Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2017. november 4., szombat

A kontakt dermatitis




A kontakt dermatitis
A himlőhöz és a vízkórhoz hasonlóan ennek a betegségnek a harisnyakötő kiváltotta változata már a múlté, noha egykor ez volt a leggyakoribb bőrprobléma. Eltűnése azonban egyáltalán nem az oltásoknak vagy a korszerűbb diagnosztikának köszönhető, hanem kizárólag egy egyszerű találmánynak: a harisnyanadrágnak. A nőknek a comb felső részén, a harisnyakötő alatt volt egy-egy viszkető vörös foltja, de ez már a múlté.
Jóllehet ez a „harisnyakötő-kiütés” eltűnt, az alapprobléma, az érzékenység a harisnyatartóban lévő nikkelre azonban megmaradt. Sőt manapság, a füllyukasztás és a testékszerek el­terjedésével egyre gyakoribb.
Ez azonban a kontakt dermatitisnek, a világszerte millió­kat érintő betegségnek csak az egyik formája.
Kiütések a bőrön
Ahogy a név is mutatja, a kontakt dermatitis elsősorban ki­ütés, amely ott alakul ki, ahol a dermatitist okozó anyag köz­vetlen érintkezésbe kerül a bőrrel. Ez lehet olyan ingerlő hatású anyag, amely bárkinél előidézhet bőrgyulladást, ha tartósan a bőrére kerül. Számtalan ilyen irritáló anyag létezik, leggyakrabban tisztítószerek és munkahelyi vegyszerek; olyan antigén, amely az immunrendszerből késleltetett hiperszenzitivitást (IV. típusú túlérzékenységi reakciót) válthat ki.
Az ilyen típusú szenzibilizáló anyagok nincsenek mindenkire hatással. A reakció az expozíció után általában 48 órával következik be, ám ez az idő, ha a reakció nagyon heves vagy ismételten ki­újul, rövidebb is lehet (olykor csak 12 óra), de sokkal hosszabb is, ha újonnan szerzett szenzitivitásról van szó.
Az antigének által kiváltott válaszreakciót olykor allergiás kontakt dermatitisnek is nevezik, ám az allergia általunk is alkalmazott szigorú definíciója szerint ez a megne­vezés nem helytálló IgE nem vesz részt a reakcióban, s a prob­léma nem gyakoribb az atópiásoknál, mint bárki másnál.
Kontakt dermatitist sokkal gyakrabban okoznak ingerlő ha­tású anyagok, mint allergének – az arány kb. 80-20 százalék.
A keresztreakciók
A kontakt dermatitist előidéző immunsejtek a túlérzékenységi reakciót kiváltó antigént a sejtek felületén lévő receptoraik révén ismerik fel. A receptorok nem mindig képesek a különböző antigéneket felismerni, ezért a hasonló anyagokkal szemben keresztreakció léphet fel.
Nem ritka, hogy irritánsok és allergének egyszerre vannak je­len: az előbbiek növelik a bőr átjárhatóságát, s ezzel sebezhe­tőbbé teszik az allergének számára.
A leggyakoribb szenzibilizáló anyagok:
  • A nikkel, a kobalt, a króm, sokkal ritkábban az ezüst vagy az arany. Ezek a fémek hozzákötődnek a szervezet bizo­nyos fehérjéihez, és azok szerkezetét megváltoztatva im­munreakciót váltanak ki. A nikkel ékszerekből, farmer­nadrágok szegecseiből és más, bőrrel érintkező fémekből kerülhet a szervezetbe. Krómérzékenység tipikusan azok­nál fordul elő, akik cementtel dolgoznak.
  • A parfümökben, kozmetikumokban, piperecikkekben lé­vő illatanyagok. Az ezek által okozott probléma egyre gyakoribb.
  • A parfümökben, piperecikkekben lévő különféle egyéb összetevők, pl. lanolin vagy tartósítóanyagok.
  • A naptejek, fényvédő krémek, valamint a bőrápoló kré­mekben lévő gyógyszerek, pl. antihisztaminok, bizonyos antibiotikumok, benzokain, szteroidok, valamint az ezek­ben a krémekben lévő egyéb szükséges adalékanyagok.
  • A kerti növények, különösen a fészkesek családjába tartozó virágok, pl. krizantém, körömvirág, büdöske, pitypang, margitvirág. Ezek a növények olyan elterjedtek, hogy az általuk okozott kiütés gyakran észrevétlen marad. Nemritkán egy kankalinfaj (Primula obconica), valamint a ligetszépe, a hortenzia, a borostyán és a tulipánhagyma a bűnös. Egyes növényeknek a nedve okoz kiütést, másoknak a levele vagy a szárán lévő szőrök. Észak-Amerikában különösen gyakran vált ki kontakt dermatitist a szömörce – ez az egyik legerősebb ismert, kontakt dermatitist okozó növény. Indiában egy behurcolt gyom, a Parthenium hysterophorus vált ki súlyos i kontakt dermatitist, s a növény szálldosó kis részecskéi is sokak életét megkeserítik – ezek ellen szinte lehetetlen védekezni, mert folyamatosan a levegőben vannak.
  • A természetgyógyászatban, valamint számos modern kozmetikumban és piperecikkben használt növényi kivonatok és más természetes anyagok. Ezek némelyike keresztreakcióba lép a szenzibilizáló kerti növényekkel (pl. az őszi margitvirággal), mások pedig az illatanyagokkal (egy termék akkor is tartalmazhat nyomokban ilyeneket, ha „illatanyagmentes”- ként hirdetik); egy részük önmagában is igen erősen szenzibilizál (pl. a Melaleuca alternifolia olaja vagy a propolisz).
  • A munkahelyi anyagok, közülük is elsősorban a szintetikus vegyületek, de bizonyos faanyagok is szenzibilizálhatnak, mint pl. az ausztráliai vasfa.
  • Kézműiparban, barkácsolásnál, ház körüli munkáknál használt anyagok, pl. enyv, gyanta.
  • A latex (kaucsuktej), mely gumikesztyűk, léggömbök, óvszerek, befőttesgumik, ujjvédők, sminkpárnák, gumiszalagok alapanyaga. A latexre adott, kontakt dermatitist előidéző bőrrekaciót gumiipari adalékanyagok (ún. gyorsítók), míg az azonnali IgE közvetítette reakciókat (a latexben lévő fehérjék váltják ki).
  • A textilfestékek, melyeket az izzadság old ki a ruhákból és ágyneműkből. A szenzibilizáló anyagok az ujjak közvetítésével más testrészekre is eljuthatnak. Néha a kézen nem is, csak ezeken a helyeken jelentkezik kiütés, mert ott a bőr érzékenyebb. Férfiáknál így előfordulhat, hogy ha egy szenzibilizáló anyag meg érintése után vizelnek, csak a hímvesszőn lesz kiütés. Nőknél, ha lakkozott körmű ujjal nyúlnak az arcukhoz vagy a szemhé­jukhoz, itt alakulhat ki bőrreakció, de a körmök körül nem, mert ott a bőr kevésbé érzékeny.
Mik okozhatják?
Szenzibilizáló anyagokat a háziállatok bundája vagy a ruhá­zat is közvetíthet. A krémek, köztük gyógyászati készítmények is, az ágyban ledörzsölődhetnek a bőrről, és a hálótárs bőrére kerülve ott kontakt dermatitist idézhetnek elő, annak ellenére, hogy magánál a krém használójánál nem okoznak problémát.
Szisztémás tünetek
A szenzibilizáló anyagok olykor a levegőn át, belélegezve jut­nak a szervezetbe, ahol azután a vér szállítja őket el a bőrhöz. Ilyenkor kiterjedt reakció következhet be, amely akár a teljes bőrfelületet is érintheti. A tünetek azokon a részeken a legsú­lyosabbak, amelyek korábban közvetlen érintkezésbe kerül­tek a szenzibilizáló anyaggal. Ilyen módon veszélyeztettek pl. a gyógyszergyári dolgozók, akik munkájuk során egy adott gyógyszerre lesznek túlérzékenyek, majd a gyártási folyamat során a levegőbe jutott hatóanyagot is belélegzik.
Ezt nevezik szisztémás kontakt dermatitisnek, mert a szenzibilizáló anyag a szervezet egészébe bekerül.
Vegyületekre tett reakció
Az is szisztémás reakciót idézhet elő, ha a szenzibilizáló – vagy egy kémiailag hozzá nagyon hasonló – vegyület élelmiszerként vagy gyógyszerként jut a szervezetbe. Bizonyos élelmiszerekben (pl. édességekben, narancslekvárban) lehetnek olyan anyagok, melyek eléggé hasonlítanak az illatanyagokra ahhoz, hogy keresztreakciót indítsanak el mindazok szervezetében, akik már korábban túlérzékennyé váltak bizonyos kozmetikumokkal szemben, ám az ilyen reakciók alighanem igen ritkák.
Sok szakember szerint egyeseknél a táplálékban kis mennyiségben jelen lévő fémsók, pl. a nikkel is kiválthat szisztémás reakciót, bár e kérdés még egyáltalán nem tisztázott, és az adatok egy része ellentmondó. Az e problémával küszködő betegek tünetei ugyancsak változatosak.
Legalább öt különféle tünetegyüttes létezik:
  • a hosszú ideje fennálló csalánkiütés (krónikus urticaria), olykor duzzadással (angioödémaval);
  • az atópiás ekcémához hasonló kiterjedt bőrkiütés; az egész testen jelen lehet vagy csak a könyökhajlatban, a szemhéjon, a nyakon vagy a nemi szervek, ül. a végbél­nyílás körül;
  • az egész testre kiterjedő, viszkető bőrkiütés;
  • a visszatérő kézekcéma, gyakran súlyos, hólyagos kiütés formájában;
  • olykor a lábfejen is hasonló bőrelváltozás je­lentkezik; a főleg vagy kizárólag a végbélnyílás, ül. a nemi szerv kö­rül jelentkező ekcéma.
Az érintettek többsége fiatal nő, az a csoport, amelyben a nikkel-kontaktérzékenység is a leggyakrabban van jelen. Még meglepőbb, amit egy nemrégiben elvégzett, igen alapos vizsgálat kapcsán olasz kutatók mutattak ki a megvizsgált be­tegek több mint 40 százalékának – amennyire vissza tudtak emlékezni – sohasem volt nikkel okozta kiütése, az allergia­teszt azonban mindegyiküknél nikkelérzékenységet jelzett.
Nikkelmentes diéta
A vizsgált nők állapota nikkelmentes diéta hatására jelentő­sen javult. Mikor később újra rendes étrendre tértek át, tüne­teik kiújultak. A krómra vagy kobaltra érzékeny egyéneknél ugyancsak felléphet bőrreakció akkor, ha e fémek a táplálék útján jutnak a szervezetükbe – különösen a kéz visszatérő, hó­lyagos kiütése gyakori. (Akárcsak a nikkelnél, a problémát itt is az válthatja ki, hogy a szokásosnál több fém kerül a szervezet­be.) A legsúlyosabb azoknak a betegeknek az állapota, akik nikkelre és kobaltra egyaránt érzékenyek. A krómérzékenység a férfiak, míg a nikkelérzékenység a nők körében gyakoribb.
Ha rejtélyes eredetű, idült bőrkiütésünk van, amelyre a fen­ti leírások valamelyike ráillik, s hiába próbáltunk már végig minden alapkezelést, érdemes ezt a lehetőséget megvizsgálni nikkelszegény étrend bevezetésével. Először beszél­jünk orvosunkkal, s kérjünk allergiatesztet nikkelre – ha en­nek az eredménye negatív, akkor a diéta aligha használ. (Meg­jegyzendő azonban, hogy a kéz-, ill. végbélnyílás környéki, vagy a nemi szerveket érintő tünetek esetén az allergiateszt olykor negatív, de ha szájon át jut be a fém a szervezetbe, pozi­tív reakció tapasztalható.) A króm-, ill. kobaltszegény étrend összeállítása nehezebb feladat.
Diagnózis
Az allergiateszt a kontakt dermatitis diagnosztizálá­sának egyetlen módja amellett, hogy memóriánkra hagyatkoz­va megpróbáljuk felidézni, mi mindennel került kapcsolatba a bőrünk napokkal, hetekkel a kiütés megjelenése előtt.
Amint sikerült azonosítani a bajt okozó anyagot, informá­lódjunk az alábbiakról:
  • Mi a kiváltó anyag pontos neve?
  • Melyek azok a tipikus szituációk, amelyek kapcsán a szer­vezet találkozhat vele? Mely készítmények összetevője?
  • Hogyan lehet elkerülni?
  • Mivel lehet a kiváltó anyagot tartalmazó termékeket he­lyettesíteni?
Megelőzés
Egy tizenévesek körében végzett finnországi felmérés szerint azoknak, akiknek ki van lyukasztva a füle, 31 százaléka nik­kelérzékeny, szemben a fülbevalót nem viselők mindössze 2 százalékával. A következtetés egyértelmű: kerülendők a nik­keltartalmú fülbevalók – vagyis az összes olcsó fémből készült bizsu. A legjobbak a sokkarátos aranyból vagy rozsdamentes acélból készült ékszerek. Ha ragaszkodunk a farmerviselethez, a fémszegecsekre belül, az érintkezés helyére tegyünk rag­tapaszt.
A dán kormány megtiltotta a nikkel felhasználását éksze­rekben, órákban, szemüvegkeretekben, szegecsekben és cip­zárokban, mivel oly mértékben elterjedt a nikkelérzékenység. Más országokban is ésszerű volna hasonló szigorításokat beve­zetni.
Borotválkozásnál ne hagyományos, hanem villanyborotvát használjunk. Egy tanulmány szerint a kézi borotvák meghá­romszorozzák a kozmetikumok iránti érzékenység kockázatát.
Kertészkedésnél viseljünk kesztyűt. Még ha tudomásunk szerint nem is vagyunk érzékenyek a kerti növényekre, ennek kockázata mindig fennáll. Kerüljük a Primula obconica nevű kankalinfajt (szobai dísznövény), mely az összes kankalin irán­ti érzékenységet alakíthat ki.
Kezelés
Ha az érzékenység már kialakult, valószínűleg egész életünkre megmarad, így szükségessé válik a szenzibilizáló anyag elkerü­lése. A bőrt ruhával vagy kesztyűvel többnyire meg lehet óvni, de ügyeljünk rá, hogy a védőfelszerelés olyan anyagból készül­jön, amely ténylegesen távol tartja a szóban forgó anyagot – ehhez bőrgyógyásztól kérjünk tanácsot. Az e célra gyártott bőr­védő krémek ritkán hatékonyak.
Ha a bőr már begyulladt, kerüljük az olyan krémeket és ke­nőcsöket, amelyek tartalmazzák az ismert kontakt allergéneket, például az:
  • antihisztaminokat,
  • antibiotikus kenőcsöket, főleg a neomycin tartalmúakat,
  • benzocaint,
  • a Melaleuca alternifolia (teafa) olaját.
E szerek alkalmazásakor a kiütés állandóan kiújul, sőt rosszabbodhat. A kutatások szerint a kézdermatitises betegek 10-20 százalékánál másodlagos kontaktérzékenység mutatha­tó ki arra a krémre vagy kenőcsre, amelyet a kiütés kezelésére használnak. Ezt gyakran nem ismerik fel. A dermatitis kezelé­séhez sokszor szteroidos krémekre van szükség, melyek közül az orvos kiválasztja a legmegfelelőbbet. Lehet, hogy helyette rövid szteroidtabletta-kúrát ír elő.
Jegyezzük meg! Veszélyes napfény: A kontakt dermatitist okozó anyagok egy része csak akkor vált ki tüneteket, ha a bőrt egyúttal napfény is éri. Az ilyen kiütés gyakran súlyos, hetekig elhúzódik, s miután elmúlik, az érintett bőrfelület színe általában sötétebb marad. Ha ismét napfény éri, a dermatitis kiújulhat.

A kéz dermatitise
A kezet érintő dermatitis rendkívül elterjedt, és nagyon megnehezítheti a mindennapi életvitelt, munkavégzést. Olykor atópiás ekcéma, olykor kontakt dermatitis áll a hátterében. Esetenként mindkettő szerepet játszik benne, máskor azonban az ok rejtve marad.
A kontakt dermatitist az orvos allergiateszttel vizsgálja (és esetenként ennek eredményét is felhasználja az egyéb betegségektől, pl. gombásodástól vagy pikkelysömörtől való elkülönítéshez), ám sajnos a kiváltó ok sokszor nem feltárható. Bármi is áll a hátterében, atópiás ekcéma vagy kontakt dermatitis, a probléma kezelése ugyanaz. Amíg biztos, hogy nem bőrgombáról van szó, a pontos diagnózis nem létfontosságú.
A kéz ápolása rendkívül fontos – ha azt akarjuk, hogy kezünk begyógyuljon, óvni kell az irritáló hatású anyagoktól. A házimunka a kézen fellépő dermatitis egyik legfőbb oka – amerikai orvosok úgy is hívják: a „háztartásbeliek dermatitise” -, de a vendéglátóiparban dolgozók, ápolónők és fodrászok közül is nagyon sokan veszélyeztetettek a szappanos vízzel és egyéb irritánsokkal való szüntelen érintkezés miatt. A festékek oldószerei és más szintetikus vegyi anyagok ugyancsak erősen irritálják a kéz bőrét.
Ne használjunk szappant!
Szappan helyett használjunk mosakodókrémet (patikákban kapható). Egyébként se mossunk olyan gyakran kezet: otthon viseljünk pamutkesztyűt, különösen porszívózásnál, porolásnál és egyéb háztartási munka végzésénél. Ez nemcsak a szennyeződésektől óvja a kezünket – így nem kell olyan gyakran kezet mosnunk -, hanem az irritáló anyagok nagy részétől is.
Ha folyadékokkal kell dolgoznunk, vagy kertészkedünk, húzzunk a pamutkesztyűre még egy vízálló kesztyűt is. A gumikesztyűk nem jók, mert alapanyaguk, a latex miatt maguk is irritálhatják a bőrt – sokkal jobbak a szintetikus anyagból készült kesztyűk. Ajánlatos otthon a fürdő­szobában, a konyhában és minden olyan helyen tartani egy-egy párat, ahol folyékony anyagokkal kell dolgoznunk.
Kesztyű használata
Az eldobható műanyag kesztyűk (gyógyszertárban kapható) alkalmasak lehetnek olyan finomabb munkákra, mint a gyümölcs- vagy zöldséghámozás, -szeletelés. Különösen a paradicsomtól és a citrusfélék levétől, héjától óvjuk bőrünket.
Ha csak gumikesztyű kapható, olyat keressünk, amely belül nem hintőporos – a hintőporosak ugyanis erősen allergizálhatnak. Alájuk mindenképpen húzzunk pamutkesztyűt, hogy a latexérzékenység kockázatát minél kisebbre csökkentsük.
Ha a problémán sikerült úrrá lennünk, és a dermatitis enyhült, akkor már nem kell annyira óvni a kezünket, mert a gyógyulás egyben azt is jelenti, hogy a bőr kevésbé érzékeny.
Kedvező stratégia kialakítása
Némi kísérletezgetés árán megtalálhatjuk az életmódunknak legmegfelelőbb kézvédő stratégiát.
Nem árt tudni, hogy a kidörzsölődés – amit szerszá­mok, pl. kalapács, csavarhúzó, fogók nyele okozhat a te­nyéren – majdnem olyan erősen irritálhatja a bőrt, mint a vegyszerek. A száraz, hideg levegő ugyancsak veszélyes, télen tehát viseljünk (lehetőleg bőrből készült) kesztyűt.
Ezen óvintézkedések mellett nem hagyható el a dermatitises kéz szteroidtartalmú készítménnyel történő kezelése sem. Lelkiismeretesen tartsuk be az orvos utasításait – ne kenjünk a krémből vagy kenőcsből a kézre az előírtnál se többet, se kevesebbet! Kevésbé súlyos esetben a hidratálószerek is megfelelők, de ne kozmetikumokat, hanem gyógyszergyári vagy patikában előállított készítményt használjunk.
Ha bőrbajunk mindezek ellenére nem enyhül, akkor a dermatitisben feltehetően nem külső, hanem belső ok játszik szerepet (vagy a kettő együtt). Ez különösen akkor valószínűsíthető, ha a kiütés a tenyéren vagy az ujjak oldalán jelentkezik.
Ilyenkor a következők a lehetőségek:
  • ételérzékenység – ez kizárásos étrenddel megállapítható;
  • érzékenység az élelmiszerekben vagy vízben lévő nikkelre, ül. egyéb fémekre – erre főleg akkor kell gyanakodni, ha a dermatitis kiújuló, hólyagos kiütés formájában jelentkezik;
  • dohányzás hatása;
  • fogamzásgátló tabletták vagy aszpirin hatása.


 











#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése