Miért sántít a gyermek?
A szülő figyeljen az első jelekre
A megfogható sérülés nélkül, gyermekeknél jelentkező sántítás gyakran riadalmat kelt a szülőkben, máskor kézlegyintéssel intézzük el a panaszt. „Biztosan nő a lába” – mondják sokan. A dolog azonban korántsem ilyen egyszerű
A sántítás gyakran látszólag minden előzmény nélkül jelentkezik, és a minimális „biccentéstől” a teljes járásképtelenségig terjedhet. Érdemes felhívni arra a figyelmet, hogy a tünet súlyossága sokszor nincs összefüggésben az elváltozás veszélyességével. Tehát laikus számára ijesztő járásképtelenséget okozhat olyan szokványos, átmeneti csípőízületi gyulladás, ami szinte spontán, két-három nap alatt gyógyulhat, ugyanakkor minimális „biccentés”, úgynevezett furcsa járás oka komoly csípőízületi betegség is lehet.
A szokványos, átmeneti csípőízületi gyulladás szinte spontán gyógyulhat. Jelentkezhet a gyulladás a csípőízületben gyermekkori reumás betegség első jeleként vagy bakteriális fertőzés okozta súlyos, gennyes folyamatként, ezért jobb, ha rövid időn belül ortopéd szakorvos is látja a gyermeket.
Az átmeneti csípőízületi gyulladáshoz nagyon hasonlít a Perthes betegség kezdete. Ez is olyan csípőelváltozás, ami eleinte terhelésre jelentkező, majd múló combfájdalommal, kímélő jellegű sántítással, minimális ízületi mozgásbeszűküléssel jár. Időben felismerve megelőzhető vagy csökkenthető a maradandó ízületi károsodás.
Ugyancsak komoly deformitás alakulhat ki a nem traumás eredetű, serdülőkori combfejelcsúszás után is. A betegség hátterében a kamaszkor hormonális változásai állnak. A combfejelcsúszás akut formája súlyos, a combnyaktöréshez hasonló állapot. A gyermeket általában mentő szállítja be a kórházba. A betegség nem akut formájában eleinte csak terhelésre jelentkező, de spontán múló fájdalom és enyhe sántítás a panasz. Ilyenkor a combcsontfej a növekedési porc zónájában lassan, fokozatosan csúszik le alapjáról, mint a fejtetőről tarkóra tolt sapka. Mindkét esetben elhalhat az elmozdult fejrész, ha vérellátása megszűnik, a tápláló erek elszakadása miatt. Ezért serdülőkori enyhe, de ismétlődő, bizonytalan comb- és csípőtáji fájdalom miatt is ajánlott minél hamarabb orvoshoz menni! Az érintett végtagot ne engedjük terhelni, amíg a panasz oka nem tisztázódik!
Gyakori térdpanaszt okoz a pubertáskor előtti, pubertáskorban kezdődő, inkább csak kellemetlen, mint veszélyes elváltozás, a térdkalács alatt, a sípcsonton elöl elhelyezkedő kiemelkedés, az úgynevezett Schlatter–Osgood betegség. A csont itt fájdalmas, a fájdalom miatt a sántítás kímélő jellegű. A gyermek általában intenzíven sportol, de lehet túlsúlyos is, és a fájdalom miatt nehezen tud térdelni, lépcsőn járni vagy futni. A panasz oka átmeneti csontosodási rendellenesség, mely előbb-utóbb gyógyul, a gyermek fizikai aktivitásának csökkenésével rendszerint panaszmentessé válik.
Nem kisebb jelentőségűek az előbbieknél a lábszár, a bokatáj, a lábfej betegségei, ezek közül is a mindenki által ismert lúdtalp.
Azt már kevesebben tudják, hogy a láb statikai egyensúlyának megbomlása derék- és térdfájdalmakat is okozhat, és ezzel együtt változó mértékű járászavar jelentkezhet.
Említést érdemel még, hogy járászavar, sántítás pszichológiai okokból is kialakulhat. A magatartásbeli, lelki okokra visszavezethető pszichés ízületi mozgáskorlátozottságok, járászavarok a helyes diagnózis felállításában is problémát jelenthetnek.
Az eddig felsoroltakból bizonyára érzékelhető: sok oka lehet annak, ha sántít a gyerek. Éppen ezért ne nyugodjunk meg, és intézzük el azzal, hogy lábai „biztosan növekedés miatt” fájnak. Járjunk utána a dolognak, mert a panasz hátterében esetleg komoly betegség is lehet.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése