A DROGFOGYASZTÁS PROBLEMATIKÁJA

A drogfogyasztás problematikája

Ez egy társadalmi jelenség, melyet az egyén felől nézve viselkedésformának tartjuk; ezért változatos módon jelenik meg.

Akár tiltottak a drogok, akár nem, fogyasztásuk veszélyes, visszaélésre ad alkalmat, de deviancához is vezethet, mert befolyásolja a mentális működést és az ítélőképességet.

A kábítószer-fogyasztás fokozatonkénti kialakulásában három fő állomást különíthető el:

• kipróbálás - 10-12 éves gyermek kíváncsiságból, társuk biztatására vagy a csoportba bekerülés érdekében próbálják ki
• szokás - cselekvés ismétlődik, de még a függőség jele nélkül
• függőség - ellenállhatatlan kényszer taszítja a drogok további szedésére, a drog hiányából eredő szenvedések elkerülése miatt. Az adag egyre nő, és az út a lágydrogokról a kemények felé vezet.

Egy következő folyamatsort is észleltek a függőség kialakulásában: az illegitim szer kipróbálása – alkalmi használat – rekreatív használat – rendszeres használat – ellenőrzött használat – intenzív használat kényszeres használat.

Megfigyelések szerint, az első kábítószer használat kezdetben kellemes élményt okoz; ezért az élmény erőssége, minősége, tartós használata és tartóssága az ajzószer fajtájától s a személy testi-lelki állapotától függ.

A függőség kialakulás után előtérbe kerülnek a negatív érzések, hiánytünetek. A szerek félelmet, szorongást, negatív hallucinációt, testi és lelki fájdalmak „megszüntetésére” szolgálnak már ebben a szakaszban.

Egy 1984-es vizsgálat három modellt különbözet meg:

• nyitólépés: valamilyen szer megismerése, ezzel egy időben a feldobottság és a megkedvelés érzete megerősödik. Innen már csak egy lépés a pszichikai és fizikai függőség.
• csoportba történő alkalmi kísérletek: alkalmi használattal jut el a kontrollált visszaélésig, ezután a felhasználás szükségeltté válik, majd bekövetkezhet a mérgezési állapot.
• kísérletezések a kellemes hatások előidézésre, és a kellemetlen elkerülésére. Csak a második szakaszban vannak a kellemes érzések, ezért nincs óvatosság, figyelmetlenné válik a felhasználó. A harmadikban egyre gyakoribbak a kellemetlen érzések, és a drog utáni vágy, valamint ezzel egy időben megjelenik a tőle való félelem is. Itt már lehet gondolkodni a detoxikálás szükségességéről.
• utolsó szakasz, aminek két iránya van: gyógyulás vagy halál.

A drogfüggőség jelei a következők:

• tolerancia
• elvonási tünetek
• a tervezettnél nagyobb mennyiségű és hosszabb időn át tartós szedése
• próbálkozás a szer fogyasztásának és alkalmazásának a kontrolljára vagy abbahagyására
• az egyén idejét a szer megkeresése és használta tölti ki
• korábbi rá jellemző tevékenységek elhagyása
• egyre nagyobb mértékű használata a szereknek, akár vezetés közben is
• használat folytatása a testi, lelki és szociális problémák ellenére

A szer használatával pótolható a személyiségbeli hátrányok, kudarcok, az egyedüllét, az „én” bizonytalansága; ugyanakkor az örömszerzés egy erős motivációt jelent. A drogok használata egyfajta kohéziós erőként hat a személyiségre egy darabig, utána a végső hanyatlás fázisa következik be.

Kiből lehet fogyasztó – személyiségjegyek, lelki betegségek.

Személyiségjegyek

Az elmúlt évtizedekben számos felmérés és kutatás összpontosult ennek felkutatására, megtalálására.

A következő személyiségjegyeket fedeztek fel:

• alacsony frusztrációs tolerancia: életünk első napjától arra törekedünk, hogy a frusztrációkat megtanuljuk elviselni, tolerálni (pl. az újszülött nem akkor kap enni, amikor sír, hanem csak akkor ha már eljött az ideje). Minél szigorúbb nevelést kap a gyermek, annál több frusztrációt lesz képes elviselni. Ezek után, akik hiányérzettel küszködnek az életük során hamarabb nyúlnak drogokhoz. Ilyenkor a drog a kudarcélmény kompenzálására szolgál. Erre utal az egyik közmondásunk is: „Bánatát alkoholba fojtja.” Egyfajta pótlószer, mely eufóriát okoz az egyénben, ezzel is egyidejűleg képes egésszé lenni saját maga számára.
• impulzivitás, agresszió: ezek a típusú személyek sokkal hajlamosabbak a drogfogyasztásra (pl.erőszakos bűncselekmények elkövetői)
• üresség-unalom érzése, illetve élménykereső személyiség-jegy: főleg a fiatalabb generációnak fontos az új élmények keresése, és hogy legyenek ilyenek. Ők azok, akik nem bírják elviselni az üres és egyhangú környezetet; így keresek a kalandot, a fantáziát. Számukra a drogok által okozott szubjektív érzetek is élménynek számítanak. (pl. akár a játékszenvedély)
• az identitás, bizonytalansága, illetve érzelmi labilitás, továbbá az interperszonális kapcsolatok zavarai, a közösségbe való beilleszkedés zavarai: azok a személyek ilyenek, akik nem tudnak kiegyensúlyozott emberi kapcsolatokat létesíteni, mert egyfajta önértékelési válsággal küzdenek. Ilyen embereknél a drogok egyfajta emberi melegséget sugároznak nekik, illetve a szeretet biztosította stabilitást pótolja.

Lelki betegségek

Számos felmérés és kutatás kimutatta, hogy a drogfüggőség szorosan összefügg bizonyos mentális zavarokkal, de nem minden esetben pszichiátriai betegségekkel (pl. a szkizofrénia nem jár együtt a drogfogyasztással). Ezek alapján akár azt is ki lehetne jelenti, hogy a drogfogyasztás tulajdonképpen kísérleti öngyógyítás; mert a lelki zavar valamelyik tünetét mérsékeli.

Három fő csoportra oszthatjuk a lelki betegeket:

• depresszió és egyéb affektív kórképek: alapvető tünete a depressziónak a rossz hangulat.
• szorongásos betegségek: a kábítószer több csoportja (pl. nikotin, opiátok, stb.) is szorongás-oldó hatással is bírnak.
• antiszociális személyiség-zavarok: ebből a kategóriából kerülnek ki a bűnözők jó része, az összeférhetetlenek, stb. Bár nem mindig köthető ez a típus a drogfogyasztáshoz, de a fentebb említett jellemzők megtalálható bennük.

A drogok csoportosítása

.Biológiai hatásmódjuk alapján a drogokat főbb csoportokra osztjuk:

• opiátok (morfin származékok) pl. morfin, heroin
• pszichostimulánsok (izgatószerek), amfetamin származékok (pl. ecstasy) és kokain
• hallucinogének pl. LSD
• marihuána
• alkohol
• nikotin
• fenciklidin és származékai
• altató-nyugató szerek pl. diazepám (Seduxen)
• gáznarkotikumok pl. éter, kéjgáz
• szerves oldószer pl. szipu

Drog-karrier

A beteg személyisége átalakul, de inkább leépül.

Mindent, számára akár fontos tényezőket, embereket (család, munka, barátok) elhanyagolja, rosszabb esetben kikerüli, elkerüli őket. Érzelmileg beszűkül, ambícióit elfelejti, szellemileg és testileg leépül. Egyetlen célja a következő adag kábítószer meg- illetve beszerzése.

A szenvedélybetegeknek vannak közös jellemvonások. Ezek az alábbiak:

• szer fogyasztásával kiváltott eufóriás és azokat követő diszfóriás időszakok hullámzása
• a beteg akaratától független, egyre nagyobb vagy gyakoribb adagok fogyasztása
• sikertelen leszokási próbálkozások
• jelentős pénz-, idő- és energia ráfordítások
• egyéb élettevékenység elhanyagolása
• adott szer egyéb biológiai hatásaival összefüggő testi és lelki károsodások súlyosbodása (pl. kokain okozta keringési betegségek)
• a fogyasztók marginalizálódnak, hiszen mindennemű társadalmi kapcsolatukat és tevékenységüket feladták állásukat és vagyonukat elvesztik

minden gondolatuk csak a drogok körül forog

hozzátartózóikat már nem tartják el → elidegenednek a családtól

elveszítik az otthonukat, becsületüket, hitüket

gyakran keverednek bele szélsőséges szervezetekbe, szektákba

ez a sodródás természetesen a bűncselekmények útjára is terelhetik a fogyasztót pl.sikkasztás, lopás

• ugyanakkor lehet bűncselekmény áldozata is a beteg, hiszen a társadalom perifériáján él, hasonló kvalitású emberek között. Végső soron a véletlen és a józan ész határa dönti el (ha még ekkor hallgat rá), hogy őt ölik meg, vagy ő öl. Vagy az élvezeti szer hatása alatt vezet, vagy túladagolja magát. Ezért mondhatjuk azt, hogy a kábítószer függők nagy része tehát nem természetes módon hal meg
• ezek a tényezők nem az egyik napról a másikra történnek meg. Ezek a tényezők összessége „segíti” a beteget, hogy meddig és milyen jut el ezen az úton (ezért is nevezik ezt drog-karriernek). Például a kokain és a heroin (ún. kemény drogok) viszont a fiatalokat egy-két év alatt belül teljesen tönkre teszi (erkölcsileg, testileg és lelkileg egyaránt)

Függőség

A szerfüggőség kilenc jellemzőből épül fel, amelyből legalább háromnak meg kell felelnie, hogy a definiálja a függőséget:

• a szert hosszabb időn át nagyobb adagban szedni, mint szeretné
• állandó leszokási vágy, és egy vagy több sikertelen leszokási illetve ellenőrzés alatt tartási kísérlet
• sok időt tölt azzal, hogy hozzájusson a szerhez, bevegye-e azt, vagy inkább vessen véget a vágyakozásának (tudatalatti dolgozik, de a szerek hatására, már nincs meg az önkontroll)
• gyakori intoxikáció vagy elvonási tünetek a kötelességteljesítés főbb helyeiin, például a munkahelyen, otthonában vagy olyan helyen, amikor az anyag használata fizikailag veszélyes (pl. építkezésen)
• fontos szociális, foglalkozásbeli vagy rekreációs tevékenységek feladása vagy csökkentése a szerhasználat következtében
• folyamatos szerhasználat annak ellenére, hogy tudatában van olyan fennálló vagy visszatérő szociális, pszichikai vagy fizikai problémának, amit a szerhasználat okoz vagy fokoz
• megemelkedett tolerancia, határozattan nagyobb adagra van szüksége a szerből ahhoz, hogy elérje a intoxikációt vagy a kívánt hatást, vagy a szer azonos mennyiségének használata határozottan csökkent hatással jár
• jellegzetes elvonás tünetek (pl. szorongás, erőteljes izzadás, üldözési mánia stb.)
• a szert gyakran használják azért, hogy enyhítse vagy elkerülje az elvonási tüneteket

.

Felismerés, megelőzés

Még a gyakorlott szakember sem ismeri fel könnyen a szerhasználatot.

Az egyéni jelek leginkább magatartásbeli változásokban nyilvánulnak meg: csökken az érdeklődés, rosszabbodnak a teljesítmények, a tanulási eredmények, gyakoribbá válik az iskola/munka kerülése, romlanak a családon belüli kapcsolatok, megváltoznak a szokások, életmód, erősödik a terv és cél nélküli szabadságra való törekvés, gyakoriak lesznek a kölcsönkérések esetleg a lopások, stb. A magatartás megváltozását érzelmi-motivációs és akarat sajátosságokban bekövetkező módosulások figyelhetőek meg:

• túlérzékenység, idegesség, szorongás, nyugtalanság, izgatottság
• kedvtelenség, reménytelenség, levertség, depresszió
• közömbösség, passzivitás, közöny, érdektelenség az élet dolgai iránt
• közlékenység, bőbeszédűség, hangoskodás, összefüggéstelen beszéd és az egy témához való rögzülés
• megnövekedett, nem szelektív szociabilitás
• ok nélküli jókedv, örömkitörések vagy agresszivitás, esetleg rohamokban jelentkező sóvárgás
• figyelem- és koncentrációzavar, feledékenység
• megbízhatatlanság
• indokolatlan fáradtság, gyors kimerülés, a teljesítőképesség ingadozása és általános csökkenése
• alvászavar, álmatlanság vagy aluszékonyság
• tér- és időbeli tájékozódási zavarok, hallucinációk, téveszmék
• önmegvalósítás képességének elvesztése, a személyiség széthullása

A lelki tünetek a fizikai állapot romlása és egyéb testi tünetek kísérik:

• testi fejletlenség, soványság, rosszul tápláltság
• bőrelváltozások: sápadtság, kékes elszíneződések, tűszúrások
• beesett arc és szemek, szűkebb (opiátok esetében) vagy tágabb (hallucinogének esetében) pupillák
• szájszárasság, ápolatlan, rossz fogazat, orrfolyás, könnyezés
• hasmenés, étvágytalanság, hányinger, fogyás
• megnövekedett igény az édes italok iránt
• túlzott érzékenység a külső és belső ingerekre (pl. fényre, zajra, stb.)
• szédülés, a járás bizonytalanná válik
• szívpanaszok, sőt szívizomgyulladás
• lassúbb (opiátok használatakor) vagy gyorsabb (stimulánsok használatakor) pulzus

A csoportjelek a következők:

• együttes távolmaradás iskolai/munkahelyi rendezvényekről, csoportok bujkálás
• közösen elkövetett lopások, tárgyak szokatlan körülmények közötti cseréje
• alvilági, narkós szleng használata
• kábítószerzésre vonatkozó pletykák alanyivá válása
• közösséggel szemben álló, támadó jellegű csoportképződés, agresszivitás, durvaság, támadó attitűd, elutasító magatartás, őszintétlenség, magányosság, peremhelyzet

Gyanút keltő használati tárgyak:

• ezüst papírdarabkák (pl. hasis, marihuána szokásos csomagolása)
• színes, általában kékeslila, préselt, nem gyári készítésű tabletták, ismeretlen gyógyszerek
• kockacukor-darabkák
• injekcióra, befecskendezésre használható tárgyak
• szokatlan tárgyak (pl. levélmérleg)
• égett, kormos aljú kiskanál
• szokatlan szag a lakásban
• kifacsart citrom héja vagy citromos flakon (a heroinfogyasztóknál)
• üres vagy kitöltött orvosi receptek, indigó stb.

A betegek egy része kezelhető.

Ez attól függ, hogy milyen régi szenvedély, mely szerhez szokott hozzá, milyen a beteg személyisége. A kezelés rendszerint gyógyszer, ami:

• függést okozó szer pszichés hatásait nem engedi kifejlődni (antagonista)
• droghoz hasonló, de annál gyengébb és tartósabb (szubsztitúció)

A kezelést mindig pszichoterápiával kell kiegészíteni.

Hangsúlyozni kell, hogy a sikeres kezelés után is a „korábbi” szenvedélybeteg mindig hajlamosabb lesz a visszaesésre, mint aki sohasem szedte a kábítószert. Ezért társadalmi léptékben a megoldás nem a kezelés, hanem #1 Dr.BauerBela

---