorban, kisgyermekkorban a
gyermeket éheztetik, nem tartják be a rendszeres táplálás szabályait,
nem tartják tisztán, a síró, igényeiért küzdő gyermeket megbüntetik, nem
védelmezik a külső hatásoktól, ütik, kínozzák, korlátozzák, gyakran
molesztálják, akár szexuális tárgynak tekintik. Félelemben tartják, így a
gyermek nem mer szólni, gyakran még a külsérelmi nyomaikat is
takargatják. A kamaszkorban a szexuális veszélyeztetettség fokozódik, a
testileg fejlődésnek induló gyermek a család és a környezet áldozatává
válhat.
Erőszak címen szexuális erőszakot vagy „sima” fizikai bántalmazást (pl. rendszeres verést) értünk, de erőszaknak tekinthető a tartósan fennálló, verbálisan agresszív, félelmi légkör hatása is a gyermekre. A családon belüli erőszak, a közkeletű kifejezéssel (szexuális) „molesztálásnak” hívott jelenség is sokszor ezen alapszik.
Ha nem tisztelik a gyermek önálló jogait, nincsenek tekintettel intim szférájára, pl. rányitnak a fürdőszobában, akarata és ellenállási próbálkozásai ellenére bármiben és bármikor legyőzik, és ráerőszakolnak dolgokat, pl. etetik, ha nem éhes, megverik, ha nem engedelmeskedik, megcsókolják, ha tiltakozik, és jót nevetnek rajta, hogy milyen dühös lesz. Ezekkel a jelenségekkel szép lassan megtaníthatják arra, hogy magatehetetlen tárgy legyen, tűrjön. A gyermek pedig, aki kezdetben örömmel fogadja a kedveskedő közeledést, a jóleső simogatást, „törődést”, csak későn jön rá arra, hogy mi is történt vele. Általában nem mer szólni, fél és szégyelli magát. Nem árulhatja el azokat, akiktől az élete és a biztonsága függ. Gyakran a felnőttkori pszichés betegségek okainak keresésekor bukkanunk rá a gyerekkori bántalmazásra, molesztálásra, erőszakra. Sokszor a felnőttkori párkapcsolati, szexuális zavarok hátterében is ezek a titkolt, szégyellt, elfojtott okok állnak!
A bántalmazással, uralkodni akarással a felnőtt gyakran saját frusztrációját, napi kudarcélményeit vezeti le, ez a saját pszichés tüneteinek, kóros személyiségének leképezése. A bántalmazás hátterében sok esetben az alkohol és újabban egyre többször a droghasználat szerepe is meghúzódik. (webbeteg.hu)
Erőszak címen szexuális erőszakot vagy „sima” fizikai bántalmazást (pl. rendszeres verést) értünk, de erőszaknak tekinthető a tartósan fennálló, verbálisan agresszív, félelmi légkör hatása is a gyermekre. A családon belüli erőszak, a közkeletű kifejezéssel (szexuális) „molesztálásnak” hívott jelenség is sokszor ezen alapszik.
Ha nem tisztelik a gyermek önálló jogait, nincsenek tekintettel intim szférájára, pl. rányitnak a fürdőszobában, akarata és ellenállási próbálkozásai ellenére bármiben és bármikor legyőzik, és ráerőszakolnak dolgokat, pl. etetik, ha nem éhes, megverik, ha nem engedelmeskedik, megcsókolják, ha tiltakozik, és jót nevetnek rajta, hogy milyen dühös lesz. Ezekkel a jelenségekkel szép lassan megtaníthatják arra, hogy magatehetetlen tárgy legyen, tűrjön. A gyermek pedig, aki kezdetben örömmel fogadja a kedveskedő közeledést, a jóleső simogatást, „törődést”, csak későn jön rá arra, hogy mi is történt vele. Általában nem mer szólni, fél és szégyelli magát. Nem árulhatja el azokat, akiktől az élete és a biztonsága függ. Gyakran a felnőttkori pszichés betegségek okainak keresésekor bukkanunk rá a gyerekkori bántalmazásra, molesztálásra, erőszakra. Sokszor a felnőttkori párkapcsolati, szexuális zavarok hátterében is ezek a titkolt, szégyellt, elfojtott okok állnak!
A bántalmazással, uralkodni akarással a felnőtt gyakran saját frusztrációját, napi kudarcélményeit vezeti le, ez a saját pszichés tüneteinek, kóros személyiségének leképezése. A bántalmazás hátterében sok esetben az alkohol és újabban egyre többször a droghasználat szerepe is meghúzódik. (webbeteg.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése