Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2017. november 7., kedd

Varázslatos serdülőkor



A serdülőkor nem más, mint második születés
Nem könnyű időszak a kamaszkor, azonban érdemes megérteni a serdülőben végbemenő testi és lelki folyamatot egyaránt, hiszen a változás korát élik meg.
Amíg nem értjük a serdülőkor célját és dinamikáját, addig csak a sztereotípiák világában élünk. Az átlagember negatív asszociációt ad arra a bizonyos korszakra, amit kamaszkornak nevezünk. Mindezek hátterében a szülők félelme áll: rettegnek attól, hogy saját gyerekük rossz útra téved, legtöbbször drogról és bandákról fantáziálnak.
 Valóban „komiszkor” a kamaszkor? Pszichológusként úgy gondolom, hogy a serdülőkor nem más, mint második születés, lelki értelemben születnek újjá. Személyiségük kiforrja magát, az önállósodás útjára lépnek. Mindebben a szülőnek nagy szerepe van, hogy mit, mikor és hogyan reagál erre a folyamatra. Természetesen a változás nem csak a kamaszt érinti, hanem a szülőt is. Pszichológiai fogalommal élve, a családtagok kölcsönös interakcióban tartják egymást és alkotják meg a szocializációs közeget.
 Az ifjúkorról a tudomány azt a meghatározást adja, hogy átmenet a gyermek és a felnőttkor között. Mégis zűrzavar alakult ki az elméletalkotókban, hogy életévek tekintetében hogyan és hova tegyék a serdülés időszakát. Eduard Spranger tanulmányaiban a 14–22 év közötti fiatalokat emeli ki, míg egy másik nagy kutató, Charlotte Bühler korábbra teszi a serdülőkor kezdetét. Az életkor megállapítása mellett egy másik fogalmi vita is kialakult. Magam is hol a serdülő, hol pedig kamasz szót használom. Mindkét szóhasználat érvényes, a fogalmak tartalmában van eltérés. A nemi serdülés időszakát szokták serdülőkornak (adoleszenciának) nevezni, máskor ugyanezt a kort pubertásnak és csak az azt követő éveket adoleszenciának. Végül mások az egész átmeneti időszakra használják a serdülőkor fogalmát.
 Az a szó, hogy serdülés, érés, biológiai szempontból jelentős lehet, ugyanis a fiúk első pollúciója (magömlés) 13 éves korra tehető, valamint a lányok első havi vérzése is ilyenkor alakul ki. Tehát nemileg éretté válnak, serdülnek, viszont ne gondolja senki, hogy lelki és szellemi fejlettség is egy csapásra kialakul. A folyamat hosszú, de pszichológiai értelemben elengedhetetlen minden ember életében.
Nagy különbség lehet a fiúk és a lányok között abban, hogy ki hogyan éli meg az érési folyamatot. Bennük is tudatosul, hogy valami szokatlan körülöttük, hirtelen megváltozik testalkatuk, beszédük, magatartásuk. Gyakori jelenség, hogy szégyenérzet társul a változásokkal együtt. Például egy 25 éves páciensem arról számolt be, hogy 13 éves korában az iskolai öltözőben állandó gúny tárgyává vált, mert szőrösebb volt a társainál. Verbálisan megalázták, szinte rettegett a testnevelésóráktól. Ennek következményeként később, más helyzetben sem mert levetkőzni, a mai napig „rejtegetni kell a férfiasságát”. A negatív visszajelzés, gúny azt erősíti a serdülőben, hogy valami rossz dolog történik vele, mindez megnehezítheti a felnőtté válás útját, így a fokozódó szorongásnak bénító hatása lehet.
Az átmeneti időszak természetes változásai
A pszichológusok egyöntetűen azon a véleményen vannak, hogy a serdülő: biológiai, pszichológiai és szociológiai változáson megy keresztül. Az első gondolata egy felnőttnek, hogy minden kamasz: lusta, rendetlen, trágár, aki feszegeti a határokat. Pszichológusként erre a felvetésre azt a választ adnám, hogy így igaz, ilyenek a serdülők, nem találok semmi kivetni valót a viselkedésükben!

Nem provokálni szeretném az olvasót, hanem érzékeltetni, hogy semmi sincs véletlenül, ne gondolják személyes sértésnek gyermekük változó magatartását. Gondolkodásuk megváltozik, egyedivé válik, valamint saját magát próbálgatja a világban, mindez az identitáskeresés időszaka. A serdülő gyakran kerül szembe a társadalmi normákkal, szabályokkal, azonban ez a főpróbája a felnőtté válásnak, amikor tetteiért már felelősséget kell vállalni. Most még megteheti csínytevéseit, hiszen még nem felnőtt. Bízzanak a kamaszban, mert megtanulja és megtalálja az egyensúlyt „a szabad és nem szabad” között. Minél nagyobb a szülői korlátozás, annál nagyobb a dac.
 A biológiai változás az egyik markáns, megfogható jele a serdülésnek. A pszichológiai változás már érzékenyebb terület a szülő számára. A serdülő arra a kérdésre keresi a választ, hogy „ki vagyok én, mi a dolgom a világban?” Ilyenkor a kortárs sokkal fontosabb lesz, mint a felnőtt vagy akár a szülő. Nem keresik az édesanya közelségét, nem vágynak testi kontaktusra, sőt kifejezik azzal kapcsolatos ellenérzésüket. A serdülő új barátokat keres, a másik nem felé fordul, továbbá eltolódik a hangsúly a családról, mint elsődleges szocializációs közegről, nyit a társadalom felé.
 Erik Erikson az egyik legösszetettebb személyiségfejlődés-modellt alkotta meg, amelynek része a serdülőkori identitáskeresés. Elmélete átfogja a fejlődés folyamatát a születéstől egészen a halálig. Egy másik nagy elméletalkotó, Sigmund Freud is tanulmányozta a fejlődést, azonban ő pszichoszexuális és nem pszichoszociális szempontok alapján. Erikson a serdülőkort 12–20 éves korra tette. A serdülő identitáskeresését abban látta, hogy az ifjúság saját értékeit, pozitív vonásait próbálja felfedezni, továbbá elköteleződik bizonyos társadalmi szerep felé, ezáltal kirajzolódik a helye a világban. Amennyiben egyetlen szerepet sem talál megfelelőnek, vagyis nem tudja belsővé tenni, akkor beszélhetünk szerepkonfúzióról. Az esetek többségében képes a serdülő elköteleződni, ha ez elbukik, serdülőkori válságba kerülhet.

Aő szerepe a serdülőkorban
Megpróbálom szakmailag megválaszolni a szülők egyik gyakori kérdését: „na de mit csináljak, tehetetlennek érzem magam…?” Ha elfogadjuk azt a tényt, hogy a kamaszban végbemenő folyamat természetes, akkor megtettük az első lépést. A szülő feladata a feltétel nélküli pozitív elfogadás. Szimbolikus értelemben a szülő „edző a pálya szélén”, aki kívülről szemléli és segíti gyermeke változásának időszakát. Pszichológusként vallom, hogy a bizalmat bizalommal jutalmazzák a serdülők. Ennek ellentettje a túlzott aggódás, ami azt erősíti a kamaszban, hogy kontrollálni akarják, ilyenkor védekezni fog, leginkább úgy, hogy támadóvá válik. Az „adok-kapok” csak játszmához vezet, a kapcsolat veszélybe kerülhet.
 Nem gondolom én sem, hogy mindent meg lehet engedni a serdülőkorban, azonban rugalmas, egyértelmű keretek mellett tolerálható az is, ami a felnőtt számára furcsa lehet. Amennyiben a szülő és a gyerek között korábban stabil érzelmi kapcsolat volt jellemző, akkor nem valószínű, hogy ebben az átmeneti időszakban drasztikus változás állna be. Ritka az olyan eset, amikor egy elfogadó, biztonságot sugárzó családon belül a kamasz hirtelen drogfüggővé válna vagy bandákba verődve a társdalom alapvető szabályai ellen fordulna. A szülői támogatás, figyelem, türelem, valamint a bizalom együttesen segíti elő a serdülő önállósági törekvését.

A serdülőkor válsága
Mivel a kamaszkorral megjelenő problémák a normális fejlődés szolgálatában állnak, ezért nehéz kiszűrni a patológiás jegyeket. Sigmund Freud a normális és patológiás magatartás elkülönítésével kapcsolatosan úgy vélekedik, hogy a serdülő mozoghat nagy szélsőségek között is, azonban aggodalomra az ad okot, ha egy szélsőséges viselkedés hosszú időre fixálódik.

A továbbiakban azokat a problémaköröket, valamint konfliktusterületeket mutatom be, amelyek felszínre kerülhetnek a serdülőkor elakadásában.

Teljesítménygátlás
A teljesítményromlás normális jelensége a serdülőkornak. A probléma akkor kezdődik, ha a gyerek hirtelen és drasztikusan lerontja tanulmányi átlagát, ami kihat akár kedvenc tantárgyára is. A romlás intenzitására hívnám fel a szülők figyelmét, ami jelzésértékű. A háttérben ilyenkor állhat: túlzott szorongás, szülőkkel szembeni dac, a tanár mint autoritás elleni lázadás.

Beilleszkedési zavar
Társasági és szexuális gátlás egyaránt ebbe a kategóriába tartozik. A probléma fókuszában a másokkal való kapcsolatteremtés akadályozottsága áll. A fiatal nem tud vagy fél beilleszkedni, baráti kapcsolatai szinte nincsenek. Az elszigetelődés és a magány jellemzi őket.

Vegetatív tünetképzés
Vezető tünetként szerepel: túlzott feszültség, fejfájás, szédülés, alvászavar. Ezek a tünetek velejárója más zavarnak, akár a fent említett teljesítménygátlásnak is. Súlyosabb formái a kényszeres, fóbiás tünetképzés, ami a diagnosztikai kézikönyvben már önálló kórképként szerepel.
 Disszociális magatartás
Az autoritás és a társadalom által közvetített normák, szabályok elleni lázadást jelenti. Megnyilvánulási formái: az iskolakerülés, lopás, verekedés, csavargás vagy akár súlyosabb bűncselekmények. Az ilyen magatartás hátterében egy konfliktusos család rajzolódik ki, ahol a szülő is szembe szokott kerülni a törvénnyel, nem ritka, hogy gyerekükkel szemben durva fizikai bántalmazást alkalmaznak. Hiányzik a családon belül az a személy, aki megfelelő mintát tudna nyújtani. A szülői maladaptív értékközvetítés eredménye, hogy a serdülő nem képes a felettes én struktúrába beépíteni a jól funkcionáló morális kontrollt.
 Depresszió
Depresszióra utaló jel, ha hosszú távon jellemző a szomorúság, lehangoltság, sírás, örömtelenség, továbbá ehhez társuló szomatikus jegyek, ilyen a túlzott fogyás vagy éppen súlygyarapodás, fejfájás, hajhullás. Ebben az időszakban eleve jelentkezik a magányosság érzése (szülőről való leválás, önállósodás), sőt mindezt erősítheti a korábban történt, fel nem dolgozott tárgyvesztés is (pl.: haláleset, szakítás).
 Öngyilkosság
Az öngyilkossági kísérlet súlyos depresszióval együtt jelentkezik, de pszichológusok egy köre ezt a magatartást acting outként, kilépésként értelmezik. A serdülő túlzottan terhelő nyomás alól szeretne megszabadulni. Tudatában beszűkült állapotban mindent veszélynek detektálnak, amit sem elkerülni, sem megoldani nem képesek. A felnőtt számára jelentéktelen helyzet, esemény a serdülőben krízist generálhat, ami az öndestruktív cselekményhez vezet. Kisgyermekkorban átélt traumák, veszteségélmények, szeretethiány táptalaja az esetleges serdülőkorban kibontakozó krízisnek. A serdülő minden ezzel kapcsolatos jelzését komolyan kell venni, még akkor is, ha fenyegetőzésüket manipulatívnak gondolják.

#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése