Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2016. július 15., péntek

TERHESSÉSI PROBLÉMÁK

A terhességi cukorbetegség
Dr. Csákány M. György
           
A terhességi cukorbetegség a magzatot veszélyeztetõ állapot. Ez az állítás igen gyakran jelenik meg, de ritkán részletezik, mert megértéséhez kellenek bizonyos alapok. Megpróbálom. 
--      A vérben keringõ cukor szintjének szabályozása fõként a hasnyálmirigy inzulin nevû hormonjának hatására történik. Inzulin hatására a cukor bejut a sejtekbe, ott felhasználódik: energiává alakul. A sejtek ezen a módon jutnak energiához, azaz, ha nincs cukor vagy nincs inzulin a vérben a sejtek károsodnak. Cukor inzulin nélkül is bejuthat a sejtekbe, de ilyenkor a felhasználása a sejten belül nagyon rossz, olyan melléktermékek képzõdnek melyek a sejtet mérgezik. Ha nincs (elég) inzulin a vérben azt a betegséget hívjuk cukorbetegségnek.
--      Terhességi cukorbetegségnek azt nevezzük, mikor az inzulin hiányt a terhesség alatt fedezik fel. Ilyenkor az anya termel inzulint, mégis inzulin hiány alakul ki, mert a terhesség alatt sokkal többre és a terhesség elõre haladtával egyre többre van szükség, mint nem terhes állapotban.  Az inzulin igény növekedésének oka a lepényi hormonok miatt van, ezek a hormonok rontják az inzulin hatékonyságát, ezért a normális vércukor szint fenntartására egyre több inzulint kell az anyának termelni. Ha erre nem képes, a cukorszint kezdetben étkezés után lesz magas, majd ha a hiány növekszik már az éhomi vércukor is elkezd emelkedni és a sejtekben méreg (aceton) szaporodik fel.
--      A lepény sejtjei rendkívül intenzív munkát végeznek, sok cukorra és inzulinra van szükségük.
--      A magzat is termel inzulint. Az inzulin igen nagy molekula, nem jut át a lepényen, ezért az anya és a magzat inzulinja nem keveredik. A magzat annyi inzulint termel, amennyire szüksége van ahhoz, hogy a normális vércukor szintet fenn tudja tartani.
--      A cukor csaknem gátlás nélkül jut át a lepényen. Ha az anya cukorbeteg, azaz vérében tartósan sok a cukor, akkor igen sok cukor jut át magzatba. Ekkor a magzatnak sokkal több inzulin kell termelni, hogy a túlkínálattal lépést tartson. Mivel a magzat hasnyálmirigye egészséges, elegendõen sok inzulint is fog termelni, és így képes arra, hogy fenntartsa saját normális vércukorszintjét.
--      A károsodások ezekbõl a tényekbõl vezethetõk le:
a.       Károsodik a lepény, mert az inzulin hiány hatására sejtjei károsodnak, un. lepényelégtelenség lép fel, romlik a magzat oxygén és tápanyag ellátása. A  legsúlyosabb esetben oxygénhiány lép fel és a magzat méhen belül elhalhat.
b.      A cukor (energia) túlkínálat következtében a magzat „hízik”, létre jön a cukorbetegek „nagy magzata” jellegzetes képe. Ez a súlygyarapodás elsõsorban a hasi szerveket érinti (nagy máj, lép) és a zsírfelszaporodás mellett fõleg  víz felszaporodás (orvosi szóval ödéma) lép fel. Az ödéma zavarja a szervek mûködését is. A nagyobb tömegû (súlyú) magzatnak több oxygénre lenne szüksége, de a lepényelégtelenség miatt erre nincs mód.
c.       A magzat hasnyálmirigye „megszokja” a cukortúlkínálatot és jelentõs inzulin túltermelés jön létre. Ha a lepény egyre rosszabb mûködése miatt a cukorbevitel is csökken, akkor a magzatban hirtelen leeshet a vércukor szint, a magzat agya hirtelen nem kap elég cukrot, károsodhat, vagy a magzat méhen belül meg is halhat.
 Mint látjuk az a. – b. – c. pontban leírtak egymással összefüggésben okoznak magzati károsodást. 
d.      A nagy magzat sérülékenyebb, szülés alatt könnyebben éri károsodás, ennek megelõzésére gyakrabban kell császármetszést végezni.
e.       A szülés után a magzatot a vércukor szint gyors csökkenése veszélyezteti: a cukortúlkínálat megszûnése miatt a magzati inzulin túltermelés eltünteti a vérbõl a cukrot, súlyos agyi károsodás jöhet létre. A vizenyõs magzati szervek mûködése hibás. Mivel a véralvadási faktorokat a máj termeli, ennek hibás mûködése esetén véralvadási zavar, legsúlyosabb formájában agyvérzés jöhet létre. A szív hibás mûködése következtében a magzat nehezen tud a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni.
f.        A jelentõs tárolt víz kiürülése miatt a szülés utáni súlyveszteség a szokásosnál lényegesen nagyobb lehet, de ennek következtében a vér besûrûsödik és mind a szívre, mind a májra fokozott munkát ró.
 Ezek a legfontosabb és legveszélyesebb dolgok, melyek a cukorbeteg anya magzatát veszélyeztetik. Súlyosságuk a vércukorszinttel függenek össze. Minél korábban ismerik fel és kezdik kezelni az anya betegségét (ismert cukorbeteget már a terhesség elõtt) annál kevésbé lépnek fel ezek a szövõdmények. Az inzulin felfedezése elõtt az anyák egyharmada és a magzatok 80%-a nem élte túl a terhességet, ma, megfelelõ szûrés és hozzáértõ kezelés mellett az egészségesen születés esélye azonos a nem betegek esélyeivel!
Mindezek miatt logikusnak látszik, hogy a terhességi cukorbetegséget idõben fel kell ismerni, szûrni kell.
Tudni kell, hogy a szûrés nem diagnózis! A szûrés célja, hogy kiemelje a gyanús eseteket. Ezen esetekben egy további diagnosztikus vizsgálat állapítja meg, hogy betegség (esetünkben a terhességi cukorbetegség) fennáll-e, vagy nem.  Tehát van szûrõvizsgálat és van diagnosztikus vizsgálat. Ezek egymást követõ lépései a bajmegállapításnak. Azért használunk két lépcsõt, mert a szûrõmódszerek egyszerûbbek és jobban alkalmasak tömeges vizsgálatokra, mint a bonyolultabb, drágább és nem egyszer fájdalmas, vagy kellemetlen diagnosztikus vizsgálatok.
Jó példa erre a nõgyógyászati (méhnyak)rák szûrés. A szûrõmódszer: a hüvelyváladék (citológia) mintavétel egyszerû, gyors és viszonylag fájdalmatlan módszer. De ha pozitív, akkor tovább kell lépni és szövettani diagnózisra kell törekedni, ehhez, mûtéttel kell a külsõ méhszájból szövetet nyerni. Ez fájdalmas, bonyolult mûtét. Nyilvánvaló, hogy ezt a szûrést nem lehet egy lépcsõben elvégezni, nem lehet minden nõnél évente szövettant csinálni!
Amit még tudni kell, hogy míg a diagnosztikus vizsgálat elvileg nem hibázik, addig a szûrõmódszerek hibázhatnak. Egyik hiba az, hogy gyanúsnak jelzik a pácienst, de, mint ezt majd a diagnosztikus teszt kimutatja, nem beteg (álpozitív eset), ez kis baj, mert a diagnosztikus teszt éppen arra való, hogy ezekrõl megállapítsa: nem betegek. Nagyobb baj, hogy vannak álnegatív esetek is, ahol tehát a szûrõmódszer azt állítja, hogy nem gyanús, tehát biztosan nem beteg, de ha itt elvégeznénk a diagnosztikus tesztet, akkor betegnek találnánk. Itt tehát nem ismerjük fel azt, hogy a páciensünk beteg. Jó szûrõmódszer az, ahol az álnegatív esetek száma kicsi, de lehetõleg álpozitív eset se legyen sok. Ilyen a már említett citológia is.
A terhességi cukorbetegség esetén több szûrõmódszer is van. Létezik egy lépcsõs módszer is, amikor a diagnózist egyetlen aktussal lehet felállítani: ez a módszer a cukorterhelés. Elõnye, hogy csak egyszer kell elmenni vizsgálatra és van diagnózisuk, hátránya, hogy kellemetlen, sokan kihányják a cukrot, és akkor nincs diagnózis, ismételni kell (és drága).
Két olyan szûrõmódszer is van, amely feleslegessé teszi azt, hogy mindenkivel cukrot kelljen itatni. Egyik a fõleg Amerikában és Japánban használt 50g-os „loading test”, melynek során bármikor a nap folyamán (nincs a reggelhez kötve), akár étkezés után is (ezért kevésbé kellemetlen) 50g cukrot itatnak a terhessel, és ha egy óra múlva a vércukor 7.8 mmol/l felett van, akkor jön a második lépcsõ, a cukorterhelés.
A másik szûrõmódszer, amit a Szabolcs utcai munkacsoport szülészei propagálnak és nálunk elterjedt, a „zsemlés” (szûrõ) módszer elõnye, hogy a legkellemesebb módszer, mert a terheseknek nem kell éhgyomorra várakozni, valamint olcsó is. Az álnegatív esetek aránya itt 15%, de mivel ezt a módszer bármikor, akár minden terhességi vérvételkor, alkalmazhatjuk, ez az arány 3%-ra csökkenthetõ. A módszer kivitelezése: reggel 7h kor meg kell enni egy un. vizes, zsemlét (ami a szabvány szerint 30 g szénhidrátot tartalmaz) és meg kell inni 2 dl tejet (ami kb. 10g szénhidrátot tartalmaz). Ezután egy órával, azaz 8h-kor meg kell mérni a vércukrot. A vércukor meghatározása minden esetben a szérumból történjék bárhonnan veszik is le (azaz a gyorsteszt nem alkalmas). Gyanús az eset terhességi cukorbetegségre, ha ez az érték 7.0 mmol/l felett van. Ebben az esetben kb. 80%-ban kell számítani terhességi cukorbetegségre, tehát az így „kiszûrtek” egy része nem beteg (álpozitív esetek). A dolog tisztázása céljából (második lépcsõ) cukorterhelést kell végezni.
A cukorterhelés kivitelezése: reggel 7h-kor éjszakai éhezés után > éhgyomorra meg kell inni egy 75g cukrot (glukóz) tartalmazó kb. 2- 3dl vizes oldatot. Ha az itatás után 2 órával a vércukor (fenti módon mért) értéke 7.8 mmol/l felett van, akkor terhességi cukorbetegség áll fenn. Ez a terhességi cukorbetegség kritériuma. Ha az érték ez alatt van, páciensünk nem beteg, nincs teendõ, esetleg a szûrést kell ismételni 4-6 hét múlva (de a 32. hét után már nem). Nem helyes az, hogy pl. 7.6 érték mellett kijelentjük, hogy terhesünk beteg mert közel van a határértékhez!
            Ha a terhelés szerint terhességi cukorbetegséget állapítottak meg speciális, úgynevezett mennyiségi diétát kell elkezdeni. A mennyiségi diéta azt jelenti, hogy terhesnek pontosan meghatározott idõben pontosan meghatározott szénhidrát (cukor) tartalmú ételt kell fogyasztani pontosan az elõírt módon. (150g,  naponta 5x étkezés, 3 óránkét: reggel 7h: 25, 10h:25g, 13h:50g, 16h:20g, 19h:30g) A diétát szakember tanítsa be! A cukorbetegség (minden formájában) a diéta a legfontosabb. Senki sem születik, úgy, hogy tud diétázni azt tanulni kell! És fegyelem is szükséges! Kórházba feküdni nem kell. A diéta hatékonyságát un. postprandiális > (étkezés utáni) vércukor vizsgálattal kell ellenõrizni.
A postprandiális vércukor vizsgálat azt jelenti, hogy a reggel 7h-kor elfogyasztott 25 g szénhidrát tartalmú reggeli  (minden reggel ugyanekkor, ugyanennyi) után egy órával megmérjük a vércukrot. Ha ez 7.0 alatt van, akkor hetente ismételjük és egyéb teendõ nincs. Ha 7.0 felett van (ismételten is) akkor inzulin kezelést kell elkezdeni, olyan szakember vezetésével, (centrum), aki a terhesek inzulin kezelésében járatos. Ilyen az országban csak kevés van. A szülésig az inzulin kezelést fenn kell tartani.
Szülés után az inzulin kezelés elhagyható, diéta marad 6 hétig, majd a diétát is meg kell szüntetni pár napig és el kell végezni a cukorterhelést. Ennek eredménye dönt a továbbiakról. Téves közhiedelem az, ha valakinél inzulint kezdenek, akkor hozzászokik és már nem lehet elhagyni. A valóság az, hogy ha egy nem terhesnél inzulint kellett kezdeni az valóban nem hagyható el. De a terhesség alatti inzulin kezelést a terhesség után az esetek alig néhány százalékában kell folytatni, ezek olyan esetek, ahol a cukorbetegség már a terhesség elõtt fennállt, csak nem tudtak róla. Nagyon ritka esetekben a valódi (1.tipusú) cukorbetegség a terhesség alatt kezdõdik, ez igen súlyos eset, ez esetben is folytatni kell az inzulin kezelést a terhesség után.
    A terhesség alatti un. terhességi cukorbetegség mindazonáltal jelzi azt, hogy az illetõ jelöltje a késõbbi (un. idõskori vagy ahogy ma hívjuk 2. típusú) cukorbetegségnek. Hogy ez mikor következik be, az elõre nem látható, de ha a terhesség alatt tanultakat nem felejtjük el, akkor kitolható a cukorbetegség kezdetének ideje. Így a terhesség alatt tanultak egy életre szóló pozitív tartalmat hordoznak!
#1 Dr.BauerBela

Posted by Dr. Bauer Bela at 8:52 0 comments 345

678 https://resources.blogblog.com/img/icon18_edit_allbkg.gif 
Gondok vannak a terhesgondozás körül


Információink szerint az ország több pontján komoly gondok vannak a terhesgondozás új rendszerének végrehajtásával. Bár szeptembertől él az a szakmai irányelv is, amelynek alapján a várandós kismamák kockázatbesorolása elvégezhető, így szülésznő is gondozhatná a nőt, szakértők szerint az sem elképzelhetetlen, hogy át kell írni a júliustól hatályos rendeletet.

Kapcsolódó cikkek
·               Országszerte nagy várakozás előzte meg a várandósgondozás nyártól bevezetett új rendszerét, amely a júlistól hatályos rendelet értelmében világos, nyomon követhető, egyértelmű felelősségi szabályokat megállapítva arra is lehetőséget teremtett, hogy a nők szülésznőre bízzák terhességük gondozását. Minderre akkor nyílik egy anyának lehetősége, ha a vizsgálat során alacsony kockázatú besorolást kap – a besoroláshoz azonban meg kellett várni az ezzel kapcsolatos irányelv elkészültét.
Szeptember elsejétől ez is hatályos már, a Szülészet, Nőgyógyászat, Asszisztált reprodukció Tagozat ugyanis elkészítette, a társzakmák jóváhagyták és a szaktárca ki is adta azt az ajánlást, amelynek alapján a nők besorolhatók. (A jogszabály ide kattintva érhető el.)
Mikor magas a rizikó?
Az ajánlás értelmében a terhesség megállapításakor a szülész-nőgyógyász három dokumentumot ad át a várandósnak. Az ultrahangvizsgálat részletes leletét az élő terhesség megállapításáról, a kitöltött rizikófelmérési adatlapot (ez a dokumentum 3 példányban készül, egy a várandósnál marad, a másikat a területileg illetékes védőnő, a harmadikat a választott háziorvos kapja), valamint a „Tájékoztató a felelős személy választásáról” című dokumentumot.
Magas rizikócsoportba kell sorolni a várandóst, ha 40 évesnél idősebb vagy 18 évesnél fiatalabb; ha a várandósság kora a jelentkezéskor 14 hét feletti; ha a nőnek előzőleg négy vagy több szülése volt, illetve ha különféle betegségeket, állapotokat ismernek fel nála. Ilyenek a rendszeres alkohol- vagy drogfogyasztás, a dohányzás, a HIV, a Hepatitis B, C vírusfertőzés, az STD; az, ha a nő várandósság előtti testtömegindexe (BMI) 18 alatti vagy 30 feletti. Emelt a rizikó krónikus hypertonia, szív- és érrendszeri megbetegedés, endokrin betegség (diabetes, hyperthyreosis, hypothyreosis, policisztás ovárium), cukorbeteg, krónikus gastrointestinalis, máj- vagy tüdőbetegség, vesebetegség, asthma bronchialé vagy idegrendszeri és (kezelést igénylő) pszichiátriai megbetegedés  (pl. sclerosis multiplex, epilepszia, szkizofrénia, depresszió, pánikbetegség) esetén. Gondot jelenthet a haematológiai, autoimmun betegség, a daganatos betegség, az örökletes genetikai betegségek, az iker vagy többes várandósság, a fenyegető vetélés, a korábbi vetélés, a korábbi koraszülés, a korábbi, méhen végzett műtét (pl. császármetszés), de ide tartozik  a korábbi magzati retardáció, a korábbi gesztációs diabétesz vagy az, ha a korábbi gyermek 4500 grammnál nagyobb súllyal született. 
Elvek és gyakorlat
Dr. Demeter János, a Szakmai Kollégium Szülészet-Nőgyógyászat, Asszisztált Reprodukció Tagozat vezetője, a Honvédkórház osztályvezető főorvosa idén áprilisban egyebek között azt mondta lapunknak: az új rendelet visszaadja a védőnők becsületét, világos, követhető és számon kérhető rendszert teremt. A jogszabály ugyanis világosan kimondja: bárki gondozza is a terhes nőt, a leendő édesanya védőnőjével kötelező egyeztetni minden egyes vizsgálatot. Az új szisztémában a terhességet megállapító orvos – aki dolgozhat akár a magánszektorban is – az erről szóló igazolás kiadását követően a várandóst a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerint területileg illetékes védőnőhöz irányítja; a védőnő pedig kiadja a várandósgondozási könyvet. A családorvos, a védőnő és a szakorvos is elvégzi a kockázat-besorolást, amire azért van szükség, mert júliustól a magas kockázatúnak kismamát csak szakorvos gondozhatja, az alacsony kockázatú kismamákról azonban „gondoskodhat” szülésznő is. A várandós gondozás során felelőst kell megnevezni, ésregisztrálni kell a gondozási könyvben annak a személynek a nevét, akik felelős lesz a várandós asszony állapotáért. A várandós kiskönyvében az ebben történt változást is rögzítetni kell, így világos és egyértelmű lesz a felelősség megállapításának kérdése.
Csakhogy információink szerint ez sokaknak nem tetszik. A részletes szabályok  megvannak, ezek alkalmazása nem jelent gondot, mindezek ellenére helyenként azonban komoly tanácstalanság övezi a terhesgondozás új rendszerét.
Lapunkat a kérdésben érintettek úgy tájákoztatták, hogy a legnagyobb gond a felelősségvállalással van, de továbbra sem világos például a laborba utalás rendszere, és hiányzik a korábban megígért új várandósgondozási könyv is, amelybe az eredeti tervek szerint beutalókat fűztek volna, hogy a rendelésre akár magánorvosok is beutalhassák az általuk gondozott kismamákat.
Volt, aki egyenesen úgy fogalmazott: fordítva ülünk a lovon; a szabályozás részletes kérdéseit valójában nem egyeztették a szakemberekkel.
Dr. Csákány György szülész-nőgyógyász, a szeptember elsejétől hatályos irányelv egyik társszerzője a MedicalOnline érdeklődésére megerősítette:problémák vannak, azok azonban nem a most megjelent irnyelvből, hanem a júliustól hatályos rendeletből következnek. Az irányelvet egyszerűen végre kell hajtani, s annak nyomán világossá válik, hogy alacsony vagy magas kockázatú-e a kismama. Csákány tanár úr azok közé tartozik, aki pozitívnak tartja, hogy a felelősséget is vállalni kell a gondozott terhességekért, de valóban sokan vannak, akik ezt nem szeretnék, arra hivatkozva, hogy felelősségnek nem csak az orvos részéről kellene jelen lennie, hiszen ha a várandós nem megy időben vizsgálatra, pillanatnyilag ennek ódiuma is a „gondozót” terheli. Ugyancsak gond, hogy azt feltételezi a rendelet, hogyfolyamatos találkozási lehetőséget, előre meghatározott időpontot tudnak biztosítani a kismamának, csakhogy a rendelőintézetek esetén, a változó munkarend miatt ez nem feltétlenül lehetséges – mondta el Csákány György. A szülész-nőgyógyász jelezte: bár erre gondozóként jogosultságuk lenne, a szülésznőknek továbbra sincs beutalási joguk, így ezt a kérdést is rendezni kell.
A felmerült gondokat információink szerint már jelezte a szakmai kollégium tagozata; azok orvoslására jelenleg tárgyalások folynak az Országos Tisztifőorvosi Hivatal bevonásával.  A felelősségvállalás kérdésében a megoldást valószínűleg az jelenti majd, hogy a polgári peres eljárások esetén már ismert módon, intézményi felelősséget állapítanának meg a terhességek gondozói számára is.
#1 Dr.BauerBela

Posted by Dr. Bauer Bela at 8:47 0 comments 345

678 https://resources.blogblog.com/img/icon18_edit_allbkg.gif 
A terhesgondozás során végzett vizsgálatok ismertetése

A terhesgondozás célja, hogy minden olyan kóros állapotot időben felismerjen az orvos, amely az anya, illetve a baba egészségét veszélyeztetheti. Hazánkban a védőnő és az orvos a szakmailag meghatározott irányelvek szerint együtt végzi ezt a feladatot: cikkünkben részletesen ismertetjük a terhesgondozás során elvégzésre kerülő vizsgálatokat.

4-6. hét
Koraterhességi ultrahang-vizsgálat
A vizsgálatsorozat egy koraterhességi ultrahangvizsgálattal indul a negyedik és a hatodik hét között: ennek során a petezsák, ill. az embrió méretéből kiindulva meghatározzuk a terhesség korát, az ötödik hét végétől láthatjuk a szívműködést, és nagyon fontos, hogy kizárjuk a méhen kívüli terhességet. Ebben az időpontban már felismerhető a két petezsákban fejlődő ikerterhesség is.
Laborvizsgálatok
Az ultrahangvizsgálatot kísérő laborvizsgálatok közé tartoznak a teljes vérkép, a vizelet, a vércukor-, a koleszterin- és trigliceridszint vizsgálata, Rh-negatív anyánál pedig az ellenanyag-vizsgálat.

9-10. hét
Ultrahang-vizsgálat
A 9-10. hét során végett ultrahangvizsgálat célja lehet a terhesség korának pontosítása (az embrió normális mérete ekkor 2,3-4 cm), és a szívműködés mellett azt is ellenőrizzük, hogy megfelelő-e a növekedés üteme. Ebben az időszakban már jól felismerhető az egy petezsákban fejlődő ikerterhesség is.

12-14. hét
Első genetikai ultrahangvizsgálat
A tizenkettedik heti első genetikai ultrahangvizsgálat szükségessége már mindenhol általánosan elfogadott. Ajánlott vizsgálat az ún. kombinált teszt, amely az egyik leghatékonyabb kromoszóma-rendellenességeket szűrő teszt: ez a vizsgálat egy részletes ultrahangvizsgálatból, illetve az anyai vér vizsgálatából áll. A teljes vizsgálat 1-1,5 órát vesz igénybe, így a kismamák egy konzultáció keretében rögtön megkapják a leletet.
A 12-14. héten az embrió ülőmagassága 45 és 84 mm közé esik.

16-18. hét
AFP és HbsAg szűrés
A tizenhatodik héten végezzük el az AFP és a hepatitis-B (HbsAg) szűrést, az ún. négyes teszt (AFP, uE3, Free-ß-hCG, Inhibin-A) pedig azoknak javasolható, akik valamilyen okból lekésték az első genetikai szűrővizsgálatot, a kombinált tesztet. Az AFP érték meghatározásának célja elsősorban a nyitott gerinc (spina bifida) időben történő felismerése; nagyon fontos megjegyezni, hogy pusztán az AFP alacsony értéke alapján nem szabad a Down-kórra gondolni, mivel ennél lényegesen megbízhatóbb szűrési módszerekkel is rendelkezünk. Csak AFP vizsgálat alapján Down-kór kockázat nem adható!

18-21. hét
A második genetikai ultrahangos rendellenesség-szűrő vizsgálat
A tizennyolcadik és a huszonegyedik hét között – az AFP- szűrés után két héttel – kerül sor a második genetikai ultrahangvizsgálatra, melynek során az ultrahangos orvos megnézi a babát a koponyájától a lábujjáig, és a magzat fejlődési ütemének, arányainak meghatározása céljából megméri a koponyaátmérőt (BPD) és -körfogatot (HC), a hasfal-körfogatot (AC) és a combcsont hosszát (FL).
Szintén ilyenkor ellenőrizzük az agyállomány szerkezetét, az agykamrák tágasságát, a szájpadot, az ajkakat és a szemlencséket, valamint megvizsgáljuk a mellkasi szerveket, különös tekintettel a szív billentyűire, üregrendszerére, benne a vér áramlási viszonyaira. A rekeszizom vonala alatt a hasüregben nézzük a gyomortelődést, a vesék szerkezetét, a belek “fényességét” (ultrahang-visszaverő képességét) és a húgyhólyag telődését (a folyadékkal telt gyomor és hólyag sötét foltként mutatkozik).
Ekkor már biztosan látszik a magzat neme is. A huszonegyedik héttől – akiknél az előzmények (koraszülés) vagy a panaszok (alhasi görcsök) indokolják – érdemes a méhnyak hosszát és tágasságát is rögzíteni egy hüvelyi ultrahangvizsgálattal, hogy a fenyegető koraszülést időben felismerhessük.

26. hét
Laborvizsgálatok
A huszonhatodik hetet követően végezzük el a terhességi cukorbetegség és a vérszegénység felismerését célzó laborvizsgálatokat (ellenanyagszint-mérés, vércukorszint-vizsgálat 2 dl tej és egy zsemle elfogyasztása után 1 órával, 7-es vércukorszint fölötti eredmény esetén javasolt terheléses vércukorszint-vizsgálat). Szükség esetén szénhidrátszegény diéta ajánlott, nem megfelelő vércukorszint esetén pedig diabetológus szakorvos állítja be az inzulinos kezelést, javasolt ilyenkor valamelyik nőgyógyászati klinikán szülni.

30. hét
Ultrahangvizsgálat
A harmincadik hét körül kerül elvégzésre a következő ultrahangvizsgálat, amelynek során ellenőrizzük a magzat növekedésének ütemét, a lepény működését és a magzatvíz mennyiségét. Egyaránt veszélyállapotot jelezhet, ha a magzat mérete kisebb vagy nagyobb az átlagosnál: az utóbbi például a nem megfelelően beállított cukorbetegség esetén fordulhat elő.
Ez a 4D ultrahangvizsgálat javasolt ideje.
A harmincadik hetet követően egyre sűrűsödnek a vizsgálatok: a szülés közeledtével az egyéb vizsgálatok (laborkontroll, vérnyomás- és testsúlyellenőrzés, hüvelyi vizsgálat a méhnyak hosszának és a méhszáj tágasságának ellenőrzése céljából) mellett érdemes megvizsgálni a hüvelyváladékban, hogy jelen van-e a baba egészségét veszélyeztető Streptococcus-B baktériumfertőzés, amely a legtöbb súlyos újszülöttkori fertőzést okozza. A hetente elvégzett CTG-vizsgálatok során ellenőrizzük a magzati szívműködést, a méh fájástevékenységét és összességében a méhlepény működését. Azt is megnézzük, hogy a méhlepény megfelelően látja-e el oxigénnel és tápanyaggal a magzatot.

33. hét
Laborvizsgálatok, vérnyomás és testsúly ellenőrzés. Ez is megfelelő időpont a 4D ultrahangvizsgálat elvégzésére.

36. hét
Hüvelyi vizsgálat a méhnyak hosszának és a méhszáj tágasságának ellenőrzése céljából. Hetente CTG-vizsgálat: ellenőrizzük a magzati szívműködést, a méh fájás-tevékenységét, összességében a méhlepény működését. A CTG-vizsgálat (kardiotokográfia) során egyidejűleg rögzítjük a magzat pulzusszámát, a méh összehúzódását és a magzat mozgását. Megnézzük, hogy a méhlepény megfelelően látja-e el oxigénnel és tápanyaggal a magzatot. Hüvelyváladék-tenyésztés Streptococcus-B baktérium fertőzés kizárása érdekében, mely a legtöbb súlyos újszülöttkori fertőzést okozza.
Vérnyomás és vizeletkontroll.

37. hét
CTG, szülészeti vizsgálat a méhnyak hosszának, tágasságának megállapítására. Vérnyomás, vizeletvizsgálat. A hüvelyváladék-tenyésztés eredményének megbeszélése.

38. hét
Hasonló a 37. heti vizsgálathoz.

39. hét
A 39. hét után történik az ultrahangos súlybecslés és a lepényi működés ellenőrzése áramlásvizsgálat segítségével. Megbecsüljük a magzatvíz mennyiségét és a lepény úgynevezett érettségét is. A többi vizsgálat egyezik az előző heti vizsgálatokkal; a méhnyak állapota alapján javaslatot tehetünk a programszülésre.

40. hét
A negyvenedik héten a 38. heti vizsgálattal megegyező felmérések zajlanak (CTG, szülészeti vizsgálat a méhnyak hosszának, tágasságának megállapítására, vérnyomás- és vizeletvizsgálat). Mindez kiegészíthető amnioszkópiával (a magzatvíz színének meghatározása a méhszájba vezetett fémcső segítségével). A 40. hét után a CTG-vizsgálatok másnaponta kell, hogy kövessék egymást, amit 3-4 naponta ajánlott kiegészíteni egy áramlásvizsgálattal.
#1 Dr.BauerBela

Posted by Dr. Bauer Bela at 8:41 0 comments 345

678 https://resources.blogblog.com/img/icon18_edit_allbkg.gif 
A szülés megindulása és szakaszai
Mit kell tudni erről a fontos eseményről? Melyek a szülés szakaszai? Hogyan készülhet fel rá a család minden tagja?


Sok kismamában kétségeket ébreszt a terhesség utolsó szakaszában, hogy miből fogják felismerni, sőt, egyáltalán fel fogják-e ismerni, hogy itt az idő, és elindult a szülés. Ennek előzetesen azonban már olyan jelei vannak, amikre érdemes odafigyelni: a has leszáll (vagyis a baba feje belehelyezkedik a medence bemenetbe), a “kijáratot“ elzáró nyákdugó távozhat, rózsaszínessé válhat a hüvelyváladék. Ezeknél az egyénenként nagy különbségeket mutató jelzéseknél azonban jóval egyértelműbb az, amikor a magzatvíz elfolyik, illetve amikor az eleinte csak rendszertelen és alig érezhető jóslófájások rendszeressé és egyre erőteljesebbekké válnak. Ilyenkor már biztos, hogy elkezdődött a szülés első szakasza, az ötperces fájásoknál pedig ideje elindulni a kórházba is. Ha van választott szülésznője és nőgyógyász szakorvosa, értesítse őket a szülés beindulásáról telefonon!
A kórházba érkezve megtörténik az osztályra való felvétel, ami főként adminisztratív formalitásokból áll, majd ellenőrzik a méhnyak tágasságát, CTG-vizsgálattal a baba szívhangját és az összehúzódások sűrűségét.
Ezután folytatódik a tágulási szak, vagyis a szülésnek az a része, ami egyre sűrűbb és egyre fájdalmasabb méhösszehúzódásokkal jár, ezlatt a méhszáj egyre jobban kitágul. A vajúdás ideje előre kiszámíthatatlan: lehet egy óránál kevesebb, de lehet akár egy napnál hosszabb is. Míg egyesek a sorozatos fájások során fokozatosan kimerülnek, elgyengülnek, mások a különböző lazító technikáknak köszönhetően végig a helyzet urai maradnak. Manapság a kórházak egy részében rendelkezésre állnak úgynevezett “alternatív vajúdási módszerek“, mint például a vízben szülés vagy a labdán vajúdás, de nem számít ritkaságnak gyertyafény vagy zene mellett szülni sem. A paletta széles, így a család egyéni döntésén múlik, ki mit választ.
A szülésnek ebben a szakaszában vehetők igénybe a különböző érzéstelenítési eljárások is, melyek közül napjainkban a legnépszerűbb az epidurális érzéstelenítés. A fájdalomcsillapítás témájában érdemes meghallgatni a választott szülészorvos véleményét: bízzunk benne, hogy feladatának és küldetésének megfelelően elsődlegesen az édesanya és a kisbaba érdekeit tartja szem előtt. Az epidurális érzéstelenítés során a szakorvos a gerinc burkai közé egy műanyag csövecskét (úgynevezett kanült) vezet be, melyen keresztül egy Lidocain-szerű gyógyszert juttatnak a gerincvelő melletti térbe. A szer hatására az itt haladó idegek elzsibbadnak, a fájdalomérzet pedig jelentősen csökken vagy akár teljesen megszűnik.
Normál esetben a vajúdási szakasz végén a kismama méhszája öt ujjnyira tágul (10 cm). Ekkor kezdődik meg a szülés második fázisa, vagyis a kitolási rész, melynek végén világra jön az újszülött. A kismama maga is tudja, hogy közel a szülés vége, ugyanis összetéveszthetetlen végbélnyomást érez, és energiáit ösztönösen elkezdi összpontosítani. Ajánlatos az orvos utasításait pontosan követni, illetve légzőgyakorlatokkal segíteni az ellazulást és a koncentrálást. Hazánkban a szülési gyakorlatban általános tendencia, hogy az utolsó tolófájásnál a nőgyógyász szakorvos megejti a gátmetszést, bár a haladóbb gondolkodású szülések csak végső esetben élnek vele, ha ezzel elkerülhető a gátrepedés.
Mi a gátmetszés?
A gátmetszés egy oldalirányú vágás a hüvely szélén, mely segítségével a baba könnyebben tud kibújni a megnagyobbodott nyíláson. Bár egyesek (főleg a természetes szülés követői) ellenzik a beavatkozást arra hivatkozván, hogy valójában nem is minden esetben lenne rá szükség, a szakemberek véleménye szerint mégis számos előnnyel jár: a vágott seb sokkal könnyebben gyógyul és forr össze, mint az esetlegesen szakadt seb; a beavatkozás jelentősen lerövidítheti a kitolási szakaszt; a gát és a méh izmai így kevésbé sérülnek és tágulnak ki; illetve az édesanya hüvelye sem lesz tágabb a szülés után, így megelőzhetők a szexuális élet későbbi zavarai.
A világra jött csecsemő légútjainak leszívása után a babát mielőbb a mama hasára teszik. A kicsi a vele született szopóreflexének köszönhetően rögtön az anyamellet kezdi keresni, majd miután megtalálta, a szopással próbálkozik (ez biológiai okok miatt nagyban segíti a tejtermelés beindulását). A baba a kijövetele után egy perccel és a szülés után öt perccel is megkapja saját “Apgar pontjait“, mellyel az orvosok arc- és testszínét, szívverését, reflexválaszait, izomtónusát és légzését értékelik.
A pár perces baba-mama együttléttel azonban még nem ér véget a szülés. Míg a babát elviszik, lemérik és felöltöztetik, az édesanya a harmadik szakasz során “megszüli“ a méhlepényt. A gátvarrás után az anyuka végre megpihenhet, és az immár kibővült család majdnem minden intézményben együtt tölthet pár órát a szülőszobán.
Programozott szülés és császármetszés
A programozott szülés gyakorlatilag a szülés egy előre kitűzött időpontban (a betöltött 39. hét után javasolt) történő megindítását jelenti burokrepesztéssel. A betöltött 40. hét után szülés indítást javasolunk, ha a baba érdeke ezt megkívánja, vagy több mint egy héttel túl van a kiírt időponton. A szülés várható ideje után fokozott a magzat veszélyeztetettsége, az elöregedő lepény egyre kevésbé tudja ellátni a feladatát. A baba oxygénhiányos állapotát jelzi ha magzatszurok kerül a magzatvízbe, régebben ezt amnioszkópos vizsgálattal ellenőrizték, ma inkább az ultrahangos áramlásvizsgálat és a CTG vizsgálat az elfogadottabb.
A császármetszést is programozhatjuk, ha a műtét javallata már a szülés megindulása előtt fennáll. Ekkor már előre lehet tudni, hogy a kisbaba császárral fog születni. Ez történik például, ha az anyuka már több gyereket szült császármetszéssel, ha a baba farfekvéses és az anya még nem szült hüvelyi úton, ha a méhlepény rendellenesen tapad (takarja a belső méhszájat). Más esetben a műtétet a szülés megindulása után felismert szövődmény indokolja, például a méhlepény idő előtt leválik, vagy ha a baba és a mama között téraránytalanság lép fel (tehát a kismama medencéje anatómiailag túl szűk ahhoz, hogy a kisbaba átjusson rajta). Egyes betegségek, mint például a toxémia, a magas vérnyomás, bizonyos szembetegségek, és a friss nemi szervi herpeszvírus fertőzés is oka lehet a császármetszés ezen fajtájának.
Az orvos akkor is császármetszés elvégzése mellett dönthet, ha a vajúdás túlságosan elhúzódik, ha a köldökzsinór előreesik és bejut a hüvelybe, vagy ha a szülés közben bármilyen olyan helyzet adódik, ami veszélyezteti a baba vagy a mama életét.
Ha a szülés váratlan fordulatot vesz
Előfordul, hogy egy problémamentes terhesség után átlagosnak ígérkező szülés közben olyan komplikációk merülnek fel, amik nem várt orvosi beavatkozást, esetleg sürgősségi császármetszést tesznek szükségessé. Ilyenkor a vajúdó nő váratlan helyzetben találja magát, hisz a szüléssel kapcsolatos, hónapokig tervezgetett elképzelésein pillanatok alatt kell változtatnia, ami nem könnyű feladat. Fontos, hogy az ilyen helyzetekben a kismama az elkeseredés és az önvád helyett arra a tényre próbáljon meg fókuszálni, hogy valószínűleg babája életét köszönheti az orvosi beavatkozásnak. Amennyiben az édesanya középtávon sem tudja feldolgozni a szülés valamely eseményét vagy nem várt fordulatát, érdemes felkeresni egy pszichológus szakembert, aki segít a traumák feloldásában.


#1 Dr.BauerBela

Posted by Dr. Bauer Bela at 8:36 0 comments 345

678 https://resources.blogblog.com/img/icon18_edit_allbkg.gif 
Terhességi toxémia tünetei és kezelése


Mi a terhességi toxémia?
A terhesség második felében kialakuló, jellegzetes tünetekkel, szélsőséges esetekben magzati és anyai életveszélyes állapottal járó betegség.

Az elsődleges terhességi toxémia immunológiai eredetű, ugyanattól a férfitól második terhesség ritkán jelentkezik.

másodlagos ("rárakódásos") terhességi toxémia előzetes már fennálló vesebetegség, magas vérnyomás és/vagy cukorbetegség talaján alakul ki. A terhesség korábbi szakaszában jelentkezik, újabb és újabb terhességek során a súlyossága fokozódik, és az anya alapbetegségét is súlyosbítja.
A terhességi toxémia okai
Az elsődleges toxémia esetén a szelektív sejtpusztulást a méhlepényben az okozza, hogy a magzat és az anya fehérje (antigén) szerkezete nagyon hasonló, így nem indul be időben a lepénybolyhokat védő (blokkoló) antitestek termelődése, ezáltal azok ki vannak téve a sejtes immunrendszer támadásának. A következő terhességnél viszont a memóriasejtek a védő antitestek termelését azonnal beindítják, melyek befedik az idegen szövetek felszínét, így a szelektív sejtpusztulás nem következik be.

Másodlagos terhesség esetén a boholyfelszín sejtjeinek pusztulását az alapbetegség (magasvérnyomás, vesebetegség, 
cukorbetegség stb.) okozza.

A tünetekért és a betegség lefolyásáért alapvetően két, a méhlepény keringését szabályzó hormon egyensúlyának megbomlása felelős. A prosztaciklin a méhlepény felszínes sejtjeiben, míg a tromboxán a mélyebb rétegekben termelődik.

A méhlepény keringését a prosztaglandin hormon, a prosztaciklin (PGI2) és a tromboxán (TXA2) szabályozza az alábbi módon:
PGI2
TXA2
Erek feszülési állapota
értágulat
érösszehúzódás
Vérlemezkék összecsapzódása
gátolja
fokozza
Méhizomzat tónusa
csökkentése
fokozza
Érfalak átjárhatósága
csökkentése
fokozza
Vérnyomás
csökkentése
fokozza
Lepénykeringés
fokozása
csökkenti

Ha a lepényszövet vérrel érintkező felülete nagyobb mértékben pusztul, mint a mélyebb rétegek, a prosztaciklin-termelés csökken, a tromboxán termelődése változatlan marad.
A terhességi toxémia tünetei
A tünetek a tromboxán hatásaiból adódnak: az érfal átjárhatóságának növekedése testszerte vizenyőben és fehérjevizelésben mutatkozik meg. Az érösszehúzódás miatt magas vérnyomás alakul ki. A fokozott trombózishajlam és a lepénykeringés csökkenése miatt lepényelégtelenség alakul ki. A vérlemezkék összecsapzódása miatt testszerte mikroszkópos vérrögök alakulnak ki (DIC = disszeminált intravazális coagulatio = szétszórt, érpályán belüli véralvadás).

Legsúlyosabb esetekben az anyánál epilepsziaszerű görcsök (eclampszia) és HELLP-szindróma (hemolysis, elevated liver enzymes, low platelet count = vörösvérsejtek szétesése, megemelkedett májenzimek, alacsony vérlemezke szám) lép fel. A számos helyen bekövetkező mikrotrombózis miatt a vérlemezkék és véralvadási faktorok elfogynak, és vérzékenység alakul ki (konzumpciós koagulopátia).
A terhességi toxémia diagnózisa
A vérnyomás és testsúly mérésével, a vizeletfehérje rendszeres meghatározásával a betegség hatékonyan szűrhető, a terhesgondozásnak ma ez a legfontosabb feladata. A magzat állapotának vizsgálata ultrahang és kardiotokográfia (magzati szívműködés és a méhtevékenység egyidejű vizsgálata) segítségével lehetséges. Ezeknek a vizsgálatoknak a célja a magzati vészhelyzet időben történő felismerése.

A terhességi toxémia kezelése
A vérnyomás csökkentése az orvos elsődleges feladatai közé tartozik. Ehhez még mai is elsőként az alfa-metil-DOPA hatóanyagot szokás választani. Szintén a választható gyógyszerek közé tartoznak a dihidralazinok és a szívre szelektíven ható béta-blokkoló gyógyszerek (metoprolol, atenolol, stb.). Az Egyesült Államokban a kalciumcsatorna blokkoló nifedipinnel értek el jó eredményeket. A nifedipin, amellett, hogy csökkenti a vérnyomást, fokozza a méhlepény keringését is.

A méhlepény keringésének javítására szokás kisdózisú (1-2 mg testsúly-kilogrammonként) aspirint is adni, mert ebben a dózisban az aspirin gátolja a tromboxán termelődését.

Valamennyi gyógyszeres kezelés célja a sejten belüli kalciumszint csökkenése, mert tromboxán túlsúlyra ez az állapot váltja ki a toxémia szinte összes jelenségét.

Ma már tilos a folyadék- és sómegvonás, hiszen a beteg vértérfogata éppenséggel kisebb a normálisnál. Ennek okán vizelethajtót sem adunk az ödéma csökkentésére, mert az elégtelenné teszi a lepény keringését.

Fontos a magzat állapotának folyamatos nyomon követése kardiotokográfiával és ultrahang segítségével. A terhesség azonnali befejezése és szakszerű koraszülött ellátás javasolható az alábbi esetekben, ha:
1.       magzati fejlődés stagnálása,
2.       magzati oxigénhiányra utaló jelek,
3.       vagy az anyánál eszméletvesztéssel járó rángógörcs (eclampsia) jelentkezik.

Az eklampszia kezelése a világ legtöbb helyén az Egyesült Államokban kidolgozott Pritchard-séma szerint történik, melynek legfontosabb gyógyszere a vénás és izomban, valamint infúzióban adott magnézium-szulfát. A magnézium a sejten belül a kalcium helyét foglalja el, de nincs kalciumszerű hatása.
Hasznos tudnivalók
A kívülről még nem látható ("látens") vizenyő (ödéma) kimutatásának legegyszerűbb módja a rendszeres testsúlymérés, mely otthon is könnyen kivitelezhető. Kórosnak tekinthető a hetente 0,5 kg-nál nagyobb testsúlynövekedést, mely természetesen helytelen életmód miatt is kialakulhat.

Terhességben a normális vérnyomás eltér a nem terhes állapothoz képest. Toxémia fenyegethet, ha az artériás középnyomás (a szisztolés érték és kétszer az alsó, diasztolés érték osztva hárommal) tartósan meghaladja a 90 Hgmm-t.

Első terhességnél még nem tudhatjuk biztosan, hogy elsődleges vagy "rárakódásos" toxémiával állunk szemben. Ezért a terhességet követően, részletes belgyógyászati kivizsgálás javasolt a háttérben esetleg meghúzódó betegségek kizárására. Újabb terhesség vállalása csak ezt követően javasolható.


#1 Dr.BauerBela

Posted by Dr. Bauer Bela at 8:31 0 comments 345

678 https://resources.blogblog.com/img/icon18_edit_allbkg.gif 
A 4 leggyakoribb szülés utáni probléma és kezelésük
A 4 leggyakoribb szülés utáni probléma és kezelésük
A természetes szülés után pillanatok alatt felépülsz. Néhány problémára azonban így is számíthatsz.

hirdetés
A terhesség alatti nehézségekkel a legtöbb kismama felkészülten néz szembe. Tested bonyolult átalakulása azonban nem csak a kilenc hónap alatt lehet hatással mindennapjaidra.

Újdonsült babáddal a karodban még nem ér véget minden probléma, ugyanis a szülés után is számítanod kell bizonyos egészségügyi panaszokra. Többnyire azonban ezek egyszerűen kezelhető bajok: tudd meg, hogyan vészelheted át könnyedén a szülés utáni első hetekben rád váró kellemetlenségeket!
Gyulladt gátseb
Szülés után sok anyukának okoznak gondot az öltések, ha gátmetszése vagy gátszakadása volt. Önmagában a húzódás sem kellemes, sőt, ha véletlenül rosszul varrják össze a gátat, az fájdalmas közösüléshez vezethet, így akár hosszabb távon is komplikációkat okozhat a nemi életed során.

Ez azonban ritkán előforduló orvosi műhiba. Leggyakrabban az jelent problémát, hogy a gátmetszés varratai elfertőződnek, olykor ugyanis a legnagyobb elővigyázatosság és higiénia ellenére is baktérium kerülhet ezen az intim részen a sebbe.
Az elfertőződött varratokat rendszerint gondos higiéniával és gyakori fürdésekkel gyógyítani lehet, de előfordulhat, hogy súlyosabb esetben csak antibiotikumos kezelés segítségével gyógyulhatsz meg.
Előreesés
A gyors szülés, a hosszú vajúdás vagy a túl nagy baba súlya miatt meggyengülhetnek a medencefenék-izmok, melyek a medencében található belső szerveket tartják. Ilyenkor az izomzat már nem tudja megtartani méhedet normális helyzetében, ezért az előreesik a hüvelybe.

Más szervekkel is előfordulhat hasonló, mint a hólyag, a húgycső és a végbél, ez pedig már a hüvelyre is erőteljes nyomást gyakorol, minek következtében az is előreeshet. Mindez szintén fájdalmas szeretkezéshez vezethet, de az is intő jel lehet, ha gyakran érzel húzást, fájdalmat vagy súlyt a hasadban.

A szülés után minél előbb fogj bele a medencefenék izomzatát erősítő gyakorlatokba, ezzel ugyanis megelőzheted a súlyos problémát. Emellett azonban az étkezésedre is ügyelj, ugyanis az előreeséssel gyakran székrekedés is együtt jár. Egyél minél több rostban gazdag gyümölcsöt és zöldséget, ha ugyanis elkerülöd a székrekedést, nem kell erőlködnöd, ami egyébként szintén előreeséshez vezethet. Jó, ha tudod, hogy a közepes mértékű méhelőreesésen pesszárium használatával is javíthatsz.
Inkontinencia
Az orvosok ma már úgy gondolják, hogy a vizeletcsurgást a terhesség során a női testben bekövetkezett változások okozzák, és nem a medencefenék-izomzat meggyengülése. Hüvelyi szülést követően gyakori probléma, hogy a nők nem tudják szabályozni a vizelet-visszatartást.

Ez általában csak néhány hétig tart, de előfordulhat, hogy még hónapokkal a szülés után is fejfájást okoz néhány vizeletcsepp. A stresszből adódó vizeletszivárgás, ami többnyire nevetés, köhögés vagy egyéb megerőltető folyamat során jelentkezik, még tovább, akár egy évig is eltarthat, az idő múlásával azonban minden esetben javulnak a tünetek.

A természetes folyamatra rásegíthetsz néhány medencefenékizomzat-erősítő gyakorlattal és intim tornával, ami a legjobb ellenszere bármilyen eredetű inkontinenciának. Így is beletelhet néhány hétbe, mire hólyagműködésedben bármiféle javulást érezhetsz, de ne add fel! A problémás időszakban pedig feltétlenül viselj külön erre a célra kidolgozott egészségügyi betétet.
Széklet-visszatartási problémák
A fogós szülés, a súlyos szakadás vagy a gátmetszés megsértheti a végbél záróizmait és idegeit, melyek a bélnyitást és zárást szabályozzák. Emiatt gondjaid támadhatnak bélmozgásod irányításával. A széklet-visszatartási elégtelenség azonban nem tart örökké: időtartama azon múlik, hogy mekkora kár keletkezett. A gyógyulás hat héttől akár négy hónapig is elhúzódhat, de kivételes esetekben ennél tovább is tarthat, amíg visszaáll a normális bélműködés.

Ebben az esetben is az segíthet, ha medencefenék-izomzatodat erősíted. Ezek a gyakorlatok ugyanis növelik a gát vérellátását, ami felgyorsítja a gyógyulás folyamatát.
Amennyiben a torna nem javítana helyzeteden, mindenképpen említsd meg a problémát orvosodnak: nem kell zavarban érezned magad egy cseppet sem, hiszen ez természetes és gyakori jelenség, ami szülés után sok nővel megesik!

#1 Dr.BauerBela

Posted by Dr. Bauer Bela at 8:22 0 comments 345

678 https://resources.blogblog.com/img/icon18_edit_allbkg.gif 
Minden kismama számára a legfontosabb, hogy születendő gyermeke egészséges legyen. A súlyosan beteg gyermek komoly terheket ró a családra. A magzati diagnosztikával foglalkozó szakemberek célja olyan eljárások kifejlesztése, amelyek egyrészt mindenki számára elérhetővé válnak, másrészt nem károsítják sem az anyát, sem a magzatot.
Minden pár arról álmodozik, hogy ép és egészséges pici babát tartson a kezében. Sajnos, ez nem mindenkinek adatik meg – évente több ezer baba születik valamilyen helyrehozhatatlan magzati károsodással. Ezek oka igen sokféle: genetikai hajlam, magzati korban történő károsodás az anya nem megfelelő életvitele vagy fertőzése miatt…
Sokan – megfontoltan – már időben ki szeretnék szűrni a károsodás lehetőségét. Számukra jó hír, hogy erre már nemcsak olyan módszerekkel van lehetőség, amelyek növelik a vetélés kockázatát, hanem jóval egyszerűbb és igen magas találati arányú komplex szűrés is lehetséges – végre hazánkban is. .
Beszédes számok
Milyen gyakoriak hazánkban a fejlődési rendellenességek?
– Az újszülöttek kb. 96%-a egészségesen, 4%-uk valamilyen fejlődési rendellenességgel vagy genetikai betegséggel születik. Ezek alapján minden terhes nőnek – az életkorától függetlenül – 4% esélye van arra, hogy testi vagy értelmi fogyatékos gyermeket szüljön. A genetikai szűrővizsgálatok célja a magzati korban felismerhető súlyos testi és/vagy értelmi fogyatékossággal járó betegségek szűrése és diagnosztizálása.
Magyarországon az éves születésszám az elmúlt évek során 100 000 alá csökkent, azonban a veleszületett rendellenességek előfordulása – mintegy 4-5 ezer/év – nem változott.
Leggyakrabban a többtényezős veleszületett rendellenességek fordulnak elő, évenként kb. 2800. A leggyakoribbak és a legsúlyosabbak ezek közül a szívfejlődési, az idegrendszeri rendellenességek (pl. koponyahiány, nyitott gerinc), nyitott hasfal, a vese és a vizeletelválasztó rendszer fejlődési hibái.
Gyakoriságban a kromoszóma-rendellenességek következnek. Hazánkban kb. 700 ilyen gyermek születik évente, és ezek a rendellenességek súlyos testi és értelmi fogyatékossággal járnak. A leggyakoribb kromoszóma-rendellenesség a Down-kór, mely az értelmi fogyatékosság 3-5%-áért felelős, ez pedig évente 165-175 esetet jelent. Az esetek egy részében az élettel összeegyeztethető, de súlyos szervi rendellenességek kísérhetik. A betegség kimutatható magzati citogenetikai vizsgálattal, a magzati kromoszóma-állomány vizsgálatát követően.
A Down-kór előfordulási gyakorisága 25-29 éves korban 1/1100, 40 éves korban már 1/75 és 45 körül 1/20. A magzati kromoszóma-rendellenességek előfordulásának kockázata a terhesség elején nagyobb, mivel a beteg magzatok egy része a terhesség során elhal. Az anya életkorának előrehalad tával az előfordulás kockázata nő. A növekedésért főleg az anya, de 55 év felett az apa életkora is felelős lehet. Ez azokra is vonatkozik, akiknek már született egészséges gyermeke, illetve a családban nem fordult elő ilyen megbetegedés.
A genetikai rendellenességek másik csoportjába a mendeli betegségek tartoznak. Ezen esetekben az utódok 25-50%-a beteg. Az előfordulási gyakoriság 1/2000; igen sokfélék, több ezer betegség tartozik ebbe a csoportba.
Mit jelent a Down-kór?
– A Down-szindrómát a 21-es kromoszóma triszómiája okozza (kettő helyett három 21-es kromoszóma van a fejlődő magzat sejtjeiben). Megelőző vizsgálatok nélkül megközelítően minden 700 újszülöttből 1 születne ezzel a betegséggel. A rendellenesség rendszerint nem örökletes, ezért családi előzmény nélkül is megjelenhet. A súlyos szellemi fogyatékosságok leggyakoribb oka ez a tünetcsoport, mely a tanulási nehézségeken kívül egyéb szervi problémákat (szívbetegségek, látó- és hallószervi eltérések stb.) is okoz.
Mi az a nyitott gerinc?
– A nyitott gerinc az egyik legsúlyosabb veleszületett rendellenesség, mely szűrési vizsgálatok nélkül minden 400. gyereket érintene. Itt a gerincoszlop elégtelen záródása miatt nagy a valószínűsége a gerincvelő sérülésének, mely bénuláshoz, az alsó végtagok gyengeségéhez vezet. Ezeknél a gyerekeknél az agyfolyadék felszaporodhat, és hydrocephalia (vízfejűség) alakul ki, mely sebészi beavatkozással ugyan kezelhető, de gyakran szellemi visszamaradottságot okoz. Minden ötödik nyitott gerinces magzatnál egy erősebb szövetréteg takarja a gerincvelőt, ez a “zárt (fedett) nyitott gerinc”, melyet az anyai vérvizsgálat nem jelez.
Komplex genetikai szűrés
Miből áll a modern, veszélyektől mentes szűrés?
– A terhesek szűrése során az anyai életkor, a kórelőzmény és az ultrahangvizsgálat eredménye alapján végzett számítógépes kockázatbecslés segítségével állapítható meg a kromoszóma-rendellenességekre leggyanúsabb, okvetlenül további vizsgálatokat igénylő csoport. Ezen kívül az anyai vérből kimutatható biokémiai markerek további segítséget nyújthatnak a kockázat kiszámításában, a fokozott kockázati csoport megállapításában.
A csak az ultrahang alapján végzett kockázatszámítás esetén külön számolunk kockázatot 21-es triszómiára, valamint a 18-as és 13-as kromoszómák triszómiájára vonatkozóan.
Ultrahangszűrés és kockázat számítás
Mikor kell elvégezni a vizsgálatokat ahhoz, hogy a legmegbízhatóbb eredményt mutassák?
– A terhesség alatt ultrahangvizsgálatot a 11-13., a 17-19., majd ezt követően a 28-30. és a 36. héten végzünk komplikációmentes esetekben. A genetikai szűrővizsgálatokat a 11-13., valamint a 17-19. héten végezzük, valamint ajánlható a kismamák részére ezek kiegészítése a biokémiai markerek vizsgálatával.
A 11-13. heti ultrahangszűrés
A koraterhességben a rendellenességek szűrésére az utolsó menstruációtól számított 11-13. hét a legmegfelelőbb. Ekkor általában hüvelyi, ritkábban hasi ultrahangvizsgálat elvégzését javasoljuk. Ritkán, ha a látási viszonyok nem megfelelőek, szükség lehet mindkét vizsgálat elvégzésére.
A vizsgálat során az embrió alaki eltéréseit, a gyanújeleket keressük, amelyek a kockázatszámítást segítik. A Down-szindróma legfontosabb gyanújele a vastag tarkótáji ödéma.
Az első trimeszteri ultrahangvizsgálat során a magzatok számát, életviszonyát, a terhesség korát vizsgáljuk. Keressük az ebben a terhességi korban már felismerhető fejlődési hibákat (végtag-, koponya-rendellenességek stb.). Mérjük a tarkóredő vastagságát. Az eredmények alapján történik a kromoszóma-rendellenesség kockázatának kiszámítása.
FONTOS! Az ultrahang-gyanújelek hiánya nem zárja ki 100%-osan a magzat betegségét!
A 17-19. hetes ultrahangvizsgálat
A terhesség 17-19. hetében végzett ultrahang-szűrővizsgálat a 16. héten történt AFP és/vagy kvartett-teszt eredményének ismeretében történik. Ekkor mindig hasi ultrahangvizsgálatot végzünk.
A vizsgálat során a magzat életviszonyát, fejlődésének mértékét (a terhességi kornak megfelel-e) végezzük magzati biometriával, melynek során a magzati testrészek méreteit vizsgáljuk (koponyaátmérő a halántéknál, combcsonthosszúság stb.). Keressük az ebben a terhességi korban megfigyelhető gyanújeleket, melyek közül több mint egynek a megléte a kromoszóma-rendellenesség gyanúját vetheti fel. A fentieken túl részletesen vizsgáljuk a magzati szerveket (koponya, mellkasi szervek, vesék, gyomor, húgyhólyag, csontrendszer, gerinc, végtagok stb.), és keressük az egyes szervek, szervrendszerek fejlődési rendellenességeire utaló gyanújeleket.
Az ekkor végzett ultrahangvizsgálat pontos diagnózis felállítását is lehetővé teszi több szerv és szervrendszer fejlődési hibájának esetén.
FIGYELEM! Negatív ultrahanglelet esetén is előfordulhat, hogy beteg magzat születik, mivel egyes rendellenességek a leggondosabb ultrahangvizsgálat ellenére sem diagnosztizálhatóak.
A kockázat megállapítása
Hogyan történik a kockázat megállapítása?
– A kromoszóma-rendellenesség valószínűségét az első trimeszteri ultrahangszűrés eredménye, a terhes életkora, az előzményben előforduló kromoszóma-rendellenességek, valamint a terhesség kora alapján számítógépes program segítségével számítjuk ki. A nemzetközi, többközpontú vizsgálatok azt igazolták, hogy a legtöbb magzat nyaki bőre alatt kevés folyadék kimutatható, amelynek vastagsága a terhességi korral változik. Ha ennek a folyadékrétegnek a vastagsága egy bizonyos mértéket meghalad, akkor a magzati kromoszóma-rendellenesség kockázata megnő. Minél vastagabb a vizenyő, annál nagyobb a betegség kockázata.
Anyai vérből történő szűrés
Mi történik az anyától levett vérrel? Ebből mit lehet megállapítani?
– A kockázatszámítást segítheti az anyai vérből 11-13. és 16-18. héten meghatározható biokémiai jellemzők mérése (PAPP-A, béta HCG). Eddig csak Angliában végeztek vérből történő genetikai szűrést, ma már azonban hazánkban is lehetővé vált. A vizsgálatot az 1. és/vagy a 2. trimeszterben (terhességi harmadban) levett anyai vérből végezzük.
Az 1. trimeszteri szűrővizsgálatot a betöltött 11-13. héten kell elvégezni.
A 2. trimeszteri szűrővizsgálatot a betöltött 16-18. héten. Legoptimálisabb a 16. héten.
A rizikót a vérvizsgálat és az UH-os lelet alapján számolják ki.
JÓ TUDNI! A kockázat mértéke azt jelenti, hogy milyen erős a gyanú a kromoszóma-rendellenességre. A szűrés eredménye tehát nem a betegséget, hanem annak valószínűségét mutatja, és nem azt jelenti, hogy biztosan beteg a magzat. Az 1/200-at meghaladó magzati kockázat esetén invazív diagnosztikus vizsgálatokra (magzatvíz-mintavétel) van szükség a betegség kizárására vagy a diagnózis felállítására. Invazív genetikai vizsgálatot a 35 évnél idősebb és pusztán az életkor alapján magas genetikai kockázatú anyáknak is fel kell ajánlani. Az invazív genetikai vizsgálat elvégzéséről a terhes, illetve a szülők közösen döntenek, részletes felvilágosítást követően.
LÉNYEGES TUDNI, hogy az ultrahang- és vérvizsgálat szűrővizsgálat, míg az invazív vizsgálatok diagnosztikus vizsgálatok. Ez azt jelenti, hogy a szűrővizsgálat során a betegség kockázatáról adunk információt, és ennek ismeretében tudnak a szülők dönteni, hogy kérik-e az invazív, vetélési kockázattal járó diagnosztikus vizsgálatot.
Kinek ajánlható a vizsgálat?
– Elsősorban 35 éven aluliaknak, mert 35 év felett a magzatvízből, illetve a chorionból történő kromoszómavizsgálatot mindenkinek fel kell ajánlani. Ajánlható még a vizsgálat azoknak, akik 35 évnél idősebbek, de szeretnék ismerni a számszerű magzati kockázatot, mielőtt döntenének az invazív genetikai vizsgálat elvégzéséről.
Ajánljuk még azoknak, akinek korábban spontán vetélése volt, családjában vagy korábbi terhesség során előfordult kromoszóma-rendellenesség, illetve mindenkinek, aki biztos akar lenni abban, hogy a terhességével minden rendben van.
Találati biztonság
Az anyai szérumból történő kockázatszámítás nem diagnosztikai eljárás, hanem egyfajta szűrőteszt, azaz nem szűri ki az összes Down-kóros, illetve nyitott gerinccel rendelkező magzatot: előfordulhat álnegatív eredmény, illetve, ha a teszt eredménye pozitív, azt diagnosztikus eljárásokkal tovább kell vizsgálni az ál pozitív és a valódi pozitív esetek elkülönítése céljából. A teszt eredménye a magas rizikójú csoportnál pozitív lesz, az alacsony rizikójúaknál negatív. A kromoszóma-rendellenességek szűrésében a 11-13. hetes ultrahangvizsgálat és vérmintavizsgálat 86-90%-os hatékonyságú, míg a 18-20. héten végzett ultrahangvizsgálat önmagában a kromoszóma-rendellenességek (pl. Down-kór) tekintetében csak 20-30%-os találati biztonságú!!!
A genetikai vizsgálatokkal kapcsolatos tudnivalók
Az igénybe vett szűrő- és diagnosztikus eljárások negatív eredménye esetén sem garantálható a születendő gyermek minden ártalomtól való mentessége, hiszen ezek a vizsgálatok elsősorban célzott betegségek megállapítására szolgálnak.
Az AFP-szűrés eredménye önmagában nem alkalmas a Down-szindróma szűrésére.
A 35 év feletti, gyermeket váró nőnek fel kell ajánlani a magzati invazív vizsgálat lehetőségét, a szűrés eredményétől függetlenül.
Az egyes invazív vizsgálatok, sőt még a szűrés sem kötelező jellegű, bármikor vissza lehet utasítani. Az egyes vizsgálatok közül választhat a páciens.
A terhes és házas- (élet-) társa közösen dönti el, hogy kérik-e az invazív vizsgálatot, és vállalják-e a beavatkozással járó vetélési kockázatot.
Amennyiben valamit nem ért vagy nem világos, úgy a teljes körű és pontos tájékozódása érdekében bármikor kérdést tehet fel.


#1 Dr.BauerBela


#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése