Ha a gyerek bereked

Ha a gyerek bereked

A rekedtség bármely életkorban előfordul az újszülöttkortól az idős korig, az okai viszont életkoronként nagyon sokrétűek.

A hangképzés szerve, a gége, pontosabban a gégében vízszintes síkban elhelyezkedő hangszalagok a légutak legszűkebb részét képezik.
Minden egyes légvétel a hangszalagok között, a hangrésen át bonyolódik, tehát bármilyen szennyeződés, kórokozó, idegentest, ami a légutakba kerül, a hangrésen át jut a légcsőbe és a hörgőkbe. A légutak saját védelmi rendszere bizonyos mértékig felkészült a belélegzett levegőben lévő szennyező anyagok eltávolítására. Ha ez valamilyen oknál fogva zavart szenved, szinte az első tünet a rekedtség és a köhögés, ami a hurutos állapot kezdetét jelzi.

Szennyezett levegő

A már születéskor észlelhető rekedtség nagyon ritkán fordul elő, a gégében lévő anatómiai elváltozás, esetleges sérülés velejárója. Ennek okai még a szülőszobában kiderülnek, és a megoldás lehetőségei körvonalazódnak.
A csecsemőkortól a felnőttkorig a leggyakoribb oka a rekedtségnek a légszennyezettség. Ki gondolná, hogy a légutak milyen ádáz, milyen nehéz, folyamatos harcot vívnak a belélegzett levegőben lévő ártalmas anyagokkal szemben! A nyugalmi légzésszám felnőtt embernél percenként 16, gyermeknél akár a duplája is lehet.

Ez azt jelenti, hogy szünet nélkül éjjelnappal percenként 16szor beszívjuk a levegőben lévő porszemcséket, koromszemcséket, mikroorganizmusokat és hosszasan sorolhatnám, mi mindent, amit a légutak védelmi rendszerének kell ártalmatlanná tennie. A légutak védelmi rendszere folyamatosan megbirkózik ezzel a feladattal.

A baj akkor kezdődik, ha a természetes immunitás valamiért meggyengül, ha a légutakat, esetleg csak a hangszalagokat túlterheljük, vagy ha folyamatosan ellene dolgozunk, például a dohányzással.

Kiabáló ovisok

Az óvodáskorú gyermekek tartós rekedtsége az erőltetett hangképzés velejárója lehet. Néha ezek a gyermekek a vezéregyéniségek, és sokszor túlkiabálják társaikat. Az is előfordulhat, hogy az elhúzódó hurutos állapot miatt fennálló gyengébb hallás következtében beszélnek hangosabban.
A hangszalagok állandó túlerőltetése piciny csomók kialakulását eredményezi a hangszalagokon, ez az úgynevezett énekescsomó, ami szintén hozzájárul a tartós rekedtség fenntartásához.
Ha jól működik a légutak védelmi rendszere, akkor a rekedtséggel járó hurutos állapotok jó része spontán gyógyul, feltéve, ha be tartjuk a legfontosabb szabályt: rekedtség esetén tilos beszélni, de még suttogni sem szabad legalább egy-két napig.
Azt mondom betegeimnek, hogy gyulladt hangszalagokkal beszélni olyan, mintha törött lábbal táncolnánk.
Tehát a legfontosabb a hangszalagok nyugalmi állapotának biztosítása. Ez a gyógyulás kulcskérdése.

A légutak felépítése

A légutak anatómiai felépítéséről csak annyit szeretnék elmondani, ami a működés megértéséhez feltétlenül szükséges. A levegő útja normál körülmények között az orrüregből a garat közvetítésével áthalad a hangképzés szervén, a gégén, innen a légcsőbe, majd a hörgőkbe jut. A légutak teljes hosszában működő védelmi rendszerében az orrüreg kapta a legnehezebb feladatot. Hármas funkciója van: megszűri, megnedvesíti és megmelegíti a levegőt.

Különösen gyermekkorban a gyakori és elhúzódó nátha miatt az orrlégzés zavart szenved, szájlégzés alakul ki, és ez a tisztító levegőt előkészítő mechanizmus nem működik. A szájon át belélegzett levegő a szükséges szűrőmechanizmus hiányában változatlanul jut el a gégébe, a hangszalag- ' ok gyulladását, azaz rekedtséget okozva.

Normál körülmények között a légutakat bélelő nyálkahártya felszínén - a nevében is benne van nyákréteg található, benne fontos, ellenálló képességet szolgáló sejtes elemekkel. A nyálkahártya felszínén apró, csak mikroszkóppal látható szőröcskék vannak, amelyek az orrnyílások felé mozgatják a nyákban megtapadt szennyezőanyagokat. A védelmi rendszer harmadik fontos része a védekező reflexek működése, amely köhögés, tüsszögés révén távolítja el az ingerlő anyagokat. A heveny nátha kapcsán képződő vízszerű orrfolyás, tüsszögés, köhögés elfojtása nem feltétlenül célszerű, hiszen fontos öntisztulási folyamatot fékezünk vele.

A hurut kezelése

A túlterhelt nyálkahártya nyáktermelése kezdetben csökken. Az orrban, torokban, gégében száraz, kaparó érzés keletkezik. A száraz köhögés kapcsán a hang mélyül, érdesebbé, rekedtes színezetűvé válik. A csökkent nyáktermelés miatt a nyálkahártya védtelenné válik, és a gyulladásos betegségek könnyen kialakulnak. Ezért nem kell sietni még rekedtség esetén sem az antibiotikum szedésével, hiszen azt általában vírusok okozzák, és az antibiotikumok a vírusok ellen nem hatnak. Ilyenkor a legfontosabb teendő az orrlégzés rendezése. A fertőzött váladék eltávolításán, leszívásán túl hatékony, könnyen és jól adagolható orrszprét célszerű használni.
Ezek közül is lehetőleg olyat javaslok, ami egyidejűleg többféle problémát old meg, azaz oldja a váladékot és lelohasztja a nyálkahártyát.
A gégehurutok kezelésének másik fontos gyógymódja a légutak párásítása, nedvesen tartása. A légutak teljes hosszában, az orrcsúcstól a hörgőkig segíti a légutak öntisztulását a sós pára belélegzése. A legtermészetesebb a tengerparti levegő, de jók a természetes és mesterséges sóbarlangok, és ezt a célt szolgálja a hideg, sós párát szolgáltató gyógyszerporlasztó is. Naponta 3x10 percet javaslom a használatát. A bőséges teázás, tehát a szervezet hidratálása és a vitaminokkal való ellátás szintén hozzátartozik a rekedtséggel járó hurutos betegség természetes gyógymódjához.

#1 Dr.BauerBela

---