A bélfertőzések okai
A gyomor-bélcsatornán keresztül terjedő fertőző betegségek csoportjába tartoznak mindazok a kórképek, amelyek kórokozói szájon keresztül jutnak az emberi szervezetbe, a gyomor-bélcsatornában szaporodnak, és elsősorban a széklettel távoznak. A behatolás és a kiürülés között eltelt időben többféle módon betegíthetik meg az emberi szervezetet.
Bármi legyen a fertőzés további sorsa, valamennyinél előfordulhat a betegségnek egy olyan szakasza, amelyik hasmenéssel, hasi fájdalommal, hányingerrel, hányással, lázzal, vagy ezen tünetek egy részével jár, és amely tünet együttest az orvosi irodalom fertőző bélgyulladásnak nevez.
Az enterális infekció keletkezésében három fő mechanizmust különböztetünk meg, melyeket az 1. táblázat mutat be.
-Enterotoxinok hatására felszívódás gátlása és a szekréció fokozódása következtében a vékonybélben forszírozott só- és folyadékáramlás indul a bél lumenének irányába.
- A a vékony és vastagbél gyulladásos mechanizmussal (baktériumtoxinok) sérül.
- A kórokozó a sértetlen nyálkahártyán keresztül jut be, és túlél a sejtekben.
A bélfertőzés tünet együttest számos kórokozó idézheti elő.
Hazánkban a hasmenéses betegek székletéből 70%-ban Salmonella és 27%-ban Campylobacter tenyészett ki, míg a csecsemők és kisgyermekek székletéből elsősorban rotavírusok, illetve E.coli-törzsek voltak kitenyészthetők.
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az orvosi rendelőkben a heveny légúti megbetegedések után a második leggyakoribb fertőző betegség a gastroenteritis infectiosa. A betegség járványgörbéje úgy alakul, hogy az esetek nyári-kora őszi halmozódása figyelhető meg. Ezzel szemben rendszeresen télen, illetve tavasz elején diagnosztizálható a legtöbb yersiniosis. A rotavírus-fertőzés is kifejezetten késő téli, kora tavaszi szezonalitást mutat.
A hagyományos mikrobiológiai székletvizsgálatok legtöbbször csak retrospektív módon - és csak az esetek 10-20%-ában - segítik az orvost annak kiderítésében, hogy mi okozta a heveny fertőző hasmenést.
A rutin laboratóriumi vizsgálatok (vvt-süllyedés, vérkép, CN, se-kreatinin) csak a megbetegedés súlyosságára és nem az etiológiára utalnak. Éppen ezért kiemelkedő jelentősége van a kórelőzmény kikérdezésének és a fizikális vizsgálatnak.
A legfontosabb kérdések a következők:
1. Milyen ételt vagy italt fogyasztottak (baromfihús, tojás - salmonellosis: baromfihús, nyers tojás, tej- stb.)
2. Utazás trópusi vagy szubtrópusi országokban (enterotoxint termelő E.coli - ETEC - okozta hasmenés: - dysenteria, amőbás májtályog)
3. Előzetes antibiotikum-fogyasztás vagy kórházi tartózkodás - nosocomialis infectiv gastroenteritis
4. Kecsketejből készült sajt fogyasztása (listeriosis)
5. Uszodalátogatás -
6. Kontaktus szarvasmarha húsával
7. Hamburger fogyasztás - enterohaemorrhagiás E.coli- fertőzés, listeriosis
A gyomor-bélcsatornán keresztül terjedő fertőző betegségek forrása a beteg, a gyógyuló és a gyógyult vagy - látszólag - egészséges ember mindaddig, amíg székletével, esetleg vizeletével kórokozót ürít. Az esetek egy részében fertőző forrásnak tekinthető a beteg vagy látszólag egészséges állat is, amely székletével, vizeletével, tejével üríti a kórokozót.
A kórokozók többsége hazai termőhelyi környezetből, illetve élelmiszer-alapanyagot szolgáltató állatfajokból származik, de a globalizációval járó meg növekedett nemzetközi áru-, illetve turistaforgalom következtében külföldről is könnyedén bekerülhet (pl. Salmonella sp., Campylobacter sp.).
Az élelmiszer alapanyagok szennyeződése, illetve fertőződése elvileg kétféle módon következhet be:
1- A terméket szolgáltató állat- vagy növényfajtól, illetve ásványi anyagból vagy természetes vízből közvetlenül származhat, mint eredeti (intravitális) fertőzés.
2-A termék termelése, feldolgozása, forgalmazása, tárolása stb. során a környezetből járulékos (accidentális) fertőzésként kerül a termékbe.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése