|
A terhességi cukorbetegség
Dr. Csákány M. György |
|
|
A terhességi cukorbetegség a magzatot veszélyeztetõ állapot. Ez az állítás igen gyakran jelenik meg, de ritkán részletezik, mert megértéséhez kellenek bizonyos alapok. Megpróbálom.
-- A vérben keringõ cukor
szintjének szabályozása fõként a hasnyálmirigy inzulin nevû hormonjának
hatására történik. Inzulin hatására a cukor bejut a sejtekbe, ott
felhasználódik: energiává alakul. A sejtek ezen a módon jutnak energiához,
azaz, ha nincs cukor vagy nincs inzulin a vérben a sejtek károsodnak. Cukor
inzulin nélkül is bejuthat a sejtekbe, de ilyenkor a felhasználása a sejten
belül nagyon rossz, olyan melléktermékek képzõdnek melyek a sejtet mérgezik.
Ha nincs (elég) inzulin a vérben azt a betegséget hívjuk cukorbetegségnek.
-- Terhességi
cukorbetegségnek azt nevezzük, mikor az inzulin hiányt a terhesség alatt
fedezik fel. Ilyenkor az anya termel inzulint, mégis inzulin hiány alakul ki,
mert a terhesség alatt sokkal többre és a terhesség elõre haladtával egyre
többre van szükség, mint nem terhes állapotban. Az inzulin igény
növekedésének oka a lepényi hormonok miatt van, ezek a hormonok rontják az
inzulin hatékonyságát, ezért a normális vércukor szint fenntartására egyre
több inzulint kell az anyának termelni. Ha erre nem képes, a cukorszint
kezdetben étkezés után lesz magas, majd ha a hiány növekszik már az éhomi
vércukor is elkezd emelkedni és a sejtekben méreg (aceton) szaporodik fel.
-- A lepény sejtjei
rendkívül intenzív munkát végeznek, sok cukorra és inzulinra van szükségük.
-- A magzat is termel
inzulint. Az inzulin igen nagy molekula, nem jut át a lepényen, ezért az anya
és a magzat inzulinja nem keveredik. A magzat annyi inzulint termel,
amennyire szüksége van ahhoz, hogy a normális vércukor szintet fenn tudja
tartani.
-- A cukor csaknem gátlás
nélkül jut át a lepényen. Ha az anya cukorbeteg, azaz vérében tartósan sok a
cukor, akkor igen sok cukor jut át magzatba. Ekkor a magzatnak sokkal több
inzulin kell termelni, hogy a túlkínálattal lépést tartson. Mivel a magzat hasnyálmirigye
egészséges, elegendõen sok inzulint is fog termelni, és így képes arra, hogy
fenntartsa saját normális vércukorszintjét.
-- A károsodások ezekbõl a
tényekbõl vezethetõk le:
a.
Károsodik a lepény, mert az inzulin hiány hatására sejtjei károsodnak, un.
lepényelégtelenség lép fel, romlik a magzat oxygén és tápanyag ellátása.
A legsúlyosabb esetben oxygénhiány lép fel és a magzat méhen belül
elhalhat.
b.
A cukor (energia) túlkínálat következtében a magzat „hízik”, létre jön a cukorbetegek
„nagy magzata” jellegzetes képe. Ez a súlygyarapodás elsõsorban a hasi
szerveket érinti (nagy máj, lép) és a zsírfelszaporodás mellett fõleg
víz felszaporodás (orvosi szóval ödéma) lép fel. Az ödéma zavarja a szervek
mûködését is. A nagyobb tömegû (súlyú) magzatnak több oxygénre lenne
szüksége, de a lepényelégtelenség miatt erre nincs mód.
c.
A magzat hasnyálmirigye „megszokja” a cukortúlkínálatot és jelentõs inzulin
túltermelés jön létre. Ha a lepény egyre rosszabb mûködése miatt a cukorbevitel
is csökken, akkor a magzatban hirtelen leeshet a vércukor szint, a magzat
agya hirtelen nem kap elég cukrot, károsodhat, vagy a magzat méhen belül meg
is halhat.
Mint látjuk az a. – b. – c.
pontban leírtak egymással összefüggésben okoznak magzati károsodást.
d.
A nagy magzat sérülékenyebb, szülés alatt könnyebben éri károsodás, ennek
megelõzésére gyakrabban kell császármetszést végezni.
e.
A szülés után a magzatot a vércukor szint gyors csökkenése veszélyezteti: a
cukortúlkínálat megszûnése miatt a magzati inzulin túltermelés eltünteti a
vérbõl a cukrot, súlyos agyi károsodás jöhet létre. A vizenyõs magzati
szervek mûködése hibás. Mivel a véralvadási faktorokat a máj termeli, ennek
hibás mûködése esetén véralvadási zavar, legsúlyosabb formájában agyvérzés
jöhet létre. A szív hibás mûködése következtében a magzat nehezen tud a
megváltozott körülményekhez alkalmazkodni.
f.
A jelentõs tárolt víz kiürülése miatt a szülés utáni súlyveszteség a
szokásosnál lényegesen nagyobb lehet, de ennek következtében a vér
besûrûsödik és mind a szívre, mind a májra fokozott munkát ró.
Ezek a legfontosabb és
legveszélyesebb dolgok, melyek a cukorbeteg anya magzatát veszélyeztetik.
Súlyosságuk a vércukorszinttel függenek össze. Minél korábban ismerik fel és
kezdik kezelni az anya betegségét (ismert cukorbeteget már a terhesség elõtt)
annál kevésbé lépnek fel ezek a szövõdmények. Az inzulin felfedezése elõtt az
anyák egyharmada és a magzatok 80%-a nem élte túl a terhességet, ma,
megfelelõ szûrés és hozzáértõ kezelés mellett az egészségesen születés esélye
azonos a nem betegek esélyeivel!
Mindezek miatt logikusnak látszik,
hogy a terhességi cukorbetegséget idõben fel kell ismerni, szûrni kell.
Tudni kell,
hogy a szûrés nem diagnózis! A szûrés célja, hogy kiemelje a gyanús eseteket.
Ezen esetekben egy további diagnosztikus vizsgálat állapítja meg, hogy
betegség (esetünkben a terhességi cukorbetegség) fennáll-e, vagy nem.
Tehát van szûrõvizsgálat és van diagnosztikus vizsgálat. Ezek egymást követõ
lépései a bajmegállapításnak. Azért használunk két lépcsõt, mert a
szûrõmódszerek egyszerûbbek és jobban alkalmasak tömeges vizsgálatokra, mint
a bonyolultabb, drágább és nem egyszer fájdalmas, vagy kellemetlen
diagnosztikus vizsgálatok.
Jó példa erre
a nõgyógyászati (méhnyak)rák szûrés. A szûrõmódszer: a hüvelyváladék
(citológia) mintavétel egyszerû, gyors és viszonylag fájdalmatlan módszer. De
ha pozitív, akkor tovább kell lépni és szövettani diagnózisra kell törekedni,
ehhez, mûtéttel kell a külsõ méhszájból szövetet nyerni. Ez fájdalmas,
bonyolult mûtét. Nyilvánvaló, hogy ezt a szûrést nem lehet egy lépcsõben
elvégezni, nem lehet minden nõnél évente szövettant csinálni!
Amit még
tudni kell, hogy míg a diagnosztikus vizsgálat elvileg nem hibázik, addig a
szûrõmódszerek hibázhatnak. Egyik hiba az, hogy gyanúsnak jelzik a pácienst,
de, mint ezt majd a diagnosztikus teszt kimutatja, nem beteg (álpozitív
eset), ez kis baj, mert a diagnosztikus teszt éppen arra való, hogy ezekrõl
megállapítsa: nem betegek. Nagyobb baj, hogy vannak álnegatív esetek is, ahol
tehát a szûrõmódszer azt állítja, hogy nem gyanús, tehát biztosan nem beteg,
de ha itt elvégeznénk a diagnosztikus tesztet, akkor betegnek találnánk. Itt
tehát nem ismerjük fel azt, hogy a páciensünk beteg. Jó szûrõmódszer az, ahol
az álnegatív esetek száma kicsi, de lehetõleg álpozitív eset se legyen sok.
Ilyen a már említett citológia is.
A terhességi
cukorbetegség esetén több szûrõmódszer is van. Létezik egy lépcsõs módszer
is, amikor a diagnózist egyetlen aktussal lehet felállítani: ez a módszer a
cukorterhelés. Elõnye, hogy csak egyszer kell elmenni vizsgálatra és van
diagnózisuk, hátránya, hogy kellemetlen, sokan kihányják a cukrot, és akkor
nincs diagnózis, ismételni kell (és drága).
Két olyan
szûrõmódszer is van, amely feleslegessé teszi azt, hogy mindenkivel cukrot
kelljen itatni. Egyik a fõleg Amerikában és Japánban használt 50g-os „loading
test”, melynek során bármikor a nap folyamán (nincs a reggelhez kötve), akár
étkezés után is (ezért kevésbé kellemetlen) 50g cukrot itatnak a terhessel,
és ha egy óra múlva a vércukor 7.8 mmol/l felett van, akkor jön a második
lépcsõ, a cukorterhelés.
A másik
szûrõmódszer, amit a Szabolcs utcai munkacsoport szülészei propagálnak és
nálunk elterjedt, a „zsemlés” (szûrõ) módszer elõnye, hogy a legkellemesebb
módszer, mert a terheseknek nem kell éhgyomorra várakozni, valamint olcsó is.
Az álnegatív esetek aránya itt 15%, de mivel ezt a módszer bármikor, akár
minden terhességi vérvételkor, alkalmazhatjuk, ez az arány 3%-ra
csökkenthetõ. A módszer kivitelezése: reggel 7h kor meg kell enni egy un.
vizes, zsemlét (ami a szabvány szerint 30 g szénhidrátot tartalmaz) és meg
kell inni 2 dl tejet (ami kb. 10g szénhidrátot tartalmaz). Ezután egy órával,
azaz 8h-kor meg kell mérni a vércukrot. A vércukor meghatározása minden
esetben a szérumból történjék bárhonnan veszik is le (azaz a gyorsteszt nem
alkalmas). Gyanús az eset terhességi cukorbetegségre, ha ez az érték 7.0
mmol/l felett van. Ebben az esetben kb. 80%-ban kell számítani terhességi
cukorbetegségre, tehát az így „kiszûrtek” egy része nem beteg (álpozitív
esetek). A dolog tisztázása céljából (második lépcsõ) cukorterhelést kell
végezni.
A cukorterhelés
kivitelezése: reggel 7h-kor éjszakai éhezés után > éhgyomorra meg kell
inni egy 75g cukrot (glukóz) tartalmazó kb. 2- 3dl vizes oldatot. Ha az
itatás után 2 órával a vércukor (fenti módon mért) értéke 7.8 mmol/l felett
van, akkor terhességi cukorbetegség áll fenn. Ez a terhességi cukorbetegség
kritériuma. Ha az érték ez alatt van, páciensünk nem beteg, nincs teendõ,
esetleg a szûrést kell ismételni 4-6 hét múlva (de a 32. hét után már nem).
Nem helyes az, hogy pl. 7.6 érték mellett kijelentjük, hogy terhesünk beteg
mert közel van a határértékhez!
Ha a terhelés szerint terhességi cukorbetegséget állapítottak meg speciális,
úgynevezett mennyiségi diétát kell elkezdeni. A mennyiségi diéta azt jelenti,
hogy terhesnek pontosan meghatározott idõben pontosan meghatározott
szénhidrát (cukor) tartalmú ételt kell fogyasztani pontosan az elõírt módon.
(150g, naponta 5x étkezés, 3 óránkét: reggel 7h: 25, 10h:25g, 13h:50g,
16h:20g, 19h:30g) A diétát szakember tanítsa be! A cukorbetegség (minden formájában)
a diéta a legfontosabb. Senki sem születik, úgy, hogy tud diétázni azt
tanulni kell! És fegyelem is szükséges! Kórházba feküdni nem kell. A diéta
hatékonyságát un. postprandiális > (étkezés utáni) vércukor vizsgálattal
kell ellenõrizni.
A postprandiális
vércukor vizsgálat azt jelenti, hogy a reggel 7h-kor elfogyasztott 25 g
szénhidrát tartalmú reggeli (minden reggel ugyanekkor, ugyanennyi) után
egy órával megmérjük a vércukrot. Ha ez 7.0 alatt van, akkor hetente
ismételjük és egyéb teendõ nincs. Ha 7.0 felett van (ismételten is) akkor
inzulin kezelést kell elkezdeni, olyan szakember vezetésével, (centrum), aki
a terhesek inzulin kezelésében járatos. Ilyen az országban csak kevés van. A
szülésig az inzulin kezelést fenn kell tartani.
Szülés után
az inzulin kezelés elhagyható, diéta marad 6 hétig, majd a diétát is meg kell
szüntetni pár napig és el kell végezni a cukorterhelést. Ennek eredménye dönt
a továbbiakról. Téves közhiedelem az, ha valakinél inzulint kezdenek, akkor
hozzászokik és már nem lehet elhagyni. A valóság az, hogy ha egy nem
terhesnél inzulint kellett kezdeni az valóban nem hagyható el. De a terhesség
alatti inzulin kezelést a terhesség után az esetek alig néhány százalékában
kell folytatni, ezek olyan esetek, ahol a cukorbetegség már a terhesség elõtt
fennállt, csak nem tudtak róla. Nagyon ritka esetekben a valódi (1.tipusú)
cukorbetegség a terhesség alatt kezdõdik, ez igen súlyos eset, ez esetben is
folytatni kell az inzulin kezelést a terhesség után.
A terhesség alatti
un. terhességi cukorbetegség mindazonáltal jelzi azt, hogy az illetõ jelöltje
a késõbbi (un. idõskori vagy ahogy ma hívjuk 2. típusú) cukorbetegségnek.
Hogy ez mikor következik be, az elõre nem látható, de ha a terhesség alatt
tanultakat nem felejtjük el, akkor kitolható a cukorbetegség kezdetének
ideje. Így a terhesség alatt tanultak egy életre szóló pozitív tartalmat
hordoznak!
|
|
#1
Dr.BauerBela
Posted
by Dr. Bauer Bela at 8:52 0 comments 345
678 
Gondok
vannak a terhesgondozás körül
Információink
szerint az ország több pontján komoly gondok vannak a terhesgondozás új
rendszerének végrehajtásával. Bár szeptembertől él az a szakmai irányelv is,
amelynek alapján a várandós kismamák kockázatbesorolása elvégezhető, így
szülésznő is gondozhatná a nőt, szakértők szerint az sem elképzelhetetlen, hogy
át kell írni a júliustól hatályos rendeletet.
Kapcsolódó
cikkek
·
Országszerte nagy várakozás előzte meg a várandósgondozás
nyártól bevezetett új rendszerét, amely a júlistól hatályos rendelet értelmében
világos, nyomon követhető, egyértelmű felelősségi szabályokat megállapítva arra
is lehetőséget teremtett, hogy a
nők szülésznőre bízzák terhességük gondozását. Minderre akkor
nyílik egy anyának lehetősége, ha
a vizsgálat során alacsony kockázatú besorolást kap – a
besoroláshoz azonban meg kellett várni az ezzel kapcsolatos irányelv
elkészültét.
Szeptember
elsejétől ez is hatályos már, a Szülészet, Nőgyógyászat, Asszisztált
reprodukció Tagozat ugyanis elkészítette, a társzakmák jóváhagyták és a szaktárca ki is adta azt az ajánlást,
amelynek alapján a nők besorolhatók. (A jogszabály ide
kattintva érhető el.)
Mikor magas a rizikó?
Az ajánlás értelmében a terhesség megállapításakor a szülész-nőgyógyász három dokumentumot ad át a várandósnak. Az ultrahangvizsgálat részletes leletét az élő terhesség megállapításáról, a kitöltött rizikófelmérési adatlapot (ez a dokumentum 3 példányban készül, egy a várandósnál marad, a másikat a területileg illetékes védőnő, a harmadikat a választott háziorvos kapja), valamint a „Tájékoztató a felelős személy választásáról” című dokumentumot.
Magas rizikócsoportba kell sorolni a várandóst, ha 40 évesnél idősebb vagy 18 évesnél fiatalabb; ha a várandósság kora a jelentkezéskor 14 hét feletti; ha a nőnek előzőleg négy vagy több szülése volt, illetve ha különféle betegségeket, állapotokat ismernek fel nála. Ilyenek a rendszeres alkohol- vagy drogfogyasztás, a dohányzás, a HIV, a Hepatitis B, C vírusfertőzés, az STD; az, ha a nő várandósság előtti testtömegindexe (BMI) 18 alatti vagy 30 feletti. Emelt a rizikó krónikus hypertonia, szív- és érrendszeri megbetegedés, endokrin betegség (diabetes, hyperthyreosis, hypothyreosis, policisztás ovárium), cukorbeteg, krónikus gastrointestinalis, máj- vagy tüdőbetegség, vesebetegség, asthma bronchialé vagy idegrendszeri és (kezelést igénylő) pszichiátriai megbetegedés (pl. sclerosis multiplex, epilepszia, szkizofrénia, depresszió, pánikbetegség) esetén. Gondot jelenthet a haematológiai, autoimmun betegség, a daganatos betegség, az örökletes genetikai betegségek, az iker vagy többes várandósság, a fenyegető vetélés, a korábbi vetélés, a korábbi koraszülés, a korábbi, méhen végzett műtét (pl. császármetszés), de ide tartozik a korábbi magzati retardáció, a korábbi gesztációs diabétesz vagy az, ha a korábbi gyermek 4500 grammnál nagyobb súllyal született.
Elvek és gyakorlat
Dr. Demeter János, a Szakmai Kollégium Szülészet-Nőgyógyászat, Asszisztált Reprodukció Tagozat vezetője, a Honvédkórház osztályvezető főorvosa idén áprilisban egyebek között azt mondta lapunknak: az új rendelet visszaadja a védőnők becsületét, világos, követhető és számon kérhető rendszert teremt. A jogszabály ugyanis világosan kimondja: bárki gondozza is a terhes nőt, a leendő édesanya védőnőjével kötelező egyeztetni minden egyes vizsgálatot. Az új szisztémában a terhességet megállapító orvos – aki dolgozhat akár a magánszektorban is – az erről szóló igazolás kiadását követően a várandóst a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerint területileg illetékes védőnőhöz irányítja; a védőnő pedig kiadja a várandósgondozási könyvet. A családorvos, a védőnő és a szakorvos is elvégzi a kockázat-besorolást, amire azért van szükség, mert júliustól a magas kockázatúnak kismamát csak szakorvos gondozhatja, az alacsony kockázatú kismamákról azonban „gondoskodhat” szülésznő is. A várandós gondozás során felelőst kell megnevezni, ésregisztrálni kell a gondozási könyvben annak a személynek a nevét, akik felelős lesz a várandós asszony állapotáért. A várandós kiskönyvében az ebben történt változást is rögzítetni kell, így világos és egyértelmű lesz a felelősség megállapításának kérdése.
Csakhogy információink szerint ez sokaknak nem tetszik. A részletes szabályok megvannak, ezek alkalmazása nem jelent gondot, mindezek ellenére helyenként azonban komoly tanácstalanság övezi a terhesgondozás új rendszerét.
Lapunkat a kérdésben érintettek úgy tájákoztatták, hogy a legnagyobb gond a felelősségvállalással van, de továbbra sem világos például a laborba utalás rendszere, és hiányzik a korábban megígért új várandósgondozási könyv is, amelybe az eredeti tervek szerint beutalókat fűztek volna, hogy a rendelésre akár magánorvosok is beutalhassák az általuk gondozott kismamákat.
Volt, aki egyenesen úgy fogalmazott: fordítva ülünk a lovon; a szabályozás részletes kérdéseit valójában nem egyeztették a szakemberekkel.
Dr. Csákány György szülész-nőgyógyász, a szeptember elsejétől hatályos irányelv egyik társszerzője a MedicalOnline érdeklődésére megerősítette:problémák vannak, azok azonban nem a most megjelent irnyelvből, hanem a júliustól hatályos rendeletből következnek. Az irányelvet egyszerűen végre kell hajtani, s annak nyomán világossá válik, hogy alacsony vagy magas kockázatú-e a kismama. Csákány tanár úr azok közé tartozik, aki pozitívnak tartja, hogy a felelősséget is vállalni kell a gondozott terhességekért, de valóban sokan vannak, akik ezt nem szeretnék, arra hivatkozva, hogy felelősségnek nem csak az orvos részéről kellene jelen lennie, hiszen ha a várandós nem megy időben vizsgálatra, pillanatnyilag ennek ódiuma is a „gondozót” terheli. Ugyancsak gond, hogy azt feltételezi a rendelet, hogyfolyamatos találkozási lehetőséget, előre meghatározott időpontot tudnak biztosítani a kismamának, csakhogy a rendelőintézetek esetén, a változó munkarend miatt ez nem feltétlenül lehetséges – mondta el Csákány György. A szülész-nőgyógyász jelezte: bár erre gondozóként jogosultságuk lenne, a szülésznőknek továbbra sincs beutalási joguk, így ezt a kérdést is rendezni kell.
A felmerült gondokat információink szerint már jelezte a szakmai kollégium tagozata; azok orvoslására jelenleg tárgyalások folynak az Országos Tisztifőorvosi Hivatal bevonásával. A felelősségvállalás kérdésében a megoldást valószínűleg az jelenti majd, hogy a polgári peres eljárások esetén már ismert módon, intézményi felelősséget állapítanának meg a terhességek gondozói számára is.
Mikor magas a rizikó?
Az ajánlás értelmében a terhesség megállapításakor a szülész-nőgyógyász három dokumentumot ad át a várandósnak. Az ultrahangvizsgálat részletes leletét az élő terhesség megállapításáról, a kitöltött rizikófelmérési adatlapot (ez a dokumentum 3 példányban készül, egy a várandósnál marad, a másikat a területileg illetékes védőnő, a harmadikat a választott háziorvos kapja), valamint a „Tájékoztató a felelős személy választásáról” című dokumentumot.
Magas rizikócsoportba kell sorolni a várandóst, ha 40 évesnél idősebb vagy 18 évesnél fiatalabb; ha a várandósság kora a jelentkezéskor 14 hét feletti; ha a nőnek előzőleg négy vagy több szülése volt, illetve ha különféle betegségeket, állapotokat ismernek fel nála. Ilyenek a rendszeres alkohol- vagy drogfogyasztás, a dohányzás, a HIV, a Hepatitis B, C vírusfertőzés, az STD; az, ha a nő várandósság előtti testtömegindexe (BMI) 18 alatti vagy 30 feletti. Emelt a rizikó krónikus hypertonia, szív- és érrendszeri megbetegedés, endokrin betegség (diabetes, hyperthyreosis, hypothyreosis, policisztás ovárium), cukorbeteg, krónikus gastrointestinalis, máj- vagy tüdőbetegség, vesebetegség, asthma bronchialé vagy idegrendszeri és (kezelést igénylő) pszichiátriai megbetegedés (pl. sclerosis multiplex, epilepszia, szkizofrénia, depresszió, pánikbetegség) esetén. Gondot jelenthet a haematológiai, autoimmun betegség, a daganatos betegség, az örökletes genetikai betegségek, az iker vagy többes várandósság, a fenyegető vetélés, a korábbi vetélés, a korábbi koraszülés, a korábbi, méhen végzett műtét (pl. császármetszés), de ide tartozik a korábbi magzati retardáció, a korábbi gesztációs diabétesz vagy az, ha a korábbi gyermek 4500 grammnál nagyobb súllyal született.
Elvek és gyakorlat
Dr. Demeter János, a Szakmai Kollégium Szülészet-Nőgyógyászat, Asszisztált Reprodukció Tagozat vezetője, a Honvédkórház osztályvezető főorvosa idén áprilisban egyebek között azt mondta lapunknak: az új rendelet visszaadja a védőnők becsületét, világos, követhető és számon kérhető rendszert teremt. A jogszabály ugyanis világosan kimondja: bárki gondozza is a terhes nőt, a leendő édesanya védőnőjével kötelező egyeztetni minden egyes vizsgálatot. Az új szisztémában a terhességet megállapító orvos – aki dolgozhat akár a magánszektorban is – az erről szóló igazolás kiadását követően a várandóst a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerint területileg illetékes védőnőhöz irányítja; a védőnő pedig kiadja a várandósgondozási könyvet. A családorvos, a védőnő és a szakorvos is elvégzi a kockázat-besorolást, amire azért van szükség, mert júliustól a magas kockázatúnak kismamát csak szakorvos gondozhatja, az alacsony kockázatú kismamákról azonban „gondoskodhat” szülésznő is. A várandós gondozás során felelőst kell megnevezni, ésregisztrálni kell a gondozási könyvben annak a személynek a nevét, akik felelős lesz a várandós asszony állapotáért. A várandós kiskönyvében az ebben történt változást is rögzítetni kell, így világos és egyértelmű lesz a felelősség megállapításának kérdése.
Csakhogy információink szerint ez sokaknak nem tetszik. A részletes szabályok megvannak, ezek alkalmazása nem jelent gondot, mindezek ellenére helyenként azonban komoly tanácstalanság övezi a terhesgondozás új rendszerét.
Lapunkat a kérdésben érintettek úgy tájákoztatták, hogy a legnagyobb gond a felelősségvállalással van, de továbbra sem világos például a laborba utalás rendszere, és hiányzik a korábban megígért új várandósgondozási könyv is, amelybe az eredeti tervek szerint beutalókat fűztek volna, hogy a rendelésre akár magánorvosok is beutalhassák az általuk gondozott kismamákat.
Volt, aki egyenesen úgy fogalmazott: fordítva ülünk a lovon; a szabályozás részletes kérdéseit valójában nem egyeztették a szakemberekkel.
Dr. Csákány György szülész-nőgyógyász, a szeptember elsejétől hatályos irányelv egyik társszerzője a MedicalOnline érdeklődésére megerősítette:problémák vannak, azok azonban nem a most megjelent irnyelvből, hanem a júliustól hatályos rendeletből következnek. Az irányelvet egyszerűen végre kell hajtani, s annak nyomán világossá válik, hogy alacsony vagy magas kockázatú-e a kismama. Csákány tanár úr azok közé tartozik, aki pozitívnak tartja, hogy a felelősséget is vállalni kell a gondozott terhességekért, de valóban sokan vannak, akik ezt nem szeretnék, arra hivatkozva, hogy felelősségnek nem csak az orvos részéről kellene jelen lennie, hiszen ha a várandós nem megy időben vizsgálatra, pillanatnyilag ennek ódiuma is a „gondozót” terheli. Ugyancsak gond, hogy azt feltételezi a rendelet, hogyfolyamatos találkozási lehetőséget, előre meghatározott időpontot tudnak biztosítani a kismamának, csakhogy a rendelőintézetek esetén, a változó munkarend miatt ez nem feltétlenül lehetséges – mondta el Csákány György. A szülész-nőgyógyász jelezte: bár erre gondozóként jogosultságuk lenne, a szülésznőknek továbbra sincs beutalási joguk, így ezt a kérdést is rendezni kell.
A felmerült gondokat információink szerint már jelezte a szakmai kollégium tagozata; azok orvoslására jelenleg tárgyalások folynak az Országos Tisztifőorvosi Hivatal bevonásával. A felelősségvállalás kérdésében a megoldást valószínűleg az jelenti majd, hogy a polgári peres eljárások esetén már ismert módon, intézményi felelősséget állapítanának meg a terhességek gondozói számára is.
#1
Dr.BauerBela
Posted
by Dr. Bauer Bela at 8:47 0 comments 345
678
A
terhesgondozás során végzett vizsgálatok ismertetése
A
terhesgondozás célja, hogy minden olyan kóros állapotot időben felismerjen az
orvos, amely az anya, illetve a baba egészségét veszélyeztetheti. Hazánkban a
védőnő és az orvos a szakmailag meghatározott irányelvek szerint együtt végzi
ezt a feladatot: cikkünkben részletesen ismertetjük a terhesgondozás során
elvégzésre kerülő vizsgálatokat.
4-6. hét
Koraterhességi ultrahang-vizsgálat
A
vizsgálatsorozat egy koraterhességi ultrahangvizsgálattal indul a negyedik és a
hatodik hét között: ennek során a petezsák, ill. az embrió méretéből kiindulva
meghatározzuk a terhesség korát, az ötödik hét végétől láthatjuk a
szívműködést, és nagyon fontos, hogy kizárjuk a méhen kívüli terhességet. Ebben
az időpontban már felismerhető a két petezsákban fejlődő ikerterhesség is.
Laborvizsgálatok
Az
ultrahangvizsgálatot kísérő laborvizsgálatok közé tartoznak a teljes vérkép, a
vizelet, a vércukor-, a koleszterin- és trigliceridszint vizsgálata, Rh-negatív
anyánál pedig az ellenanyag-vizsgálat.
9-10. hét
Ultrahang-vizsgálat
A 9-10.
hét során végett ultrahangvizsgálat célja lehet a terhesség korának pontosítása
(az embrió normális mérete ekkor 2,3-4 cm), és a szívműködés mellett azt is
ellenőrizzük, hogy megfelelő-e a növekedés üteme. Ebben az időszakban már jól
felismerhető az egy petezsákban fejlődő ikerterhesség is.
12-14. hét
Első genetikai ultrahangvizsgálat
A
tizenkettedik heti első genetikai ultrahangvizsgálat szükségessége már
mindenhol általánosan elfogadott. Ajánlott vizsgálat az ún. kombinált teszt,
amely az egyik leghatékonyabb kromoszóma-rendellenességeket szűrő teszt: ez a
vizsgálat egy részletes ultrahangvizsgálatból, illetve az anyai vér
vizsgálatából áll. A teljes vizsgálat 1-1,5 órát vesz igénybe, így a kismamák
egy konzultáció keretében rögtön megkapják a leletet.
A 12-14. héten az embrió ülőmagassága 45 és 84 mm közé esik.
A 12-14. héten az embrió ülőmagassága 45 és 84 mm közé esik.
16-18. hét
AFP és HbsAg szűrés
A
tizenhatodik héten végezzük el az AFP és a hepatitis-B (HbsAg) szűrést, az ún.
négyes teszt (AFP, uE3, Free-ß-hCG, Inhibin-A) pedig azoknak javasolható, akik
valamilyen okból lekésték az első genetikai szűrővizsgálatot, a kombinált
tesztet. Az AFP érték meghatározásának célja
elsősorban a nyitott gerinc (spina bifida) időben történő felismerése; nagyon
fontos megjegyezni, hogy pusztán az AFP alacsony értéke alapján nem szabad a
Down-kórra gondolni, mivel ennél lényegesen megbízhatóbb szűrési módszerekkel
is rendelkezünk. Csak AFP
vizsgálat alapján Down-kór kockázat nem adható!
18-21. hét
A második genetikai ultrahangos
rendellenesség-szűrő vizsgálat
A
tizennyolcadik és a huszonegyedik hét között – az AFP- szűrés után két héttel –
kerül sor a második genetikai ultrahangvizsgálatra, melynek során az
ultrahangos orvos megnézi a babát a koponyájától a lábujjáig, és a magzat
fejlődési ütemének, arányainak meghatározása céljából megméri a koponyaátmérőt
(BPD) és -körfogatot (HC), a hasfal-körfogatot (AC) és a combcsont hosszát
(FL).
Szintén ilyenkor ellenőrizzük az agyállomány szerkezetét, az agykamrák tágasságát, a szájpadot, az ajkakat és a szemlencséket, valamint megvizsgáljuk a mellkasi szerveket, különös tekintettel a szív billentyűire, üregrendszerére, benne a vér áramlási viszonyaira. A rekeszizom vonala alatt a hasüregben nézzük a gyomortelődést, a vesék szerkezetét, a belek “fényességét” (ultrahang-visszaverő képességét) és a húgyhólyag telődését (a folyadékkal telt gyomor és hólyag sötét foltként mutatkozik).
Ekkor már biztosan látszik a magzat neme is. A huszonegyedik héttől – akiknél az előzmények (koraszülés) vagy a panaszok (alhasi görcsök) indokolják – érdemes a méhnyak hosszát és tágasságát is rögzíteni egy hüvelyi ultrahangvizsgálattal, hogy a fenyegető koraszülést időben felismerhessük.
Szintén ilyenkor ellenőrizzük az agyállomány szerkezetét, az agykamrák tágasságát, a szájpadot, az ajkakat és a szemlencséket, valamint megvizsgáljuk a mellkasi szerveket, különös tekintettel a szív billentyűire, üregrendszerére, benne a vér áramlási viszonyaira. A rekeszizom vonala alatt a hasüregben nézzük a gyomortelődést, a vesék szerkezetét, a belek “fényességét” (ultrahang-visszaverő képességét) és a húgyhólyag telődését (a folyadékkal telt gyomor és hólyag sötét foltként mutatkozik).
Ekkor már biztosan látszik a magzat neme is. A huszonegyedik héttől – akiknél az előzmények (koraszülés) vagy a panaszok (alhasi görcsök) indokolják – érdemes a méhnyak hosszát és tágasságát is rögzíteni egy hüvelyi ultrahangvizsgálattal, hogy a fenyegető koraszülést időben felismerhessük.
26. hét
Laborvizsgálatok
A
huszonhatodik hetet követően végezzük el a terhességi cukorbetegség és a
vérszegénység felismerését célzó laborvizsgálatokat (ellenanyagszint-mérés,
vércukorszint-vizsgálat 2 dl tej és egy zsemle elfogyasztása után 1 órával,
7-es vércukorszint fölötti eredmény esetén javasolt terheléses
vércukorszint-vizsgálat). Szükség esetén szénhidrátszegény diéta ajánlott, nem
megfelelő vércukorszint esetén pedig diabetológus szakorvos állítja be az
inzulinos kezelést, javasolt ilyenkor valamelyik nőgyógyászati klinikán szülni.
30. hét
Ultrahangvizsgálat
A
harmincadik hét körül kerül elvégzésre a következő ultrahangvizsgálat, amelynek
során ellenőrizzük a magzat növekedésének ütemét, a lepény működését és a
magzatvíz mennyiségét. Egyaránt veszélyállapotot jelezhet, ha a magzat mérete
kisebb vagy nagyobb az átlagosnál: az utóbbi például a nem megfelelően
beállított cukorbetegség esetén fordulhat elő.
Ez a 4D ultrahangvizsgálat javasolt ideje.
A harmincadik hetet követően egyre sűrűsödnek a vizsgálatok: a szülés közeledtével az egyéb vizsgálatok (laborkontroll, vérnyomás- és testsúlyellenőrzés, hüvelyi vizsgálat a méhnyak hosszának és a méhszáj tágasságának ellenőrzése céljából) mellett érdemes megvizsgálni a hüvelyváladékban, hogy jelen van-e a baba egészségét veszélyeztető Streptococcus-B baktériumfertőzés, amely a legtöbb súlyos újszülöttkori fertőzést okozza. A hetente elvégzett CTG-vizsgálatok során ellenőrizzük a magzati szívműködést, a méh fájástevékenységét és összességében a méhlepény működését. Azt is megnézzük, hogy a méhlepény megfelelően látja-e el oxigénnel és tápanyaggal a magzatot.
Ez a 4D ultrahangvizsgálat javasolt ideje.
A harmincadik hetet követően egyre sűrűsödnek a vizsgálatok: a szülés közeledtével az egyéb vizsgálatok (laborkontroll, vérnyomás- és testsúlyellenőrzés, hüvelyi vizsgálat a méhnyak hosszának és a méhszáj tágasságának ellenőrzése céljából) mellett érdemes megvizsgálni a hüvelyváladékban, hogy jelen van-e a baba egészségét veszélyeztető Streptococcus-B baktériumfertőzés, amely a legtöbb súlyos újszülöttkori fertőzést okozza. A hetente elvégzett CTG-vizsgálatok során ellenőrizzük a magzati szívműködést, a méh fájástevékenységét és összességében a méhlepény működését. Azt is megnézzük, hogy a méhlepény megfelelően látja-e el oxigénnel és tápanyaggal a magzatot.
33. hét
Laborvizsgálatok,
vérnyomás és testsúly ellenőrzés. Ez is megfelelő időpont a 4D
ultrahangvizsgálat elvégzésére.
36. hét
Hüvelyi
vizsgálat a méhnyak hosszának és a méhszáj tágasságának ellenőrzése céljából.
Hetente CTG-vizsgálat: ellenőrizzük a magzati szívműködést, a méh fájás-tevékenységét,
összességében a méhlepény működését. A CTG-vizsgálat (kardiotokográfia) során
egyidejűleg rögzítjük a magzat pulzusszámát, a méh összehúzódását és a magzat
mozgását. Megnézzük, hogy a méhlepény megfelelően látja-e el oxigénnel és
tápanyaggal a magzatot. Hüvelyváladék-tenyésztés Streptococcus-B baktérium
fertőzés kizárása érdekében, mely a legtöbb súlyos újszülöttkori fertőzést
okozza.
Vérnyomás és vizeletkontroll.
Vérnyomás és vizeletkontroll.
37. hét
CTG,
szülészeti vizsgálat a méhnyak hosszának, tágasságának megállapítására.
Vérnyomás, vizeletvizsgálat. A hüvelyváladék-tenyésztés eredményének
megbeszélése.
38. hét
Hasonló a
37. heti vizsgálathoz.
39. hét
A 39. hét
után történik az ultrahangos súlybecslés és a lepényi működés ellenőrzése
áramlásvizsgálat segítségével. Megbecsüljük a magzatvíz mennyiségét és a lepény
úgynevezett érettségét is. A többi vizsgálat egyezik az előző heti
vizsgálatokkal; a méhnyak állapota alapján javaslatot tehetünk a
programszülésre.
40. hét
A
negyvenedik héten a 38. heti vizsgálattal megegyező felmérések zajlanak (CTG,
szülészeti vizsgálat a méhnyak hosszának, tágasságának megállapítására,
vérnyomás- és vizeletvizsgálat). Mindez kiegészíthető amnioszkópiával (a
magzatvíz színének meghatározása a méhszájba vezetett fémcső segítségével). A
40. hét után a CTG-vizsgálatok másnaponta kell, hogy kövessék egymást, amit 3-4
naponta ajánlott kiegészíteni egy áramlásvizsgálattal.
#1
Dr.BauerBela
Posted by Dr.
Bauer Bela at 8:41 0 comments 345
678
A
szülés megindulása és szakaszai
Mit
kell tudni erről a fontos eseményről? Melyek a szülés szakaszai? Hogyan
készülhet fel rá a család minden tagja?
Sok
kismamában kétségeket ébreszt a terhesség utolsó szakaszában, hogy miből fogják
felismerni, sőt, egyáltalán fel fogják-e ismerni, hogy itt az idő, és elindult
a szülés. Ennek előzetesen azonban már olyan jelei vannak, amikre érdemes
odafigyelni: a has leszáll (vagyis a baba feje belehelyezkedik a medence
bemenetbe), a “kijáratot“ elzáró nyákdugó távozhat, rózsaszínessé válhat a
hüvelyváladék. Ezeknél az egyénenként nagy különbségeket mutató jelzéseknél
azonban jóval egyértelműbb az, amikor a magzatvíz elfolyik, illetve amikor az
eleinte csak rendszertelen és alig érezhető jóslófájások rendszeressé és egyre
erőteljesebbekké válnak. Ilyenkor már biztos, hogy elkezdődött a szülés első
szakasza, az ötperces fájásoknál pedig ideje elindulni a kórházba is. Ha van
választott szülésznője és nőgyógyász szakorvosa, értesítse őket a szülés
beindulásáról telefonon!
A
kórházba érkezve megtörténik az osztályra való felvétel, ami főként
adminisztratív formalitásokból áll, majd ellenőrzik a méhnyak tágasságát,
CTG-vizsgálattal a baba szívhangját és az összehúzódások sűrűségét.
Ezután
folytatódik a tágulási szak, vagyis a szülésnek az a része, ami egyre sűrűbb és
egyre fájdalmasabb méhösszehúzódásokkal jár, ezlatt a méhszáj egyre jobban
kitágul. A vajúdás ideje előre kiszámíthatatlan: lehet egy óránál kevesebb, de
lehet akár egy napnál hosszabb is. Míg egyesek a sorozatos fájások során
fokozatosan kimerülnek, elgyengülnek, mások a különböző lazító technikáknak
köszönhetően végig a helyzet urai maradnak. Manapság a kórházak egy részében
rendelkezésre állnak úgynevezett “alternatív vajúdási módszerek“, mint például
a vízben szülés vagy a labdán vajúdás, de nem számít ritkaságnak gyertyafény
vagy zene mellett szülni sem. A paletta széles, így a család egyéni döntésén
múlik, ki mit választ.
A
szülésnek ebben a szakaszában vehetők igénybe a különböző érzéstelenítési
eljárások is, melyek közül napjainkban a legnépszerűbb az epidurális
érzéstelenítés. A fájdalomcsillapítás témájában érdemes meghallgatni a
választott szülészorvos véleményét: bízzunk benne, hogy feladatának és
küldetésének megfelelően elsődlegesen az édesanya és a kisbaba érdekeit tartja
szem előtt. Az epidurális érzéstelenítés során a szakorvos a gerinc burkai közé
egy műanyag csövecskét (úgynevezett kanült) vezet be, melyen keresztül egy
Lidocain-szerű gyógyszert juttatnak a gerincvelő melletti térbe. A szer
hatására az itt haladó idegek elzsibbadnak, a fájdalomérzet pedig jelentősen
csökken vagy akár teljesen megszűnik.
Normál
esetben a vajúdási szakasz végén a kismama méhszája öt ujjnyira tágul (10 cm).
Ekkor kezdődik meg a szülés második fázisa, vagyis a kitolási rész, melynek
végén világra jön az újszülött. A kismama maga is tudja, hogy közel a szülés
vége, ugyanis összetéveszthetetlen végbélnyomást érez, és energiáit ösztönösen
elkezdi összpontosítani. Ajánlatos az orvos utasításait pontosan követni,
illetve légzőgyakorlatokkal segíteni az ellazulást és a koncentrálást.
Hazánkban a szülési gyakorlatban általános tendencia, hogy az utolsó
tolófájásnál a nőgyógyász szakorvos megejti a gátmetszést, bár a haladóbb
gondolkodású szülések csak végső esetben élnek vele, ha ezzel elkerülhető a
gátrepedés.
Mi
a gátmetszés?
A
gátmetszés egy oldalirányú vágás a hüvely szélén, mely segítségével a baba
könnyebben tud kibújni a megnagyobbodott nyíláson. Bár egyesek (főleg a
természetes szülés követői) ellenzik a beavatkozást arra hivatkozván, hogy
valójában nem is minden esetben lenne rá szükség, a szakemberek véleménye
szerint mégis számos előnnyel jár: a vágott seb sokkal könnyebben gyógyul és
forr össze, mint az esetlegesen szakadt seb; a beavatkozás jelentősen
lerövidítheti a kitolási szakaszt; a gát és a méh izmai így kevésbé sérülnek és
tágulnak ki; illetve az édesanya hüvelye sem lesz tágabb a szülés után, így
megelőzhetők a szexuális élet későbbi zavarai.
A
világra jött csecsemő légútjainak leszívása után a babát mielőbb a mama hasára
teszik. A kicsi a vele született szopóreflexének köszönhetően rögtön az
anyamellet kezdi keresni, majd miután megtalálta, a szopással próbálkozik (ez
biológiai okok miatt nagyban segíti a tejtermelés beindulását). A baba a
kijövetele után egy perccel és a szülés után öt perccel is megkapja saját
“Apgar pontjait“, mellyel az orvosok arc- és testszínét, szívverését,
reflexválaszait, izomtónusát és légzését értékelik.
A
pár perces baba-mama együttléttel azonban még nem ér véget a szülés. Míg a
babát elviszik, lemérik és felöltöztetik, az édesanya a harmadik szakasz során
“megszüli“ a méhlepényt. A gátvarrás után az anyuka végre megpihenhet, és az
immár kibővült család majdnem minden intézményben együtt tölthet pár órát a
szülőszobán.
Programozott
szülés és császármetszés
A
programozott szülés gyakorlatilag a szülés egy előre kitűzött időpontban (a
betöltött 39. hét után javasolt) történő megindítását jelenti
burokrepesztéssel. A betöltött 40. hét után szülés indítást javasolunk, ha a
baba érdeke ezt megkívánja, vagy több mint egy héttel túl van a kiírt
időponton. A szülés várható ideje után fokozott a magzat veszélyeztetettsége,
az elöregedő lepény egyre kevésbé tudja ellátni a feladatát. A baba
oxygénhiányos állapotát jelzi ha magzatszurok kerül a magzatvízbe, régebben ezt
amnioszkópos vizsgálattal ellenőrizték, ma inkább az ultrahangos
áramlásvizsgálat és a CTG vizsgálat az elfogadottabb.
A
császármetszést is programozhatjuk, ha a műtét javallata már a szülés
megindulása előtt fennáll. Ekkor már előre lehet tudni, hogy a kisbaba
császárral fog születni. Ez történik például, ha az anyuka már több gyereket
szült császármetszéssel, ha a baba farfekvéses és az anya még nem szült hüvelyi
úton, ha a méhlepény rendellenesen tapad (takarja a belső méhszájat). Más
esetben a műtétet a szülés megindulása után felismert szövődmény indokolja,
például a méhlepény idő előtt leválik, vagy ha a baba és a mama között
téraránytalanság lép fel (tehát a kismama medencéje anatómiailag túl szűk
ahhoz, hogy a kisbaba átjusson rajta). Egyes betegségek, mint például a
toxémia, a magas vérnyomás, bizonyos szembetegségek, és a friss nemi szervi
herpeszvírus fertőzés is oka lehet a császármetszés ezen fajtájának.
Az
orvos akkor is császármetszés elvégzése mellett dönthet, ha a vajúdás
túlságosan elhúzódik, ha a köldökzsinór előreesik és bejut a hüvelybe, vagy ha
a szülés közben bármilyen olyan helyzet adódik, ami veszélyezteti a baba vagy a
mama életét.
Ha
a szülés váratlan fordulatot vesz
Előfordul,
hogy egy problémamentes terhesség után átlagosnak ígérkező szülés közben olyan
komplikációk merülnek fel, amik nem várt orvosi beavatkozást, esetleg
sürgősségi császármetszést tesznek szükségessé. Ilyenkor a vajúdó nő váratlan
helyzetben találja magát, hisz a szüléssel kapcsolatos, hónapokig tervezgetett
elképzelésein pillanatok alatt kell változtatnia, ami nem könnyű feladat.
Fontos, hogy az ilyen helyzetekben a kismama az elkeseredés és az önvád helyett
arra a tényre próbáljon meg fókuszálni, hogy valószínűleg babája életét
köszönheti az orvosi beavatkozásnak. Amennyiben az édesanya középtávon sem
tudja feldolgozni a szülés valamely eseményét vagy nem várt fordulatát, érdemes
felkeresni egy pszichológus szakembert, aki segít a traumák feloldásában.
#1 Dr.BauerBela
Posted by Dr.
Bauer Bela at 8:36 0 comments 345
678
Terhességi
toxémia tünetei és kezelése
A
terhesség második felében kialakuló, jellegzetes tünetekkel, szélsőséges
esetekben magzati és anyai életveszélyes állapottal járó betegség.
Az elsődleges terhességi toxémia immunológiai eredetű, ugyanattól a férfitól második terhesség ritkán jelentkezik.
A másodlagos ("rárakódásos") terhességi toxémia előzetes már fennálló vesebetegség, magas vérnyomás és/vagy cukorbetegség talaján alakul ki. A terhesség korábbi szakaszában jelentkezik, újabb és újabb terhességek során a súlyossága fokozódik, és az anya alapbetegségét is súlyosbítja.
Az elsődleges terhességi toxémia immunológiai eredetű, ugyanattól a férfitól második terhesség ritkán jelentkezik.
A másodlagos ("rárakódásos") terhességi toxémia előzetes már fennálló vesebetegség, magas vérnyomás és/vagy cukorbetegség talaján alakul ki. A terhesség korábbi szakaszában jelentkezik, újabb és újabb terhességek során a súlyossága fokozódik, és az anya alapbetegségét is súlyosbítja.
Az elsődleges
toxémia esetén a szelektív sejtpusztulást a méhlepényben az okozza,
hogy a magzat és az anya fehérje (antigén) szerkezete nagyon hasonló, így nem
indul be időben a lepénybolyhokat védő (blokkoló) antitestek termelődése,
ezáltal azok ki vannak téve a sejtes immunrendszer támadásának. A következő
terhességnél viszont a memóriasejtek a védő antitestek termelését azonnal
beindítják, melyek befedik az idegen szövetek felszínét, így a szelektív
sejtpusztulás nem következik be.
Másodlagos terhesség esetén a boholyfelszín sejtjeinek pusztulását az alapbetegség (magasvérnyomás, vesebetegség, cukorbetegség stb.) okozza.
A tünetekért és a betegség lefolyásáért alapvetően két, a méhlepény keringését szabályzó hormon egyensúlyának megbomlása felelős. A prosztaciklin a méhlepény felszínes sejtjeiben, míg a tromboxán a mélyebb rétegekben termelődik.
A méhlepény keringését a prosztaglandin hormon, a prosztaciklin (PGI2) és a tromboxán (TXA2) szabályozza az alábbi módon:
Másodlagos terhesség esetén a boholyfelszín sejtjeinek pusztulását az alapbetegség (magasvérnyomás, vesebetegség, cukorbetegség stb.) okozza.
A tünetekért és a betegség lefolyásáért alapvetően két, a méhlepény keringését szabályzó hormon egyensúlyának megbomlása felelős. A prosztaciklin a méhlepény felszínes sejtjeiben, míg a tromboxán a mélyebb rétegekben termelődik.
A méhlepény keringését a prosztaglandin hormon, a prosztaciklin (PGI2) és a tromboxán (TXA2) szabályozza az alábbi módon:
|
PGI2
|
TXA2
|
|
|
Erek
feszülési állapota
|
értágulat
|
érösszehúzódás
|
|
Vérlemezkék
összecsapzódása
|
gátolja
|
fokozza
|
|
Méhizomzat
tónusa
|
csökkentése
|
fokozza
|
|
Érfalak
átjárhatósága
|
csökkentése
|
fokozza
|
|
Vérnyomás
|
csökkentése
|
fokozza
|
|
Lepénykeringés
|
fokozása
|
csökkenti
|
Ha a lepényszövet vérrel érintkező felülete nagyobb mértékben pusztul, mint a mélyebb rétegek, a prosztaciklin-termelés csökken, a tromboxán termelődése változatlan marad.
A
tünetek a tromboxán hatásaiból adódnak: az érfal
átjárhatóságának növekedése testszerte vizenyőben és fehérjevizelésben
mutatkozik meg. Az érösszehúzódás miatt magas vérnyomás alakul
ki. A fokozott trombózishajlam és a lepénykeringés csökkenése miatt
lepényelégtelenség alakul ki. A vérlemezkék összecsapzódása miatt testszerte
mikroszkópos vérrögök alakulnak ki (DIC = disszeminált intravazális coagulatio
= szétszórt, érpályán belüli véralvadás).
Legsúlyosabb esetekben az anyánál epilepsziaszerű görcsök (eclampszia) és HELLP-szindróma (hemolysis, elevated liver enzymes, low platelet count = vörösvérsejtek szétesése, megemelkedett májenzimek, alacsony vérlemezke szám) lép fel. A számos helyen bekövetkező mikrotrombózis miatt a vérlemezkék és véralvadási faktorok elfogynak, és vérzékenység alakul ki (konzumpciós koagulopátia).
Legsúlyosabb esetekben az anyánál epilepsziaszerű görcsök (eclampszia) és HELLP-szindróma (hemolysis, elevated liver enzymes, low platelet count = vörösvérsejtek szétesése, megemelkedett májenzimek, alacsony vérlemezke szám) lép fel. A számos helyen bekövetkező mikrotrombózis miatt a vérlemezkék és véralvadási faktorok elfogynak, és vérzékenység alakul ki (konzumpciós koagulopátia).
A vérnyomás és testsúly mérésével, a
vizeletfehérje rendszeres meghatározásával a betegség hatékonyan szűrhető, a
terhesgondozásnak ma ez a legfontosabb feladata. A magzat állapotának
vizsgálata ultrahang és kardiotokográfia (magzati szívműködés és a
méhtevékenység egyidejű vizsgálata) segítségével lehetséges. Ezeknek a vizsgálatoknak
a célja a magzati vészhelyzet időben történő felismerése.
A
vérnyomás csökkentése az orvos elsődleges feladatai közé
tartozik. Ehhez még mai is elsőként az alfa-metil-DOPA hatóanyagot szokás
választani. Szintén a választható gyógyszerek közé tartoznak a dihidralazinok
és a szívre szelektíven ható béta-blokkoló gyógyszerek (metoprolol, atenolol,
stb.). Az Egyesült Államokban a kalciumcsatorna blokkoló nifedipinnel értek el jó
eredményeket. A nifedipin, amellett, hogy csökkenti a vérnyomást, fokozza a
méhlepény keringését is.
A méhlepény keringésének javítására szokás kisdózisú (1-2 mg testsúly-kilogrammonként) aspirint is adni, mert ebben a dózisban az aspirin gátolja a tromboxán termelődését.
Valamennyi gyógyszeres kezelés célja a sejten belüli kalciumszint csökkenése, mert tromboxán túlsúlyra ez az állapot váltja ki a toxémia szinte összes jelenségét.
Ma már tilos a folyadék- és sómegvonás, hiszen a beteg vértérfogata éppenséggel kisebb a normálisnál. Ennek okán vizelethajtót sem adunk az ödéma csökkentésére, mert az elégtelenné teszi a lepény keringését.
Fontos a magzat állapotának folyamatos nyomon követése kardiotokográfiával és ultrahang segítségével. A terhesség azonnali befejezése és szakszerű koraszülött ellátás javasolható az alábbi esetekben, ha:
A méhlepény keringésének javítására szokás kisdózisú (1-2 mg testsúly-kilogrammonként) aspirint is adni, mert ebben a dózisban az aspirin gátolja a tromboxán termelődését.
Valamennyi gyógyszeres kezelés célja a sejten belüli kalciumszint csökkenése, mert tromboxán túlsúlyra ez az állapot váltja ki a toxémia szinte összes jelenségét.
Ma már tilos a folyadék- és sómegvonás, hiszen a beteg vértérfogata éppenséggel kisebb a normálisnál. Ennek okán vizelethajtót sem adunk az ödéma csökkentésére, mert az elégtelenné teszi a lepény keringését.
Fontos a magzat állapotának folyamatos nyomon követése kardiotokográfiával és ultrahang segítségével. A terhesség azonnali befejezése és szakszerű koraszülött ellátás javasolható az alábbi esetekben, ha:
1.
magzati fejlődés stagnálása,
2.
magzati oxigénhiányra utaló jelek,
3.
vagy az anyánál eszméletvesztéssel járó
rángógörcs (eclampsia) jelentkezik.
Az
eklampszia kezelése a világ legtöbb helyén az Egyesült Államokban
kidolgozott Pritchard-séma szerint történik, melynek legfontosabb gyógyszere a
vénás és izomban, valamint infúzióban adott magnézium-szulfát. A magnézium a
sejten belül a kalcium helyét foglalja el,
de nincs kalciumszerű hatása.
A
kívülről még nem látható ("látens") vizenyő (ödéma) kimutatásának
legegyszerűbb módja a rendszeres testsúlymérés, mely otthon is könnyen
kivitelezhető. Kórosnak tekinthető a hetente 0,5 kg-nál nagyobb
testsúlynövekedést, mely természetesen helytelen életmód miatt is kialakulhat.
Terhességben a normális vérnyomás eltér a nem terhes állapothoz képest. Toxémia fenyegethet, ha az artériás középnyomás (a szisztolés érték és kétszer az alsó, diasztolés érték osztva hárommal) tartósan meghaladja a 90 Hgmm-t.
Első terhességnél még nem tudhatjuk biztosan, hogy elsődleges vagy "rárakódásos" toxémiával állunk szemben. Ezért a terhességet követően, részletes belgyógyászati kivizsgálás javasolt a háttérben esetleg meghúzódó betegségek kizárására. Újabb terhesség vállalása csak ezt követően javasolható.
Terhességben a normális vérnyomás eltér a nem terhes állapothoz képest. Toxémia fenyegethet, ha az artériás középnyomás (a szisztolés érték és kétszer az alsó, diasztolés érték osztva hárommal) tartósan meghaladja a 90 Hgmm-t.
Első terhességnél még nem tudhatjuk biztosan, hogy elsődleges vagy "rárakódásos" toxémiával állunk szemben. Ezért a terhességet követően, részletes belgyógyászati kivizsgálás javasolt a háttérben esetleg meghúzódó betegségek kizárására. Újabb terhesség vállalása csak ezt követően javasolható.
#1 Dr.BauerBela
Posted by Dr.
Bauer Bela at 8:31 0 comments 345
678
A
4 leggyakoribb szülés utáni probléma és kezelésük
A
4 leggyakoribb szülés utáni probléma és kezelésük
A
természetes szülés után pillanatok alatt felépülsz. Néhány problémára azonban
így is számíthatsz.
hirdetés
A
terhesség alatti nehézségekkel a legtöbb kismama felkészülten néz szembe.
Tested bonyolult átalakulása azonban nem csak a kilenc hónap alatt lehet
hatással mindennapjaidra.
Újdonsült
babáddal a karodban még nem ér véget minden probléma, ugyanis a szülés után is
számítanod kell bizonyos egészségügyi panaszokra. Többnyire azonban ezek
egyszerűen kezelhető bajok: tudd meg, hogyan vészelheted át könnyedén a szülés
utáni első hetekben rád váró kellemetlenségeket!
Gyulladt
gátseb
Szülés
után sok anyukának okoznak gondot az öltések, ha gátmetszése vagy gátszakadása
volt. Önmagában a húzódás sem kellemes, sőt, ha véletlenül rosszul varrják
össze a gátat, az fájdalmas közösüléshez vezethet, így akár hosszabb távon is
komplikációkat okozhat a nemi életed során.
Ez azonban ritkán előforduló orvosi műhiba. Leggyakrabban az jelent problémát, hogy a gátmetszés varratai elfertőződnek, olykor ugyanis a legnagyobb elővigyázatosság és higiénia ellenére is baktérium kerülhet ezen az intim részen a sebbe.
Az elfertőződött varratokat rendszerint gondos higiéniával és gyakori fürdésekkel gyógyítani lehet, de előfordulhat, hogy súlyosabb esetben csak antibiotikumos kezelés segítségével gyógyulhatsz meg.
Ez azonban ritkán előforduló orvosi műhiba. Leggyakrabban az jelent problémát, hogy a gátmetszés varratai elfertőződnek, olykor ugyanis a legnagyobb elővigyázatosság és higiénia ellenére is baktérium kerülhet ezen az intim részen a sebbe.
Az elfertőződött varratokat rendszerint gondos higiéniával és gyakori fürdésekkel gyógyítani lehet, de előfordulhat, hogy súlyosabb esetben csak antibiotikumos kezelés segítségével gyógyulhatsz meg.
Előreesés
A
gyors szülés, a hosszú vajúdás vagy a túl nagy baba súlya miatt
meggyengülhetnek a medencefenék-izmok, melyek a medencében található belső
szerveket tartják. Ilyenkor az izomzat már nem tudja megtartani méhedet
normális helyzetében, ezért az előreesik a hüvelybe.
Más
szervekkel is előfordulhat hasonló, mint a hólyag, a húgycső és a végbél, ez
pedig már a hüvelyre is erőteljes nyomást gyakorol, minek következtében az is
előreeshet. Mindez szintén fájdalmas szeretkezéshez vezethet, de az is intő jel
lehet, ha gyakran érzel húzást, fájdalmat vagy súlyt a hasadban.
A szülés után minél előbb fogj bele a medencefenék izomzatát erősítő gyakorlatokba, ezzel ugyanis megelőzheted a súlyos problémát. Emellett azonban az étkezésedre is ügyelj, ugyanis az előreeséssel gyakran székrekedés is együtt jár. Egyél minél több rostban gazdag gyümölcsöt és zöldséget, ha ugyanis elkerülöd a székrekedést, nem kell erőlködnöd, ami egyébként szintén előreeséshez vezethet. Jó, ha tudod, hogy a közepes mértékű méhelőreesésen pesszárium használatával is javíthatsz.
A szülés után minél előbb fogj bele a medencefenék izomzatát erősítő gyakorlatokba, ezzel ugyanis megelőzheted a súlyos problémát. Emellett azonban az étkezésedre is ügyelj, ugyanis az előreeséssel gyakran székrekedés is együtt jár. Egyél minél több rostban gazdag gyümölcsöt és zöldséget, ha ugyanis elkerülöd a székrekedést, nem kell erőlködnöd, ami egyébként szintén előreeséshez vezethet. Jó, ha tudod, hogy a közepes mértékű méhelőreesésen pesszárium használatával is javíthatsz.
Inkontinencia
Az
orvosok ma már úgy gondolják, hogy a vizeletcsurgást a terhesség során a női
testben bekövetkezett változások okozzák, és nem a medencefenék-izomzat
meggyengülése. Hüvelyi szülést követően gyakori probléma, hogy a nők nem tudják
szabályozni a vizelet-visszatartást.
Ez
általában csak néhány hétig tart, de előfordulhat, hogy még hónapokkal a szülés
után is fejfájást okoz néhány vizeletcsepp. A stresszből adódó
vizeletszivárgás, ami többnyire nevetés, köhögés vagy egyéb megerőltető
folyamat során jelentkezik, még tovább, akár egy évig is eltarthat, az idő
múlásával azonban minden esetben javulnak a tünetek.
A természetes folyamatra rásegíthetsz néhány medencefenékizomzat-erősítő gyakorlattal és intim tornával, ami a legjobb ellenszere bármilyen eredetű inkontinenciának. Így is beletelhet néhány hétbe, mire hólyagműködésedben bármiféle javulást érezhetsz, de ne add fel! A problémás időszakban pedig feltétlenül viselj külön erre a célra kidolgozott egészségügyi betétet.
A természetes folyamatra rásegíthetsz néhány medencefenékizomzat-erősítő gyakorlattal és intim tornával, ami a legjobb ellenszere bármilyen eredetű inkontinenciának. Így is beletelhet néhány hétbe, mire hólyagműködésedben bármiféle javulást érezhetsz, de ne add fel! A problémás időszakban pedig feltétlenül viselj külön erre a célra kidolgozott egészségügyi betétet.
Széklet-visszatartási
problémák
A
fogós szülés, a súlyos szakadás vagy a gátmetszés megsértheti a végbél
záróizmait és idegeit, melyek a bélnyitást és zárást szabályozzák. Emiatt
gondjaid támadhatnak bélmozgásod irányításával. A széklet-visszatartási
elégtelenség azonban nem tart örökké: időtartama azon múlik, hogy mekkora kár
keletkezett. A gyógyulás hat héttől akár négy hónapig is elhúzódhat, de
kivételes esetekben ennél tovább is tarthat, amíg visszaáll a normális
bélműködés.
Ebben
az esetben is az segíthet, ha medencefenék-izomzatodat erősíted. Ezek a
gyakorlatok ugyanis növelik a gát vérellátását, ami felgyorsítja a gyógyulás
folyamatát.
Amennyiben
a torna nem javítana helyzeteden, mindenképpen említsd meg a problémát
orvosodnak: nem kell zavarban érezned magad egy cseppet sem, hiszen ez
természetes és gyakori jelenség, ami szülés után sok nővel megesik!
#1 Dr.BauerBela
Posted by Dr.
Bauer Bela at 8:22 0 comments 345
678
Minden
kismama számára a legfontosabb, hogy születendő gyermeke egészséges legyen. A
súlyosan beteg gyermek komoly terheket ró a családra. A magzati diagnosztikával
foglalkozó szakemberek célja olyan eljárások kifejlesztése, amelyek egyrészt
mindenki számára elérhetővé válnak, másrészt nem károsítják sem az anyát, sem a
magzatot.
Minden
pár arról álmodozik, hogy ép és egészséges pici babát tartson a kezében.
Sajnos, ez nem mindenkinek adatik meg – évente több ezer baba születik
valamilyen helyrehozhatatlan magzati károsodással. Ezek oka igen sokféle:
genetikai hajlam, magzati korban történő károsodás az anya nem megfelelő
életvitele vagy fertőzése miatt…
Sokan
– megfontoltan – már időben ki szeretnék szűrni a károsodás lehetőségét.
Számukra jó hír, hogy erre már nemcsak olyan módszerekkel van lehetőség,
amelyek növelik a vetélés kockázatát, hanem jóval egyszerűbb és igen magas
találati arányú komplex szűrés is lehetséges – végre hazánkban is. .
Beszédes
számok
Milyen
gyakoriak hazánkban a fejlődési rendellenességek?
–
Az újszülöttek kb. 96%-a egészségesen, 4%-uk valamilyen fejlődési
rendellenességgel vagy genetikai betegséggel születik. Ezek alapján minden
terhes nőnek – az életkorától függetlenül – 4% esélye van arra, hogy testi vagy
értelmi fogyatékos gyermeket szüljön. A genetikai szűrővizsgálatok célja a
magzati korban felismerhető súlyos testi és/vagy értelmi fogyatékossággal járó
betegségek szűrése és diagnosztizálása.
Magyarországon
az éves születésszám az elmúlt évek során 100 000 alá csökkent, azonban a
veleszületett rendellenességek előfordulása – mintegy 4-5 ezer/év – nem
változott.
Leggyakrabban
a többtényezős veleszületett rendellenességek fordulnak elő, évenként kb. 2800.
A leggyakoribbak és a legsúlyosabbak ezek közül a szívfejlődési, az
idegrendszeri rendellenességek (pl. koponyahiány, nyitott gerinc), nyitott
hasfal, a vese és a vizeletelválasztó rendszer fejlődési hibái.
Gyakoriságban
a kromoszóma-rendellenességek következnek. Hazánkban kb. 700 ilyen gyermek
születik évente, és ezek a rendellenességek súlyos testi és értelmi
fogyatékossággal járnak. A leggyakoribb kromoszóma-rendellenesség a Down-kór,
mely az értelmi fogyatékosság 3-5%-áért felelős, ez pedig évente 165-175 esetet
jelent. Az esetek egy részében az élettel összeegyeztethető, de súlyos szervi
rendellenességek kísérhetik. A betegség kimutatható magzati citogenetikai
vizsgálattal, a magzati kromoszóma-állomány vizsgálatát követően.
A
Down-kór előfordulási gyakorisága 25-29 éves korban 1/1100, 40 éves korban már
1/75 és 45 körül 1/20. A magzati kromoszóma-rendellenességek előfordulásának
kockázata a terhesség elején nagyobb, mivel a beteg magzatok egy része a
terhesség során elhal. Az anya életkorának előrehalad tával az előfordulás
kockázata nő. A növekedésért főleg az anya, de 55 év felett az apa életkora is
felelős lehet. Ez azokra is vonatkozik, akiknek már született egészséges
gyermeke, illetve a családban nem fordult elő ilyen megbetegedés.
A
genetikai rendellenességek másik csoportjába a mendeli betegségek tartoznak.
Ezen esetekben az utódok 25-50%-a beteg. Az előfordulási gyakoriság 1/2000;
igen sokfélék, több ezer betegség tartozik ebbe a csoportba.
Mit
jelent a Down-kór?
–
A Down-szindrómát a 21-es kromoszóma triszómiája okozza (kettő helyett három
21-es kromoszóma van a fejlődő magzat sejtjeiben). Megelőző vizsgálatok nélkül
megközelítően minden 700 újszülöttből 1 születne ezzel a betegséggel. A
rendellenesség rendszerint nem örökletes, ezért családi előzmény nélkül is
megjelenhet. A súlyos szellemi fogyatékosságok leggyakoribb oka ez a tünetcsoport,
mely a tanulási nehézségeken kívül egyéb szervi problémákat (szívbetegségek,
látó- és hallószervi eltérések stb.) is okoz.
Mi
az a nyitott gerinc?
–
A nyitott gerinc az egyik legsúlyosabb veleszületett rendellenesség, mely
szűrési vizsgálatok nélkül minden 400. gyereket érintene. Itt a gerincoszlop
elégtelen záródása miatt nagy a valószínűsége a gerincvelő sérülésének, mely
bénuláshoz, az alsó végtagok gyengeségéhez vezet. Ezeknél a gyerekeknél az
agyfolyadék felszaporodhat, és hydrocephalia (vízfejűség) alakul ki, mely
sebészi beavatkozással ugyan kezelhető, de gyakran szellemi visszamaradottságot
okoz. Minden ötödik nyitott gerinces magzatnál egy erősebb szövetréteg takarja
a gerincvelőt, ez a “zárt (fedett) nyitott gerinc”, melyet az anyai vérvizsgálat
nem jelez.
Komplex
genetikai szűrés
Miből
áll a modern, veszélyektől mentes szűrés?
–
A terhesek szűrése során az anyai életkor, a kórelőzmény és az
ultrahangvizsgálat eredménye alapján végzett számítógépes kockázatbecslés
segítségével állapítható meg a kromoszóma-rendellenességekre leggyanúsabb,
okvetlenül további vizsgálatokat igénylő csoport. Ezen kívül az anyai vérből
kimutatható biokémiai markerek további segítséget nyújthatnak a kockázat
kiszámításában, a fokozott kockázati csoport megállapításában.
A
csak az ultrahang alapján végzett kockázatszámítás esetén külön számolunk
kockázatot 21-es triszómiára, valamint a 18-as és 13-as kromoszómák
triszómiájára vonatkozóan.
Ultrahangszűrés
és kockázat számítás
Mikor
kell elvégezni a vizsgálatokat ahhoz, hogy a legmegbízhatóbb eredményt
mutassák?
–
A terhesség alatt ultrahangvizsgálatot a 11-13., a 17-19., majd ezt követően a
28-30. és a 36. héten végzünk komplikációmentes esetekben. A genetikai
szűrővizsgálatokat a 11-13., valamint a 17-19. héten végezzük, valamint
ajánlható a kismamák részére ezek kiegészítése a biokémiai markerek
vizsgálatával.
A
11-13. heti ultrahangszűrés
A
koraterhességben a rendellenességek szűrésére az utolsó menstruációtól
számított 11-13. hét a legmegfelelőbb. Ekkor általában hüvelyi, ritkábban hasi
ultrahangvizsgálat elvégzését javasoljuk. Ritkán, ha a látási viszonyok nem
megfelelőek, szükség lehet mindkét vizsgálat elvégzésére.
A
vizsgálat során az embrió alaki eltéréseit, a gyanújeleket keressük, amelyek a
kockázatszámítást segítik. A Down-szindróma legfontosabb gyanújele a vastag
tarkótáji ödéma.
Az
első trimeszteri ultrahangvizsgálat során a magzatok számát, életviszonyát, a terhesség
korát vizsgáljuk. Keressük az ebben a terhességi korban már felismerhető
fejlődési hibákat (végtag-, koponya-rendellenességek stb.). Mérjük a tarkóredő
vastagságát. Az eredmények alapján történik a kromoszóma-rendellenesség
kockázatának kiszámítása.
FONTOS!
Az ultrahang-gyanújelek hiánya nem zárja ki 100%-osan a magzat betegségét!
A
17-19. hetes ultrahangvizsgálat
A
terhesség 17-19. hetében végzett ultrahang-szűrővizsgálat a 16. héten történt
AFP és/vagy kvartett-teszt eredményének ismeretében történik. Ekkor mindig hasi
ultrahangvizsgálatot végzünk.
A
vizsgálat során a magzat életviszonyát, fejlődésének mértékét (a terhességi
kornak megfelel-e) végezzük magzati biometriával, melynek során a magzati
testrészek méreteit vizsgáljuk (koponyaátmérő a halántéknál, combcsonthosszúság
stb.). Keressük az ebben a terhességi korban megfigyelhető gyanújeleket, melyek
közül több mint egynek a megléte a kromoszóma-rendellenesség gyanúját vetheti
fel. A fentieken túl részletesen vizsgáljuk a magzati szerveket (koponya,
mellkasi szervek, vesék, gyomor, húgyhólyag, csontrendszer, gerinc, végtagok
stb.), és keressük az egyes szervek, szervrendszerek fejlődési
rendellenességeire utaló gyanújeleket.
Az
ekkor végzett ultrahangvizsgálat pontos diagnózis felállítását is lehetővé
teszi több szerv és szervrendszer fejlődési hibájának esetén.
FIGYELEM!
Negatív ultrahanglelet esetén is előfordulhat, hogy beteg magzat születik,
mivel egyes rendellenességek a leggondosabb ultrahangvizsgálat ellenére sem
diagnosztizálhatóak.
A
kockázat megállapítása
Hogyan
történik a kockázat megállapítása?
–
A kromoszóma-rendellenesség valószínűségét az első trimeszteri ultrahangszűrés
eredménye, a terhes életkora, az előzményben előforduló
kromoszóma-rendellenességek, valamint a terhesség kora alapján számítógépes
program segítségével számítjuk ki. A nemzetközi, többközpontú vizsgálatok azt
igazolták, hogy a legtöbb magzat nyaki bőre alatt kevés folyadék kimutatható,
amelynek vastagsága a terhességi korral változik. Ha ennek a folyadékrétegnek a
vastagsága egy bizonyos mértéket meghalad, akkor a magzati
kromoszóma-rendellenesség kockázata megnő. Minél vastagabb a vizenyő, annál
nagyobb a betegség kockázata.
Anyai
vérből történő szűrés
Mi
történik az anyától levett vérrel? Ebből mit lehet megállapítani?
–
A kockázatszámítást segítheti az anyai vérből 11-13. és 16-18. héten
meghatározható biokémiai jellemzők mérése (PAPP-A, béta HCG). Eddig csak
Angliában végeztek vérből történő genetikai szűrést, ma már azonban hazánkban
is lehetővé vált. A vizsgálatot az 1. és/vagy a 2. trimeszterben (terhességi
harmadban) levett anyai vérből végezzük.
Az
1. trimeszteri szűrővizsgálatot a betöltött 11-13. héten kell elvégezni.
A
2. trimeszteri szűrővizsgálatot a betöltött 16-18. héten. Legoptimálisabb a 16.
héten.
A
rizikót a vérvizsgálat és az UH-os lelet alapján számolják ki.
JÓ
TUDNI! A kockázat mértéke azt jelenti, hogy milyen erős a gyanú a
kromoszóma-rendellenességre. A szűrés eredménye tehát nem a betegséget, hanem
annak valószínűségét mutatja, és nem azt jelenti, hogy biztosan beteg a magzat.
Az 1/200-at meghaladó magzati kockázat esetén invazív diagnosztikus
vizsgálatokra (magzatvíz-mintavétel) van szükség a betegség kizárására vagy a
diagnózis felállítására. Invazív genetikai vizsgálatot a 35 évnél idősebb és
pusztán az életkor alapján magas genetikai kockázatú anyáknak is fel kell
ajánlani. Az invazív genetikai vizsgálat elvégzéséről a terhes, illetve a
szülők közösen döntenek, részletes felvilágosítást követően.
LÉNYEGES
TUDNI, hogy az ultrahang- és vérvizsgálat szűrővizsgálat, míg az invazív
vizsgálatok diagnosztikus vizsgálatok. Ez azt jelenti, hogy a szűrővizsgálat
során a betegség kockázatáról adunk információt, és ennek ismeretében tudnak a
szülők dönteni, hogy kérik-e az invazív, vetélési kockázattal járó
diagnosztikus vizsgálatot.
Kinek
ajánlható a vizsgálat?
–
Elsősorban 35 éven aluliaknak, mert 35 év felett a magzatvízből, illetve a
chorionból történő kromoszómavizsgálatot mindenkinek fel kell ajánlani.
Ajánlható még a vizsgálat azoknak, akik 35 évnél idősebbek, de szeretnék
ismerni a számszerű magzati kockázatot, mielőtt döntenének az invazív genetikai
vizsgálat elvégzéséről.
Ajánljuk
még azoknak, akinek korábban spontán vetélése volt, családjában vagy korábbi
terhesség során előfordult kromoszóma-rendellenesség, illetve mindenkinek, aki
biztos akar lenni abban, hogy a terhességével minden rendben van.
Találati
biztonság
Az
anyai szérumból történő kockázatszámítás nem diagnosztikai eljárás, hanem
egyfajta szűrőteszt, azaz nem szűri ki az összes Down-kóros, illetve nyitott
gerinccel rendelkező magzatot: előfordulhat álnegatív eredmény, illetve, ha a
teszt eredménye pozitív, azt diagnosztikus eljárásokkal tovább kell vizsgálni
az ál pozitív és a valódi pozitív esetek elkülönítése céljából. A teszt
eredménye a magas rizikójú csoportnál pozitív lesz, az alacsony rizikójúaknál
negatív. A kromoszóma-rendellenességek szűrésében a 11-13. hetes
ultrahangvizsgálat és vérmintavizsgálat 86-90%-os hatékonyságú, míg a 18-20.
héten végzett ultrahangvizsgálat önmagában a kromoszóma-rendellenességek (pl.
Down-kór) tekintetében csak 20-30%-os találati biztonságú!!!
A
genetikai vizsgálatokkal kapcsolatos tudnivalók
Az
igénybe vett szűrő- és diagnosztikus eljárások negatív eredménye esetén sem
garantálható a születendő gyermek minden ártalomtól való mentessége, hiszen
ezek a vizsgálatok elsősorban célzott betegségek megállapítására szolgálnak.
Az
AFP-szűrés eredménye önmagában nem alkalmas a Down-szindróma szűrésére.
A
35 év feletti, gyermeket váró nőnek fel kell ajánlani a magzati invazív
vizsgálat lehetőségét, a szűrés eredményétől függetlenül.
Az
egyes invazív vizsgálatok, sőt még a szűrés sem kötelező jellegű, bármikor
vissza lehet utasítani. Az egyes vizsgálatok közül választhat a páciens.
A
terhes és házas- (élet-) társa közösen dönti el, hogy kérik-e az invazív
vizsgálatot, és vállalják-e a beavatkozással járó vetélési kockázatot.
Amennyiben
valamit nem ért vagy nem világos, úgy a teljes körű és pontos tájékozódása
érdekében bármikor kérdést tehet fel.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése