Ismeretek a logopédiáról
A logopédiai tevékenység fő feladata a beszédindítás, a beszédhibák valamint nyelvi-, kommunikációs zavarok javítása, diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia megelőzése, javítása..
A beszédvizsgálat egyénileg, módszeresen összeállított képsor megnevezésével, utánmondással illetve a spontán beszéd megfigyelésével történik.
A szűrés során lehetősége van a logopédusnak az artikulációs mozgás, a beszédszervek állapotának megfigyelésére, beszédpróbával a hallásállapot felmérésére, a beszéd grammatikai szerkezetének megfigyelésére.
Kezelt problémák:
megkésett beszédfejlődés, beszédészlelés és megértés zavara
pöszeség
diszlexia-veszélyeztetett gyemekek kezelése
grafomotoros készségfejlesztés
orrhangzós beszéd
dadogás
hadarás
diszfónia
olvasási-, írási-, helyesírási-, számolási nehézség
Megkésett beszédfejlődés
"Ha a beszéd 3 éves korig sem indul el, annak ellenére, hogy a gyereknek ép az idegrendszere, ép a hallása, épek a beszédszervei, és beszélő környezetben van."
Oka lehet:
érési folyamat késése
veleszületett hajlam
enyhe nagyotthallás
beszédszervek károsodása (pl.: szájpadhasadék)
kedvezőtlen környezeti hatások
Tünetei:
beszédfejlődés elhúzódása
biztos szó és mondatemlékezet
gyermeknyelvi szavak fennmaradása
általános pöszeség
olvasás-írás elsajátításának lassúbb üteme
enyhe diszlexia
gyengébb verbális teljesítmény
hibás vagy hiányzó raghasználat
Terápia:
tanácsadás a szülők számára a gyermek 3 éves kora előtt
nonverbális szakasz célja a kommunikáció, beszédkedv felkeltése, a beszédmegértés fejlesztése, passzív és aktív szókincs fejlesztése
verbális szakasz célja a megértési és megnevezés fejlesztése
A nyelv és beszédfejlesztés mellett a mozgás, gondolkodás, figyelem, emlékezet és egyéb készségek (pl.: téri tájékozódás, testséma, laterialitás, koordináció) fejlesztése is fontos feladat.
A kiejtés tisztaságának zavara, helytelen ejtés. A köznapi elnevezéssel szemben, amely többnyire csak az s, zs, cs és sz, z, c hibás ejtését tartja pöszeségnek. Ide soroljuk a többi mássalhangzó és magánhangzó helytelen ejtését.
A beszédtanulás folyamán pöszeség minden gyermeknél előfordul, de természetesen ezek nem tekinthetők beszédhibának.
Általánosan elfogadott, hogy 5 éves kor körül már szükséges elkezdeni a beszédhibák javítását, ha több hangcsoportra terjed ki rossz hangképzés. Leggyakrabban a s, zs, cs, sz, z, c, r, ny, ty gy, l, k, ö, ü hangokat érinti.
Oka lehet:
lassúbb pszichés fejlődés
megkésett beszédfejlődés
nagyothallás
rendellenes fogsor
központi idegrendszer zavart működése
értelmi fogyatékosság
rossz beszédpélda
nyelv-, ajak és szájpad-rendellenesség
Amennyiben a pöszeséget szervi zavar okozza, szakorvosi segítséget kell igénybe venni. Az életkor növekedésével csökkenő tendenciát mutat.
Logopédiai szempontból lehet:
teljes (diffúz) pöszeség (legalább 10 hangra kiterjedő hibás képzés)
részleges pöszeség (csak 1-2 hangra vagy hangcsoportra terjed ki a hibás ejtés)
A hibák jellege szerint:
kihagyás (nem ejti az adott hangot)
helyettesítés (pl.: k helyett t)
torzítás (nem a szokásos helyen vagy módon képzi a hangot)
Terápia:
Célja: elsődlegesen az artikulációs zavar megszüntetése, másodlagosan a társuló pszichés eltérések korrekciója.
1-3 fős (homogén) csoportokban folyik a fejlesztés egyéniesített foglalkoztatási formában.
Az élettani nazális rezonancia kórosan megváltozik. A zárt orrhangzós beszédet csökkent rezonancia jellemzi.
Oka lehet:
elváltozás az orrban (pl.: orrpolip)
lágyszájpad fokozott működése és ez beszéd közben gátolja a levegő orrba jutását, de az orrlégzés zavartalan
Tünete:
az m, n, ny ejtésekor nem halljuk a jellegzetes nazális színezetet,
helyettesítő hangok: b, d, gy
Terápia:
Az orr-szájüreg közötti elzáródás okát sebészeti eljárással megszüntetik
logopédiai terápia célja a lágyszájpad feszes zárásának lazítása
Nyílt orrhangzós beszéd
A nazális rezonancia a lágyszájpad hiánya vagy renyhesége miatt kórosan megnövekszik.
Oka lehet:
organikus (szájpadhasadék, lágyszájpad rövidülés, hegesedés, bénulás, sérülés)
funkcionális (idegrendszeri sérülés, rossz beszédszokás, nagyothallás, mandulaműtét után átmenetileg)
Tünetei:
A beszéd formai oldalának jellemzői:
légzés (nem tudja beosztani a levegőt, mellkasi-hasi légzés aszinkron)
kóros artikuláció (az ajak, nyelv, lágyszájpad izomzatának gyengesége pöszeséget okoz)
a hallási ellenőrzés nem alakul ki megfelelően
a szopás kiesése miatt az ajak és nyelvizomzat renyhe marad
személyiségfejlődése sérül, magatartási zavarok is felléphetnek
A beszéd tartalmai oldalának jellemzői:
beszédfejlődése késik (első szavak 3 éves korra csúsznak, a mondatok 4-5 éves korra. A gagyogásba bevont hangok száma és típusa is más).
Terápia:
team munkában (sebész, gyermekgyógyász, genetikus, neurológus, audiológus, foniáter, pszichológus, logopédus, gyógypedagógus)
Orvosi terápia - anatómiai viszonyok rendezése
Logopédiai terápia: a harmonikus külső, és a normális hangzók elérése érdekében átgondolt tervezéssel a gyermek és család megsegítése. Fontos a szülőknek szóló tanácsadás (szorongásoldás, teendők elmondása, életút vázolása)
Kevert típusú orrhangzós beszéd: az m, n, ny hangok nazális rezonanciája csökken vagy eltűnik, ugyanakkor az orális hangok nazális hangzásúak lesznek.
"A dadogás kommunikációs zavar. A tünetegyüttesben a légzésre, a hangadásra, a beszéd folyamatosságára és az egész vázizomzatra kiterjedő görcsök jelennek meg. A beszédben a hang- és szótagismétlések, a megakadások, a sajátságos tempóváltások, a szabálytalan szünetek megbontják az anyanyelv természetes harmóniáját. A dadogás hatására a szociális magatartásban, a viselkedésben, illetve a következő neurotikus személyiségjegyekben figyelhető meg: magasabb szorongási szint, befelé fordulás, érzelmi kiegyensúlyozatlanság, énbizonytalanság, önértékelési zavar. Hátterében örökletesség, kora gyermekkori idegrendszeri sérülések, pszichés tényezők állhatnak."
Élettani dadogás:
"nem folyamatos beszéd"
A 3-4 éves kor a dadogás kialakulása szempontjából kritikus időszak (én-tudat kialakulása, fokozott közlésvágy és a nyelvi ügyetlenség diszkrepanciája, esetleges rossz szülői attitűd). A -nem folyamatos beszéd- valódi dadogássá alakulhat (hajlam, idegrendszeri sérülés, pszichés labilitás, beszédfejlődési késés, motoros ügyetlenség, megzavart anya-gyermek kapcsolat).
A folyamatos beszéd súlyos zavara, öröklött, genetikailag meghatározott zavar (veleszületett beszédgyengeség tünetegyüttese).
Tünetei:
kapkodó légzés
szaggatott beszéd, hangok-szótagok kihagyása
elmosódott kiejtés
a beszédbeli tünetek az olvasásban és az írásban is megjelennek
nyelvi tünetek (diszgrammatizmus, szókincsszegénység)
pszichés tünetek (szűk terjedelmű figyelem jó vagy magas intellektus, gyenge önkontroll, extrovertált személyiség)
mozgásos ügyetlenség, leginkább baloldali dominancia
gyenge ritmusérzék
Terápia:
Célja a tünetek tudatossá tétele a hadaró aktív bevonásánál. Ki kell alakítani a belső beszéd érettségének adott szintjét.
(hangképzési zavar)
Oka:
szervi (gégefő beidegzésének zavara, hangszálcsomó)
működési zavar (helytelen hanghasználat, túlerőlteti)
"A tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligencia szinttől független olvasási és helyesírási gyengeség."
Alapokok:
anatómiai és funkcionális eltérések
genetikai tényezők
érési gyengeség
környezet (a szülők attitűdje, a gyermeket körülvevő nyelvi környezet)
Kiváltó tényezők:
téri tájékozódás, dominancia, szerialitás, testséma, hallási-, látási észlelés, motoros összerendezettség zavara.
Tünetei:
lassú, monoton olvasás, szavak rövidítése, helyettesítése, nyelvtani hibák
görcsös, nehezen olvasható kézírás, gyenge helyesírás, bizonytalanság az írásjelek használatában
megkésett beszédfejlődés, makacs pöszeség, szótalálási nehézség
figyelem rövid terjedelmű, könnyen terelődik
emlékezeti, sorozatalkotási nehézségek
önértékelési zavar, kritika iránti érzékenység
A diszlexia-veszélyeztetettség jelei az óvodáskorban:
Az 5-6 éves gyerekek körében már gyakran teljes biztonsággal kiszűrhető, kik azok, akik veszélyeztetettek az olvasás, írás tanulása terén.
A kiszűrésnél első szempont a "jósló tünetek" összegyűjtése, mint pl.:
toxémiás terhesség, hosszan elhúzódó nehéz szülés, oxigén hiányos születés (köldökzsinór a nyakon), ügyetlen szopó mozgás, erőtlen szopás, rágás nehézsége, megkésett beszédfejlődés, hosszan elhúzódó makacs pöszeség.
A diszlexia veszélyeztetett gyermekeknél a szűrés elvégzése után az alábbi tünetegyüttessel találkozunk:
egyenlőtlen beszédfejlődés, sivár szókincs, agrammatikus mondatfűzés, zöngétlen mássalhangzók képzése zöngés hangok helyett; gyenge a verbális, vizuális és fonetikus emlékezetük, felsorolásokba belezavarodnak, nehezen tanulnak verset, rossz a beszédhang-megkülönböztető képességük; szótagcserékkel beszélnek (aranyos- anyaros); gyakori a nehezen javítható, tartós pöszeség,rossz a ritmusérzékük, gyakran jellemző az amuzikalitás, nem érzékelik a rövid és hosszú hangok közti időbeli különbségeket;a vizuomotoros koordináció zavara nyilvánul meg abban, hogy a térbeli tájékozódásuk gyenge, alakfelismerésük zavart, relációs szókincsük mögött nincs megfelelő tartalom; rossz az analizáló-szintetizáló képességük, súlyos esetekben fennáll a jelfunkció zavara is; magatartásuk többnyire túlmozgékony, figyelmük dekoncentrált.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése