Szülői befolyás a gyermekek ételválasztására és energiabevitelére

09 May 2012 Egy új kutatás azt sugallja, hogy a fiatal gyermekek ételválasztása kapcsolatba hozható annak kockázatával, hogy későbbi életükben elhízottá válnak. A szülők és gondozók befolyásolhatják a fiatal gyermekek ételpreferenciáit. A következőkben megtárgyaljuk azokat a stratégiákat, amelyek hasznosak lehetnek, és amelyek ellentétes hatást válthatnak ki ezen a területen.

Elhízás – genetikai és környezeti tényezők

Az elhízás egy összetett állapot, környezeti és genetikai tényezők egyaránt befolyásolják. A felnőttek elhízottnak minősülnek, mikor testtömegindexük (BMI) ≥30 kg/m², míg 25–29.9 kg/m² BMI-vel túlsúlyosnak számítanak. Gyermekeknél növekedési táblázatokkal és igazított BMI szakadási pontok használatával (BMI percentilisek) határozzák meg a túlsúlyosságot és az elhízást. Európában jelenleg minden ötödik gyermek túlsúlyos vagy elhízott.¹ Ezeknél a gyermekeknél fokozott a kockázata az olyan krónikus betegségek kialakulásának, mint a szívbetegség és a cukorbetegség.
A gének meghatározzák a túlsúlyossá válásra való hajlamot, az étrend, valamint a testmozgás pedig meghatározhatja, hogy a hajlam milyen mértékben fejeződik ki. Ezen kívül a környezet befolyásolja a viselkedést. Korábbi vizsgálatok várandós nők táplálkozását és az etetési gyakorlatok közötti különbségeket elemezték az elhízás kockázatával kapcsolatban.² A gyermekkori elhízás megelőzése érdekében főként iskolákban hajtottak végre környezeti beavatkozásokat.
Egy új kutatás fényt deríthet a fiatal gyermekek táplálkozására, és arra, hogy a gondozók (szülők) otthon miként befolyásolhatják közvetve vagy közvetlenül gyermekük ételválasztását, ami viszont kihat az energiabevitelre. A szilárd ételek bevezetésétől az általános iskola megkezdéséig (körülbelül öt vagy hat éves kor) terjedő korosztályra koncentrálnak. A kutatók azt feltételezik, hogy összefüggés van e korosztályban a gyermekek előnyben részesített ételei és elhízási kockázatuk között. Az étkezési szokások akkor alakulnak ki, mikor a fiatalok étkezési viselkedése élethossziglan befolyásolható.³ A szülők erősen befolyásolhatják a gyermekeik ételválasztását, mivel ebben a korban fokozott ellenőrzés alatt tarthatják a gyermekeik cselekedeteit, és a külső befolyásoló tényezők (iskola, idegenek) rendszerint hatása minimális. Mire a gyermekek elkezdik az iskolát, legtöbbjüknél már kialakultak ételpreferenciáik (miket kedvel, és miktől idegenkedik), így a viselkedés megváltoztatásának elérése nehezebb. A szülők pozitív hatása létfontosságú az gyermekeik egészséges életmódjának megalapozásához.³

Preferenciák csecsemőkorban

A csecsemőknek veleszületett preferenciáik vannak bizonyos ízekre, míg másoktól idegenkednek.² A csecsemők előnyben részesítik az édes ízű élelmiszereket és elutasítják a keserűket, mint például bizonyos zöldségeket. Ez egy történelmileg hasznosnak bizonyult evolúciós választ tükröz, mivel az édes íz az energiaforrásokat, míg a keserű íz azokat az élelmiszereket jelezte, melyek mérgezőek lehettek. Néhány kutató úgy véli, hogy a csecsemők körülbelül 14-180 napos korukban kezdik elfogadni a keserű ízt.⁴
Ahogy nőnek, a gyermekek elutasíthatnak ételeket és válogatóssá válhatnak bizonyos élelmiszerekkel kapcsolatban. Az új ételek (dolgok) kipróbálásával szembeni vonakodást neofóbiának (újdonságoktól való félelem) nevezik.³Úgy tűnik, hat hónapos kor körül minimális a neofóbia, ezért a csecsemők ebben az életkorban hajlandóbbak lehetnek új ételeket kipróbálni.⁴ Egy általában elutasított élelmiszerkategória a zöldségfélék, melyekkel kapcsolatban úgy tűnik általános az ellenszenv, ami könnyen vezet az egészséges tápanyagok étkezésből való kimaradásához. Ez számos kihívást jelent a szülők számára és ők a legkülönfélébb módokon reagálnak. Néhányan megnyugtatásuk érdekében odaadják gyermekeiknek, amit akarnak. Mások korlátozzák a legízletesebb ételeket, nyomást gyakorolnak a gyümölcs- és zöldségfogyasztás érdekében, jutalmazzák a tápláló ételek fogyasztását, vagy nem tesznek semmit. A legújabb kutatások választ adnak arra, hogy a fiatal gyermekek miért viselkednek így az ételekkel kapcsolatban, és a szülők miképpen reagálhatnak a legjobban az egészséges étkezési szokások ösztönzéshez, amelyek aztán kitartanak felnőttkorig. Az ösztönösnek tűnő szülői fellépések – a kevésbé tápláló élelmiszerek korlátozása, nyomásgyakorlás a tápanyagokban gazdag élelmiszerek fogyasztása érdekében, vagy a helyes viselkedés jutalmazása – valójában talán épp az ellenkezőjét érik el és egészségtelen étkezési szokások kialakulásához vezetnek. Ezek aztán a gyermekek későbbi életében elhízást eredményezhetnek.⁵

Korlátozás és erőltetés

Néha a szülők abban a reményben korlátozzák gyermekük étrendjében a különösen ízletes (és gyakran nagy energiasűrűségű) élelmiszereket, hogy a gyermekek az egészséges alternatívák közül választanak, de ezzel gyakran éppen az ellenkező hatást érik el. Az ízletes ételek megvonása rendszerint növeli a gyerekek vágyát azokra. Ráadásul, néhány vizsgálat azt találta, hogy a korlátozó szülők gyermekei valószínűbben lesznek túlsúlyosak későbbi életükben.³ A korlátozás oda is vezethet, hogy a gyermekek akkor is esznek, mikor nem éhesek. Ez viszont gátolhatja az önszabályozási képességet – azt, hogy megtanuljanak odafigyelni az éhség és a jóllakottság saját testükben jelentkező jeleire. Ezzel szemben a mérsékelt korlátozás hasznos lehet. Úgy találták, hogy azok a gyermekek, akiknek a szülei mérsékelten korlátozták, hogy mit ehetnek, kevesebb energiát fogyasztanak, mint azok, akiknek a szülei túlzásba vitték a korlátozást vagy túl engedékenyek voltak.³ További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy meghatározzák, mit jelent a mérsékelt korlátozás. Az idősebb gyerekek, akik azt mondták, hogy szüleik nagyon határozottak voltak – aktívak, de nem korlátozók étkezéseknél-, több gyümölcsöt, kevesebb édességet és zsíros nasit fogyasztottak, valamint a hét több napján reggeliztek, mint azok a gyerekek, akik azt állították, hogy szüleik nem törődtek az étkezéssel.²
A korlátozással ellentétben, néhány szülő erőlteti gyermekeinél a gyümölcs- és zöldségfogyasztást, aminek kedvezőtlen hatása lehet. A nyomásgyakorlás gyakran elriasztja a gyermekeket bizonyos élelmiszerektől, ezen kívül összefüggésbe hozzák az alacsonyabb testtömeggel, valamint a válogatós evéssel. Mindemellett, ez nem jelenti azt, hogy az erőltetés alacsony testtömeget vagy válogatós étkezést okoz; hanem, úgy gondolják, hogy azok a szülők, akiknek a gyermekeik válogatós evők, vagy soványak, valószínűbben erőltetik gyermekeiknél az evést.³ Számos tudós ellenzi az erőltetést, mivel kellemetlen étkezési környezetet teremthet, és megakadályozza a gyermeket, hogy önszabályozó módon kezelje teste éhségről és jóllakottságról küldött jeleit.

Jutalmazás

Egy másik bevett gyakorlat a jó szándékú szülők körében a gyermekek jutalmazása az egészséges étkezésért. Azonban, a különösen ínycsiklandó étellel való jutalmazás meghiúsíthatja a jutalmazás célját. Mikor egy ízletes ételt kínálnak jutalmul, a gyermekek „jutalomfalat” iránti vágya túllépi a szülők által elfogyasztatni kívánt étel utáni vágyat. Továbbá, a jutalmazás nem teszi lehetővé a gyermekek számára, hogy belső motívációt fejlesszen ki az egészséges étkezés irányába. A szülők jobb eredményeket érhetnek el azzal, ha egészen fiatal kortól kezdve többféle ételt kínálnak, és a kínálást többször ismétlik olyan élelmiszerek esetében is, amelyeket a gyermek első alkalommal nem szeretett meg.⁶
Ugyanakkor, a pszichológusok elismerik, hogy a motiváció érdekében az embereket gyakran kell jutalmazni. Egy, az Egyesült Királyságban folytatott vizsgálat azt találta, hogy a 4-6 éveseknél az volt a leghatékonyabb, zöldségfogyasztás növelésére motíváló stratégia, ha matricával jutalmazták őket kínálásnál. Rosszabb eredményt értek el kínálással és szóbeli dícsérettel, vagy csak kínálással.³

Mintaadás

A gyermekek másolják a körülöttük élők viselkedését, és amikor a gyerekek fiatalok, a szülők (és néha testvéreik) életük fő szerepmodelljei.⁵ Ezért, a gyerekek valószínűleg elfogadják a szüleikével megegyező étkezési szokásokat. Mivel ebben az időszakban a szülőknek van a legnagyobb befolyásuk gyermekük életére, fontos, hogy jó példával járjanak elől.
A környezetet részben lehet hibáztatni a kevesebb vagy szegényes példaadásért. Az emberek egyre gyakrabban esznek otthonuktól távol, ami szegényesebb ételválasztási modellt jelenthet. Hasonlóképpen, kevesebb családi étkezést fogyasztanak otthon, egy olyan helyen, ami lehetőséget kínál a szülőknek, hogy modellt adjanak az egészséges étkezési viselkedésről.⁷ A neofóbiát legyőzik azokat a gyerekek, akiknek pozitív mintájuk van. A gyerekek nagyobb valószínűséggel próbálnak ki ismeretlen élelmiszereket, amennyiben megfigyelték, hogy másvalaki eszi azokat. Ezen túlmenően, a gyerekek nagyobb valószínűséggel próbálják ki azt az ételt, amibe a szülők belekóstolnak, és az élvezet jeleit mutatják.⁸
Egy, több mint 550 családra kiterjedő felmérés azt találta, hogy a szülők gyümölcs- és zöldségfogyasztása volt a legerősebb előrejelzője egy gyermek ezekből az élelmiszerekből történő bevitelének. A mintaadásnak két fő módja van, melyek növelhetik a fogyasztást: a megfigyelés közvetlenül változtathatja meg a viselkedést, vagy növelheti a fogyasztás lehetőségét annak következtében, hogy a kóstolási lehetőségek bővítésével elősegíti az élelmiszerek megkedvelését.⁸ Akárhogy is, a tudósok azt javasolják, hogy a szülők legyenek aktív és pozitív szerepmodellek. Ez sokféle élelmiszer, gyümölcs és zöldség rendszeres fogyasztását jelenti. Ezen felül, a szülők filmek, könyvek, vagy kertészkedés segítségével is megismertethetik gyermekeikkel a gyümölcsöket és zöldségeket.³

Mi mást tehetnek még a szülők?

A gyermekek egészséges étkezési viselkedés elfogadására nevelése ijesztőnek tűnhet, ám nem kell annak lennie. A legfontosabb, hogy a szülők gyermekeiket már egész korai életkortól kezdődően minél többféle élelmiszerrel megismertessék. A gyerekek rendszerint visszautasítanak néhány élelmiszert, mivel azok újak számukra. Számos próbálkozásba kerülhet, mielőtt kifejlődik bennük ezeknek a kezdetben visszautasított élelmiszereknek a szeretete. A szükséges újrakínálások pontos száma számos tényezőtől függ, beleértve a gyermek életkorát, az élelmiszer kezdeti kedveltségét és újdonságát, és az új ízeknek-zamatoknak való korábbi kitettséget. Néhány gyermeknek elegendő lehet egyetlen kóstoltatás is, míg mások ismételt próbálkozást ígényelhetnek.⁹
A megfelelő nagyságú adagok elfogyasztása szintén fontos az egészséges táplálkozás szempontjából. Egy vizsgálat azt találta, hogy mikor megduplázták a sárgarépaadag méretét és első fogásként tálalták, akkor a gyerekek 47%-kal többet fogyasztottak belőle.³ A zöldségadag növelése és a nagy energiasűrűségű, ám tápanyagokban szegény élelmiszerek adagjának csökkentése egészségesebb táplálkozáshoz vezetne.
Figyelemre méltó, hogy a gyümölcsök és a zöldségek tányéron való megjelenése befolyásolja annak valószínűségét, hogy a gyerekek kipróbálják azokat. Egy tanulmány kimutatta, hogy a gyermekek több gyümölcsöt ettek, mikor azok csónak alakúak voltak, ahhoz képest, mikor a gyümölcsöt egyszerűen fehér tányéron szervírozták.³
Következtetésképpen, a szülőknek aktívan részt kell venniük gyermekeik étkezésében, anélkül azonban, hogy erőszakosak lennének.
A szülők pozitívan befolyásolhatják fiatal gyermekeik táplálkozását a következő ötletek részbeni vagy teljes megvalósításával:

• Legyen pozitív szerepmodell azáltal, hogy sokféle gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt.
• A szilárd ételek bevezetésének kezdeténél kínáljon gyermekének minél többféle tápanyagdús élelmiszert, például gyümölcsöket és zöldségeket.
• Tervezze meg az étkezési időpontokat és egyen együtt a család.
• Legalább 5-10 alkalommal próbálkozzon az olyan tápláló élelmiszerek kínálásával, amelyek nem azonnal vonzóak.
• Tegye lehetővé a gyermekeknek az önszabályozást – maguk döntsék el, mikor éhesek és mikor jollakottak.
• Dícsérje a gyerekeket és/vagy ajánljon olyan nem élelmiszer jutalmat, mint a matrica, mikor gyümölcsöt és zöldséget esznek, vagy új élelmiszert próbálnak ki.
• Alkalmazza mértékkel a korlátozást, és tanítsa meg, hogy megfelelő mennyiségben minden élelmiszer részét képezheti az egészséges táplálkozásnak.
• Ösztönözze, de ne erőltesse gyermekeit a gyümölcs- és zöldségfogyasztásra.
• Kínáljon a zöldségekből nagyobb adagot (a részleteket lásd alább), vagy a zöldségek első fogásként kerüljenek az asztalra.
• Tegye a gyümölcsöket és zöldségeket tetszetősebbé azáltal, hogy megváltoztatja alakjukat, vagy másképpen készíti el azokat.

#1 Dr.BauerBela

---