Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2016. december 15., csütörtök

Alvászavarok és álmatlanság kezelése gyermekkorban

Alvászavarok és álmatlanság kezelése gyermekkorban
Már az újszülöttek között is akad, aki alvászavarral küzd: a mindennapos diszkomfortérzetek – éhség, szomjúság, hasfájás, reflux stb. – miatt nehéz felvenni a szabályos ébrenlét-alvás ritmust. Ha a gyermek szépen, szabályosan alszik, azon kívül, hogy kipiheni magát és felfrissül szellemileg és testileg, a szülőknek is megelégedést okoz, nyugodtak lesznek. Ha a gyerek viszont nem hajlandó elaludni, ingerlékeny lesz, a szülők is tehetetlennek érzik magukat, szenvednek, és tovább romlik a helyzet.
Az alvás funkciója
Az alvással töltött idő és annak minősége folyamatosan gyarapszik, ahogy a gyerek nő. Az újszülött sokat alszik, az alvással töltött időszakok rendszeresek, de rövidek. Három-négy órát alszik, majd felébred, élettani szükségleteit elvégzi (eszik, kakil, kapcsolatot teremt a szüleivel és a környezetével), majd ismét elalszik.
Alvási ritmus változása
Ahogyan a gyerek növekszik, a felnőttekéhez hasonlóan alakítja át alvásritmusát: 12-14 óránként alszik. Az átalakulási folyamat elején (három hónapos kortól) éjszaka hat órát alszik egyfolytában, majd 6-8 hónapos kortól már 10 órát alszik éjszaka, és csak 2-3 rövid alvást ejt meg napközben. Három-négy éves korban napközben már csak egyszer alszik napközben, délután, és kb. hatéves kortól a felnőttekre jellemző alvási szokásai lesznek: alvásigénye felveszi a 24 óránkénti ritmust, amit az agy idegsejt csoportjai is lehetővé tesznek, mindez azonban nem automatikus.
Hogy ez a folyamat zökkenőmentes legyen, a gyereknek megfelelő ösztönzésre van szüksége: mindig ugyanabban a környezetben kell lefektetni, a szülők sugározzanak nyugalmat maguk körül, ne éreztessék a szorongásukat vagy félelmeiket, és akkor nem támad nyugtalanság a gyermekben az elalvás pillanatában, ami számára a valóságtól való elszakadást jelenti.
Elalvás segítése
Hogy segítsük a gyermeket az elalvásban, éreztessük vele a különbséget a sötétség és a világosság között, a szobában legyen csend és nyugalom. Szoktassuk rá a délutáni alvásra, tanítsuk meg neki, hogy van egy utolsó étkezés, ami után le kell feküdni, és próbáljuk meg fokozatosan hozzászoktatni ahhoz, hogy egyedül elaludjon.
A gyerekek általában megkönnyítik a napirend és egyben az alvás ritmusának betartatását. Az alvás egyben azt is jelenti, hogy elszakadunk a világtól, a tudatosságtól, hogy biztonságban érezzük magunkat azokkal az emberekkel, akik körülvesznek bennünket. Ezért van az, hogy amikor a gyermek bizonytalanságban érzi magát, elutasítja az elalvást is.
Mindig meséljünk neki esténként, legyen meghitt rituáléja a lefekvésnek, teremtsünk derűs hangulatot, ezzel segítjük őt könnyebben elaludni. Mindenesetre ne feledjük, hogy az alvászavarokat nem szabad alábecsülni, mert nagyon megnehezítik a gyermek életét, és a családi légkört is megmérgezik.
Álmatlanság
Az álmatlanság azt jelenti, hogy az ember nem tud elaludni, még akkor sem, ha nagyon fáradt és pihenésre lenne szüksége. A kifejezés az elalvásra való képtelenséget és az alva maradás képtelenségét jelenti, vagy azt az érzést, hogy nem lesz képes elaludni. Vannak olyan gyerekek, akik keveset alszanak, de nincs problémájuk, mert az átlagosnál ugyan kevesebbet pihennek, de jól érzik magukat.
A betegséget az jelenti, ha valaki szenved az álmatlanságtól, és a mindennapi életében ez nehézségeket okoz. A kisgyermekeknél az alváshiány ingerlékenységet, rosszkedvet, izgágaságot okoz. Az álmatlanság a kicsit nagyobbakat bizonytalanná, félénkké teszi, az iskoláskorúaknak romlik a teljesítményük, türel­metlenek lesznek, a szülők pedig frusztráltak, tehetetlenek, fáradtnak érzik magukat, bűntudatuk van, esetleg a családi kapcsolataik is megváltoznak.
Milyen okai lehetnek?
Az álmatlanságnak számos oka lehet. Az átmeneti álmatlanság normális esemény, amikor nehézségek adódnak az elalvásban. Ezek banális (valamilyen fontos, izgalmat kiváltó ese­mény), vagy fizikai problémákhoz (erős fájdalom) vagy az életritmus megváltozásához (például nyaralás) köthetők.
Az akut vagy krónikus betegségek is idézhetnek elő álmatlanságot (fejfájás, hasfájás, vesegörcs, idegfájdalmak, fogzás, húgyúti fertőzések, viszke­tés, légúti betegségek, arcüreggyulladás, hörghurut-, fülgyulladás), ami rögtön megszűnik, ha a betegség is elmúlik. Az éjszakai nehéz levegővétel, amit a mandulák megnagyobbodása, vagy a garatmandula-gyulladás– okozhatnak, szintén zavarhatják a nyugodt pihenést, a gyerek nehezen alszik el, éjjel többször is felébred.
Pszichés okok
Az álmatlan­ság pszichés okai  között gyerek- és kamaszkorban a szorongás és a betegségektől való félelem szerepel. Még gyakrabban viszont a gyerekek szobája, ami manapság tévével és videojátékokkal felszerelt, túlságosan sok ingert nyújt, nem teszi lehetővé a nyugodt felkészülést a pihenésre, így nem túl ideális az alváshoz sem. A mobiltelefon is akadá­lyozza a természetes elalvási folyamatot: az SMS-ek érkezése arra ösztönzi a fiatalokat, hogy válaszoljon azokra, ezért nem tud rendesen ellazulni és elaludni.
Ajzószerek
A kávé, a kakaó és a kóla ajzószereket tartalmaznak, ezek is késleltetik az elalvást. A pszichés traumákon kívül előidézhetik az éjszakai felébredéseket: az éjszakai alvásciklusok között a REM-szakasz után következik a kevésbé mély alvás, amikor mindenki felébred, de csak igen rövid időre.

Nem mindig sikerül azonban ilyenkor rögtön visszaaludni, az ébrenlét hosszúra nyúlhat, akár órákig is eltarthat, és ez olyan nagy mennyiségi és minőségi veszteséget jelent, hogy reggel fáradtan ébredünk. A kora reggeli ébredések egyéves kor körül álta­lában megszűnnek, és majd csak iskolás korban jelennek meg újra, ami a növekedéssel természetesen jár együtt.
Igyekezzünk megelőzni a tartós álmatlanság kialakulását:
Még mielőtt súlyos és krónikus problémákat okozna, mindenképpen kérjük szakorvos vizsgálatát. Ha kamaszkorban súlyos alvászavar lép fel, akkor hasznos, sőt néha elengedhetetlen ugyanazokhoz a megoldásokhoz fordulni, mint kisgyermekkorban.
A kamaszok gyakran késő éjjelig olvasnak vagy zenét hallgatnak, ez általában spontán megoldódik, ahogy a gyerek növekszik. Ha az álmatlanságot viszont szorongás okozza, nem biztos, hogy ezzel egyedül is meg tud birkózni a gyerek, az időleges problémák tartóssá válnak, és a felnőtt korban is megmaradnak. Mielőtt még gyógyszeres segítséget alkalmaznánk, gondoljunk arra: az altatók ugyan segítik az elalvást, de nem idéznek elő természetes pihenést.
Próbáljuk meg természetes módon megoldani a helyzetet:
A táplálkozás és a szoba berendezésének megváltoztatásával. A természetes gyógymódok zavarba ejtő sokasága áll rendelkezésünkre: a jógatechnikáktól és homeopátiás gyógyszerektől a gyógynövényeken át az aromaterápiáig és talpreflexológiáig.
Pavornocturnus (éjszakai felriadás)
3-6 éves kor között gyakori jelenség: a gyerek hirtelen felriad az éjszakai alvásból, sze­mét tágra nyitja, kiabál, pánikba esik. Mindez az alvás első óráiban történik, amikor felül az ágyban, sír, összefüggéstelen mondatokat használ, mereven bámul, rémült, de tulajdonképpen nincsen ébren. Védekező és agresszív mozdulatokat tesz, a szülőknek pedig nem sikerül megnyugtatniuk. Az arca piros, izzad, a szíve szaporán ver, gyorsan lélegzik, majd néhány perc múlva megnyugszik és visszaalszik. Reggel, amikor felébred, nem emlékszik semmire abból, ami történt.
Az éjszakai felriadást gyakran más tünetek is kísérik (éjszakai bevizelés, szorongás, nyugtalan mozgás) és általában valamilyen feszült hangulat, jellemző a gyerekre, esetleg a családban előforduló konfliktusok nehezítik az életét. Klinikai jelei nincsenek, és az elektroenkefalográf sem mutat epilepsziára^ utaló jeleket. Úgy tűnik, az előző napi események sem függnek össze az éjszaki rémálommal. Ha tartósan fennáll a betegség, forduljunk gyerekorvoshoz.


#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése