Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2011. szeptember 30., péntek

A FAVUS


A favus a hajas fejbőr gombás megbetegedése, ami nem kellőképpen kezelve maradandó kopaszságot okozhat.Kezdetben sárgás pikkelyes felrakódásk képződnek a fejbőrön, amelyek aztán növekednek és amik sárga szinü lemezszerü képződményekké alakulnak.Az érintett területeken a haj teljesen eltünik ..Ezek a lemezszerü képződmények 1 cm nagyságuak de a betegség folyamán nagy kiterjedésü összefolyó konglomerátumokat alkotnak.Ezek alatt a favus konglomerátumok alatt a bőr elsorvad és ami nagyon fontos hogy a haj teljesen kihull és maradandó kopaszságot hagyhat maga után..Már csecsemőkorban is előfordulhat.

#1 Dr.BauerBela

VEDD SIKERREL AZ AKADÁLYOKAT

Vedd sikerrel az akadályokat-

Hogy sikerrel vedd az akadályokat, itt most mindent megtalálsz a jó kezdethez. Például azt is, influenzásan, lázasan szoptathatsz-e. Szerencsére igen.

Hogyan fogjak hozzá?
Ideális, ha rögtön a szülést követően a hasadra fektetik a kisbabádat, mégpedig úgy, hogy a feje a melled alatti sávban legyen. Elég, ha betakarják a kicsit egy puha, meleg törülközővel, más teendő nincs is. Az a jó, ha legalább egy, de inkább két órát eltölthettek így zavartalanul. A mérés, fürdetés ráér. A tested fogja melegíteni, hátát simogató mozdulataid pedig segítik a légzés megindulását és egyenletessé válását. Ha a baba jó állapotban van, tudni fogja, mi a dolga. Elkezdi forgatni a fejét, lábacskáival pedig kitámasztja és ellöki magát. Még nagyon sokszor fogod látni azt a kis tátogó szájmozdulatot, ahogy keresi a melledet, és ami a legjobb az egészben: meg is találja! Ebben a pózban ösztönösen olyan nagyra kell nyitnia a száját, mintha ásítana, így tudja jól bekapni a mellbimbót.

Mindezt császármetszés után is ugyanígy megteheted, abban az esetben is, ha még feküdnöd kell, csak akkor jó, ha ott a párod és segít. Az egészséges újszülött elkülönítése helytelen, túlhaladott gyakorlat, anya és gyereke összetartozik éjjel nappal.
Miért szoptassak, ha még nincs tejem?
Mert ez biztosítja leginkább a szoptatás zavartalan kezdetét, és többek között a védelmet a fertőzésektől. Hiszen szó sincs arról, hogy üres volna a melled! Kolosztrum, azaz előtej van benne, amelynek különlegesen magas az immunanyag-tartalma, pontosan azért, hogy megvédje az újszülöttet a fertőzésektől, jótékonyan bevonja egész tápcsatornáját, beleit, és ezzel lényegében lezárja a veszedelmes külső hatások elől. Jól teszed, ha még a tejbelövellés előtt gyakran mellre teszed, hogy belejöjjetek, mire megnő a tejmennyiség és duzzadt lesz a melled. Előfordulhat, hogy akkor már nehezebb lesz jól mellre tenni,

Akkor is szoptathatok, ha influenzás vagyok?

Igen! Még a magas láz sem akadály. Kivétel: HIV-fertőzés a fejlett országokban, T-sejtes leukémia és kezeletlen tébécé.
Bár ez tényleg ilyen röviden megválaszolható kérdés, de azért a miértekről sem felesleges ejteni egy-két szót. Az anyatej tartalmazza az éppen aktuális fertőzéseid ellen termelődő immunanyagokat, valamint általános, védekezést serkentő anyagokat is, mégpedig azért, hogy védjék a kisbabát attól a betegségtől, amit elkaptál. Ha nem szoptatnál, a fertőzés kockázatának ugyanúgy kitennéd a babát, hiszen az influenza és sok más, hétköznapi fertőző betegség cseppfertőzés és közvetlen érintkezés útján terjed, nem az anyatej közvetítésével.

Lehet, hogy a szoptatott baba is elkapja a betegséget, de az anyatejnek köszönhetően többnyire könnyen átvészeli.
A szoptatás időszakában is beadathatsz magadnak influenza elleni oltást.

Gyakori kézmosással, a használt papír zsebkendők kidobásával és sűrű szellőztetéssel csökkentheted a fertőzés továbbadásának kockázatát. Ha megbetegedtél, viselj szájmaszkot, és ne puszilgasd a kicsit. Ha beteg családtagot ápolsz, különítsd el minél jobban a babától, és mindig mossál kezet alaposan, mielőtt a picihez nyúlsz.

Mire figyeljek, ha mellre teszem?
Akár ülve, akár fekve szoptatsz, fordítsd magad felé a baba testét, úgy, hogy a hasa a mellkasod felé nézzen, és húzd magadhoz minél szorosabban.

Érintsd a mellbimbódat az ajkához, majd húzódj picit hátra, és várd meg, amíg ásításszerűen nagyra tátja a száját. Ekkor vond magadhoz a karoddal egész testét, és figyelj arra, hogy a bimbóudvarból is minél nagyobb részt bekapjon, és az ajkai kifelé biggyedjenek. Nem árt, ha a feje picit hátrabukik, mert így tudja jó nagyra nyitni a száját, és az orrán keresztül is biztosan kap levegőt. Soha ne nyomd a fejét a melledre!

Ha nagy, lapos mellbimbód van, nyomd össze a kezeddel szendvicsszerűen, és a nagyra tátás pillanatában told a baba szájába, de úgy, hogy a kezed, amennyire csak lehet, távol legyen a bimbóudvartól.

Ha ülve szoptatsz, kezdetben jobb, ha párnával, összetekert takaróval a melled alatti vonalig emeled a babát, és kereszttartásban szoptatsz.

Miért fáj ez ennyire?
Az újszülött olyan erőteljesen, határozottan szopik, hogy első alkalommal alaposan meglepődhetsz ezen az érzésen. Még a többedik babánál is előfordulhat, hogy a nem egészen tökéletes mellrehelyezés vagy egyéni érzékenység miatt felületi, súrolt sérülések keletkeznek a mellbimbón. Ez is nagyon kellemetlen lehet, de jellemző, hogy egyre kevésbé fáj, ahogy múlnak a napok, és ahogy a baba egyre jobban bekapja a mellbimbót.
Ha már az első 24-48 órában vérző seb, repedés keletkezik, az semmiképpen sem tekinthető a szoptatás természetes velejárójának.

Ennek egyik gyakori oka a baba lenőtt nyelve, ami nem teszi lehetővé, hogy hatékony, jó technikával szopjon. A nyelvfék felvágása egy csapásra megoldja ezt a gondot, ezért ezt érdemes minél előbb megtenni, mert a mellbimbón levő sebek amellett, hogy fájnak, fertőzés forrásává is válhatnak.

Ha úgy érzed, semmi javulás, kérj mielőbb szakszerű segítséget.

Honnan tudhatom, hogy eleget szopik-e?
Ha eszik, akkor termel is. A kolosztrum hashajtó hatású, segíti a magzatszurok távozását. Ez a sötétzöld, ragacsos széklet az első két-három napon kiürül a baba testéből.

A harmadik naptól várható az átmeneti széklet, amely már kicsit sárgás, barnás, végül a jellegzetes anyatejes kaki sárga, benne fehér, túrószerű foszlányokkal.

A negyedik naptól ebből naponta három-négy adagot kell produkálnia a jól szopó babának, de az sem baj, ha minden szopás után bekakil. Emellett naponta öt-hat pisis pelus is arról tanúskodik, hogy eleget szopik.

A gyarapodás akkor megfelelő, ha a tizedik napra visszanyerte születési súlyát (a születés utáni súlyvesztés normális, ha nem haladja meg a hét-tíz százalékot), majd hetente 14-17 dekát vagy ennél többet hízik baba.
Ha a szoptatás során az újszülött 15-20 percig folyamatosan, láthatóan és hallhatóan szív-nyel, akkor valószínűleg elég tejhez jut.

Fontos, hogy ezt az aktív szopást megfigyeld és felismerd!
A szopott tejmennyiség mérése egészséges babáknál felesleges és bosszantó időpocsékolás.

Milyen gyakran tegyem mellre?
Az igény szerinti szoptatás lényege, hogy mindig mellre teszed a babát, ha jelzi valahogy szopási igényét. Korai éhségjelnek nevezik, ha forgatja a fejét jobbra-balra és keres, tátog. Ha ébren van, cuppog, nyel, ráncolja a homlokát, tömi az öklét a szájába.

Végül ha nem kerül mellre ezekre a finom, figyelmeztető jelekre, akkor rázendít. Az is teljesen normális, ha naponta húsz-huszonöt alkalommal akar szopni, de mifelénk a napi 7-8 szoptatás az átlagos az első két-három hónapban. A csecsemők nem csak azért szopnak, hogy jóllakjanak, ez számukra vigasztalást is jelent.

Sem a vigaszt, sem a táplálékot nem érdemes órarend szerint adagolni.

Mennyi ideig tartson egy szoptatás?
Igaz, hogy a legtöbb baba az első öt-tíz percben fogyasztja el a szopott tejmennyiség zömét, de a szoptatás ezzel korántsem ér véget. Hagyd tovább a melleden, hogy a zsírosabb hátsó tejből is tudjon szopni, és szopási, cumizási igényét is ki tudja elégíteni. Ez az első két hónapban alkalmanként akár egy óra hosszat is eltarthat, később magától rövidül.

Legalább mennyi időnek kell eltelnie?
Nincs ilyen megkötés. A baba pontosan tudja, mikor kell szopnia. Ha úgy érzed, tele a pocakja, mégis mellre vágyik, akkor tedd az üresebbikre.

Ha úgy érzed, kevés a tejed, és ő is folyton éhes, szoptasd meg mindig, amikor kéri, ez szaporítani fogja a tejmennyiséget. Egy alkalommal két mellből is nyugodtan szoptathatod, ez is hatásos tejszaporító.

Csak akkor tedd át a másikra, ha az első alaposan kiürült.

Mit ehetek és ihatok a szoptatás idején?
Bármit, ami jólesik és egészséges. Eszedbe ne jusson koplalni, vajas kenyéren és süteményeken élni, arra hivatkozva, hogy minden mástól hasfájós lesz a baba. Bár az éhező nőknek is megfelelő minőségű a tejük, ne ez legyen a cél. Vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag ételeket fogyassz, sok gyümölcsöt, zöldséget, nyersen is.

A kóla, a kávé koffeintartalma átmegy a tejbe, ezért ilyesmit csak nagyon módjával igyál.

Kire hallgassak?
A szoptatásról mindenkinek kéznél van egy-két tanácsa, akad, akinek több is egyszerre. Lehet, hogy mást mondanak a kórházban, és megint mást javasol a védőnő, és talán a gyermekorvos teszi hozzá a harmadik változatot. A szülés után minden édesanya bizonytalan egy kicsit, és idő is kell az összeszokáshoz. Talán a kisbaba sem pont úgy viselkedik, ahogy elképzelted. Ilyen helyzetben könnyen zavart okoz, ha mindenki mást mond..: www.kismama.hu.

#1 Dr.BauerBela

GAZDI ! VÁRJUK A REGGELIT

#1 Dr.BauerBela

A NYAKI NYIROCSOMÓK MEGNAGYOBBODÁSA


A NYAKI NYIROKCSOMÓK ELHELYEZKEDÉSE ÉS KÜLLEME SEGITHET A GYAKORLÓ ORVOSNAK VAGY AKÁR SZÜLŐNEK AZ ALAPBETEGSÉG FELISMERÉSÉBEN.

A BEMUTATOTT KÉPEKEN A KÖVETKEZŐK LÁTHATÓK-

1-NAGY NYAKI MIRIGYDUZZANATOK MONONUCLEOSISBAN/MIRIGYLÁZ./
2-A MEGNAGYOBBODOTT NYIROKCSOMÓ KONGLOMARÁTUM KITÖLTI A BALOLDALI KULCSCSONT FELETTI ÁRKOT-/SÓTARTÓNAK IS NEVEZTÉK A RÉGI KLINIKUSOK./EZ A KÉP A HODGKIN BETEGSÉGRE JELLEMZŐ.
3-A HATALMASRA NÖVEKEDETT,DUDOROS FELSZINÜ,ÖSSZEKAPASZKODOTT NYIROKCSOMÓK EGY NAGYON ROSSZ BETEGSÉGRE UTALNAK-/LYMPHOSARCOMA/
4-A BALLONSZERÜ KÉPLET,SIMA FELSZINNEL A BAL OLDALI ÁLLSZÖGLETBEN A NYIROKCSOMÓK TUBERKULÓTIKUS EREDETÉRE UTALHAT
#1 Dr.BauerBela

A HANGKÉPZÉS FOLYAMATA ÉS ZAVARAI

A HANGKÉPZÉS FOLYAMATA ÉS ZAVARAI

Már az ókorban felismerték, hogy a nyelv a gondolkodás tükre. A nyelv egy rendszer, mely szavakból, mondatokból épül fel, s összeköti a gondolatot a beszéddel. A beszéd a nyelv fizikai megvalósulása. Amennyiben nem áll fenn valamilyen probléma vagy gátlás, akkor bárki képes anyanyelve megtanulására, s lényegében gond nélkül tudja is azt használni.

A kisgyermek a nyelvvel kapcsolatban kialakít egyfajta tudást, már azelőtt, hogy beszélni kezdene. Már csecsemőkorban működik a megértés.

A beszédnek mindig informatív jellege van, s két vagy több ember között zajlik.

Ha a gyermek pl. a kiságyban fekszik és egymás után játékosan hangokat ejt ki, ebből szótag áll össze vagy szó pl. mamamama - ez nem beszéd csak játék a hanggal.

Ha azt mondja, hogy mama és felemeli a két kezét, akkor az nyilvánvalóan beszéd, mert azt kéri: „ Te, mama, te vegyél fel!"

A beszédfejlődésben a játékos hangadás egy fejlődési szakasz, de a tényleges beszéd kialakulásával párhuzamosan is fenn maradhat.

Tehát ha megkérdezzük mikor kezdett beszélni nem arra gondolunk, mikor kezdett el hangokat adni, gőgicsélni, hanem mikor akart először közölni velünk valamit.

Ha nem akarunk közölni semmit pl. csak a torkunkat köszörüljük, köhögünk, ásítunk, stb. akkor is azt a hangképző mechanizmust használjuk, mint a beszédnél.

Ez a rekeszizom és a bordaközi izomzat, a tüdő, a légcső, a gége, a hangszalagok, a garat, az orrüreg, a szájüreg, nyelv, ajkak. Ezek úgy tűnhetnek, mint egy önálló egységet képező kerek egész szerkezet..
Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a testrészek kapcsolatban állnak más részekkel, így egyik működése hatással van a másik működésére, s a központi idegrendszer irányítása alatt állnak. Ezen túl a beszédet a közlési szándékon át még rengeteg más belső tényező is meghatározza.

A kommunikációs (közlési) szándékot azért fontos megemlíteni, mert kezdettől fogva jelen van a gyermek életében és ebben való sikeressége, hatékonysága személyiségére is kihat a későbbiekben. Ebben már a környezetének is nagy szerepe van, pl. fontos a szülők rendelkezésre állása, nyitottsága, „elérhetősége". De szerepe van a csecsemő jelzéseinek értelmezésében is, hiszen először a környezet tulajdonít jelentést a pici egy-egy hangadásának.
Tehát a hangadás kezdettől fogva nagyon meghatározó eleme a kommunikációnak. Már a sírás is hamar - az első pár hónapon belül- jelentésteli lesz az anyák számára és annak minősége, jellegzetessége meghatározza, hogy az anya mit tesz, hogyan reagál rá.

A csecsemő hangadásai belső állapotainak, feszültségeinek vagy épp nyugalmának tükrözése, melyekből később, az értelmezések révén majd az érzelmek lesznek.

A párbeszéd már kezdettől megindul anya és gyermeke között: a csecsemő gagyogására az anya reagál, válaszol, gyakran utánozza, vagy hasonló intenzitású, jellegű hangokat ad ki, ezáltal hasonló állapotot vesz fel, mint a kicsi. Vagyis annak belső állapotaira hangolódik rá.

Az anyai ráhangolódás fontos lépése kettőjük kapcsolatának.

Ha a csecsemő belső diszkomfort érzése megnő és sírni kezd, az anya ezzel a ráhangolódással tudja megnyugtatni: átveszi a kicsi állapotát, de ugyanakkor messze nem olyan kétségbeesett vagy feszült mint ő, így tudja szép lassan kivezetni ebből az állapotból.

Egyik fontos történése ezeknek az együttléteknek az élménymegosztás, a csecsemő már ekkor tapasztalatot szerez arról, hogy milyen állapotait és hogyan tudja közölni környezetével.
Az anya ráhangolódásának megszakadását a már 3 hónapos csecsemők is lereagálják
és aktív erőfeszítéseket tesznek a helyzet visszaállítására. Pl. a fapofa kísérletben: az együttlét közepén arra kérik az anyát, hogy egy ideig teljesen merev, kifejezéstelen arccal vegyen részt. A csecsemők láthatóan megzavarodnak, enyhe izgalommal, visszahúzódással válaszolnak és kísérletet tesznek arra, hogy újra kapcsolatba vonják az anyát.

Egy másik érdekes kísérletben a baba élénken játszik, a mama ennek ritmusára finoman ütögeti a fenekét, nem történik semmi, a játék folyik tovább. Ha azonban a mama ütögetése ettől a ritmustól eltér, a csecsemő abbahagyja a játékot és ránéz, mintha azt kérdezné: mi történt? Mi folyik itt?
Az együttlétek, gondozási helyzetek gyakran ismétlődnek, hasonló mozdulatok, hangok, testtartások kíséretében, amiből egy idő után kialakulnak bizonyos forgatókönyvek. Később azután, ha valami nem ennek megfelelően történik, a pici már jelzi is.

Mire a gyerek elér a beszéd időszakához, már rengeteg tapasztalattal rendelkezik a társas kölcsönhatásokról, az élményei megoszthatóságáról, a részéről kívánt aktivitás és figyelemfelkeltés módjairól, minőségéről. Tulajdonképpen a beszédének jellemzői már „csak" ezt tükrözik.

A beszéd ugyanakkor az élménymegosztás egy új módja is: az együttlétet erősíti, hiszen a szavak, amiket a mama és gyermeke közösen használ és ÉRT, azt ketten alakították ki, kettőjüknek ugyanazt jelenti. Pl. iszi: összekapcsolódik az ivás különböző egyéni helyzeteivel, tapasztalataival a kettőjük életében. De az általános szavaknál is így van. Minden egyes szó a szülővel való kapcsolatot szilárdítja meg. Természetesen ennek frusztráló, feszültségkeltő időszakai is vannak, melyek később szintén kapcsolati információvá alakulnak.

Az önmagunkról tapasztalt vagy a másikkal együtt megtapasztalt élmények nagy része azonban kifejezhetetlen a nyelvvel, a beszéddel, mert nem önthető szavakba. Lehet, hogy talán ezek egy része jelenik meg a beszéd ill. a hang különböző jellegzetességeiben, ott próbál utat törni magának.

Ha magnóról hallgatnánk emberi hangokat minden nehézség nélkül felismernénk: gyermek vagy felnőtt, nő vagy férfi, egészséges vagy beteg ember hangját halljuk.

Milyen a diszfóniás gyermek hangja?

Túl mély, túl hangos, nem cseng (a felhangrendszer spektrális tartománya sérült), a zöngehang tisztaságának a hiánya a legjellemzőbb.

Egyesek a rekedtséggel azonosítják, de a szakemberek döntő többsége elkülöníti ettől, hangsúlyozva, hogy nem csak zörej jellemzi, de hangmegtörés, hirtelen dallamváltozás, az alaphangmagasság bizonytalansága is megfigyelhetőA beszédhang terhelhetőségének csökkenése a legjellemzőbb.

A diszfónia/rekedtség/ az egészséget befolyásoló általános betegség, tehát egyáltalán nem jópofa gyerekhang. A beszédhangképzés olyan zavara, mely szervi szimptómák hatására és/vagy működésbeli zavarok nyomán alakulhat ki.

.
Organikus diszfóniáról beszélünk gyulladás, trauma, tumor, hangszalagbénulás, stb. esetén. Ezt foniáternek kell kezelnie, s mikor megszűnt az organikus ok, akkor kezdődhet a hangterápia logopédus segítségével.

Ha három hétnél tovább fenn áll az ilyen rekedtes hang, azonnal foniáterhez kell fordulni. Ő határozza meg, hogy organikus eredetű-e a hang elváltozása vagy működésbeli zavar-funkcionális diszfónia áll-e fenn.

#1 Dr.BauerBela

2011. szeptember 29., csütörtök

KIFEKÉLYSEDETT PELENKA DERMATITISZ


A PELENKA DERMATITISZ AZ EGYIK LEGGYAKORIBB BŐRBETEGSÉGE A FARPOFÁK,LÁGYÉKHAJLAT,A NEMI SZERVEK ÉS VÉGBÉLKÖRÜLI ANATÓMIAI RÉSZEKNEK.A KÖNNYEBB ESTEKBEN CSUPÁN EGY BŐPIR JELENIK MEG./INTERTRIGO/A SÚLYOSABB ESETEKBEN HÓLYAGOK IS MEGJELENHETNEK.A LEGSÚLYOSABB AZONBAN AZ A FORMÁJA AMELYBEN AZ ÉLÉNKVÖRÖS ALAPON MÉLYEBB FEKÉLYEK IS KÉPZŐDNEK./PSEUDOEROZIV INTERTRIGO/ #1 Dr.BauerBela

SORSFORMÁLÓ ERKÖLCSI ÉLMÉNYANYAG

Az első munkahelyem Kapnikbánya volt.-bányaközpont /kb 5ooo lakossal amiből 23oo a bányaüzem alkalmazottja volt.Egy hegyekkel körülvett völgykatlanba helyezkedett el 11 km hosszan.5 éven keresztül igyekeztem a lehetőségek és emberi helytállásomon keresztül gondozni őket a születéstől az elmulásig.A férfiak korai halálozása/5o év körül/a szakmai ártalmak miatt/sziliko-tuberkulózis/ a számtalan bányaszerencsétlenség amik ,gyakran halálos kimenetelüek voltak, mind megannyit átélve az állandó elszámolási kényszer hatása alatt éltem.Minden szerencsétlenséghez le kellet menjek az önkéntes mentőcsapattal a föld fekete sötét rohadt gyomrába, ahonnan soha nem lehetett tudni hogy van-e visszatérés..Elsősegélynyujtás volt a feladatom,azok számára akik vagy bányaomlás,robbanás sérültjei vagy áldozatai voltak.Ezek a leirhatatlan drámai helyzetek sajnos gyakran megismétlődtek.Olykor amikor beöltözve a mentőtársaim sajátos öltözékébe a tett helyére érkeztünk és megkezdtük a mentési munkálatokat-a karbid lámpa-imbolygó fényénél mindig-CRONIN-RÉZTÁBLA A KAPU ALATT-cimü műve jutott eszembe és arra gondoltam hogy a helyzetek amit átéltem sokszor sokkal megrázóbb képet mutattakEzek az emberek magukban belenyugodtak az elmúlás gondolatába,,kemények,szókimondók szavatartók,értékelték a feléjük nyujtott segitő kéz értékét és rangját.Ez a hely volt életem legtanulságosabb iskolája,itt okultam a legtöbbet az emberi küzdelem,becsület,az adott szó kimondott értékéről és a szolidaritás legszebb példáiból..Tanuja voltam a legdrámaibb emberi sorsoknak, a vigasztalanság határain mozgó kilátástalanságból való kilábalások számos példájának.Sors és jellemformáló volt az életemben ez az élményanyag.

.

#1 Dr.BauerBela

TERMÉSZETBARÁTOKNAK

#1 Dr.BauerBela

AZ ANGOLKÓROS-KOCKAFEJ-


A KOPONYA CSONTTÜNETEI-A KUTACS TÁTONG-SZÉLEI FELPUHULTAK,ZÁRÓDÁSA KÉSŐBB KÖVETKEZIK BE.A HOMLOKCSONTON A CSONTOS SZÖVET BURJÁNZÁSA KÖVETKEZTÉBEN A HOMLOKDUDOROK KIFEJEZETTEBBÉ VÁLNAK.MINDEZ A TARKÓTÁJON ELLAPULT KOPONYACSONTOKKAL EGYÜTT-NÉGYSZÖGLETES- KOPONYAFORMÁT HOZ LÉTRE ,AMINT AZ A BEMUTATOTT FELVÉTELEN IS LÁTHATÓ. #1 Dr.BauerBela

RAHITISES BORDADUZZANAT-OLVASÓTÜNET


RAHITISES -RÓZSAFÜZÉR- #1 Dr.BauerBela

BŐVEBBEN AZ ANGOLKÓRROL ÉS KÖVETKEZMÉNYEIRŐL


ANGOLKÓROS-DONGALÁB-

BŐVEBBEN AZ ANGOLKÓRROL-RACHITIS-

Mint fiatal orvos még tanuja voltam az angolkór által okozott súlyos csontelváltozásoknak.Ezek a deformitások végigkisérték az egyént egész életükön át.Ma már nagyon ritkán vagy enyhébb tünetekkel találkozhatunk,főként azokban az esetekben ahol az anyák vagy egyáltalán vagy nem az előirások alapján végzik a megelőző kezelést az előirt D vitamin készitménnyel.Tehát Anyukák egyetlen nap sem hanyagoljuk el ezt az igen fontos feladatunkat.!!

Az angolkór vagy rachitis a fiatal, gyorsan növekvő szervezet kalcium- és foszforanyagcseréjének összetett zavara, melyet elsősorban a D-vitamin hiánya okoz. Ritkább formája a kalcium- vagy foszforhiány okozta rachitis.

Jobbára már fiatalkorban jelentkezik: a jellegzetes csontrendszeri elváltozásokat (dongaláb, a gerinc és a mellkas torzulásai) különféle melléktünetek kísérhetik, mint pl. ekcéma, gyomor-, bélhurut, a pajzsmirigy duzzadása.
A betegség felnőttkorban jelentkező formáját oszteomaláciának (csontlágyulásnak) nevezzük.

Előfordulás

A betegség eredete a XVIII-XIX század napfényben szegény, füstködös Angliájára vezethető vissza.

Nagyvárosokban különösen a téli hónapokban a napfény csak elenyésző mértékben fejtheti ki D-vitamin-képző hatását a nagyfokú légszennyeződés, az épületek árnyékoló hatása miatt. A levegőt szennyező anyagok nagyobbrészt azokat a sugarakat szűrik ki, amelyek a leghatékonyabban befolyásolják a bőrben lejátszódó folyamatokat melyek a természetes, vagy "saját" D-vitamin előállításához szükségesek.

A betegség olykor a Közel-Keleten, napos régiókban is előfordulhat, ahol a kisgyermekeket nagymértékben betakarják és távol tartják a napfénytől.

De ugyanezt az eredményt érjük el, amikor kisdedeinket féltve az UV sugarak káros hatásaitól 30-50 faktoros fényvédő krémekkel kezeljük.

Okok

Az angolkórt, vagy más néven rachitist a D-vitamin hiánya okozza: a kalcium és a foszfor a csontképzés elengedhetetlen alkotóelemei, de ezen alkotóelemek felszívódásához, és a csontokba történő beépüléséhez nélkülözhetetlen a D-vitamin.
A kolekalciferol, más néven D-3 vitamin, mely a bőrünkben előanyagából napfény hatására kémiai úton képződik, a szervezetben kalcitriol nevű hormonná alakul át, amely fokozza a kalcium- és foszforfelszívódást a bélrendszerből, serkenti a vesék foszfor-visszaszívását a vizeletből, valamint közvetlenül is fokozza a kalcium beépülését a csontba.
A D-vitamin származhat a táplálékból (főleg a halak májában ezen kívül a tojássárgájában, valamint a tejben fordul elő, ismert készítmény, pl. a főleg tőkehalfélék halak májából kivont, ú.n. "csukamájolaj"), illetve a bőrben keletkezik előanyagaiból, napfény hatására.
A zsíroldékony természetű D3-vitamin (vagy előanyaga a D2-vitamin) az élelemmel felvett zsírokkal együtt szívódik fel. Tartós táplálkozási, emésztési vagy felszívódási zavarok, a zsíranyagcsere zavarai fokozzák a betegség kialakulására való hajlamot.

Tünetek

Az angolkór felismerése, a kezelés irányítása orvosi és védőnői feladat.
Az angolkór jellemző tünetei a csontok különböző elgörbülései, az ízületi végek megvastagodása, a hátgerinc, bordák és medence különféle elferdülései.

A legszembeszökőbb tünetek a csontok puhaságának következményei, a hiányállapot azonban egyéb eltérésekben is megnyilvánul, ilyen pl. az izomzat lazasága és egyidejűleg fokozott ingerlékenysége, a légúti betegségekre való hajlam.
Korai, már gyermekkorban észlelhető tünet a tarkó táján a koponyacsontok puhasága. Ugyanezen a területen fokozott izzadást is lehet észlelni, de ez magában véve még nem jelent angolkórt. Ha a koponyacsont hosszabb időn át puha, a tartósan hanyatt fekvő fiatal csecsemő feje hátul ellapul.
A D-vitaminhiány következtében a csecsemő fogzása rendetlenné válhat, izomzata petyhüdté válik, a csecsemő étvágytalan és rosszkedvű lesz, nem szívesen mozog. A következményes kalciumhiány súlyos eseteiben görcsök is felléphetnek.
A kezeletlen betegség később törpenövéshez, a mellkas alakváltozásaihoz, pókhashoz, görbe lábakhoz, a medence deformálódásához vezet - ez utóbbi régebben olyan mértéket is elérhetett, hogy lehetetlenné tette a természetes módon lefolytatott szülést.

Kórlefolyás

A betegség lassú lefolyású, az első tünetek több hónapos D-vitamin hiány következtében jelentkezhetnek. Maga az angolkór többnyire csak a növekedés szakaszai során válik nyilvánvalóvá. Ma már -rendszeres gyermekorvosi, védőnői kontroll mellett- gyakorlatilag nem fordul elő.

Diagnózis

Korai jelek lehetnek az izmok petyhüdt állapota, későbbiekben a koponya megvastagodása, különösen a homlok-régióban.
Előrehaladott esetben a csontok fizikális (érzékszervi) vizsgálata veti fel a gyanút; a mellkason ú.n. rózsafüzér-szerű kidomborodások tapinthatók a bordák felett, a mellkas ú.n. "tyúkmell" formát ölt.

Két évesnél idősebb gyermekeknél a gerinc görbülete, a hosszú csontok végeinek dobverő-szerű megvastagodása is kialakulhat.

A meggörbült hosszúcsontokhajlamosak az úgynevezett "zöldgally-törésre".
A vérvétel során észlelt
(általában alacsony) kalcium- és foszforszintek, magas csontbontó-enzim (alkalikus foszfatáz) szintek, előrehaladott esetben a röntgenfelvételek (elsődlegesen a térden) szintén megerősítik a kórismét.

Kezelés

Megfelelő mennyiségű napfény (UV sugárzás), illetve 10 mcg (400 NE) D vitamin-készítmény és megfelelő mennyiségű, táplálékkal bejuttatott kalcium és foszfát megelőzi a betegséget.

A fenti okok miatt előnytelen a gyermekek számára a csekély kalciumot és D-vitamint tartalmazó, un. makrobiotikus étrend.

A betegség kezelése voltaképpen megegyezik a megelőzés lépéseivel, ami a D-vitamin ellenőrzött körülmények között, szájon át történő adagolását jelenti.

A D-vitamin bevitele történhet fokozatosan, több hónapon át, vagy úgynevezett "lökésterápiaként" is, ez utóbbi azonban -egyes vivőanyagok nagy koncentrációja miatt- kockázatokat rejthet magában.

Megelőzés


Noha az angolkór kezeletlenül súlyos következményeket okozhat, a betegség megelőzése igen könnyű. A megelőzést a csecsemő-tanácsadó rendszerben a védőnő és gyermekorvos irányítja.

  1. Helyes táplálás; az anyatejes csecsemő sokkal kevésbé hajlamos angolkórra, mint a "tápszeres", mesterségesen táplált gyermek.
  2. Megfelelő, szűrt fényben történő napoztatással, elő kell segíteni a D-vitaminnak a bőrben való természetes képződését. A gyermek tartózkodjon sokat a természetes napfényben, friss levegőn. A megfelelő testmozgás további kedvező hatással van a csontok és izomzat fejlődésére.
  3. Ahol a természetes napsugárzás mértéke csekély (mérsékelt és északi égövi időjárási viszonyok mellett, városokban) a csecsemők mesterséges D-vitamin-bevitelre szorul. Ideális, ha a természetes igénynek megfelelő adagot visszük be.

Az anya szempontjából a megelőzés egy fontos tényezője a terhesség utolsó 12 hetében és a szoptatás alatt folytatott a D-vitamin szedés.
Az első életévben a csecsemő vitamin-igényét is fedezhetjük (akár az évszaktól függetlenül) mesterséges bevitellel. A D-vitamin adagolásának ma már leginkább elterjedt módja a szájon át, folyadék (olaj) formában történő bevitel, melyet a gyermekek is előnyben részesítenek más módokkal szemben.
A második és harmadik életév során a napfényben szegény hónapokban, egyes veszélyeztetett csoportban, illetve bizonyos betegségek előfordulásakor (lásd még a "hasznos tudnivalók"-at) pedig az orvos által megadott időpontban kell a szájon keresztül történő D-vitamin pótlást biztosítani.

Gyógyulási esélyek

Táplálkozási eredetű rachitis esetén a foszfátszintek már 96 órán belül rendeződnek, a gyógyulás első röntgen-jelei már egy hét után láthatók.

Ha a tüneteket időben felismerik (pl. rendszeres csecsemőgondozáson), az idejekorán megkezdett kezelés eredményeként a kór maradványtünetek nélkül gyógyul.

A súlyos angolkór ma már igen ritka az eredményes megelőzésnek és idejekorán elkezdett kezelésnek köszönhetően.

Évtizedekkel korábban még gyakori volt a D-vitami hiány következtében megnyomorodott emberek látványa, ma már csak az idősebb korosztály képviselői között találkozhat a szakember egy-egy maradványtünettel (mellkas deformáció, dongaláb, röntgen-jelek).

Hasznos tudnivalók


A megelőzéssel kapcsolatos kérdéseket illetően érdemes a gyermekorvossal, védőnővel beszélni.

Fontos tudatosítani, hogy a D-vitamin zsírban oldódó, raktározódó vitamin, ezért (az A-vitaminhoz hasonlóan) túlzott bevitel esetén könnyebben kialakul a vitamn-túladagolás, hipervitainózis, mint a vízoldékony vitaminok esetén.

A hosszútávon keresztül gyakorolt D-vitamin túladagolás egyik súlyos következménye lehet a vesék "elmeszesedése", tartós károsodása.

Hipervitaminózis kialakulása csecsemőtanácsadói felügyelet, gyermekorvosi ill. védőnői konzultáció mellett gyakorlatilag nem fordul elő. Egyes görcsoldó, vagy epilepszia elleni szerek (fenobarbitál, fenitoin) csökkenthetik a szervezetben a D-vitamin képzést, az ilyen szereket szedő gyermekek fokozottabban veszélyeztetettek a rachitis szempontjából.

Küldte: Coldwhitespring

#1 Dr.BauerBela

2011. szeptember 28., szerda

AZ ORSZÁGSZERTE NAGYRABECSÜLT SEBÉSZETI KLINIKA MAROSVÁSÁRHELYEN.


A MI MESTEREINK VOLTAK TUDÁSBAN,HITBEN,ERKÖLCSISÉGBEN ÉS HAGYOMÁNBAN.A KLINIKA VEZETŐJE A KOR AKKORI VILÁGHIRÜ SEBÉSZE
PROFESZOR DR.MÁTYÁS MÁGYÁS EGY ÉLŐ LEGENDA VOLT.DE LÁTHATÓ A KÉPEN HÁROM NAGYNEVÜ SZATMÁRI SEBÉSZ IS-DR.GÓZNER ALEXA,DR.SZERÉMI LAJOS DR.MÁRTA IVOR AKIK MÁR AKKOR A KLINIKA JÓNEVÜ MUNKATÁRSAI VOLTAK.A PROFESZOR ÚR AZ ALSÓ SORBAN ÜL KÖZÉPEN-REGÉKSZÜLTE FEKETE KALAPJÁBAN- #1 Dr.BauerBela

ÚJSZÜLÖTTKORI MELLKASI FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉG

#1 Dr.BauerBela

ÚJSZÜLÖTTKORI AKNE

#1 Dr.BauerBela

CSESCEMŐKORI PROBLÉMÁK


A BAL KAR IDEGFONATÁNAK A BÉNULÁSA

Csecsemőkori elváltozások, gyakori betegségek és tünetei felismerése

Mozgásszervi problémák

A betegségmegelőzés (védőoltásokkal) és a fertőző betegségek gyógyítása területén óriási előrelépések történtek
.

Az idegrendszeri problémák viszont egyre nagyobb számban fordulnak elő a csecsemők életének első hónapjaiban, annak ellenére, hogy a szülés körülményei jelentősen javultak, és a koraszülés vagy a traumás szülés szövődményei csökkentek.

Az újszülöttkori fertőzés vagy a szülés során előfordult oxigénhiányos állapot fokozott felügyeletet igényel. Az ilyen újszülöttek veszélyeztetettek, akiknél a motoros fejlettség értékelése céljából különböző vizsgálatokat kell elvégezni. Ezek bizonyos mértékig lehetővé teszik a mozgásszervrendszer további fejlődési lehetőségeinek feltárását.
Megeshet azonban olyan csecsemőnél is, aki problémamentes körülmények között jött a világra, hogy két-három hónapos korától vagy még később, bizonyos lemaradás (retardáció) vehető észre: késés mutatkozik a mosoly, a fejtartás, a kézmozgás és a fogás megnyilvánulásában, valamint a felülésben.
Találhatunk olyan tüneteket is, amelyek nem mindig keltették fel azonnal az érdeklődésünket: például az arc vagy a kéz bizonyos területeinek különös állapota, vagy például hasznos lehet visszaemlékezni a magzat megváltozott mozgására, aki mondjuk kevesebbet rugdosott a terhesség utolsó hetei alatt.

Mindenképpen számolnunk kell azonban azzal a ténnyel, hogy vannak megmagyarázható rendellenességek, és vannak olyanok is, amelyeket nagyon nehéz értékelni és velük kapcsolatban előrejelzésekbe bocsátkozni. Ezek kimenetele néhány hónap alatt dől el, amikorra a tünetek megerősödnek vagy eltompulnak.

Nagyvonalakban négy jellegzetes tünetcsoportot különböztetnek meg a rendellenes mozgásfejlődés területén.

Egyes esetekben pusztán egyszerű tónuskésésről van csak szó
. Ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy a késés csak a mozgástevékenységek elsajátításában mutatkozik, de a csecsemő testi és értelmi fejlődése életkorának megfelelő. Az elvégzett vizsgálatok normál értékeket mutatnak. A gyermek később ül fel, később kezd járni, de fejlődése az elkövetkezendő időszakban teljesen normális lesz. Ebben az esetben az is elképzelhető, hogy a csecsemő ingerszegény környezetben tartózkodik, közönyös vagy túl aggályos dadák között. Lehet, hogy a felügyeleti mód megváltoztatása eredményeket hoz a mozgástevékenység alakulásában.

Egyes csecsemők gyenge izomtónussal jönnek a világra, amely állapot a problémamentes csecsemők esetében is bizonyos keretek között ingadozhat. Úgy tűnik azonban, hogy ez az állapot súlyosabb rendellenességet takar, mint az egyszerű izomtónuskésés. Bizonyos vizsgálatok (eslősorban az izom- és idegminta elemzése) felfedhetik a csecsemőnél az izomrendszer avagy az idegrendszeri rendellenességet. Ez utóbbi esetben, ha a zavarok csak az idegek és a gerincvelő szintjén jelentkeznek, de nem érintik az agyat, környéki (perifériás) sérülésről beszélünk.

A harmadik csoportot azok a csecsemők képviselik, akiknél az első hónapokban rendellenes, fokozott izomtónus figyelhető meg a végtagokban, ugyanakkor gyenge a tónus a törzs izmaiban. A csecsemő hat-nyolc hónapos kora előtt azonban nagyon nehéz megítélni, hogy az agyi mozgató központ mely területeinek érintettsége okozza felsorolt kórképeket: gyermekkori féloldali agyféltekebénulás (hemiplegia), gerincvelő-bántalom következtében kialakuló kétoldali bénulás az alsó végtagokon (paraplegia), a végtagok és a törzs rigid, kényszerű, csavaró jellegű mozgása, megnehezítve a mozgás-koordinációt (ahetosis). Szintén nagyon nehéz feladatot jelent az értelmi fejlődés fokának a megítélése, amely természetesen nagymértékben befolyásolja majd a későbbi befogadási folyamatok feltételeit.

Végüls pedig ejtsünk szót azokról a csecsemőkről, akiknek a fejlődését bizonyos átfogó késés jellemzi. Nem mutatható ki egyértelmű mozgásszervi rendellenesség, de bizonyos értelmi és érzelmi zavarok jelen vannak. Ezeket okozhatják anyagcserezavarok, agyi bántalmak, kromoszóma-anomáliákk vagy más komoly rendellenességek. Azonban az orvostudomány gyakran még nem tud pontos diagnózist felállítani az említett esetekben.

Hallási problémák

Már az első órákban vagy az első napokban megfigyelhetjük, hogy odafordítja-e a csecsemő a fejét a hang, a halk zene vagy a többé-kevésbé intenzív zaj irányába.
A pislogó-reflex segítségével megbizonyosodhatunk a csecsemő hallásáról. Ha valaki csattint az ujjával az újszülött füle mellett – elkerülve, hogy maga a mozgás megzavarja a kicsit -, azonnal pislogással válaszol a hangra.
A legcsekélyebb gyanú esetén, késedelem nélkül, feltétlenül meg kell vizsgáltatni a csecsemőt egy orr-fül-gégész szakorvossal.
A savós fülgyulladás rendkívül sok esetben csak lappangó formában van jelen a csecsemőnél, de nagyothallást vagy minimum 20-30%-os maradandó halláskárosodást eredményezhet, amely nehézségeket okozhat a beszédfejlődés során.
A veleszületett süketség korai felismerése szintén nagyon fontos, melynek kezelése a beszédjavító eljárások korai bevezetésében és a hallókészülék minél előbbi alkalmazásában rejlik.

Kancsalság

Az újszülöttek három-négy hónapos korukig gyakran – főleg befelé – kancsalítanak. A szem mozgatását hat kis izom végzi. Azok az izmok, amelyek a szemeket befelé irányítják, rendkívül fokozott tónusúak.
A csecsemők általában szívesen nézegetik saját orruk hegyét, eleinte néha rendezetlen szemmozgások kíséretében, ugyanis ennek az izommozgásnak a koordinálása is időt vesz igénybe.

Ez a tevékenység – és a vele járó jelenség – teljesen normális, de négy-öt hónapos korra meg kell szűnnie. Az is elképzelhető viszont, hogy a néhány hetes korában látható aszimetrikus szemállás, illetve tekintet, a szemtengely jelentős mérvű ferdülésének a következménye. Sőt, mivel a csecsemők gyakran messzelátók (azaz messzire látnak jobban), ez a tény is előidézhet tartós kancsalságot.
Az orvos megállapíthat egy esetleges szemfenéksérülést (amelyért a toxoplazmózis a felelős) vagy egy rendellenességet, amelyek tartós kancsalságot okozhatnak.

A kancsalító csecsemők esetében az a veszély áll fenn, hogy – bár mindkét szem állapota normális és mozgása tökéletes – nem használják őket egyenlő mértékben, azaz mindig csak ugyanazzal az egy szemmel néznek.

A másikat egyáltalán nem, vagy csak kismértékben veszik igészben. Így tulajdonképpen az egyik szem „vakká” válik, hiszen az agy megfelelő területeit nem stimulálják a vizuális ingerek.
Mindenképpen foglalkozni kell azzal a kancsalsággal, amely még öt-hat hónapos koron túl is fennál. Minél előbb elkezdik a kezelést, annál biztatóbb eredmény várható.

Lázgörcs

A magas láz felszökésének idején bekövetkező görcs nem mindig lázgörcs. Ez a kifejezés csak abban az esetben használható, ha maga a láz váltja ki a görcsös állapotot, és nem egy másik tényező, például a vírusos vagy bakteriális eredetű agyhártyagyulladás.
A görcs megjelenése nagyon változatos: kísérheti hirtelen eszméletvesztés, melyet a tekintet merevsége, sápadtság és vérnyomás- illetve izomtónus-csökkenés kísére, és a gyermek elernyed. Időtartamát tekintve lejátszódhat néhány másodperc alatt, de tarthat kisség hosszabb ideig is.
Más esetben a gyermek megmerevedik és rángó mozdulatokat végez a karjával, a lábával, vagy a törzsével. Rángatózhat az egész teste vagy csak a fél oldala. Vérnyomása először alacsony, arca sápadt, majd fokozatosan visszanyeri eszméletét.
Ha a görcsös, rángásos állapot hosszú ideig elhúzódott, valószínűleg nagyon mély alvás fogja követni.
Az egyetlen súlyos veszélyt a görcsös állapot esetleg túl hosszú ideig, 15-20 percig tartó fennállása jelenti. Szerencsére ez manapság nagyon ritkán fordul elő.

Főleg, ha a csecsemő még nagyon fiatal, ha a görcsös állapot hosszabb ideig tartott, és ha családi előzményekkel is lehet számolni, akkor
a lázgörcs visszatérhet. Azoknál a csecsemőknél, akiknek már többször volt lázgörcse, illetve várható az újbóli előfordulása, folyamatos kezelést kell fenntartani négyéves korukig, és csak fokozatosan abbahagyni.

Újszülöttkori akné

Az újszülöttkori akné a születést követő napokban jelenik meg, és néhány héten keresztül látható.

Elsősorban a fiúknál fordul elő, mivel ők valószínűleg jobban őrzik a kiválasztott anyai hormonokat, amelyek a magzati élet során kerültek át a vérükbe. Az aknét valójában kis mirigyek hozzák létre (gyakran éppen egy mitesszer körül), és leginkább az arcon, kisebb mértékben a homlokon és az állon tűnik fel.

Fejlődése mindig jóindulatú, és nyom nélkül gyógyul. Az aknét időnként összekeverik azokkal az allergiás jelenségekkel, amelyeket a pelenka, a pólya vagy a párnahuzat mosásánál használt szer idéz elő. Érdemes tehát a csecsemő ágy- és fehérneműjét szappannal mosni, nem használva mosó-, vegy- és öblítőszereket.

Bőrfertőzések, szőrtüszőgyulladás, hurkák és farpofák fertőzései

A csecsemőknél a 10-15. nap táján gyakran feltűnnek kis sárgás, gennyes pattanások, kizárólag a farpofákon vagy esetleg a nyak és a mellkas magasságában. Méretük gombostűfejnyi, számuk változó. Ismétlődő, de tartós formában vannak jelen: egyesek gyógyulásával párhuzamosan újak tűnnek fel. Ez a jelenség a szőrtüszőgyulladás.

E betegség esetében a sztafilokokkusz okozta felszíni fertőzésről van szól Szerencsére a baktérium ebben az esetben nem okoz általános szövődményeket, de néha súlyos elváltozásokat eredményez. A bőrön borsó vagy cseresznye nagyságú savós hólyagok kereletkezhetnek, elsősorban a farpofákon és a has környékén, amelyekből, ha megnyílnak, szétömlik a váladék. Ezesetben a sztafilokokkusz okozta pemfigusz betegségről van szó, amely általános kezelést igényel.

A baba bőre az általános egészségi állapot hű tükre, ezért a bőr ápolása rendkívüli aprólékosságot és odafigyelést kíván. Tisztálkodás alkalmával alapvetően fontos, hogy jól megmossuk és megszárítsuk a farpofákat és a „hurkák” környezetét. Így elkerülhető mindenfajta bepállás, befülledés és az azonnal megjelenő baktérium- vagy gombafertőzés kiújulása.
A pelenka allergiát okozhat egyes csecsemőknél, amelynek következtében jól körülhatárolt, egyöntetű vörösséget tapasztalhatunk a pelenkával érintkező bőrfelületeken.

Újszülöttkori ekcéma

Újabban dermatitis atopica névvel jelölik ezt a betegséget, amely valójában egy allergiás eredetű, túlérzékenységből fakadó bőrgyulladást takar.

A csecsemő három hónapos korától jelentkezhet, részben a farpofák bőrelváltozásaiból fakad, részben spontán módon lép fel. Mivel a legkülönbözőbb feltételek mellett is felbukkanhat, megjelenését semmiféle szokványos tényező nem magyarázhatja.
A betegség során az arc, a fül és a homlok kisebb-nagyobb felületén a bőr kivörösödik, és szemcsésnek tűnő (néha nedvedző) hólyagok jelennek meg rajta. A fertőzés gyorsan átterjed a hajlatokra, a fül mögé, a könyök- és térdhajlatokra, és nagyon gyakran a hüvelykujj környékén a kézhátra is. Ezek tehát a leggyakrabban érintett területek, de a kiütések sokkal kiterjedtebb formában is jelentkezhetnek, és kerek vagy ovális nyomot hagyhatnak a hajlatok, a törzs, valamint a hónalj és a combhajlat bőrén.

Legrosszabb esetben az ekcéma az egész testet is ellepheti, és egy másodlagos fertőzéssel társulva jelentős gondot okoz a gyógykezelést illetően.
Az ekcémát mindig két jellegzetes tünet kíséri: az egyik a viszketés, amely a bőrfelület dörzsölése érdekében – főleg a vetkőztetés alkalmával – vonaglásban és a test minden irányba történő mozgatásában nyilvánul meg. A másik tünet a bőr szárazsága, amely a legenyhébb formában is észrevehető a combon és a felkaron, valamint a tenyér, a talp és az ujjak bőrének különös repedezett elváltozásában.
Az ekcémás tünetek a gyermek kettő és négyéves kora között fokozatosan csökkenni kezdenek, majd végleg eltűnnek. Egyhébb lefolyású esetekben előbb is bekövetkezhet a gyógyulás, de előfordulhat, hogy a fül mögött és a hajlatok környezetében állandó jelleggel, vagy időlegesen előtűnve, hosszabb időn keresztül is fennmarad.

Nátha és orrgaratgyulladás

Az orrgaratgyulladás valójában az orr és a torok mélyen fekvő részeinek gyulladását jelenti. Általában vírusok okozzák a fertőzést, amelyek az orr és a felső légutak baktériumaival együtt nagyon gyorsan másodlagos fertőzéseket idéznek elő.

Az orrgaratgyulladás nagyon gyakran előforduló jelenség az élet eslő hüónapjaiban, amelyet láz, tüsszentések, két-három napon át gennyes orrváladék kísérhet. A legnagyobb gondot azonban az orron keresztül történő légzési nehézség jelenti, amely időnként a szopás abbahagyására kényszeríti a csecsemőt. Ugyanakkor a nyelés is kellemetlen számára, és így etetés közben gyorsan elfárad. Éjszaka többször is felébred a gyötrő szomjúság miatt, mivel szájon át lelegezve a légutak nyálkahártyái kiszáradnak.

Fülgyulladás


A fülgyulladás igen gyakori szövődmény ebben az életkorban. Bármikor felléphet egy orrgaratgyulladás során. Egy vírus vagy baktérium szintén létrehozhatja, közvetlenül a dobhártya megtámadásával. Leggyakrabban a középfül gyulladása fordul elő a dobüreg megfertőződésének következtében.

Újszülötteknél gyakran lappangó formában van jelen, vagy csak az emésztési zavarok, az elhúzódó orrgaratfertőzés, a hosszan tartó hőmérséklet-emelkedés, a rossz étvágy vagy az alvási zavarok kivizsgálásakor válik ismertté.

Gégegyulladás

A gyorsan és megfelelően kezelt gégegyulladás egyre kevésbé sorolható a súlyos betegségek közé. Sípoló változata általában allergiás jellegű, és gyakran előforduló rendellenesség a legkisebbek körében. Az esetek többségében éjszaka jelentkezik, váratlanul és ijesztően, de szerencsére ártalmatlan marad és a kezelés hatására néhány órán belül meggyógyul.
A fertőzéses eredetű, akut gégegyulladást
gyakran a Para-influensae nevű vírus okozza, a gyermek köhögése érdessé, kutyaugatáshoz hasonlóvá válik. A köhögések rendkívül gyakoriak, néha szűnni nem akaróak, és időnként légzési nehézségeket okoznak. A felsorolt tünetek általában rossz közérzetet, nyigtalanságot, ingerlékenységet váltanak ki a csecsemőből.

iDevice ikonKépgaléria

#1 Dr.BauerBela

2011. szeptember 27., kedd

HOSSZÚ-PÓK-UJJAK A MARFAN SZINDRÓMÁBAN.

#1 Dr.BauerBela

A KÓROS IZÜLETI LAZASÁG-MARFAN SZINDRÓMA


A KÓROS IZÜLETI LAZASÁGOK KÖZÉ SOROLJÁK EZT AZ ALKAKATI RENDELLENESSÉGET AMI ÖRÖKLETES ÉS IGEN FELTÜNŐ TESTFELÉPITŐ ELVÁLTOZÁSOKKAL JÁR.JELLEMZŐI-AZ ASTHÉNIÁS/SOVÁNY/ALKATU GYERMEKEK.A NÖVEKEDÉS HOSSZURA NYULT ,CSONTJAIK HOSSZUAK,VÉKONYAK.JELLEGZETESEK A VÉKONY IGEN HOSSZÚ KÉZ ÉS LÁBUJJAK-A VÉGTAGOK ÉS FŐKÉNT AZ UJJAKON ÉSZLELHETŐ JELENSÉG HOGY AZOK OLYAN MÉRTÉKBEN HÁTRAHALITHATÓAK HOGY A KÉZHÁTRA FEKTETHETŐK .A TÖLCSÉRMELL ÉS A GERINCOSZLOP RENDELLENESSÉGEI MEGSZOKOTTAN KISÉRIK A KÓRKÉPET.A FŐVERŐÉR/AZ AORTA/ELVÁLTOZÁSAI IS RENDSZERESEN JELEN VANNAK.
PÁLYAFUTÁSOM ALATT TÖBB ESETBEN TALÁLKOZTAM EZZEL AZ ÖRÖKLETES MEGBETEGEDÉSSAL,ÉS EZEKET AZ ESETEKET LE IS KÖZÖLTEM SZAKFOLYÓIRATOKBAN.
AZ AMERIKAI ORVOSI HETILAPBAN LÁTTAM AEGY KÉPET -PAGANINI-RŐL AMINT HEGEDÜJÉVEL ÁLL A SZINEN,ENYHÉN MEGHAJOLVA DE OLYAN HOSSZU KEZEKKEL HOGY A KÉZFEJE A TÉRDÉIG ÉRT.ÁLLITÓLAG AZ UTÓLÉRHETETLEN VITUOZITÁSA IS A KEZE UJJAINAK NAGYFOKU LAZASÁGÁNAK IS KÖSZÖNHETŐ. HISZEN PAGANINI -MARFAN SZINDRÓMÁBAN SZENVEDETT. #1 Dr.BauerBela

AZ IZÜLETEK LAZASÁGÁRÓL GYERMEKEKNÉL

AZ IZÜLETEK LAZASÁGÁRÓL GYERMEKEKNÉL.

Gyakori panasz, helyesebben észrevétel a szülők részéről a gyermek-ortopéd orvosi konzultációk alkalmával, hogy gyermeküknek lazák az ízületei, (általában térd, boka, ritkábban könyök, csukló ízületek kerülnek szóba) mi a teendő…

Érdemes tehát kicsit elidőzni a témánál, hiszen a ismétlődő esetek is azt támasztják alá, hogy sokakat foglalkoztat a kérdés.

Mi is az ízületi lazaság...?

Az gyakorlatban az ízületek mozgási pályáját szögekben határozzuk meg, tehát egy adott ízület "lazaságát" (szakirodalomban inkább a kóros mozgathatóságot szokták említeni) akkor mondhatjuk ki, ha a mozgása meghaladja az adott korra és nemre meghatározott ízületi mozgásterjedelem mértékét...

Ha ez a fizikailag vizsgálható ízületek többségéről elmondható, akkor kimondható "laza ízületűség , mint diagnózis.

Fontos megemlíteni, hogy nem balesetet, esetleg műtét után kialakult lazaságról beszélünk, mely egy adott ízületet érinthet, hanem általános lazaságról (latinul hypermobilitásról) van szó, mely jobbára szalagok, vagy az ízületet mozgató izmok lazaságából fakad, így több ízületet is érinthet.

Szögezzük le, mindjárt az elején, hogy általában ártalmatlan jelenségről van szó, mely gyermekeknél gyakoribb, és korral fokozatosan megszűnik. (Zárójelben jegyzem meg, hogy két örökletes kötőszöveteket is érintő betegségnél -az Ehlers-Danlos szindrómánál, valamint a Marfan szindrómánál-ez nem igaz, azonban e két - ritka- kórkép ismertetése egy későbbi összefoglaló célja lehet.)

A gyerekek ízületei egyébként is sokkal lazábbak a felnőttekénél, panasz (valamilyen fájdalom) pedig csak kevesebb, mint 10%-ban alakul ki az egyébként az átlagosnál lazább ízületűnek minősíthető gyermekeknél.

Nem szükségszerű velejárója, de ugyancsak gyakori „panasz” lehet bizonyos ízületek ropogása, roppanása, mely többnyire szintén ártalmatlan jelenség, azonban sokszor még a fiatal felnőtt korban is fennáll. Teendőt többnyire ez sem igényel, amennyiben más panaszt nem okoz.

Ha az általános ízületi lazaság nem vezet valamely ízület visszatérő ficamához, általában orvosi szakvéleményezésen kívül nincs teendő. Többnyire az izomzat és szalagrendszer erősítése, esetleg fizioterápiás kiegészítő kezelés elegendő.

Ha ficamodás (luxatio) , különösen, ha visszatérő jelleggel alakul ki, akkor viszont célszerű ortopéd szakorvosi segítséget kérni.

Szerencsés esetben a kérdéses ízület külső rögzítővel történő megtámasztása, esetleg célirányosabb gyógytorna segíthet, de ezekben az esetekben akár műtét is szükségessé válhat. http://gerincambulancia.hu

Az általános ízületi lazaság jelei:

  • A könyök extensiója (nyújtása) 10 foknál nagyobb,
  • A nyújtott (extendált) ujjak az alkarral párhúzamos helyzetbe hozhatók
  • A hüvelykujj az alkar felé hajlítva eléri az alkart,
  • A térdízület kórosan fokozott (hyperextendált)
  • A felső ugróízület kórosan fokozott

Ha a felsoroltak közül 3 tünet fennáll, általános ízületi lazaságról beszélünk.

Az ízületi lazaság lehet:

  • Veleszületett – domináns öröklődés mutatható ki családokon belül, pl. Marfan szindróma
  • , vagy rossz statika, rossz terhelési viszonyok illetve degeneratív elváltozások következtében létrejövő ízületi tok- vagy szalagkárosodás következtében, stb.

Rendszeres szakszerű gyógytornával, az ízületeket stabilizáló izmok szükség szerinti szelektív erősítésével-nyújtásával, illetve megfelelő sportválasztással az ízületi lazaság csökkenthető. http://gerincambulancia.hu

#1 Dr.BauerBela

2011. szeptember 26., hétfő

HA BETEG A GYERMEK !!

Ha beteg a gyerek?

Nagyon kétségbeesett tud lenni az ember úgy hajnali három felé, amikor arra ébred, hogy a gyereknek fáj valamije. Még rosszabb, ha a kis beteg még nem beszél, nem tudja megmondani, hol fáj, csak azt látjuk, hogy tüzel az arca a láztól, és könnyes szemmel néz ránk.

Az anyák általában ösztönösen érzik, ha a gyermeküknek valami baja van: nem úgy viselkedik, mint máskor, kevesebbet eszik, bágyadtabb, csendesebb. A rutinos mama mérés nélkül is meg tudja állapítani (egy puszi a homlokra, hasikóra), hogy lázas-e a gyermeke, vagy csak hőemelkedése van.

De a láz egymagában nem perdöntő. Lehet, hogy a gyerek komoly beteg, pedig nincs láza, és az is lehet, hogy a magas láz ellenére nem súlyos a baj.

Van olyan aggódó szülő, aki éjjel kihívja az ügyeletes orvost, és azt mondja, nagyon lázas a gyerek, az imént 37,2-t mért nála, míg a másik szülő szerint nincs magas láza a gyereknek, alig 39 fok. A gyermekorvos már a telefonban tanácsot ad az édesanyának, hogy mit tegyen, amíg oda nem ér a kis beteghez.
Ha a gyerek magas lázzal fekszik, jobb, ha nem visszük el a rendelésre. Ilyenkor telefonáljunk az orvosnak, és kérjük meg, minél előbb jöjjön ki a beteghez. Ha éjjel tárcsázzuk az ügyeletet, az orvos azt sem fogja rossz néven venni, ha csak tanácsot kérünk tőle.

Ha a szülő valamiben nem biztos, jobb, ha a szakemberhez fordul.

Ez különösen az alábbi esetekre vonatkozik:

Láz esetén


– Ha végbélben mérve 38 fok fölé megy a baba láza, és láthatóan nincs jól.
– Ha 38,3 fokot vagy többet mérünk, akkor is, ha nincs más betegségre utaló jel.
– Ha a gyereknek már harmadik napja 38 foknál magasabb a láza.
– Ha a láza ingadozó: leesik, majd ismét felszökik.
– Ha a lázat görcsös állapot kíséri.

Fájdalom és rossz közérzet esetén


– Ha fáj a hasa, különösen jobboldalt, és hányingere van.
– Hányingere van, szédül, és fáj a feje.
– Rendszeres időközökben erős bélgörcsei vannak.
– Ha a hányás erős, ismétlődő. Pici babánál minden hányásos-hasmenéses tünetnél, mert hamar kiszáradhat.
– Ha a hasmenés hasi fájdalommal, lázzal jár.
– Ha a légzése nehézkes vagy szapora, és belégzéskor erősen besüppednek a bordái.

Sebek, sérülések, balesetek


– Ha ütés érte a gyerek fejét, és homályosan lát.
– Ha – akármilyen rövid időre is – elveszti az eszméletét.
– Ha a kisgyerek balesetet vagy égési sérülést szenvedett.
– Ha megharapta egy állat.
– Ha megsérült a szeme.
– Ha rájövünk, hogy orvosságot evett, vagy ha beleivott valamilyen vegyszerbe.


Lázcsillapítás – amíg nem jön az orvos


Csecsemőknél négyéves korig az agyi hőközpont sokkal érzékenyebb, és alacsonyabb az ingerküszöb, ezért előfordulhat, hogy 38-39 fokos láznál a kicsi begörcsöl. Ilyenkor nem árt a szülőnek virrasztani a gyermeke mellett.

Ha a lázcsillapító nem viszi le a lázat, akkor hűtőfürdőt kell alkalmazni a lázgörcs elkerülése végett. (Langyos-meleg fürdővízbe tegyük a gyereket, majd a hideg csapból vékonyan csorgassunk vizet a kádba, de a víz ne hűljön ki teljesen, hogy a gyerek ne fázzon. A fürdő öt-tíz percnél ne tartson tovább.) A lázas gyereken ne legyen túl sok takaró, az ablakot is ki lehet nyitni résnyire, hogy friss levegő jöjjön a szobába, persze csak rövid ideig.
Fontos a szülő és a gyógyító közötti bizalom és a jó kapcsolat.

Egy a szakmáját és a gyermekeket szerető orvosnak soha nem szabad neheztelnie még arra a túlságosan aggódó szülőre sem, aki a gyermekét már a betegség első apró jelének felfedezésekor azonnal orvoshoz viszi.

#1 Dr.BauerBela

2011. szeptember 25., vasárnap

TERMÉSZETBARÁTOKNAK

#1 Dr.BauerBela

DOBVERŐ UJJAK A -KÉK BETEGSÉGBEN-


MINDEN OLYAN KRÓNIKUS BETEGSÉGBEN ELŐFORDULHAT AMI OXIGÉN HIÁNYT OKOZ-JELLEMZŐI-ÓRAÜVEGSZERÜ KÖRMÖK.KÉK SZINÜ KÖRÖMÁGYHÁZ,AZ ÚJJBEGYEK DOBVERŐSZERÜ MEGVASTAGODÁSA. #1 Dr.BauerBela

MÉGEGYSZER A GYERMEKKORI SZIVZÖREJEKRŐL


A -KÉK BETEGSÉG-A FALLOT TETRALÓGIA-EGY ELÉG GYAKORI ÉS SÚLYOS SZIVFEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉG GYERMEKKORBAN.ENNEK A BETEGSÉGNEK A LEGFELTÜNŐBB TÜNETEI A KÖVETKEZŐK-A BŐRFELÜLET ÉS LÁTHATÓ NYÉLKAHÁRTYÁK NAGYFOKU CYANÓZISA/KÉK ELSZINEZŐDÉSE/A DOBVERŐ UJJAK,A MELLKAS DEFORMITÁSAI, ÉS A HIRTELEN ELŐÁLLÓ -CYANOTIKUS /ELKÉKÜLÉSI ROHAMOK.EZ ABBAN NYILVÁNUL MEG A GYERMEKNÉL EGÉSZEN VÁRATLANUL NAGYFOKU LÉGSZOMJ ALAKUL KI ÉS A CYANÓZIS IS FOKOZÓDIK.A GYERMEK ÁLTALÁNOS ÁLLAPOTA IS ERŐSEN ROMLIK ÉS EZ AZ ÁLLAPOT AZ ESZMÉLETVESZTÉSIG FOKOZÓDHAT.AMIKOR A GYERMEK ENNEK ÁLLAPOTNAK AZ ELSŐ TÜNETEIT ÉRZI GUGGOLÓ HELYZETET VESZ FEL AMI CSÖKKENTI A SÚLYOS ÁLLAPOTÁT. A BEMUTATOTT KÉP EZT A HELYZETET ÁBRÁZOLJA.MA MÁR NEM TALÁLKOZUNK ILYEN KÉPEKKEL AZ ELVÉGZETT KORREKCIÓS MÜTÉTEKNEK KÖSZÖNHETŐEN.

Mégegyszer a gyermekkori szivzörejekről

Egy tanu vallomásának erejéig....

A bemutatott képek az elmúlt század súlyos szivfejlődési rendellenességeinek/pl a Fallot betegség/ a tanui.Napjainkban,tehát egy orvosgeneráció,mégcsak nem is egy század alatt olyan hatalmas fejlődésen ment át a gyermek-kardiológia ami a pályám kezdetén még hihetetlennek tünt.A kivizsgálási lehetőségek-az ultrangos vizsálatok,csodálatos pontossággal kimutatják a sziv mindennemü szervi bajait..Szivsebészeink a majdnem lehetetlenség határait surolva adják vissza a lét örömét a gyermekeknek és mélyen aggódó szüleiknek.

Gondolkozzanak el kedves látogatóim hogy mit kapott az emberiség ezektől a redszeresen alábecsült orvosoktól és mit kap a társadalom céltalanul csaholó falkáitól

Sok szülő számára a legijesztőbb dolgok közé tartozik, amikor az orvos közli: a gyermeknek szívzöreje van. Legtöbbször ártalmatlan jelenségről van szó, a gyermek fejlődését nem befolyásolja, de a szülők természetesen aggódnak: "ki lehet ezt nőni?", "akkor most nem sportolhat?", "milyen vizsgálatokra van szükség?"

A szívzörej önmagában nem betegség

Szívünk működése során vér áramlik a vénákból a szív pitvaraiba, onnan a kamrákba, majd a verőerekbe; ezt a folyamatos áramlást a szívbillentyűk nyílása, zárása szabályozza. Egészséges embereknél is hangjelenség kíséri a működést, melyért a billentyűk nyitása-záródása és a vér áramlása a felelős. Mindez együtt a szívdobogás, melyet szabad füllel is hallhatunk a mellkason.

Amikor az orvos a rutin vizsgálat során sztetoszkóppal meghallgatja a szívet, a szakavatott fül számára a komplex hangjelenség rögtön értelmezhető.

Amennyiben a megszokottól eltérő, más jellegű vagy extra hang hallatszik, azt nevezik szívzörejnek.

Sokszor előfordul, főképp gyermekkorban, hogy egy bizonyos típusú zörej átmenetileg megjelenik, majd eltűnik panaszt nem okozva.

Az esetek nagy többségében ártalmatlan jelenségről van szó, azonban akár súlyos betegség tünete is lehet.

A halktól a hangos zörejig

Szívzörej esetén a gyermekorvos igen alaposan hallgatja meg a mellkast a szív különböző hallgatózási pontjain. Erőssége szerint osztályozzák a hallottakat: a halk zörej egyes, a hangos hatos értéket kap.

Néha a vizsgálat nem könnyű, síró csecsemőnél-gyermeknél nehéz meghallani egy halk zörejt, ezért ilyenkor különösen fontos, hogy a gyermek a vizsgálat alatt csendben, nyugodtan viselkedjen.

Pontos adminisztrációt kell készíteni, ugyanis gyakran előfordul, hogy a zörejek eltűnnek, megjelennek, testhelyzettől függően változnak. Lehetséges, hogy egy zörej csak bizonyos helyzetekben hallható, illetve úgynevezett provokáló tényezők, például magasabb szívfrekvencia, lázas állapot mellett válik hallhatóvá.

A zörej típusa alapján az esetek többségében megállapítható, hogy ártalmatlan jelenségről van csupán szó. Tekintettel arra, hogy néhány veleszületett és szerzett szívbetegség is szívzörejjel jár, a vizsgáló orvos a kérdéses esetekben kikéri gyermekkardiológus szakvéleményét is.

Legtöbbször veszélytelen, de néha súlyos betegség jelzője

Amennyiben igazolódik, hogy úgynevezett funkcionális, ártalmatlan szívzörejről van szó, a szülőnek is el kell fogadnia, hogy gyermeke nem beteg, annak dacára, hogy szíve szokatlan hangot ad. Ahogy cseperedik, a zörej általában el is tűnik. Szerencsére ezek a gyermekek egészségesek, nem szükséges semmilyen korlátozás, sportolhatnak, diétára, gyógyszer szedésére nincsen szükség. Fontos, hogy a nagyobb gyermekek is tudják: a szívük teljesen egészséges.

Sajnos előfordulnak olyan esetek, amikor a szívzörej hátterében szívbetegség áll.

Ha felmerül ennek gyanúja, gyermek kardiológiai szakvizsgálatra van szükség. Ennek során többek között EKG, szívultrahang, mellkas röntgen vizsgálat történik, mely tisztázza a kórképet. A szívfejlődési rendellenesség viszonylag gyakori: hozzávetőleg minden századik baba kisebb-nagyobb rendellenességgel jön a világra. Ezek egy része nem okoz tünetet és csak a rutinvizsgálatok során derül ki, idővel akár meg is szűnhet. Más esetekben akár már újszülött korban életveszélyes állapot alakulhat ki.

A leggyakoribb szívbetegségek közé tartozik a kamrákat illetve a pitvarokat elválasztó sövény defektusa, a különféle billentyűk rendellenességei és a szívizomzat betegségei. Ezek azonban az esetek túlnyomó többségében a zörejen kívül egyéb tüneteket is okoznak, amelyek észlelése esetén feltétlenül gyermekorvoshoz kell fordulni. Szerencsére az esetek többségében korszerű szívsebészeti, katéteres és gyógyszeres segítséggel a szívbeteg gyerekek nagy része teljes életet élhet.

Szívbetegséggel járó tünetek:

Csecsemőkorban:

- Táplálási nehézség, étvágytalanság
- Kapkodó légzés
- Gyarapodási zavar
- Cianózis (azaz az ajkak kékes elszíneződése)

Idősebb gyermekeknél:

- Fáradtság
- Terhelésre jelentkező nehézlégzés
- Mellkasi fájdalom

http://lifenetwork.hu

#1 Dr.BauerBela