Toxikus epidermális nekrolízis
A
toxikus epidermális nekrolízis (toxicus epidermalis necrolysis) életveszélyes
bőrbetegség, amelyben a hám nagy lemezekben leválik. Az esetek egyharmadában
gyógyszer okozza, legtöbbször penicillin, szulfonamidok, barbiturátok,
görcsgátlók, nem szteroid gyulladásellenes szerek, allopurinol. Az esetek másik
egyharmadában a toxikus epidermális nekrolízis valamilyen, a diagnózis
felállítását nehezítő más súlyos betegséghez társul. Az esetek fennmaradó
egyharmadában a kiváltó ok ismeretlen marad. A betegség gyermekeken ritka.
Tünetek
A toxikus epidermális nekrolízis általában
fájdalmas bőrpírral kezdődik, amely gyorsan terjed. Hólyagok keletkeznek, vagy
a bőr legfelső rétege hólyagképződés nélkül egyszerűen leválik. A hám már enyhe
nyomásra vagy dörzsölésre is nagy lemezekben válik le. Emiatt a beteg
bőrterület úgy néz ki, mintha leforrázták volna. (Hasonló kinézetű a Staphylococcus fertőzés
okozta forrázott bőr tünetegyüttes csecsemőkön, kisgyermekeken, vagy károsodott
immunrendszerű felnőtteken.) A toxikus epidermális nekrolízis terjedésével a
beteg közérzete romlik, hideg rázza, belázasodik. Három napon belül rendkívül
nagy bőrfelület hámlik le, és a betegség gyakran a szemek, száj és a nemi
szervek nyálkahártyájára terjed.
A súlyos égéshez hasonlóan a hám leválása
életveszélyes állapotot okoz.
A nagy, károsodott, hámfosztott területekről nagy mennyiségű folyadékot és sót
veszít a szervezet. A toxikus epidermális nekrolízisben szenvedő beteg a
károsodott bőrfelszíneken nagyon könnyen fertőződik, ezért a betegek halálát
leggyakrabban a fertőzések okozzák.
Kezelés
A toxikus epidermális nekrolízisben
szenvedő beteget kórházban kell kezelni, és azonnal le kell állítani a
betegséget valószínűleg okozó gyógyszerek szedését. Amennyiben lehetséges, a
beteget égési osztályon kell kezelni és különlegesen gondos ápolásra van
szükség a fertőzés elkerülésének érdekében.
Az
ápolószemélyzetnek a beteg érintése előtt kezet kell mosnia, el kell különíteni
a többi kórházi betegtől és bőrét fedőkötéssel kell ellátni. A károsodott bőrön
keresztül történt folyadék- és sóveszteséget intravénásan kell pótolni. A
betegség kezelésében a kortikoszteroidok szerepe ellentmondásos: egyes orvosok
abban hisznek, hogy az első napokban adott nagy adagok jótékony hatásúak, míg
mások úgy gondolják, hogy kortikoszteroidokat nem szabad a betegségben
alkalmazni. Ezek a gyógyszerek elnyomják ugyanis az immunrendszer működését,
ezáltal fokozzák a súlyos fertőzés veszélyét. Ha fertőzés alakult ki, az orvos
azonnal antibiotikumot ad.
IKONOGRÁFIA
1-
2
3-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése