Miért nehéz megnevelni?

A gyermeknevelés nem csak a gyerekről szól, hanem rólunk szülőkről is. Neked is erőt kell venned magadon, ha célt akarsz érni valamilyen gyermeknevelési kérdésben és ez bizony fájdalmas dolog. Elhatározod, hogy holnaptól márpedig a kiságyban kell aludni “Őfelségének” – de váratlanul megsajnálod. Aztán pedig magadat ostorozod, amiért megint feladtad. Milyen láthatatlan akadályok állnak az utadba ilyenkor és mit tehetsz ellenük?

1. Komfortzóna

Ez a kis galád mindent megtesz, hogy egy helyben tartson téged, legyen szó akár fogyókúráról, akár gyermeknevelésről. Amikor például diétázni és sportolni kezdesz, ő az, aki egy átkoplalt nap után azt súgja a füledbe, hogy most dupla annyit kéne enned, hogy ezt ellensúlyozni tudd. És ő tesz keresztbe a gyereknevelésnél is. Elhatározod, hogy holnaptól nem cipeled a babát addig, amíg el nem alszik, hanem a kiságyba teszed le aludni. Azonban abban a pillanatban, hogy leteszed a kiságyba és a kicsi sírni kezd, arra gondolsz, mennyivel egyszerűbb volt cipelni, úgy legalább csendben volt – és inkább megint felveszed és cipeled.

A komfortzóna az a szint, az a szokásrendszer, ami már beállt és amit (hogyha változtatni szeretnél az életedben) át kell törnöd.

A gyermek érkezése a családba sok változással jár, ilyenkor alaposan elmozdul a komfortzóna és mihamarabb szeretnénk szokásokat kialakítani, kezelni a helyzetet, ezért kialakítjuk azt, ami az adott pillanatban a legkényelmesebbnek tűnik.

Például

-azt, hogy mindig kézben van a baba, mert amíg nagyon pici, addig így érzi jól magát. -Vagy azt, hogy elalvás előtt cipeljük, mert ettől nyugszik meg.

-Vagy azt a képet, hogy ő rossz evő, mert az első időkben lassan evett és lassan hízott, ezért állandóan a baba etetése körül forog a nap, mert “ő ilyen problémás típus” – holott lehet, hogy egyáltalán nem problémás, csak beleneveltük, hogy az.

A baba sokkal gyorsabban változik, mint ahogyan a mi komfortzónánk követni tudja. Ezért maradnak meg az első idők szokásai még hónapokkal később is, mert mi tartjuk meg őket, mi tápláljuk őket, mi szoktatjuk hozzá a kicsit. Ugyanígy hozzászoktathatnánk más szokásokhoz is, de a változtatás már nehezebbnek tűnik, mert ahhoz túl kéne lépni a komfortzónán.

2. Türelmetlenség

Sok szülő úgy gondolkodik a gyereknevelésről, mint bűvésztrükkök összességéről: “mutassatok nekem egy módszert, amivel elérhetném, hogy…” – és várják a csodát, a megoldást arra, hogy a gyerek aludjon, ne hisztizzen, szépen egyen stb.

Csakhogy a nemalvás, a hiszti, a csúnya evés mind egy-egy korábbi folyamat eredménye, először ezt kell feltárni, majd pedig a gyereket lépésenként megtanítani arra, hogyan kéne viselkednie, mit kéne csinálnia.

A tanulás hosszú folyamat. Úszni sem lehet varázsütésre megtanulni: sok gyakorlás, kitartás és egy jó edző szükséges ahhoz, hogy ne csak a vízen tudj fennmaradni, hanem szabályosan, hatékonyan ússzál és még élvezd is a mozgást.

3. “Nem vagyok jó anya”-szindróma

A megfelelési kényszer igazi “női baj”, amit a legtöbb anya átél. Él benne egy kép arról, milyen a jó anya és ennek a képnek szeretne maximálisan megfelelni. Ebbe a szerepbe egyetlen dolog “csúnyít bele” a baba, aki nem egy kép, hanem maga a valóság és ő a saját útját járja: akkor sír, amikor éhes, akkor alszik Ha a fejedben élő “szuperanya-kép” azt súgja el, amikor álmos, akkor nyafog, amikor unatkozik stb., hogy a baba akkor boldog, ha csendben van, akkor mindent megteszel majd, hogy ne sírjon. Ha a “szuperanyád” önfeláldozó, mártír típus, akkor te is erre törekszel majd – és közben nagyon szenvedsz, mert a gyermeked mintha nem lenne összhangban a magadról alkotott képpel.

Gyakran vannak tehát olyan helyzetek, amikor nem a babával van baj, hanem velünk és magunkat kell “megnevelni”, nekünk kell magunkon változtatni ahhoz, hogy eredményt érjünk el a gyerekkel kapcsolatos kérdésekben. És ez a magunkon végzett munka sajnos sokkal fájdalmasabb, mint trükköket bevetni, amiktől a baba végre elhallgat.

Ha a gyermeked hisztizik és nem érted miért, ha mindenki osztogatja a tanácsokat és ettől folyton elbizonytalanodsz, ha nem érted, miért akaszt ki néha teljesen a gyermeked és miért mondasz olyasmit neki, amit később magad is megbánsz gondolkozz a leirt tanácsokon.

#1 Dr.BauerBela

---