-GYERMEKKORI STRESSZ

GYERMEKKORI STRESSZ

Napjainkban számtalan gyermeket kínoz elviselhetetlen nyugtalanság. Sokan küszködnek problémákkal, melyekre nem találnak megoldást. A felgyülemlett stressz azonban végül ki fog törni valahol. A tömegkommunikáció az emberek szokatlan viselkedéseit, betegségeit gyakran tulajdonítja stressznek.

-De mi a stressz valójában? A legáltalánosabb értelemben akkor beszélünk stresszről, amikor az emberek fizikai és pszichikai jólétüket veszélyeztető eseményekkel szembesülnek.

-Mégis előfordulhat a stressz gyermekkorban? Ez a kor mégsem a felhőtlen örömök (játszás, vidámság) ideje? Szomorú, de sokak számára nem. Tévhitben él az, aki úgy véli a gyermekeknek nem lehetnek komoly gondjaik.

                                                                              Nem a felnőttek gondjainak nagyságából kiindulva kell megítélni a gyermek bajait. Sok esetben a gyermeki fájdalom jóval nagyobb annál, mint azt a felnőttek képzelik. A szülőknek meg kell tanulniuk új szemszögből nézni az élet dolgait.

                                                                             Gyerekszemmel: (gyermekkorban „uralkodó” szerep jut az érzelmeknek, melyek a gyermek megnyilvánulásait döntően befolyásolják.)
Például:

• Szülő halála (bűntudat – magát teszi felelőssé)
• Válás (elhagyatottság – már őt sem szeretik?)
• Túlzott elvárás (csalódottság – szeretnének eleget tenni az elvárásoknak)
• Testvér (veszteség, féltékenység – szülő már nem szereti?)
• Alkoholizmus (feszültség – nem egészséges környezet)
• Iskola, Óvoda (szorongás – szülőktől való elválás)

Az itt említett dolgok mind stressz forrásként jelenhetnek meg a gyermek életében. A legsúlyosabb stressz okozó mégis az olyan szülői magatartás, amely testi és pszichikus károkat okoz a gyermekben.

                                                                                                                    Három fő dolgot emlitenék-                                               

I.Érzelmimegbántás
Szavakkal keményebben lehet ütni, mint ököllel. Mikor valakinek nap, mint nap emlegetik, hogy „bárcsak sosem születtél volna meg”, vagy ehhez hasonló dolgokat mondanak, az nagyon tud fájni. A gyermekek általában elhiszik azt, amit mondanak róluk. Hívjon valakit az ember állandóan ostobának és az végül úgy is érzi magát.

                                                                                                                                                                                                                                      A fiatal gyermek korlátozott látókörrel rendelkezik és gyakran nem képes megkülönböztetni a valót a gyalázkodó túlzástól

II.Fizikaimegbántás
                             A bántalmazás, a rutinszerűvé vált verések a testi károsodásokon (törések, haematomák, agyrázkódás stb.) kívül igen súlyos lelki károkat is okoznak.

Az ilyen környezetben felnövő gyermeket ez a fajta élet arra tanítja, hogy a világ nem biztonságos és senkiben sem lehet megbízni.

III.Szexuálismegbántás
Megdöbbentő adat, hogy az elkövetők túlnyomó része közvetlen családtag (apa, testvér, rokon stb.).

A gyermeket az e fajta meggyalázás során „kusza” érzések kerítik hatalmába, hiszen az elsődleges védelmezője válik az elkövetővé.
A gyermek a szeretetlenség és az értéktelenség érzésével nőhet fel, ha érzelmileg, fizikailag, vagy szexuálisan bántják. Nem, vagy csak igen nehezen tud szabadulni az olyan gondolatoktól, mint félelem, gyűlölet, undor (mely saját maga ellen irányul).

 A gyermekkori sérelmek felnőttkorra mélyen beágyazódnak a tudatba.

                                                A felejtés nehéz, hosszantartó folyamat.

Melyek a stressz jelei? A gyermekkorban lappangó stresszről gyakran a test közöl üzenetet. A stressz kimeríti a test erőforrásait és kialakítja a betegségre való hajlamot. (Krónikus stressz esetén gyakori pl: a fekély, a hypertonia – magas vérnyomás, szív betegség stb.) Gyermekekre jellemző tünetek lehetnek:

• viselkedés megváltozása
• ágybavizelés
• félelem, bizalmatlanság
• „némaság”
• fájdalmak (gyomor, fej, izom)
• álmatlanság
• depresszió
• önpusztító viselkedés

Orvosok becslései szerint az érzelmi stressz a betegségek több mint felében igen fontos szerepet játszik. Amikor pszichoszomatikus betegségekre utaló tüneteket észlel a szülő, azt komolyan kell venni. (Nem azon kell töprengeni, hogy színlel-e vagy sem.)

-Öngyilkossági szándékra utaló jelnél, a tett megakadályozása nem amatőrök dolga, még akkor sem, ha mélyen szívükön viselik a szenvedő személy sorsát. Azt hihetik sikerült lebeszélniük róla, de lehet, hogy ő csak mélyen magában tartja minden érzését.

- Ne feledjük, hogy az öngyilkossági kísérlet a gyermek részéről egy segélykiáltás!

                                                          Megfelelő kezelés mellett van remény a mindennek véget vetni akaró gyermek számára.

                                                                             Hogy előzzük meg a bajt?
                                      A gyermeknevelés különleges kihívásokat jelent a szülők számára, egy stresszel teli világban. A szülők azok, akik kialakítják a gyermek önmagáról és a világról alkotott képének jelentős részét. A gyermek fizikai és érzelmi jóléte főként a szülei kezében van.
Fontos, hogy a szülő miként kezeli a stresszhatásokat, mert az ő példamutatása irányadó a gyermek részére. A beszélgetés mégis a legfontosabb mentőkötél. Segíthetünk, ha kérdéseikre válaszolunk, empátiát tanúsítunk, elmagyarázunk dolgokat, meghallgatjuk őket. Ez mind alapvető fontossággal bír. A szakszerű segítség mindig elérhető! Vajon hagyni kell, hogy idáig romoljon a helyzet? NEM. Figyeljünk egymásra, de még jobban gyermekeinkre.

#1 Dr.BauerBela

---