A veleszületett szívbetegségek aránya a világon
mindenhol, így Magyarországon is magas. Százezer újszülöttből közel
nyolcszáz valamilyen fejlődési rendellenességgel születik, közülük
majdnem minden másodiknál van szükség orvosi beavatkozásra. A beteg gyerekek
kezelése és folyamatos ellenőrzése a kardiológia egyik legnehezebb feladata.
A felnőttekhez hasonlóan a gyerekeknél is megkülönböztetünk
veleszületett és ún. „szerzett”, azaz az élet során kialakult szívbetegségeket.
Vannak olyan betegségek, amelyek már a születést követően jelentkeznek,
és vannak olyanok, amelyek csak később, akár fiatal felnőtt korban.
Veleszületett
szív-érrendszeri betegség a gyermekek körülbelül 0,8 százalékánál fordul elő,
azaz minden ezer megszületett gyermekből nyolc fejlődési rendellenességgel jön
a világra. A betegségek kialakulásában az örökletes tulajdonságok ugyanúgy
szerepet játszanak, mint a környezeti tényezők. Az összes veleszületett
szívbetegségnek mintegy 3 százaléka vezethető vissza génbetegségre, 5 százaléka
kromoszóma-rendellenességgel magyarázható, míg a legtöbb esetben több kóroki
tényező együttes jelenlétét kell megemlíteni.
Dr. Mogyorósy
Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaság Gyermek-kardiológiai Szekciójának elnöke
szerencsésnek tartja, hogy a gyermek-kardiológia, valamint a csecsemő- és
gyermek szívsebészet fejlődésének köszönhetően napjainkban gyakorlatilag már
nincs gyógyíthatatlan szívbetegség.
A veleszületett
szívbetegségek között a leggyakoribb – 25-30 százalék – az úgynevezett sövényhiány,
amikor is a baba úgy születik, hogy a szívkamrái vagy pitvarai között egy
rés keletkezik. Ez keringési zavarokat okoz. Ha nagy a nyílás, nehézlégzés,
izzadás nehezíti meg a mindennapokat. A rendellenességek majdnem tíz százalékát
teszik ki a pitvari sövény különböző mértékű hiányai, amikor is a jobb és a bal
pitvart egymástól elválasztó sövényen diagnosztizálható a lyuk. Ebben az
esetben már a születés előtt a magzati életben meglevő nyílás a jobb és a bal
pitvar között nyitva marad. E kis nyílásnak a magzati keringésben van szerepe
és születés után, amikor a tüdő megtelik levegővel és a jobb szív fél keringése
is megindul, spontán bezáródik.
Szintén gyakori
veleszületett rendellenesség a fő ütőerek valamelyikének szűkülete
– amely keringési elégtelenséghez vezet –, továbbá a nagy szívbillentyűk
hiánya, illetve beszűkülése, ami miatt a szívben kóros járulékos
söntök nyílnak meg.
A tünetek
háttere mindegyik probléma kialakulásánál az elégtelen keringés, a rossz
oxigénellátás. A veleszületett szívfejlődési rendellenességek közül néhány a
korai csecsemőkorban gyógyulhat, a pitvari vagy a kamrai sövényen lévő lyuk
vagy a rendellenes nagyér-összeköttetés bezáródhat.
A „szerzett”
szívbetegségek közé sorolható az úgynevezett reumás lázhoz társuló
szívgyulladás. Hátterében igen gyakran a streptococcus nevű baktérium áll.
Ez elsősorban olyan gyermekeknél fordul elő, akiknek a szervezetében tartós
gyulladás van jelen, amelyet okozhat akár egy szuvas fog vagy egy begyulladt
garatmandula. Nagyon fontos ezeknek a gócoknak a kezelése, hiszen ennek
hiányában további szövődményként akár a szívbillentyűk is károsodhatnak.
Vannak olyan
figyelmeztető jelek, amelyek felhívják a figyelmet az esetleges szívbetegségre.
Ezekben az esetekben a csecsemő nehezen táplálható, izzad, elkékül, a légzése
nehézkes és aluszékony. A későbbi életkorban előfordulhat, hogy a gyermek
indokolatlanul fáradékonnyá válik , hamar kifullad, elkékül, gyakran szenved
légúti megbetegedésben, netán asztmás rohamok gyötrik.
A gyermekek
esetében a rendellenességek diagnosztizálásához a kardiológusok
ugyanazokat a módszereket használják, mint a felnőtteknél. A korszerű
szűrővizsgálatoknak, az egymással együttműködő neonatológus, gyermekorvos és
gyermekkardiológus hálózatnak köszönhetően a betegségeket a tünetek
jelentkezése előtt sikerül felfedezni. Szívfejlődési rendellenességgel
született gyermekekben a zörejt – mivel ez rendellenes hangot jelent – már
hallgató segítségével felfedezi az orvos. A pontos diagnózis felállításához azonban
elengedhetetlen egy EKG, egy mellkasröntgen és egy ultrahangvizsgálat
elvégzése. Abban az esetben, ha ezek nem elég informatívak, akkor van szükség a
szív katéteres vizsgálatra.
Számos
szívrendellenesség sebészi úton tökéletesen gyógyítható. Az orvostudomány
fejlődésével egyre-másra jelennek meg azok a műtétek, amelyekkel a mellkas
megnyitása nélkül oldják meg a szívelváltozást (ezt nevezzük intervenciós
szívkatéterezésnek): valamely éren keresztül olyan, úgynevezett katéteres eszközöket
vezetnek fel a szívbe, amelyekkel „helyben” szüntetik meg a problémát. Ezeket a
beavatkozásokat az erre speciálisan kiképzett gyermekkardiológusok végzik. Ma
már arra is van példa, hogy a szívsebész és a gyermekkardiológus együtt végzi
egy-egy nagyon bonyolult szívhiba megoldását. Ezt nevezzük „hibrid műtéteknek”.
Az sem ritka, hogy koraszülötteknél az inkubátorban végeznek el bizonyos
életmentő szívsebészeti műtéteket.
Vannak azonban
olyan szívizombetegségek vagy műtéttel nem kezelhető veleszületett
szívbetegségek, ahol már csak a szívátültetés segít. Ennek megvalósítása
azonban igen komplex feladat, amely nemcsak komoly szakmai hozzáértést igényel,
hanem komoly eszközparkot és az egész egészségügyi rendszer (mentőszolgálat,
intenzív osztályok, kardiológusok, szívsebészek stb.) országos szintű
együttműködését is.
A veleszületett
szívhibák csecsemő- és gyermekkorban végzett sebészi korrekcióit tekintve a
műtéti eredményesség szempontjából, európai viszonylatban is kiemelkedően jó
eredményeket tud felmutatni hazánk. Ezek vonatkozásában Európa első tíz nemzete
közé tartozik Magyarország. Fontos azonban megemlíteni, hogy a sikeres műtétet
vagy a szívkatéterezést követően is előfordulhatnak szövődmények (az esetek öt
százalékában), melyek kivédhetők vagy sikeresen kezelhetők. A rendszeres
gyermekkardiológiai ellenőrzés éppen ezért nagyon fontos a továbbiakban is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése