Sok szülőt tölt el aggodalommal, hogyan
állja meg gyermeke a helyét a közösségben. Vannak-e barátai? Meg tudja-e oldani
a konfliktusait? Képes-e érvényesíteni a saját érdekeit? Jogos kérdések. A
szociálisan félénk gyerekek viselkedése nem tűnik fel a gyerek környezet
számára. Csendesek, visszahúzódóak, iskolai teljesítményük megfelel az
elvárásoknak. Ők a „jó gyerekek”.
Mit
nevezünk szociális szorongásnak?
A szociálisan félénk gyerekek a szociális
kihívást jelentő helyzetekben rendszerint nehezen állnak helyt, elutasítják,
vagy megpróbálják elkerülni a társas érintkezéssel járó szituációkat. Komoly nehézséget jelent számukra barátságokat kötni,
nehezen tudnak kapcsolódni társaikhoz. Gyakran még az olyan egyszerű helyzetek
is nehézséget jelentenek, mint megszólítani a másikat. Ezek a gyerekek
nehezebben fejezik ki akaratukat a környezetük felé, nem merik elmondani a
problémáikat. Mindez pedig nyilvánvalóan ahhoz vezet, hogy a gyermek
visszahúzódóvá válik és egyre kevesebb társas kapcsolatot tart fent. Hosszú
távon az átélt kudarcok komoly önértékelési problémákhoz vezetnek.
Mi a
teendő, ha a gyermek szorong a közösségben?
- Az első, és egyben a legfontosabb feladat a probléma felismerése. Mint ahogyan azt a bevezetőben is írtam, a szociálisan félénk,
visszahúzódó gyermekek egy átlagos osztályközösségben „jó gyerekek”. Őket
nem kell fegyelmezni, szorongó viselkedésükből kifolyólag mindenben
szeretnének megfelelni a felnőtteknek, mondhatni nincs velük gond.
- Ugyanakkor a túlzott mértékű szorongás debilizáló hatású, azaz
komolyan hátráltatja a gyermeket a fejlődésben. Tapasztalataim azt mutatják, hogy az esetek jelentős részében már az
nagy előrelépést jelent, ha a szülők elkezdenek kommunikálni a
pedagógusokkal.
- Hasznos, ha tudnak a gyermekkel otthon is beszélgetni az
iskolai/óvodai élményekről. Fiatalabb
életkorban a szülő is segíthet gyermekének, hogyan kezelje a társas
helyzeteket. A felnőttek reálisabban láthatnak bizonyos kommunikációs
helyzeteket. Tapasztaltabbak lehetnek a konfliktusok kezelésében.
- Kérdés, miért éppen most lépett fel a probléma? Milyen összefüggések lehetnek a gyermek életében aktuális események
és a szorongás megjelenése között. Pl. egy válással járó trauma fokozhatja
a szociális szorongást
- Azt is mérlegelni kell, milyen helyzetekben jelentkezik a szorongás. Ha az esetek többségében (pl. osztályban, sportklubban, baráti
körben) jellemző a gyermekre a visszahúzódó viselkedés, feltehetően alkati
szorongásról van szó. Ugyanakkor, ha csak egy-egy közösségben válik
félénkké a gyermek, akkor az adott szituációban is kereshető a probléma.
- Egy szorongó gyermeknek nem kell otthon is többször elmondani,
mennyire rosszul kezeli a társas kapcsolatait. (Ezt ő maga is tudja, ezért szorong) Dorgáló szavak és
megszégyenítés helyett a pozitív önértékelés növelése a cél.
Bizonyos esetekben már szakemberre is
szükség van! Amennyiben a szorongás leginkább csak az iskolára/óvodára
korlátozódik, érdemes az iskola/óvodapszichológushoz fordulni. Komolyabb
mértékű alkati szorongás kezelésében egyéni vagy csoportos pszichoterápia
segíthet. Hatékony technikák: kognitív viselkedésterápia, kompetenciatréningek,
relaxációs technikák.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése