Az ödéma mint figyelmeztető jel

Az ödéma mint figyelmeztető jel

Ismerjük-e a lábvizesedés okait?

Ajánlott cikkeink a témában:

A láb vizesedésére az érintettek általában nagyon érzékenyen reagálnak. Sokan mégis úgy vélik, a gond egyszerűen csak terhes, és az okát pedig ismerik. Az ödémának azonban a legkülönfélébb kiváltó okai lehetnek, a vízhajtókkal végzett önkezelés pedig nemritkán éppen a kívánttal ellentétes eredményhez vezet. Ha az ödéma hangsúlyosan lép fel, meg kell keresni az okát. Rejtőzhetnek ugyanis a tünet mögött szív- és vénás megbetegedések ugyanúgy, mint a nyirokrendszer panaszai. Néhány jellegzetes tünet a laikus ítéletalkotásában is segíthet, a diagnózist azonban jellemzően az orvosnak kell felállítania.

Az ödéma kifejezés a görög "oidema" szóból származik, amely duzzanatot jelent. A mai orvosi leírás ödéma alatt olyan szöveti duzzanatot ért, amely a szövetekben felgyülemlő víz miatt alakul ki. Többnyire az egyes végtagok vagy bizonyos testrészek elváltozása ez, tipikus a boka vagy a lábszár vizesedése. Léteznek azonban észrevétlen ödémák is, amiből az érintett csak a súlynövekedést érzékeli, egyéb testi elváltozások nélkül. A rejtély kulcsa ilyenkor gyakran a szövetnedv diffúz felgyülemlése.

Az ödéma kialakulásában a vérkeringés és a nyirokrendszer egyaránt fontos szerepet játszik. A vér a szívből egy bizonyos nyomással áramlik az erekbe. A vérereken belül ez a nyomás arra szolgál, hogy továbbítsa a vért. Ennek az áramlásnak a során a hajszálerek falának sejtjei közötti aprócska réseken át a víz a benne oldott anyagokkal együtt kilép a sejtek közötti térbe, a folyadékban oldott anyagok ilyen módon jutnak el a sejtekhez. Normál esetben ennek a víznek a 90 százaléka visszajut az erekbe, míg a maradék tíz százalékot a nyirokkeringés szállítja el. Az ödémában szenvedő embereknél azonban ez a víz különféle kóros okokból kifolyólag visszamarad a szövetekben.

Az ödéma, illetve az érte felelős folyadékfelgyülemlés mindig tünetet jelent, nem maga a megbetegedés. A kiváltó ok alapján az orvostudomány különféle ödémacsoportokat különböztet meg.

Nyiroködéma: a vízhatás ront a helyzeten

A nyiroködéma ritka esetben a nyirokrendszer veleszületett hibájának eredményeként lép fel, sokkal gyakrabban a nyirokerek vagy -csomók betegség vagy műtét okozta sérülése miatt. A sérült rendszer többé nem képes elvezetni és megtisztítani a szövetnedvet. Mivel ebben a feladatban bizonyos fehérjék is szerepet játszanak, a nyiroködéma fehérjékben gazdag ödéma. Ez a fehérjegazdagság okozza a problémát, mivel a kötőszövet sejtjeit burjánzásra serkenti, és így viszonylag gyorsan szöveti károsodás alakul ki. Ezért van szükség a nyiroködéma minél hamarabbi kezelésére.

A fehérjegazdagság döntő szempont a kezelés során. A hagyományos vízhajtók, még ha természetes növényi eredetűek is (például csalán), hosszabb távon kárt okoznak, mivel a szövetből ugyan eltávolítják a vizet, a fehérjét azonban nem. A víz kipumpálásával azonban még tovább növekszik a fehérjekoncentráció, ami tovább serkenti a szövetburjánzást. Vízhajtás esetén tehát a rövid távú megkönnyebbülés ára hosszú távú károsodás lesz.

A terápia feladata valójában az, hogy a nyirokereket fokozott tevékenységre ösztökélje. Ezt szolgálja az úgynevezett nyirokdrenázs, egyfajta szelíd masszázstechnika, amelynek során kézzel próbálják meg óvatosan úgy masszírozni a nyirokereket, hogy azok fokozott munkához lássanak. Ugyanilyen fontosak a szorítókötések és -harisnyák, amelyek segítik a mozgást, és megvédik a fertőzéstől a veszélyben forgó bőrt.

Kardiális ödémánál tilos a meleg kádfürdő

Kardiális ödémáról akkor beszélünk, ha kialakulásának oka valamilyen szívbántalom. Gyakran a vér tolulásáról van szó, ami miatt megemelkedik a vénán belül a nyomás, és többé nem játszódik le tökéletesen a szövetnedv elszállítása. A kardiális ödéma általában szimmetrikusan lép fel, a lábfejnél és a lábszárnál kezdődve.

A szívelégtelenség kezdeti állapotban jól kezelhető galagonyakészítményekkel, de a dózisnak elég magasnak kell lennie.

Az orvos gyakran javasolja a szív tehermentesítését a vérerek kitágításával. Ezt a beteg emelkedő hőmérsékletű kar- vagy lábszárfürdővel érheti el. Enyhe szívelégtelenségnél a szív tehermentesítésére alkalmas lehet a szaunázás is, ám a meleg kádfürdőről inkább le kell mondani. Bizonyos koronáriás sportok - például a mérsékelt pulzusszámmal végzett laza gyakorlatok - edzik a vérkeringést. Az ödémás betegnek mindenképpen tanácsos konyhasóban szegény módon táplálkoznia, mivel a nátrium az ozmózis elvét követve elősegíti a víz felgyűlését. A vénás eredetű ödémáknál az esetek kétharmadában a visszeresség a baj oka, egyharmadában pedig a lábvénák trombózisa okozza az úgynevezett krónikus vénaelégtelenséget. Mindkét vénás eredetű betegségnél a vér áramlása akadályokba ütközik, ami a vér pangását és ebből adódóan a vénás nyomás emelkedését eredményezi. Emiatt tehát a kilépő folyadék nem képes visszajutni az erekbe, és visszamarad a szövetekben.

Vénás panaszok esetén segít a nyomás, a mozgás és a hideg inger

Az orvostudomány a krónikus vénás elégtelenség három stádiumát ismeri. Az elsőben átmeneti bokaödéma jelentkezik, amely azonban fekvés hatására gyorsan leapad. A második stádiumra tartós ödéma jellemző, amely a láb és a boka környékén főként aszimmetrikusan alakul ki. A harmadik stádiumban kifejlődhet a lábszárfekély.

A krónikus vénaelégtelenség kezelésének három fő módszere a hideg inger, a nyomókötés és a mozgás. A hideg edzi a vénákat és csökkenti átjárhatóságukat a víz számára. Itt elsősorban Kneipp-féle hideg vizes kezelések jöhetnek szóba: leöntések, lemosások, trombózis és visszeresség esetén víztaposás. Kiegészítő gyulladások esetén hasznos lehet a 20-30 perces agyagos vagy túrós pakolás. Az agyagot vízzel keverik kenhető masszává, felkenik az érintett területre, majd körbetekerik.

A kompressziós harisnya vagy -kötés által a lábra gyakorolt nyomás a megnövekedett vénás nyomás ellen hat, és megakadályozza az erek további kitágulását. Az ideális eredményt a mozgással kombinált nyomókötés hozza meg: az izommozgás serkenti a vénák vérkeringését, és ezzel egyben a nyirok- és vénás rendszer munkáját is. Előrehaladott eseteknél a nyirokdrenázs is javasolható. Kiegészítésként szóba jöhetnek vadgesztenye-készítmények, de a vénák áteresztőképességét az ananász egyik enzimje, a bromelain is csökkenti.

A vénás panaszok kezdetén sok betegnek segít a csalánteával végzett vízhajtó kúra, illetve bizonyos táplálkozási fogások, például heti két víztelenítő nap zabbal vagy rizzsel. Ilyenkor a három főétkezést a szóban forgó élelmiszer alkotja, például reggelire és vacsorára rizs édesítés nélküli almakompóttal, délben rizs zöldséggel vagy salátával. Túlsúlyos betegeknél ez a fölös kilók számát is csökkenti, márpedig a túlsúly jelentősen emeli az erekre nehezedő nyomást.

Allergiás duzzanat: azonnal forduljunk orvoshoz!

Krónikus ödéma esetén általában nem áll fenn akut veszély, még akkor sem, ha az állapot - mint ahogyan a nyiroködémánál láttuk - hosszú távon szöveti károsodást okoz. Egészen más a helyzet az allergiás ödéma esetében. Tipikus példa erre az allergiás emberek reakciója darázscsípésre: a rovarméreg olyan gyulladásos reakciót vált ki, amely erőteljesen megváltoztatja a vérerek struktúráját, úgy, hogy ezek átjárhatósága megnő. E változás következtében lényegesen több víz jut a sejtek közötti térbe. Mivel a nyirokrendszer ezt nem tudja elszállítani, a folyadék a szövetekben marad. Az allergiás ödéma nagyon hirtelen alakul ki, és ugyanilyen gyorsan el is múlik.

Ha a megduzzadt szövetbe belenyomjuk a hüvelykujjunkat, megtudhatjuk, valóban ödémánk van-e (lásd a tesztet is)

Az allergiás ödéma egyik különleges formája az, amely igen akut formában a szemhéjon vagy az ajkakon, de a garatüreg nyálkahártyáján is felléphet. Ha ez utóbbi szövetek erősen megduzzadnak, akut légszomj áll elő. Ez a fajta ödéma még ma is fulladásos halált okozhat, ezért allergiás ödéma esetén feltétlenül orvoshoz kell fordulni, aki gyulladáscsökkentő szerekkel akadályozza meg az életveszélyes szövődményt.

Éhezés, bélbetegség és rák okozta fehérjehiány

A vérben számos fehérje kering. Ezek a vérfehérjék gondoskodnak a sejtek közötti térben lévő szövetnedv újbóli felszívódásáról. Ha a fehérjék koncentrációja 5 g/dl alá, illetve az albumin nevű vérfehérje mennyisége 3 g/dl alá csökken, a fehérjék nem szívják többé vissza a szövetnedvet a vérerekbe, hanem ez ott pang a szövetekben. Az így kialakuló ödémát hívják fehérjehiányos ödémának.

Az ilyen duzzanatok legfőbb oka az, ha a táplálkozással nem jut elegendő mennyiségű fehérje a szervezetbe. Erre az éhségödémára jellemző a megduzzadt has, amely nálunk utoljára a háború utáni éhezések idején fordult elő. Néhány embernél előfordul, hogy szervezetük a fehérjéket felszívódás nélkül kiválasztja, és ez ugyancsak fehérjehiányhoz vezethet. Ilyen problémával járhatnak különféle krónikus bélbetegségek. Ezenkívül súlyos rák esetén is hiányt szenved a szervezet fehérjékben, míg májzsugornál a beteg máj nem képes megfelelő mennyiségben előállítani a szóban forgó anyagokat. Néha a vesebetegség is megnövekedett fehérjekiválasztással párosul, így a szervezetben megint csak fehérjehiány áll elő.

Összességében elmondható, hogy az ödéma valamilyen alapbetegségre utal, amelyre mindenképpen fényt kell deríteni. Ha az alapbaj nem kezelhető, például szívelégtelenség esetén, akkor a sikert a helyi és oki kezelések kombinációja hozza meg. Ha nincs mód oki kezelésre, mint nyiroködéma esetén, akkor a szakszerű és következetes helyi terápia (nyirokdrenázs, nyomókötés) gondoskodik a tünetek felszámolásáról.

Teszt és tünetek

A következő teszt segítségével kideríthetjük, bokaduzzanatunk valóban ödéma-e.

Nyomjuk bele az egyik ujjunkat a duzzanatba. Ha egy kis mélyedés marad vissza, akkor nagy eséllyel ödémánk van. Nyiroködéma esetén a módszer csak kezdeti stádiumban  működik. Az éjszakai vizeletürítés is utalhat ödémára, még ha nem is vesszük észre.

Bizonyos tünetek is megkönnyítik a besorolást.

Ha mindkét láb érintett, gyakran  szívelégtelenségről van szó, ami leolvasható az olyan kísérőtünetekről is, mint a  légszomj, csökkent teljesítőképesség, nyaki vénás pangás. Néha a kétoldali ödéma oka máj- vagy vesebaj. Ha csak az egyik láb dagad meg, ez nyirok- vagy vénás ödémára utal. Ez utóbbit jelzi a lábban való nehézségérzés, a duzzanat napközbeni fokozódása, majd felpolcolásra megszűnése és a bőr kékes- pirosas elszíneződése. A nyiroködémára ezzel szemben a fakó szín és a szilárd halmazállapot jellemző, előrehaladott állapotban nem nyomható be.

A leggyakoribb ödémafajták és okaik áttekintése

Nyiroködéma

Általános nyiroködéma: a károsodott nyirokrendszer nem képes megbirkózni a szöveti  folyadékkal, kialakul a duzzanat.

Zsírödéma: a zsírszövet fájdalommal járó  felszaporodása, elsősorban a fenék és a lábszár (szimmetrikusan) területén. Mivel megakadályozza a nyirokáramlást, gyakran nyiroködéma kialakulásához vezet.

Túl magas vénás nyomás okozta ödéma

Szívelégtelenség miatti ödéma: a vér pangása megnöveli a vénás nyomást, ami duzzanat kialakulásához vezet.

Krónikus vénás panaszokkal járó duzzanatok: a koronáriás vénás megbetegedések (trombózis, visszeresség) megnövelik a vénás nyomást.

Orthosztatikus ödéma: a sokáig való állás  megnöveli a vénás nyomást. Az ilyen ödéma jellemzője a lábban érzett feszülés. Főként nőknél alakul ki.

Bénulás okozta ödéma: a bénulás miatt nem működik az izompumpa, ezért megnő a vénás nyomás.

Az erek megnövekedett átjárhatósága miatti ödéma

Allerigás ödéma: az allergének olyan immun- és gyulladásos vegyületeket képeznek, amelyek megnövelik az erek átjárhatóságát.

Gyulladásos ödéma: a gyulladás növeli az erek átjárhatóságát. Az ok lehet fertőzés, reumás megbetegedés, de ekcéma, égés és sugárkárosodás is.

Gyógyszer okozta ödéma: kiválthatja a duzzanatot kortizon, reumagyógyszer, hormon, kalciumantagonista vagy ACC-gátló. A hashajtók túlzásba vitt használata is okozhatja az erek átjárhatóságának megváltozását.

Terhességi ödéma:  vízfelgyülemlések az egész testben, főként a lábban. Egyfelől a terhességgel járó hormonális változások megnövelik az erek átjárhatóságát, másrészt oka lehet a fokozott fehérjekiválasztás.

Traumatikus ödéma: átmeneti ödéma műtét vagy sérülés  következtében. Az ilyenkor keletkező gyulladásos vegyületek megnövelik az erek átjárhatóságát.

Ciklikus idiopatikus ödéma: olyan vízfelgyülemlések, amelyek a női ciklust követik és hormonális alapúak. A hormonok okozzák a nagyobb szöveti átjárhatóságot.

Fehérjehiány miatti ödéma

Ödéma máj- vagy vesebetegség miatt: a sérült máj nem képes többé a fehérjék szintetizálására. Fehérjehiány és hasüregi ödéma alakul ki, mivel a folyadék a szövetekben marad. Emellett a vénás pangás is szerepet játszik.

Ödéma krónikus bélbetegségek esetén: valamilyen krónikus betegség miatt zavart szenved a bélben a fehérjék felszívódása.

Éhezési ödéma: a szervezet nem jut hozzá elegendő táplálékhoz, így fehérjékhez sem.

- d

#1 Dr.BauerBela

---