Addig (ha volt is bármilyen próbálkozás az intelligencia mérésére) azt gondolták, hogy az intelligencia a reakció készséggel (reakció idővel) van összefüggésben. Tévedtek.
Történt pedig vala, hogy az Úrnak az 1904-es esztendejében a francia Közoktatási Minisztérium, a tankötelezettség bevezetését követően úgy döntött, hogy azokat a gyerekeket, akiknek nehézségeket okoz a tanulás, speciális oktatásban részesítik (vala).
A minisztérium Alfred Binet francia pszichológust, valamint Teophile Simon orvost bízta meg azzal a feladattal, hogy dolgozzanak ki olyan vizsgálati módszert, amely a speciális oktatást igénylő gyermekek kiválasztására alkalmas.
Binet egy olyan tesztet állított össze (a tesztet egyébként 1905-ben kezdték alkalmazni), amiben többféle feladattípus segítségével nézték, hogy a gyerekek szellemi érettsége, megfelel-e saját korosztályukének. A Binet által kidolgozott teszt egyre nehezedő, 30 kérdésből álló feladatsor volt, s a teszt kulcsmomentuma az, hogy függetlenül az életkorától, minden tesztelhető gyermekkel ugyanezt a tesztet tölteti ki.
Természetesen a különböző korosztályú (érettségű) gyerekek különböző szintekig, azaz különböző kérdésszámig jutottak el (értelem szerűen a normál 10 éves tovább jutott a feladatsoron, mint a normál 6 éves).
Binet úgy vizsgálta tehát az intelligenciát, hogy ebben a tesztben, minden korosztálynak meghatározta az átlagos szintjét (feladatmegoldási képességét), s azt nézte, hogy egy adott életkorú gyerek, az ahhoz a korhoz tartozó átlaghoz képest milyen eredményt ér el.
Az eredmény leírásához olyan fogalmakat használt, mint a "Mentális kor (MK)" (az MK volt a a szint, amit egy gyermek elért a teszten), és a valódi kor, vagyis az "Élet kor (ÉK)" (az ÉK volt a valós életévek száma), s a kettő összevetésével írta le az intelligenciát. Azaz, ha pl. egy 9 éves gyereknek a Mentális Kora (MK) egy 6 évesének felelt meg, akkor 3 évvel volt elmaradva a saját korához képest, és fordítva, ha egy 6 éves a 9 évesek szintjéig jutott, akkor 3 évvel tartott előrébb.
Egy évvel Binet halála után, 1912-ben W. Stern német pszichológus világított rá arra a problémára, hogy az MK és ÉK különbségének vizsgálata torz képet adhat. Mert képzeljük el, hogy egy négyéves gyerek egy kétéves színvonalán teljesíti a tesztet, ami komoly problémára utal. Itt a korkülönbség két év. Matematikailag ugyanekkora lesz a különbség, mint amikor egy tizenhat éves gyerek egy tizennégy éves szintjén teljesít, de ez messze nem akkora probléma, mint a 2-4 éves kornál. Mivel a különbség mindkettőnél "két év", szimplán a különbség nem tükrözi a két korosztályon belül megjelenő elmaradás súlyosságát.
A két szám hányadosa viszont igen (s ezt javasolta Stern), hiszen ez az első esetben a hányados 0,5 (2év/4év), a másodikban 0,88 (14év/16év). S hogy ne kelljen tizedes jegyekkel bajlódni, ezért szorozták meg a hányadost 100-al. Így született az intelligencia hányados (Intelligence Quotient) fogalma. Képletben: (IQ)= (MK / ÉK)*100
Értelem szerűen a képlet alapján az átlag érték (amikor az MK és az ÉK azonosak) pontosan 100 pont.
Ezt követően aztán a pontok alapján a jellemzőket is leírták, mely szerint 90 pont alatt gyenge értelmi képességről, 115 felett átlag feletti értelmi képességről beszélünk.
A betegséget jelentő értékek 70 pont alattiak, azaz, 50-70 IQ debilis (lényegmegragadási problémák, döntési nehézség), 25-50 IQ imbecillis (állandó felügyeletre szorulnak, önálló életvitelre képtelenek), 25 IQ alatti érték idióta (folyamatos gondozást igényel, beszéd sem alakul ki, önellátásra képtelen).
Az IQ eredmények szóródása a népesség tekintetében a Gauss-görbe formáját mutatja, azaz, az emberiség 68 %-a 85 és 115 pont között helyezkedik el, s az extrém értékeket cca. 2-2 % képviseli.
Ezt a jelenséget Flynn-effektusnak nevezik, ami azt jelenti, hogy az évek során az IQ-teszteken elért átlagpontszámok – bár eltérő mértékben – de világszerte emelkedtek. Az emelkedés mértéke nagyjából 10 év alatt három pont. Természetesen, ha újból és újból standardizálják a teszteket, azaz, meghatározzák az átlagokat, akkor nem fog bekövetkezni az emelkedés, hiszen az új átlag, az adott korosztálynak lesz az átlaga, s újból évek kellenek, mire elmozdul a pontszám. Viszont a legtöbb IQ tesztet nem standardizálják 10 évenként, ezért bizony akár jelentős is lehet az eltolódás.
Megoszlanak a vélemények a tekintetben is, hogy a különböző intelligencia tesztek eredménye hogyan és mire használható.
Mindezek alapján (talán nem meglepő), még ma is van vita az IQ definíciója, jelentősége, és használhatósága tekintetében.
Egy biztos - egy árva pontszám önmagában aligha képes leírni egy ember gondolkodásbeli sajátosságait, mentális jellemzőit (többek között ezért is készítünk komplex és részletes értékelést az IQ teszt esetében), ezért önmagának csak az IQ pontnak nem szabad misztikus jelentést, vagy eltúlzott jelentőséget tulajdonítani.
Cégünk
az IQ értékelésénél nem egy pontszámot határoz meg, hanem részletes
elemzést ad a teszt részterületei, a teszt kitöltésének módja stb.
tekintetében.
Az IQ értékelésének tartalmát, formáját meg tudja tekinteni ide kattintva.
IQ tesztek ma odaltartalomhoz elejére
Alapvetően két nagy csoport alakult ki az IQ tesztek esetében - a gyerekek részére készített tesztek, s a felnőttek részére készített tesztek.
A gyerekek esetében az IQ vizsgálat lényegileg nem változott - Binet által lefektetett elv ma is működik, noha elég sok új megközelítés, és ezáltal teszt is létezik az intelligencia vizsgálatára.
A Binet-féle számolást megismerve érthető, hogy ezzel a módszerrel számolva bizonyos gyerekeknél akár 200 pontos IQ pontszám is kijöhet, hiszen, ha egy 6 éves gyerek a 12 évesek szintjén teljesít, akkor a pontszám 200 pont lesz (lsd. feljebb)
Mi a helyzet a felnőtteknél?
Természetesen az IQ vizsgálat megalkotását követően az IQ vizsgálatokat és teszteket is rövidesen "átültették" a felnőtt korosztály vizsgálatára is.
Csakhogy, míg pl. Binet tesztjében a gyerekeknél a vizsgálat éppen a "felnőtté válás" szakaszaira épít, azaz megkülönböztet különböző életkori szakaszokat (lsd. MK és ÉK), a felnőtteknél ugyenezen elv alapján nem tudunk megkülönböztetni mondjuk 30 éves Mentális Kort és 40 éves Mentális Kort. Így a felnőttek IQ pontszámának meghatározása némileg eltér a gyerekekétől.
A modern IQ számítás statisztikai skálázást alkalmaz. A teszten elért lehetséges pontszámokat kell IQ számokká skálázni. Ehhez feltételezik, hogy az emberek teljesítménye a teszteken egy ú.n. normális eloszlást alkot (ez az a bizonyos Gauss-görbe). A skálázást ezek után úgy dolgozzák ki, hogy egy adott népcsoport, amelynek IQ tesztjéről van szó, átlagos teljesítménye 100 legyen. Természetesen ehhez ugyanúgy feladatsorokat állítottak össze, ugyanúgy standardizáltak teszteket, s meghatározták az átlagértékeket, de a pontszámot már nem az (MK / ÉK)*100 képlettel számolják, hanem ezzel a bizonyos transzformációval számítják át a kapott értékeket pontszámmá. Ezért van, hogy a felnőttek részére kialakított IQ teszteknél a pontszám tekintetében van némi szóródás, de a leggyakrabban a 150 maximum pontos tesztekkel találkozunk.
Magukban a tesztekben aztán már többféle kialakítás található - vannak a Binet-féle teszt elvén működőek (nehezedő feladatsor, kisebb kérdésszámmal, ilyen pl. az Eysenck-féle teszt is, melyet könyv formájában ki is adtak), vannak az "egyszeres választásos" tesztek (ezek olyanok mint a KRESZ tesztek, a megadott válaszok közül kell kiválasztani a jót - ezek általában nagyobb kérdésszámú tesztek) stb.
Amit mi használunk odaltartalomhoz elejére
Cégünk általában egy "egyszeres választásos" tesztet alkalmaz (ez létezik nyomtatott és online formában is), de van lehetőség az Eysenck-féle teszt felvételére is. Az általunk használt teszt 80 kérdést tartalmaz, s természetesen a teszt időhöz kötött.
Az általunk használt teszt egy kombinált teszt, azaz, a mentális működés több területét vizsgálja, nevezetesen, foglalkozik a verbális, a percepciós, a numerikus, a technikai és a precizitás területeivel.
Fontos
sajátossága az értékelésünknek, hogy az nem egyszerűen egy pontszámot
ad (természetesen azt is), hanem a különböző területek tekintetében
részletes értékelést biztosít.
Amennyiben még nem nézte meg a minta elemzést, akkor ide kattintva meg tudja nézni.
A tesztek online is elérhető és kitölthetők (csak "Ügyfélként" regisztrált partnereink részére), vagy írásos megállapodás esetén, nyomtatott formában partnereink rendelkezésére bocsátjuk az anyagokat.
Mire való az IQ teszt odaltartalomhoz elejére
Az IQ tesztet ma is elterjedten használják pl. a gyerekek esetében az (iskola)érettség megítéléséhez, problémák esetén annak eldöntéséhez, hogy a problémát mentális zavar okozza-e vagy más tényező stb.
A felnőttkori IQ tesztek alkalmazása már kevésbé egyértelmű, hiszen felnőtt korban elsősorban már nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy van-e mentális sérülése az illetőnek vagy sem (már elvégzett iskolákat, felnőtté vált, tehát normál mentális működést tételezünk fel), hanem inkább arra, hogy képességei közül mely területek az erősebbek, összességében mennyire gyors, kreatív, problémamegoldó, s ez az egyéb személyiség jegyekkel együttesen milyen hozzáállást, magatartást eredményez.
Tehát inkább közvetett információk kinyerése céljából alkalmazzák a vizsgálatot, s nem önmagáért az IQ pont kiderítéséért.
Pontosan ezért nem is szoktuk javasolni, hogy a megbízó csak IQ tesztet vetessen fel, csak akkor, ha egyébként minden más fontos információ rendelkezésre áll az illetőről, s a munkakör jellege olyan, hogy fontos lehet a mentális képességek szintje, s ezért azt érdemes ellenőrizni.
Így tehát az IQ-t - bár önmagában is értékeljük - elsősorban arra használjuk, hogy a személyiség kérdőívek által mutatott jellemzőket, azok értelmezését tovább finomítsa, hiszen nem mindegy, hogy egy adott személyiségvonás, vagy vonások halmaza 100-as IQ pontszámmal, vagy éppen 140-sel társul.
A tapasztalat szerint a magasabb pontszámot elért személyek nem csak a gondolkozásukban, a megértési és átlátó képességükben gyorsabbak az alacsonyabb pontszámot elérteknél, hanem pl. a személyiségükben található hiányosságokat is másként kezelik, reakcióik pl. konfliktus helyzetekben is gyakran eltérő színezetet mutatnak, tehát az IQ pont ismerete, úgymond "átszinezi", "pontosítja" a személyiség profilt, az eredményeket.
A honlapunkon kétféle módon lehet regisztrálni.- lehet "Látogató"-ként és "Ügyfél"-ként.
A regisztrációhoz meg kell adnia nevét és e-mail címét, ami után - az e-mail címével való visszaélés elkerülése érdekében - azonnal kap tőlünk egy aktivációs e-mailt, ahol a kapott linkre kattintva kell jóváhagyni és aktiválni a regisztrációját.
Csak ezt követően tud adatokat módosítani, illetve Ügyfélként regisztrálni.
A Látogatói regisztráció
- révén tudja elérni a weboldal díjmentes szolgáltatási (kalkulátorok), a fórumot, illetve az e-mail képzéseketl.
- díj és kötelezettség mentes státusz.
- bármikor megszüntethető
Az Ügyfél regisztráció
- teszi lehetővé az Interneten (számítógépen) keresztül kitölthető online tesztek közvetlen és kedvezményes elérését
- a hatályos jogszabályok szerinti szerződéses viszonyt jelent regisztrált személy (természetes vagy jogi személy) és cégünk között
- természetesen önmagában nem jár semmilyen kötelezettséggel.
- két lépésben hozható létre
- a visszaélések elkerülése érdekében először regisztrálnia kell "Látogató"-ként
- az aktiválás után tudja megadni az "Ügyfél" adatait.
- nem automatikus, hanem a megfelelő ellenőrzést követően a regisztrációt cégünk aktiválja, maximum 1 munkanapon belül.
- a folyamatban lévő megbízásaival kapcsolatos kötelezettségek teljesítését követően - bármikor megszüntethető.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése