Köldökbetegségek
A köldökzsinór azon része, mely szülés után
átmetszetvén, az újszülött altestén visszamarad, a 3-10-ik napon egyszerü
beszáradás következtében a nélkül, hogy magán a köldökön nevezetesebb reakció
idéztetnék elő, leválik, s a leválás helyén a köldökön felületes fekélyke marad
vissza, mely néhány nap mulva beheged.
-Ez a normális
köldökzsinórleválás és köldökgyógyulás.
-A gyógyulást azonban igen sok tényező
zavarhatja, miből ismét többféle, s gyakran súlyos betegség származhatik,
melyek esetleg általános fertőzés útján az újszülött halálát is idézhetik elő.
- A szakemberekvizsgálatai ugy találták, hogy az 1000
általuk megfigyelt újszülöttnél 220-nál a köldökgyógyulás rendellenes volt; 147 esetben a köldökzsinór nem száradt le, hanem
rothadásba ment át; 126-nál a maga a köldök begyuladt, kettőnél üszök
fejlődött, sokaknál láz volt jelen, 3 elhalt.
Nyilvánvaló tehát, hogy a köldökgyógyulás normális
lefolyásának biztosítása az újszülötek egészségügye terén fontos feladat.
- A köldökbántalmak közül nevezetesebbek a következők:
- a köldök véredényeinek gyuladása (ezen
bántalom legtöbbször genyvérüség útján halálra vezet),
-köldöklob, köldöküszög, köldökvérzés, a
köldökedényekből azok elégtelen alákötése folytán vagy pedig magából a
köldöksebből, mintegy szivacsból; a köldökvérzés ezen utóbbi alakja többnyire
halálra vezet, mert ugyszólván alig csillapítható s mindig súlyos alkati
bántalom tünete gyanánt lép fel.
-A köldökgomba nem más, mint vadhús
(sarjadzás), mely könnyen gyógyíthaó. .Köldöksérv
csecsemőknél igen gyakori baj, de a későbbi korban a felnőtteknél sem
ritka; a csecsemőkorban többnyire magától megoldódik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése