A NYELVÖLTÖGETÉSRŐL ORVOSI SZEMMEL

A NYELVÖLTÖGETÉSRŐL ORVOSI SZEMMEL.

MOTTO-

A BETEGSÉG NEM SZÉGYEN. A BETEGSÉG INTIM SZEMÉLYI ÜGY DE CSAK ADDIG AMIG EZ NEM ÁRT A KÖZ ÉRDEKEINEK,NEM KUSZÁLJA ÖSSZE EGY NEMZET JELENÉNEK ÉS JÖVŐJÉNEK NEMES ÉS IGAZSÁGOS ÉRTÉKRENDJÉT,VALAMINT TISZTESSÉGÉT  A VILÁG NÉPEI KÖZÖTT.A TÁRSADALOM MINDEN SZINTJÉN ALKOTMÁNYOS KÖTELESSÉG AZ ALKALMATOSSÁGI ORVOSI VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSE. EGY ADOTT EGYÉN TESTI ÉS ELME ÁLLAPOTÁRÓL  TÁJÉKOZTATNI KELL   A KÖZÖSSÉGET  AMIBEN ÉL ÉS ESETLEG AKIT VEZET. ENNEK A KÖTELESSÉGNEK AZ ELMULASZTÁSA TÖRVÉNYTELENSÉG AZ ELLHALLGATÁS BÁRMILYEN FORMÁJA PEDIG BŰNRÉSZESSÉGNEK SZÁMIT.

MINDEN FELELŐS NÉP KÉRI VEZETŐJÉNEK AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAPOTÁRÓL SZÓLÓ LELETEK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁT. A BETEGGEL NEM CSAK EGYÜTTÉREZNI , HANEM SEGITENI IS KELL NEKI.

Tardív diszkinézia, disztónia, valamint a gyógyszer-okozta másodlagos parkinsonismus tünettana és kezelése

Betegség tünetei:

• Tardív diszkinézia: Akaratlan ismétlődő, céltalan mozgásformák: nyelvöltögetés, grimaszolás, kézlendítés, szájcsücsörítés, szemhéj gyors becsukása, hunyorgás.
• Tardív disztónia: tartós, akaratlan, kóros testtartás
• Tardív akathizia: belső feszültség, nyugtalanság vagy kényszer a végtagok mozgatására. Szélsőséges esetben nem tud nyugodtan megülni a beteg.
• Másodlagos parkinsonismus tünetei (pl. meglassultság, izommerevség, esetlegesen nyugalmi remegés) is megfigyelhetők.

Betegség leírása:

A tardív diszkinézia, disztónia és akathizia hasonló eredetű megbetegedések, melyek általában bizonyos pszichiátriai gyógyszerek (antipszichotikumok) mellékhatásaként jelennek meg. (Antipszichotikum a zavartság, a hallucinációk és a téveszmék kezelésére használatos gyógyszerek gyűjtőneve). Ritkábban azonban hányinger ellenes gyógyszerek is hasonló tüneteket képesek okozni.

Feltételezések szerint agyunk egyik idegátvivő anyagának, a dopaminnak, D2-es típusú receptorát gátló gyógyszerek képesek nagy valószínűséggel tardív diszkinéziát okozni.

 Tardív disztóniát, diszkinéziát vagy másodlagos Parkinsonismut kiváltó főbb gyógyszer típusok

• Antipszichotikumok: Főleg a régebbi típusú (pl. haloperidol, tiapridum), de néhány újabb típusú (pl. risperidon, olanzapine) szichózis (zavart tudatállapot) kezelésére alkalmazott gyógyszerek
• Egyes migrén elleni gyógyszerek (pl. flunarizin)
• Egyes hányinger elleni gyógyszerek (pl. metoclopramid, thiethylperazinum)
• Egyes, főleg régebbi típusú hangulatjavító gyógyszerek (pl. paroxetin)

A tardív mozgászavarok megjelenése nem törvényszerű. A betegek egy részénél akár több évtizedes gyógyszerszedés mellett sem jelentkeznek mellékhatások, míg -feltehetően öröklött hajlammal rendelkező – betegeknél akár pár hetes vagy hónapos használat során is kialakulhatnak ezen mellékhatások.

 Diagnózis:

• Neurológiai vizsgálattal a mozgászavar tünetei észlelhetők.
• Pszichiátriai vizsgálattal a pszichiátriai alapbetegség tünetei észlelhetők
• Labor
• Koponya MR egyéb neurológiai betegségek kizárásában fontos szerephez jut.

Kezelés:

• Legfontosabb a megelőzés. Lehető legkisebb mennyiségben és a lehető legrövidebb ideig kell alkalmazni a tardív diszkinéziát nagy valószínűséggel kiváltó gyógyszereket.
• Ha már kialakult a tardív diszkinézia, a régebbi típusú antipszichotikumok alkalmazását le kell állítani és olyan újabb típusúra kell cserélni, ami nem okoz tardív tüneteket.
• Kolinerg gyógyszerek tüneti kezelésre alkalmazhatók, azonban gyakran okoznak mellékhatást: vizeletrekedést, homályos látást, szájszárazságot, gondolkodási problémákat.
• Izomlazító gyógyszerek, nyugtatók hatása általában kis fokú
• Dopamin agonisták, levodopa alkalmazhatók másodlagos Parkinsonismus esetén.
• Tetrabenazin, egy Magyarországon nem forgalmazott gyógyszer, ami bizonyos esetekben képes a tardív tüneteket javítani.
• Mély agyi stimuláció kísérleti stádiumban levő módszer a tardív diszkinézia javítására.

Hasonló tüneteket okozó megbetegedések:

Disztónia, Tremor, Wilson-kór, Depresszió, Parkinson-kór, másodlagos parkinsonismus, parkinsonismus,

 FORRÁS-Neurology.Hu

#1 Dr.BauerBela

---