AZ IZÜLETEK LAZASÁGÁRÓL GYERMEKEKNÉL

AZ IZÜLETEK LAZASÁGÁRÓL GYERMEKEKNÉL.

Gyakori panasz, helyesebben észrevétel a szülők részéről a gyermek-ortopéd orvosi konzultációk alkalmával, hogy gyermeküknek lazák az ízületei, (általában térd, boka, ritkábban könyök, csukló ízületek kerülnek szóba) mi a teendő…

Érdemes tehát kicsit elidőzni a témánál, hiszen a ismétlődő esetek is azt támasztják alá, hogy sokakat foglalkoztat a kérdés.

Mi is az ízületi lazaság...?

Az gyakorlatban az ízületek mozgási pályáját szögekben határozzuk meg, tehát egy adott ízület "lazaságát" (szakirodalomban inkább a kóros mozgathatóságot szokták említeni) akkor mondhatjuk ki, ha a mozgása meghaladja az adott korra és nemre meghatározott ízületi mozgásterjedelem mértékét...

Ha ez a fizikailag vizsgálható ízületek többségéről elmondható, akkor kimondható "laza ízületűség , mint diagnózis.

Fontos megemlíteni, hogy nem balesetet, esetleg műtét után kialakult lazaságról beszélünk, mely egy adott ízületet érinthet, hanem általános lazaságról (latinul hypermobilitásról) van szó, mely jobbára szalagok, vagy az ízületet mozgató izmok lazaságából fakad, így több ízületet is érinthet.

Szögezzük le, mindjárt az elején, hogy általában ártalmatlan jelenségről van szó, mely gyermekeknél gyakoribb, és korral fokozatosan megszűnik. (Zárójelben jegyzem meg, hogy két örökletes kötőszöveteket is érintő betegségnél -az Ehlers-Danlos szindrómánál, valamint a Marfan szindrómánál-ez nem igaz, azonban e két - ritka- kórkép ismertetése egy későbbi összefoglaló célja lehet.)

A gyerekek ízületei egyébként is sokkal lazábbak a felnőttekénél, panasz (valamilyen fájdalom) pedig csak kevesebb, mint 10%-ban alakul ki az egyébként az átlagosnál lazább ízületűnek minősíthető gyermekeknél.

Nem szükségszerű velejárója, de ugyancsak gyakori „panasz” lehet bizonyos ízületek ropogása, roppanása, mely többnyire szintén ártalmatlan jelenség, azonban sokszor még a fiatal felnőtt korban is fennáll. Teendőt többnyire ez sem igényel, amennyiben más panaszt nem okoz.

Ha az általános ízületi lazaság nem vezet valamely ízület visszatérő ficamához, általában orvosi szakvéleményezésen kívül nincs teendő. Többnyire az izomzat és szalagrendszer erősítése, esetleg fizioterápiás kiegészítő kezelés elegendő.

Ha ficamodás (luxatio) , különösen, ha visszatérő jelleggel alakul ki, akkor viszont célszerű ortopéd szakorvosi segítséget kérni.

Szerencsés esetben a kérdéses ízület külső rögzítővel történő megtámasztása, esetleg célirányosabb gyógytorna segíthet, de ezekben az esetekben akár műtét is szükségessé válhat. http://gerincambulancia.hu

Az általános ízületi lazaság jelei:

• A könyök extensiója (nyújtása) 10 foknál nagyobb,
• A nyújtott (extendált) ujjak az alkarral párhúzamos helyzetbe hozhatók
• A hüvelykujj az alkar felé hajlítva eléri az alkart,
• A térdízület kórosan fokozott (hyperextendált)
• A felső ugróízület kórosan fokozott

Ha a felsoroltak közül 3 tünet fennáll, általános ízületi lazaságról beszélünk.

Az ízületi lazaság lehet:

• Veleszületett – domináns öröklődés mutatható ki családokon belül, pl. Marfan szindróma
• , vagy rossz statika, rossz terhelési viszonyok illetve degeneratív elváltozások következtében létrejövő ízületi tok- vagy szalagkárosodás következtében, stb.

Rendszeres szakszerű gyógytornával, az ízületeket stabilizáló izmok szükség szerinti szelektív erősítésével-nyújtásával, illetve megfelelő sportválasztással az ízületi lazaság csökkenthető. http://gerincambulancia.hu

#1 Dr.BauerBela

---