Figyelmeztető jelek
STRESSZAzonnali tünetek:
- légzésritmus megváltozása: szapora vagy nem egyenletes légzés
- szívritmus, pulzusszám, vérnyomás emelkedése
- izomfeszültség, izomremegés
- fokozott izzadás, szájszárazság
- félelem, pánik, szorongásérzet, gombóc érzés a torokban vagy indulati túlfeszítettség, düh
- negatív gondolatok,
- a szabályozott gondolkodásmód felborulása
- szétszórtság, figyelmetlenség, döntésképtelenség, hirtelenkedések stb.
Tartós és erõs negatív stresszreakciók hatására kialakuló hosszú távú tünetek:
- fizikai, lelki kimerültség érzése, krónikus fáradtság
- csökkenõ motiváció, kiégés, teljesítményproblémák
- szív-érrendszeri problémák: magas vérnyomás, szívszorító érzet stb.
- szorongásos, depresszív tünetek, kedélyingadozások, sírás
- alvásproblémák
- fokozott agressziókészség, ingerlékenység, dühreakciók,
- immunrendszer alulmûködése, különbözõ fertõzõ betegségben való gyakori megbetegedés
- gyomor és bélrendszer
különbözõ megbetegedései, tünetei
DEPRESSZIÓ
- levert hangulat
- érdeklõdés beszûkülése
- örömtelenség
- aktivitás és kezdeményezõkészség csökkenése
- figyelmetlenség, feledékenység
- alvás, étvágy, szexuális vágy megváltozása
- gondolkodás negatív irányú változása (csökkentértékûség érzése, fokozott aggódás, halálvágy)
SZORONGÁS
Fóbiás betegségek
A szorongás ezekben az esetekben valamilyen jól meghatározott, de valójában veszélyesnek nem tekinthetõ helyzetben alakul ki.
Agorafóbia
Lényege az olyan helyeken jelentkezõ félelem, amelyeket nehéz elhagyni, ahol szükség (rosszullét) esetén nem lehet gyors segítséget kérni. Leggyakrabban a beteg fél elhagyni a lakását, nem mer (fõként egyedül) nagyobb áruházakba bemenni, tömegközlekedési eszközön utazni (ezek miatt nevezik közlekedési fóbiának is). Általánosságban jellemzõ, hogy a beteg a felsorolt szorongáskeltõ helyzeteket igyekszik elkerülni. Igen gyakran a pánikbetegséget kíséri.
Szociális fóbia
Lényege a szociális, társas helyzetekben jelentkezõ szorongás és ezek elkerülése. Legjellemzõbb, hogy a beteg azoktól a helyzetektõl fél, ahol mások (fõképp, ha idegenek) figyelmének középpontjába kerülhet, megszégyenüléstõl, valamilyen kellemetlenség bekövetkezésétõl tart. Az ilyen helyzetek pánikszerû szorongásos tüneteket provokálnak. Az elõrevetített szorongás nagymértékben gátolja a mindennapi tevékenységet, a szociális kapcsolatokat.
Meghatározott (specifikus, egyszerû) fóbia
A szorongás kizárólag valamilyen egészen határozott szituációban jön létre, valaminek a látványa, közelsége váltja ki. Leggyakrabban valamilyen állat (pók, kígyó, férgek stb.), jellegzetes szituáció (magasság, vihar, víz) vagy sérülés, vér, injekció szerepel a kiváltó tényezõk között. A betegek tisztában vannak félelmeik ésszerûtlen, eltúlzott voltával, ennek ellenére ezeket a helyzeteket kerülik, és ez negatív hatással van a mindennapi életükre.
Pánikbetegség
Lényege a visszatérõ, váratlan, súlyos szorongással, ijesztõ testi tünetekkel járó rosszullét, a pánikroham.
- A roham leggyakoribb tünetei: heves szívdobogás, mellkasi fájdalom, szédülés, fulladásérzés, izzadás, remegés, furcsa megváltozottság-érzés, haláltól, megõrüléstõl való félelem. A felsoroltak a leggyakoribb, de nem kizárólagos tünetek, ritkábban egyéb, sokszor tisztán szomatikus eredetûnek gondolt tünetek (emésztési zavar, fejfájás stb.) is jelentkezhetnek. A pánikbetegség diagnózisához a rohamok (legalább négy tünettel) ismétlõdése vagy egy rohamot követõen legalább egy hónapja tartó állandó félelem (a következõ rosszulléttõl) szükséges. A roham általában csak rövid ideig (10-20 percig) tart.
A pánikbetegséget nagyon gyakran agorafóbia is kíséri, és az esetek kb. felében depresszióval is együtt jár.
Generalizált szorongás
A szorongás és a kapcsolódó testi tünetek szinte állandóan, bár változó intenzitással jelen vannak, nem valamilyen jellemzõ helyzet váltja ki õket. A betegek leggyakrabban állandó idegességérzést, remegést, szédülést, szívdobogásérzést, gyomorfájdalmat, fáradékonyságot, gondolkodászavart (feledékenységet) panaszolnak. A tünetek legalább fél éves fennállása szükséges a diagnózis kimondásához.
Kevert szorongásos-depressziós zavar
Ebben az esetben a különbözõ szorongásos és depressziós tünetek egyaránt jelen vannak, de külön-külön nem teljesül sem a depresszió, sem bármely szorongásos kórkép diagnózisa. Ha mind a depresszió, mind valamely szorongásos kórkép fennáll, akkor ezeket külön kell diagnosztizálni.
A fentiek mellett hosszabb-rövidebb ideig tartó szorongásos tünetek önállóan is megjelenhetnek, és sokféle testi betegséghez társulva vagy azok hátterében (pszichoszomatikus betegségek, pl. asztma, atópiás dermatitis, irritábilis bél szindróma, krónikus mozgásszervi fájdalmak stb.) is feltárhatók, sokszor rontják a testi tünetek gyógyulását, szerepük lehet azok krónikus fennállásában.
Kényszerbetegség
A kényszerbetegség a szorongásos zavarok közé tartozik..
- Általában már a gyermekkorban kezdõdõ kényszergondolatok és/vagy kényszercselekedetek jellemzik.
-A kényszergondolatok általában kínzó, kellemetlen, a személyiségtõl idegen, a tudatba "kényszerûen" betolakodó, szorongást okozó gondolatok, pl. egy szeretett személy megölésére érzett késztetés. Természetesen sohasem fordul elõ, hogy a beteg a kényszergondolatnak megfelelõ cselekedetet bármilyen körülmények között is végrehajtsa.
- A kényszercselekedet épp valamilyen kényszergondolat és az ahhoz kapcsolódó szorongás elhárítását szolgálja, általában ésszerûtlen, eltúlzott mértékû, amivel a beteg is tisztában van, az a mindennapi életét súlyosan károsítja.
-Leggyakrabban kézmosás, rendrakás, ellenõrzések formájában jelentkezik
http://helpkozpont.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése