A pikkelysömör (pszoriázis) ma még nem gyógyítható, de ha
a tünetek jól kezelhetők, jelentősen javul az életminőség. A pikkelysömör az
egyik leggyakrabban előforduló súlyos bőrbetegség, amely ma a lakosság mintegy
2%-át érinti.
A pikkelysömörös bőr
kiszáradt felületén lemezekkel hámló, ívelt szélű, a bőrfelszínből enyhén
kiemelkedő foltok keletkeznek, melyek többnyire egy-egy jellegzetes területen
fejbőr, testhajlatok könyök, térd, körmök jelennek meg. Feltűnhetnek azonban
testszerte, az egész bőrfelszínen szétszórtan is. Igen súlyos forma a teljes
bőrfelszínre kiterjedő gyulladás vörös beszűrődéssel.
A fejbőrön a pikkelysömör
a homlok és a hajas fejbőr határán, vörös alapú felszínén pikkelyekkel hámló
korona alakban jelentkezik. Ritkán a teljes fejbőrön szinte összefüggő
"skalp" formája is lehetséges, lisztszerű korpázással. Nagyon fontos,
hogy a korpás, viszkető fejbőr gyakran a pszoriázis "előszobája". A
betegség gyakori velejárója az ízületi gyulladás, amely főleg a kisízületek
gyulladásával jár. Az esetek 20%-ában először csak az ízületi panaszok
jelentkeznek, és csak később válnak láthatóvá a bőrtünetek. A betegség nem
fertőző, még közvetlen kontaktus esetén sem.
Sajnos
ma a tudomány állása szerint százszázalékos gyógymód nem létezik, mivel
önmagában a kiváltó okok is rendkívül összetettek. A kutatások során alapvetően
külön irányt vett a hajas fejbőrön, illetve a testfelület egyéb részein
jelentkező pszoriázis elleni harc eszközeinek kifejlesztése. A haj kezelése
azért is került az érdeklődés középpontjába, mert egyrészt a fej érintettsége
okozza az életminőség legnagyobb torzulását, másrészt ezen a testtájékon
szükséges a tisztítás, a tüneti kezelés és a hámsejtek visszazsírzásának
"szentháromságát" biztosítani.
Lokális kezelés: A leggyakrabban használt szerek a
gyulladáscsökkentő kenőcsök (szteroidok), a dithranol és a kátrány.
Mindegyiknek van előnye és hátránya, illetve komoly mellékhatások is jelentkezhetnek.
A dithranol és a kátrányos készítmények színesek és jellegzetes szagúak, ami
miatt alkalmazásuk otthoni körülmények között is nehézkes, de például munka
közben gyakorlatilag lehetetlen. A szteroidos kenőcsök szagtalanok, gyorsan
felszívódnak, azonban a kezelés abbahagyása után a tünetek nagyon hamar
visszatérnek, időnként még súlyosabb formában. Ráadásul a szteroidokhoz
"hozzászokni" is lehet néhány hét gyors javulás után a tünetek
kezdenek lassan visszatérni.
Gyógyszeres kezelés: Ugyancsak érdekes az
A-vitamin-származékok szerepe. Már régebben megfigyelték, hogy az A-vitamin
nagy dózisban javítja a tüneteket. Sajnos azonban a szükséges nagy adagokban az
A-vitamin szinte már mérgező, de legalábbis nagyok sok mellékhatása
jelentkezik. Ezért kifejlesztettek olyan szereket, amelyekben az A-vitamin
kedvező hatása megmaradt, de mellékhatásai csökkentek. Ez a kezelés rendkívül
egyszerű, hiszen csak tablettákat kell szedni. A komoly mellékhatások
megelőzésére azonban rendszeres vizsgálatok és laboratóriumi ellenőrzés
szükséges.
Fényterápia – napozás: Legtöbb esetben a napfény
kedvezően befolyásolja a tüneteket. Szerencsés esetben nyáron minden kezelés
nélkül is tünetmentes lehet a beteg. A napfény jótékony hatását speciális
ultraibolya sugarakkal utánozhatjuk. A fenti kezelések kombinálhatók is
egymással, bár nem minden változat előnyös.
Sóterápia: Kimutatták, hogy bizonyos nagy
koncentrációjú sós vizek jótékony hatással bírnak a pikkelysömör tüneti
kezelésében (pl. az izraeli Holttenger). Ugyanakkor ez a fajta terápia szárítja
a bőrt, és így igen nagy igénybevételt jelent. Másrészt a távoli országokba
való utazást nem minden beteg engedheti meg magának.
Diéta: Mivel egyes kutatások a zsíranyagcsere
zavaraira vezetik vissza a betegséget, célszerű a csökkentett zsírtartalmú
ételek fogyasztása. Egyértelműen rontja a pszoriázist az alkoholfogyasztás már
egészen kis mennyiségek hatására is kiújulhatnak a tünetek.
A
pszoriázisos fejbőr kezelésére szolgáló legújabb készítmények más, újonnan
kifejlesztett hatóanyagok segítségével próbálják meg ezeket a hatásokat elérni
úgy, hogy a korábbi kezelési módok negatív hatásaitól mentesülve, hatékonyabb
tüneti kezelésben részesüljön a beteg.
Ezeket
a megkívánt hatásokat mint a gyulladáscsökkentés, a hámlás és a viszketés
megszüntetése stb. a legújabb készítmények már komplex, természetes eredetű
hatóanyagcsoportok segítségével valósítják meg. Emellett a fejlesztéskor ma már
kifejezett szempont a "kozmetikai használhatóság" maximális
megvalósítása is, azaz hogy a termék összetételénél fogva kiválóan alkalmas
legyen a haj ápolására is.
Szintén
már a mai kor elvárása az ilyen samponokkal szemben, hogy napi rendszerességgel
lehessen használni, illetve szintetikus illatanyagokat ne tartalmazzon, és a
készítmény pH értéke 5,5 legyen.
Alapvető
különbség mutatkozik a hagyományos felhasználásra gyártott hétköznapi samponok
és az újonnan kifejlesztett pikkelysömör elleni gyógysamponok között. A
hagyományos samponok relatíve nagy mennyiségű vizet és habképző anyagot
tartalmaznak, ezért gyorsabban és könnyebben képződik belőlük megfelelő
mennyiségű hab. A korszerű gyógysamponok a hatóanyagokat nagyon koncentráltan
és zsíroldékony közegben tartalmazzák. Ennek következtében a hajmosás
mechanizmusa eltér a hagyományos samponokétól, mivel jóval több vizet és
alaposabb hajmosást igényel. Ezért fontos, hogy a gyártók által megadott
használati utasításokat pontosan kövessük.
IKONOGRÁFIA
1-
2-
3-
4-
5-
6-
7-
8-
9-
IKONOGRÁFIA
1-
2-
3-
4-
5-
6-
7-
8-
9-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése