Bővebben a macskakarmolási betegségről.
A CSOMÓS FORMÁTUMU BEHATOLÁSI KAPU A BETEG GYERMEK ÁLLÁN
|
Rövid leírás
A macskakarmolási betegség macskáról
emberre terjedő fertőzés. Jellemzően az állat karmolása vagy harapása nyomán
kialakuló sérülés a behatolási kapu. Ennek helyén is keletkezhetnek bőrtünetek,
de a betegség jellemző tünetei - az esetleg lázzal, fejfájással kísért
nyirokcsomó-megnagyobbodás - hetekkel később jelentkeznek. A betegség
rendszerint kezelés nélkül is meggyógyul. Súlyos forma az immunrendszer
károsodása esetén, például HIV-fertőzöttekben alakulhat ki.
Előfordulás és okok
-A betegség kórokozója a Bartonella
henselae nevű baktérium. A baktérium a macskákban gyakran kimutatható.
- Az Amerikai Egyesült Államokban a
házimacskák mintegy 40%-ának vérében megtalálható, anélkül, hogy az állatokban
tüneteket okozna.
- A fertőzőforrás általában 1 év alatti,
fiatal állat, gyakran bolhás, kóbormacska. -Párásabb, melegebb éghajlaton
több a baktériumot hordozó macska.
- A betegséget állatról emberre a bolha nem
terjeszti, de szerepe lehet a macskapopuláció fertőzöttségének fenntartásában.
- Más háziállatokkal kapcsolatban nem írták le a
betegséget.
-A betegség
emberben bármilyen életkorban előfordulhat, de gyermekekben és fiatal
felnőttekben gyakoribb. A megbetegedéseknek szezonális jellegük van,
inkább az év második felében fordulnak elő. Férfiak valamivel gyakrabban
betegszenek meg.
Tünetek, kórlefolyás
A baktérium behatolási kapuja a macska karmolása
vagy harapása által okozott seb.
-A behatolási kapu környékén 3-10 nap múlva
dudor vagy fekély jelenhet meg, mely hetekig fennmaradhat.
-A betegségre jellemző
nyirokcsomó-megnagyobbodás a regionális nyirokcsomókat érinti, azokat, ahová az
érintett terület nyirokerei befutnak.
- Karon levő karmolás esetén a hónalj és a
nyak nyirokcsomói nagyobbodhatnak meg, míg ha a behatolási kapu a lábon van, a
lágyékhajlatban jelentkeznek a csomók.
A
megnagyobbodott nyirokcsomók a betegek döntő többségében egyetlen régiót
érintenek. Rendszerint tömöttek és
fájdalmasak.
-A betegek egy részében általános,
fertőzésre utaló tünetek is felléphetnek, mint pl. fejfájás, láz. A
nyirokcsomó-megnagyobbodás hónapokig fennállhat, majd magától megszűnik, de az
esetek körülbelül egyötödében 6 hónapon túl is megfigyelhető. Az érintett
nyirokcsomók gennyes beolvadása ritkán fordul elő.
A betegség néha túlterjed a regionális nyirokcsomókon, okozhat megmagyarázhatatlan lázas állapotot. Ritkán agyvelőgyulladás vagy a hasi nyirokcsomók érintettsége miatt kialakuló, ún. heveny hasi kórkép is kialakulhat.
Immunkárosodott egyénekben (pl. HIV-fertőzöttek) a baktérium eláraszthatja a szervezetet, súlyos kórképet okozva.
A betegség néha túlterjed a regionális nyirokcsomókon, okozhat megmagyarázhatatlan lázas állapotot. Ritkán agyvelőgyulladás vagy a hasi nyirokcsomók érintettsége miatt kialakuló, ún. heveny hasi kórkép is kialakulhat.
Immunkárosodott egyénekben (pl. HIV-fertőzöttek) a baktérium eláraszthatja a szervezetet, súlyos kórképet okozva.
Diagnózis
A betegség ép immunrendszerű
egyénekben kezelés nélkül is elmúlik.
-Jelentősége abban áll, hogy a kórisme
felállítása során ki kell zárni más, nyirokcsomó-megnagyobbodással járó
kórképeket. Nyirokcsomó-megnagyobbodással járhatnak egyéb, kezelést igénylő
fertőző betegségek is, mint a tbc vagy egyéb állatról emberre terjedő
fertőzések, mint a brucellosis vagy a tularémia. Nyirokcsomókba daganatok is
adhatnak áttéteket, illetve megnagyobbodásukat a nyirokrendszer daganatai
(Hodgkin-kór, limfómák) is okozhatják.
A diagnózis elsősorban a klinikai tüneteken alapszik.
A diagnózis elsősorban a klinikai tüneteken alapszik.
- Segít a
felismerésben,
ha megtalálják a behatolási kaput, és ha annak környékén még
felismerhető a kezdeti elváltozás, a dudor vagy a fekély.
-A laboratóriumi eltérések a kezdeti szakaszban
baktériumfertőzésre jellemzőek lehetnek, a betegség gyorsult vérsüllyedéssel és emelkedett
fehérvérsejt-számmal jár.
-Típusos esetekben ennyi elegendő is lehet a
diagnózishoz.
- Kétes esetekben a betegek véréből a
baktérium elleni antitest kimutatása segíthet. Olykor szükség lehet a nyirokcsomó kivételére és szövettani
feldolgozására. A nyirokcsomó eltérései macskakarmolási betegségben
nem specifikusak, de a szövettan alapján lehet legkönnyebben kizárni a
daganatos betegséget. A kórokozó speciális festéssel mutatható ki az érintett
csomókból. Erre ritkán van szükség a diagnózishoz.
Kezelés, megelőzés
A betegség egyénenként egészséges
személyekben rendszerint kezelés nélkül is megszűnik, és antibiotikus
kezeléssel sem változik a betegség lefolyása.
-Antibiotikum
szedése akkor szükséges, ha a betegség túlterjed a regionális
nyirokcsomókon, ha az általános tünetek súlyosak, vagy ha beteg
immunkárosodott.
- A kórokozó többféle antibiotikumra is
érzékeny, de a gyógyszert hosszan (4-6 hétig) kell szedni a gyógyuláshoz.
A macskák bolhamentesítése segíthet a macskapopuláció átfertőzöttségének csökkentésében. Macskánkkal való játszás során ne engedjük az állatot karmolni, harapni. Ha mégis megtörténik, a sebet azonnal fertőtlenítsük.
A macskák bolhamentesítése segíthet a macskapopuláció átfertőzöttségének csökkentésében. Macskánkkal való játszás során ne engedjük az állatot karmolni, harapni. Ha mégis megtörténik, a sebet azonnal fertőtlenítsük.
Gyógyulási esélyek
Ép immunrendszer
esetén a betegség kezelés nélkül meggyógyul, és nem hajlamos kiújulásra.
Immunkárosodott személyek betegsége a hosszan tartó antibiotikus kezelésre
rendszerint jól reagál. Ilyenkor a betegség ritkán bár, de kiújulhat.
http://www.hazipatika.com
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése