Mi számít többet? A tehetség vagy a szorgalom?
Ha a gyermekünk valamiben ügyes, gyakran mondják rá: “Micsoda kis tehetség!” De vajon a kicsik sikere mennyiben köszönhető a velük született adottságaiknak, és mennyire a szorgalmuknak? Ezt a kérdést boncolgatjuk ma egy kicsit, olvass tovább!
Ahogy
a picik cseperednek, egyre inkább megmutatkozik személyiségük, és vele
együtt a képességeik is, valamint kezdenek teljes mértékben
kibontakozni. Óvodáskortól a számos különóra és foglalkozás pedig
segítenek abban, hogy a velük született tehetség ne veszhessen el, hanem
folyamatosan fejlődhessen. Egyes gyerekek kitűnően kibontakoznak, és
lenyűgöző módon, rövid idő alatt egyre ügyesebbé válnak. Más gyerekek
azonban sokszor kínkeserves munka árán jutnak csak el céljaikhoz. Mi áll
ennek hátterében és mit tehetsz Te, mint szülő, hogy a lehető legjobban
segíts gyermeked?
Mi az a tehetség?
Mindenekelőtt érdemes tisztázni, hogy mi
is pontosan a tehetség, hiszen ezt a szót mindenki máshogy értelmezi.
Van, aki az ügyes személyekre asszociál, míg másoknak tudósok és
művészek ugranak be a szó hallatán. A nagyfokú eltérés nem csak a
személyes véleményekben, de a tudományos definíciókban is megmutatkozik!
A legelfogadottabb definíció szerint, a tehetség egy potenciált jelent, melynek során egy fajta tevékenységi körben az adott személy, valamilyen kiemelkedő, a közösség számára hasznos teljesítményt hoz létre, úgyhogy az sikerélménnyel párosuljon az illető számára.
A legelfogadottabb definíció szerint, a tehetség egy potenciált jelent, melynek során egy fajta tevékenységi körben az adott személy, valamilyen kiemelkedő, a közösség számára hasznos teljesítményt hoz létre, úgyhogy az sikerélménnyel párosuljon az illető számára.
De a tehetség szorgalom nélkül keveset
ér, ezt különösen a sportolók tudják nagyon jól. Erdei Zsolt (profi
bokszoló) táborában saját maga tapasztalta, hogy míg a tehetség némi
előnyt jelent a tanulás folyamatában, a szorgalom maga is egyfajta tehetségnek mondható.
Az edzésekre a gyerekek eltérő adottságokkal jönnek, amik segítik, vagy
épp hátráltatják őket a tanulásban, de biztos, hogy mindenkinek van
olyan terület, amely fejlesztésre szorul. Ha ezt figyelembe véve
végezzük a fejlesztést, jelöljük ki az oktatási anyagot, akkor bárki megtanulhat egy adott feladatot.
Malcolm Gladwell: 10 000 óra a tökélyig
Malcolm Gladwell végzett a témában egy
igazán érdekes kutatást a 90-es években, mely során egy zeneiskola
tanulóit 3 csoportba osztotta. Az egyikbe kerültek az úgy nevezett
tehetségesek, a másodikba a jók, a harmadikba pedig mindenki más. A
kutatás egyszerű volt: megkérdezték mindhárom csoport tagjait, hogy
mennyit gyakoroltak, mióta életükben először a kezükbe vették a
hangszert.
Egészen meglepő módon a legjobb eredményeket nem a tehetségesek érték el, hanem azok, akik több időt szántak a zenélésre – a sok gyakorlástól ügyesebbé váltak. Ez alapján arra következtethetünk, hogy szorgalommal behozhatóak a képességbeli lemaradások.
Gladwell híressé vált tétele szerint 10 000 óra alatt szinte bármit meg lehet tanulni – ennyi időt gyakoroltak ugyanis megkérdezett zenészek legjobbjai, míg a nagy átlag 4 000 órányi munkát tudott a háta mögött.
Egészen meglepő módon a legjobb eredményeket nem a tehetségesek érték el, hanem azok, akik több időt szántak a zenélésre – a sok gyakorlástól ügyesebbé váltak. Ez alapján arra következtethetünk, hogy szorgalommal behozhatóak a képességbeli lemaradások.
Gladwell híressé vált tétele szerint 10 000 óra alatt szinte bármit meg lehet tanulni – ennyi időt gyakoroltak ugyanis megkérdezett zenészek legjobbjai, míg a nagy átlag 4 000 órányi munkát tudott a háta mögött.
A szorgalmas gyerek tehát nem kevesebb a
tehetséges gyermeknél, hiszen mindent be tud pótolni, ami alapvetően
nem állt rendelkezésére. A gyakorlásra szánt idő persze eltérő kettejük
között, mégis kellő idő és energia ráfordítással ezek a különbségek
könnyen legyőzhetők.
Alapvetően kijelenthetjük, hogy egy
tehetséges gyermek nem válik sikeressé, ha egyáltalán nem kamatoztatja
képességeit, de egy szorgalmas gyerek sem válhat kitűnővé, ha nincsenek
meg az alap képességei. A kettő szorosan összekapcsolódik, és míg minden
gyermek a másik tényező az erőssége, úgy szülőként az a feladatod, hogy
ezt időben felismerd, és segítsd őt lehetőségei kibontakoztatásában.
Hogyan segítsd tehetséges gyermeked?
Szülőként egészen biztosan jól ismered
gyermeked képességeit, határait, de be kell látnod, hogy rajtad kívül
még számos más embernek is rálátása van ezekre. Fogadd el bátran a pedagógusok, családtagok észrevételeit,
mert ezzel megkönnyíted gyermeked dolgát! Beszélgess rendszeresen az
óvónőkkel, vagy tanárokkal, hogy együtt közösen megtalálhassátok mi az,
ami a Te gyermeked motiválja és, mik azok a dolgok, amik érdekelhetik
őt.
- Ne ragaszkodj egy elfoglaltsághoz!
Könnyű abba a hibába esni, hogy a saját gyereked által valósítod meg a te gyerekkori álmaid, például balett órákra hordod a kislányodat, csak mert te balerina akartál lenni. (Pedig ő titokban karatézni szeretne).
Találjatok számára ideális sportot, foglalkozást, ami az ő fejlődését és jókedvét fogja szolgálni. A nem megfelelő időtöltés csak rombolhatja az önbizalmát, miközben valami más elfoglaltságban igazán jól boldogulna. - Ne terheld túl!
Ne erőltesd az állandó gyakorlást, a tanultak beéréséhez idő kell. Hagyd pihenni, játszani, hogy felüdülhessen, és hogy feldolgozhassa a kapott információkat. - Biztosíts számára minden eszközt, teret és időt, hogy nyugalomban gyakorolhasson.
Legyen szó sportról, vagy mentális feladatról, a kiegyensúlyozott, nyugodt környezet elengedhetetlen! - Beszélgess vele sokat!
Ha mindennap elegendő időt szánsz arra, hogy beszélgessetek a napjáról, rengeteg információt megtudhatsz arról, hogy mi érdekli, és mi motiválja.
Sose feledd, minden gyermek tehetséges
valamiben. Csak szánj időt arra, hogy rejtett képességeit felfedezd, és
ez alapján szervezd meg szabadidős tevékenységét.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése