Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2016. július 31., vasárnap

Miért egyre több a Crohn-beteg gyerek?



Miért egyre több a Crohn-beteg gyerek?
Az egész életen át tartó, változó intenzitású betegség pontos okát még nem ismerik, de úgy tűnik, szerepet játszik benne a kora csecsemőkori antibiotikum-használat, valamint a szoptatás hiánya is.
A betegség arról az orvosról kapta a nevét, aki elsőként írta le a tüneteket: fogyás, hasfájás, gyerekeknél elmaradás a növekedésben, gyakran állandó vagy szakaszos hasmenés, véres széklet. Ha ez a bélvérzés hosszabb ideig (hónapokig) fennáll, a betegnél kezelésre sem javuló vashiány alakul ki.

Okozhat a bélrendszerrel látszólag össze nem függő tüneteket is, például ízületi panaszokat, szemgyulladást, piros, gyulladt csomókat a lábszáron. A páciensek endoszkópos vizsgálata során a vékonybél többé-kevésbé súlyos gyulladását állapítják meg. A gyulladásos bélbetegségek közé tartozó Crohn-betegségben autoimmun folyamatok is szerepet játszanak. Ezek lényege, hogy az érintettek immunrendszere nem külső, veszélyes behatolók, hanem a test saját sejtjei, jelen esetben a bélnyálkahártya ellen lép fel. A kezelés jelenlegi, még korántsem tökéletesnek mondható lehetőségei ennek megfelelően az immunválasz elnyomásán alapulnak, valamint azon, hogy a gyulladt bélnyálkahártya további sérülését elkerüljék. Ez utóbbi érdekében a betegeknek speciális diétát ajánlanak.

Súlyos esetben a műtéti megoldást is bevetik, eltávolítják az érintett bélszakaszt. Ma már szerencsére ott tartunk, hogy bár végleges gyógyulást nem lehet elérni, rendszeres kezelés mellett teljes értékű életet élhetnek a páciensek. A budapesti I. Számú Gyermekgyógyászati Klinikán az érintett gyerekek kezelésével foglalkozó dr. Veres Gábor gyermekgyógyász, gasztroenterológus páciensei között élsportoló is akad.

Miért egyre gyakoribb?
Dr. Veres Gábor ugyanakkor aggasztó jelenségre figyelmeztet. Az utóbbi másfél évtizedben a fejlett országokban megkétszereződött e súlyos betegségben szenvedő gyerekek száma, jelenleg Magyarországon évente körülbelül 200 esetben állítják fel a gyulladásos bélbetegség diganózisát, az esetek kétharmada Crohn-betegség. Ez azért is különösen aggasztó, mert korábban sokkal inkább fiatal felnőtteknél jelentkezett első ízben a Crohn-betegség, illetve más gyulladásos bélbetegségek. A gyermekgyógyász legifjabb crohnos páciense mindössze két hónapos volt a klinikai diagnózis időpontjában.

Az okokat még nem ismerik pontosan, ám bizonyos jellemző tendenciák, összefüggések azért kirajzolódnak. Teljesen nyilvánvalónak tűnik, hogy a Crohn-betegség kialakulása valamilyen módon összefügg a megzavart bélimmunitással, azaz a bélflóra összetételével, ennek kedvezőtlen irányú változásaival. Ha tehát a választ keressük, a bélflóra kedvezőtlen irányú fejlődésének okai után kell kutatnunk. Az eddigi tudományos kutatásokból már nyilvánvalónak látszik, hogy a kizárólagos szoptatás védő hatású. Bár anyatejes csecsemők körében is előfordul, gyakoribb a tápszerrel tápláltaknál.

Az adatok értékelését persze igencsak nehezíti az a sajnálatos tény, hogy éppen a legérzékenyebb, a születést követő napokban nagyon gyakran előfordul, hogy feleslegesen adnak tápszert azoknak a csecsemőknek is, akiket később kizárólag szoptatnak, illetve anyatejjel táplálnak, és a tápszer adásáról a szülő nem is mindig tud. Még mindig előfordul
szülészeten, hogy nem tulajdonítanak kellő jelentőséget annak, hogy az újszülött az első óráktól kezdve mellre kerülhessen, és így hozzájuthasson az immunanyagokban és az immunrendszer érését elősegítő faktorokban különösen gazdag kolosztrumhoz, azaz előtejhez.

Dr. Veres Gábor elmondta, hogy úgy vélik, az anyatej védő hatása ebben az esetben a TGF-béta (transforming growth factor) nevű összetevőnek köszönhető, amely úgynevezett gátló citokin. A TGF-béta különösen nagy mennyiségben fordul elő a kolosztrumban, és hozzájárul az újszülöttek immunglobulin-A termelésének fejlesztéséhez,
különösen az élet első hónapjában.

Az IgA jelentőségét az adja, hogy az úgynevezett humorális immunitás egyik alappilléreként véd az idegenként felismert sejtek, antigének ellen. Másrészt a kizárólagos anyatejes táplálásnak köszönhető az egészséges, bifiduszbaktériumok által meghatározott bélflóra kialakulása és hosszú ideig tartó (nagyjából a szilárd táplálékok uralkodóvá válásáig) fennmaradása csecsemőkorban.

Egyre több tudományos bizonyíték szól amellett, hogy minden olyan tényező, amely megzavarja a természetes, normális bélflórát, növeli az immunrendszer hibás működésével összefüggő betegségek, például az
asztma, az allergia és többek között a Crohn-betegség kockázatát is. Ha pedig arra keressük a választ, milyen tényezők zavarhatják meg a természetes, normális bélflóra kialakulását, illetve fennmaradását, rögtön adódik néhány kézenfekvő magyarázat arra, miért szaporodnak aggasztó mértékben ezek a betegségek. A császármetszéssel születő babáknál például anyatejes táplálás mellett is más összetételű a bélflóra, mint a szülőcsatornán áthaladva születőknél.

Egy 2008-as és egy egészen
friss kanadai vizsgálat is összefüggést talált a születés és táplálás módja, valamint a csecsemő bélflórájának összetétele között. Az elektív császárral születettek bélflórája más összetételű és szegényesebb, mint a természetes szüléssel világra jötteké, még abban az esetben is, ha szoptatták őket. A császárral született babáknál gyakoribb az elhízás, az egyes típusú diabétesz és az asztma. A tápszerrel tápláltak bélflórjában dominál a clostridium difficile bélbaktérium, amelyet más kutatások már összefüggésbe hoztak az asztmával, az allergiával és a fertőzésekkel. Ugyanígy egyértelmű az összefüggés a kizárólagos szoptatás és az optimálisan alakuló bélflóra között.

Egyetlen adag tápszer után is hozzávetőlegesen két hétig tart egy szoptatott csecsemő szervezetében a bifiduszos bélflóra helyreállítása.

Végül itt érdemes említeni a rendkívül gyakran már újszülöttkorban és csecsemőkorban is adott antibiotikumokat, amelyek szintén károsíthatják a bélflórát, ahogy azt számtalan kutatás igazolta.
Óvatosabb antibiotikum-használatot!
Ezek az összefüggések természetesen konkrétan a Crohn-betegséggel összefüggésben is felmerültek. Az ötéves kor előtti antibiotikum-használat összefügg a Crohn-betegséggel - állítják a kutatók egy 2008-as svéd kutatás alapján, amelyben több mint ezer 1973 és 1997 között született Crohn-beteg adatait hasonlították össze 6550 kontrolladattal.

A több mint félmillió gyerek adatainak visszamenőleges elemzésén alapuló
2011-es dán vizsgálat szerint a Crohn-betegség és a korai antibiotikum-használat között kétségtelenül szoros összefüggés fedezhető fel, ám azt jelenleg nem lehet tudni, hogy ok-okozati kapcsolat áll-e fenn köztük, vagy eleve azért gyakoribb az antibiotikum-használat ebben a csoportban, mert a sérült bélimmunitás miatt több betegséggel, fertőzéssel kell megküzdeniük.


#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése