Ismerd fel időben a gyermekkori depresszió
tüneteit, hogy segíthess!
A gyermekeknél jelentkező hangulatzavarok, depressziós
kórképek az elmúlt időben a specialisták figyelmének a középpontjába került,
egyrészt a sajátosan megnyilvánuló -életkoronként változó - tünetek miatt,
másrészt pedig a szűkös terápiás lehetőségek miatt. Ebben a bejegyzésben a
gyermekkori depresszió sajátosságait ismertetjük kiemelve az egyes életkorokra
jellemző tüneteket.
A szomorúság érzése egy természetes és minden kultúrában
egyöntetűen jelenlevő érzés, amely meghatározza emberi létünket. A felnőttek,
akiknél az érzelmi intelligencia kifejlődött könnyen megfogalmazzák és szavakba
öntik az érzést. De mi történik a gyermekek esetében?
Annak ellenére, hogy már egy éves kortól jelen van a
szomorúság, mint jellemző emberi érzés és több-kevesebb szenvedést okoz a
kisgyermek lelki világában, valójában csak 6 éves kor után érik meg arra, hogy
verbálisan is közölni tudja: “Szomorú vagyok!”
Azonban rendelkezésére áll a non-verbális kifejezésmód, amely
a gesztusok, viselkedés, arckifejezés stb. által közli, hogy a gyermek érzelmi
szempontból nincs egyensúlyban.
Lehet depressziós a kisbaba?
Az újszülött a sírás által kommunikál a külvilággal. A sírás
hossza, minősége mindig hasznos információt hordoz a kismamáknak. Másképp sír,
amikor éhes, görcsöl, vagy amikor szomorú a csöppség.
A kisbabák esetén az anyától való hosszabb ideig tartó
elválasztás adhat egy belső nyugtalanságot, szomorúságot. Ilyenkor a csecsemő hosszas ideig vigasztalhatatlanul sír,
gyakran utasítja vissza a
táplálékot, kevésbé élénk, megállhat a súlygyarapodás annak
ellenére, hogy testileg egészséges.
Hogyan ismerhető fel az óvodás kisgyermek depressziós tünete?
A szülők és a
külvilág az ilyen gyereket úgy jellemzik, mint aki morcos, duzzog, haragos. A sírás nem mindig kötelező vagy jellemző tünet. Inkább
fontos odafigyelni azokra az apró ellenállásokra a gyermek részéről, amelyek a
depresszióra utalhatnak:
Az étel
visszautasítása, étvágytalanság, fájdalmas hasi tünetekre való panaszkodás,
Izoláció – nem keresi más gyermek társaságát- több igénye van arra hogy
egy védett helyen egyedül legyen, vagy teljesen elbújik a szülők elől.
Kimarad a közös
játékból, folyamatosan nyugtalan, nem találja a helyét. A játék gyakran lehet destruktív, össze vissza dobál,
toporzékol, szétrombolja a felépített kockákat, széttépi a könyvlapokat.
A belső feszültség
jeleként megjelenhet ismét az éjszakai ágybavizelés vagy széklettartási gondok.
A kisgyermek arca szomorú, ritkábban mosolyog és nevet, mint
társai.
A szülők közötti feszült hangulat, a gyermekkori fizikai,
pszichés, abúzusok, nem megfelelő érzelmi gondoskodás kiválthatja és
fenntarthatja a kisgyermek depresszióját.
Az iskolai teljesítmény csökkenése az iskolás gyermek depressziójára
utalhat
Gyakran a pszichoszomatikus tünetek jelzik a depresszió
kezdetét. Az iskolás gyermek fejfájásról, gyomor bélrendszeri tünetekről
panaszkodik, nem akar reggel iskolába menni. Ehhez vegetatív tünetek is
társulhatnak, mint izzadás, szívdobogásérzés, vagy akár hányás és szorongás
kíséri ezt az állapotot.
Idővel a gyermek
érdektelennek tűnhet, csökken a figyelme és az iskolai teljesítőképessége. Ahogy a tünetek súlyosbodnak egyre gyakoribbak a hiányzások
vagy az iskoláztatás teljes visszautasítása.
Nem érdeklődik az új játékok és a társai iránt. A depressziós
gyermek életereje, energiája csökken
Frusztrációt okozó vagy pszichésen megterhelő helyzetben
kétféle magatartásformát mutat. Vagy visszahózódik és tehetetlenül sír, vagy
pedig dührohamot produkál, kiabál, és a nyugtalansága akár fizikai
tettlegességig is fajulhat.
Az iskolás gyermekek még nem tudják belső érzéseiket pontosan
felismerni és kifejezni így ritkán fogalmazzák meg azt, hogy szomorúak, inkább
arra hivatkoznak, hogy nincs kedvük, unatkoznak.
Habár az öngyilkossági rizikó nagyon kicsi ebben a korban, de
ha konkrétan rákérdeznek, azt mondják, hogy meg akarnak halni.
A serdülőkor, mint kritikus életkor
A serdülőkorban az érzelmi intelligencia folyamatos
kibontakozásával a gyermekek egyre inkább felfigyelnek belső lelki
történéseikre, kezdik megérteni és kifejezni azokat.
A serdülő már felismeri a depresszív tüneteket. Képes
megfogalmazni a szomorúság, tehetetlenség, reménytelenség, haszontalanság
érzését. A társuló fizikai tünetek és az alvászavarok miatt gyakran panaszkodik
fáradtságról, energiahiányról, étvágytalanságról.
Ebben az életkorban egyre nagyobb jelentőséget kap a külső, a
testalkat. Az énképük nagyon sérülékeny, nem érzik értékesnek, szépnek magukat.
Az öngyilkossági és a halállal kapcsolatos gondolatok
társulhatnak a kórképhez egy súlyosabb kórkép jelenlétét jelezve.
A serdülőkori
depresszióra hajlamosak azok a fiatalok, akik társadalmi- családi szempontból
hátrányos
táplálékot, kevésbé élénk, megállhat a súlygyarapodás annak
ellenére, hogy testileg egészséges.
Hogyan ismerhető fel az óvodás kisgyermek depressziós tünete?
A szülők és a külvilág az ilyen gyereket úgy jellemzik, mint
aki morcos, duzzog, haragos. A sírás nem mindig kötelező vagy jellemző tünet.
Inkább fontos odafigyelni azokra az apró ellenállásokra a gyermek részéről,
amelyek a depresszióra utalhatnak:
Az étel visszautasítása, étvágytalanság, fájdalmas hasi
tünetekre való panaszkodás,
Izoláció –
nem keresi más gyermek társaságát- több igénye van arra hogy egy védett helyen
egyedül legyen, vagy teljesen elbújik a szülők elől.
Kimarad a közös játékból, folyamatosan nyugtalan, nem találja
a helyét. A játék gyakran lehet destruktív, össze vissza dobál, toporzékol,
szétrombolja a felépített kockákat, széttépi a könyvlapokat.
A belső feszültség jeleként megjelenhet ismét az éjszakai
ágybavizelés vagy széklettartási gondok.
A kisgyermek arca szomorú, ritkábban mosolyog és nevet, mint
társai.
A szülők közötti feszült hangulat, a gyermekkori fizikai,
pszichés, abúzusok, nem megfelelő érzelmi gondoskodás kiválthatja és
fenntarthatja a kisgyermek depresszióját.
Az iskolai teljesítmény csökkenése az iskolás gyermek
depressziójára utalhat
Gyakran a pszichoszomatikus tünetek jelzik a depresszió
kezdetét. Az iskolás gyermek fejfájásról, gyomor bélrendszeri tünetekről
panaszkodik, nem akar reggel iskolába menni. Ehhez vegetatív tünetek is
társulhatnak, mint izzadás, szívdobogásérzés, vagy akár hányás és szorongás
kíséri ezt az állapotot.
Idővel a gyermek érdektelennek tűnhet, csökken a figyelme és
az iskolai teljesítőképessége. Ahogy a tünetek súlyosbodnak egyre gyakoribbak a
hiányzások vagy az iskoláztatás teljes visszautasítása.
Nem érdeklődik az új játékok és a társai iránt. A depressziós
gyermek életereje, energiája csökken
Frusztrációt okozó vagy pszichésen megterhelő helyzetben
kétféle magatartásformát mutat. Vagy visszahózódik és tehetetlenül sír, vagy
pedig dührohamot produkál, kiabál, és a nyugtalansága akár fizikai tettlegességig
is fajulhat.
Az iskolás gyermekek még nem tudják belső érzéseiket pontosan
felismerni és kifejezni így ritkán fogalmazzák meg azt, hogy szomorúak, inkább
arra hivatkoznak, hogy nincs kedvük, unatkoznak.
Habár az öngyilkossági rizikó nagyon kicsi ebben a korban, de
ha konkrétan rákérdeznek, azt mondják, hogy meg akarnak halni.
A serdülőkor, mint kritikus életkor
A serdülőkorban az érzelmi intelligencia folyamatos
kibontakozásával a gyermekek egyre inkább felfigyelnek belső lelki
történéseikre, kezdik megérteni és kifejezni azokat.
A serdülő már felismeri a depresszív tüneteket. Képes
megfogalmazni a szomorúság, tehetetlenség, reménytelenség, haszontalanság
érzését. A társuló fizikai tünetek és az alvászavarok miatt gyakran panaszkodik
fáradtságról, energiahiányról, étvágytalanságról.
Ebben az életkorban egyre nagyobb jelentőséget kap a külső, a
testalkat. Az énképük nagyon sérülékeny, nem érzik értékesnek, szépnek magukat.
Az öngyilkossági és a halállal kapcsolatos gondolatok
társulhatnak a kórképhez egy súlyosabb kórkép jelenlétét jelezve.
A serdülőkori
depresszióra hajlamosak azok a fiatalok, akik társadalmi- családi szempontból
hátrányos
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése