Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2016. december 16., péntek

GYERMEKKORI ASZTMÁRÓL

GYERMEKKORI ASZTMÁRÓL
A gyermekkori asztma a gyermekkor leggyakoribb krónikus betegsége, mely a gyermekpopuláció közel 8-10%-át érinti, és sajnos előfordulása folyamatosan emelkedő tendenciát mutat a fejlett országokban. A betegség hátterében a hörgők különböző okok miatt fellépő krónikus gyulladása áll. Amennyiben a krónikus gyulladást nem szűntetjük meg, akkor az ismétlődő rohamokon túl a tüdőben olyan szerkezeti átalakulások mennek végbe, melyek a felnőtt korra jelentős légzésfunkciós károsodáshoz vezetnek. Az asztma lefolyása életkortól függően más és más, és míg 10 éves kor alatt inkább a fiúk, addig ifjú korban inkább a lányok körében gyakoribb. Megfigyelések szerint a kamaszkor tájékán az asztma az esetek kétharmadában ténylegesen vagy látszólag megszűnik (a beteg "kinövi"). A serdülőkor tájékán panaszmentessé váltak egy része - sajnálatos módon - felnőttkorban visszaesik, ismét beteg lesz. A gyermek- és fiatalkori asztmás halálozás viszonylag ritka, 1% körülire teszik.
Megjelenési formái
  • 2-3 éves korig tartó, „ideiglenes” fulladások
  • Atópiás hajlam nélküli, vírusfertőzések következtében fellépő ismétlődő fulladások.
  • Folyamatosan fennálló asztma, melyre az atópiás hajlam jellemző, ezeknek a gyermekeknek a szülei körében is előfordul asztma, valamint esetükben kimutatható allergiás kiváltó ok (étel, belélegzett allergén) a háttérben
  • Súlyos, hullámzó asztma, mely esetén a rohamok között gyakorlatilag tünetmentes a gyermek, de atópiás, allergiás hajlama van
Csecsemő-, és kisgyermekkorban a legsúlyosabb asztmás állapotokban többek között az ún. respiratory syncitial (RS) vírussal, adenovírusokkal, parainfluenza vírussal történő fertőződés mutatható ki. A fizikai terhelés hatására fellépő asztma a gyermekek 60-70%-ánál bizonyítható közepes szintű terhelés után, a terhelés növelésére pedig gyakorlatilag minden asztmásnál megjelenik ez a reakció.
Tünetek
  • Okot ad a gyanúra, ha az óvodás-kisiskolás korú gyermek az őszi-téli időszakban gyakori légúti vírusfertőzésekre visszatérő fulladásos rohamokkal reagál.
  • Gyakori kiváltó ok az allergénnel való érintkezés is,  ezért ha azt észleljük, hogy a gyermek mindig ugyanolyan környezetben fullad (pl. dohos helyen, állatok között, vagy virágzó mezőn), fontos, hogy szakorvos segítségét kérjük a kiváltó allergén azonosításában, mert a panaszokat allergiás eredetű asztma okozhatja.
  • Ne hagyjuk figyelmen kívül, ha a gyermek kerüli a futással járó gyermekjátékokat, ha arra panaszkodik, hogy hamar elfárad, fizikai terhelés után nehezen kap levegőt. Ha kortársaihoz képest szokatlan fáradékonyságot, vagy ugrálásra, futkározásra jelentkező köhögést, sípoló légzést észlelünk, szintén forduljunk szakemberhez.
Az asztma okai
  • Genetikai faktorok
  • Környezeti tényezők (légszennyeződés, dohányzás, füst, házi por)
  • Fertőzések
  • Táplálkozással, vagy belégzéssel szervezetbe kerülő allergiát kiváltó anyagok
  • Fizikai terhelésre (sportolás is), stressz helyzetre, időjárási frontokra adott eltérő reakció
Az gyermekkori asztmás roham
A felnőttkori asztmával ellentétben a gyermekkori nehézlégzéses epizódok kisebb hányadát lehet csak a specifikus allergén hatásának tekinteni. Fiatalabb gyermekekben a vírusfertőzés, nagyobbaknál a fizikai terhelés valószínűleg jóval gyakrabban vált ki asztmás állapotot, mint az allergén hatás.
Diagnózis
  • A tüdőgyógyászati vizsgálat segíthet eldönteni, hogy valóban asztma áll-e a tünetek hátterében (részletesen kikérdezik a szülőket a gyermek betegségével kapcsolatban)
  • Légzésfunkció mérése: a ki-és belégzés mélységét vizsgálja, 6-7 éves kortól végezhető, teljesen fájdalommentes.
  • Allergiavizsgálat: 2 éven aluli gyermekeknél vérvétel szükséges, mert esetükben a bőrpróba még nem ad biztos eredményt.
  • Képalkotó vizsgálat (elsősorban röntgen)
Kezelés
  • Az asztma kezelésének célja elsősorban hörgőgörcs és a gyulladás megszüntetése. A hörgőgörcs megszüntetése lényegében tüneti kezelés. A belélegezhető, ma már közvetlenül a tüdőbe juttatható hörgőtágító gyógyszerek másodpercek múlva hatni kezdenek, 1-2 perc alatt megszüntetik a fulladásérzést, és hatásuk 4-5, sőt a legújabbak esetében 12 órán át tart. 
  • Gyulladáscsökkentő gyógyszerek (szteroidok) a különböző korszerű inhalációs (belégzési) technikák segítségével közvetlenül a légutakba juttathatók, több nagyságrenddel csökkentve ezzel a bejuttatandó gyógyszer mennyiségét, valamint a nem kívánatos mellékhatások megjelenésének a kockázatát.
Ahhoz, hogy eredményes legyen egy asztmás gyermek kezelése, ahhoz elengedhetetlen a rendszeres szakorvosi gondozás, melynek során a kezelést a gyermek panaszainak függvényében folyamatosan és egyénre szabottan lehet megtervezni. A panaszmentesség idejének függvényében lehet a gyermek gyógyszeres kezelését leépíteni.

Szülői teendő
  • Az első asztmás rohamok során: A nehézlégzés mértékétől függ, hogy milyen gyorsan kell a gyermeket orvosnak megmutatni. Amennyiben a nehézlégzésnek a korábbiakban felsorolt objektív jelei láthatók, akkor azonnal, mert minél hamarabb kap megfelelő gyógyszereket a gyermek, annál gyorsabban segíthetünk rajta.
  • Célszerű a nagyobb gyermeket párnákkal megtámasztva úgynevezett félig ülőhelyzetben tartani, hogy légzési segédizmait (rekeszizom, bordaközi izmok) minél hatékonyabban tudja használni a légvételek során. Csecsemők nem tudják légzési segédizmaikat hatékonyan igénybe venni, így őket nem kell „pozícionálni”. 
  • Nyissunk ablakot, hogy minél oxigéndúsabb levegő legyen a szobában!
  • Ha csak a száraz köhögés jelzi az aktuálisan zajló betegséget, de nincsenek meg a nehézlégzésre utaló jelek, akkor váladékoldó adását elkezdheti a szülő. Amennyiben a köhögés nagyon kínozza a gyermeket, akkor a következő rendelési időben mindenképpen célszerű felkeresni az orvost.
  • Nagyon fontos, hogy a gyermek sok folyadékot kapjon, mert a szapora légvételek során jóval több folyadékveszteség éri a gyermeket.
  • Amennyiben a gyermeknél felállították az asztma diagnózisát, akkor a beállított készítményeket az előírt módon kell alkalmazni. Serdülőkorú gyermekek esetében fontos a gyógyszer bevételének ellenőrzése, mert a tartós gyógyszerszedéssel szemben esetleg ellenállásai lehetnek a gyermeknek, az viszont a kezelés eredménytelenségét vonja maga után.
  • Fontos, hogy ne alakítsunk ki a gyermekben betegségtudatot. Persze ő megéli, hogy egy kicsit más a helyzet vele, mint az asztmában nem szenvedő társaival, de próbáljuk őt úgy irányítani, hogy a tartós gyógyszerei nem mások, mint segédeszközök az ő kiegyensúlyozott életéhez.
  • Amennyiben a gyermek asztmás panaszainak hátterében allergia igazolódott, akkor a kiváltó okot lehetőség szerint el kell kerülni. A beállított szereket szedni kell az allergén előfordulása idején, és lehetőleg tartsa távol magát a gyermek azoktól a helyzetektől, amikor félő, hogy nagyobb koncentrációban találkozik az allergiát kiváltó tényezővel.
Az asztma és a sport
Az egészséges életmód része az egészséges táplálkozás mellett a rendszeres testmozgás. Az elhízás népbetegség, mely egyre terjed a fiatalabb korosztály körében is, számos komoly szövődményt vonva maga után, mint a cukorbetegség, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri panaszok. A fizikai terhelés hatására fokozottan jelentkező rohamok pedig tovább csökkentik a túlsúlyos beteg sportolási kedvét, így növelve az elhízás kockázatát. A sportolás az ő esetükben így különös jelentőséggel bír, egyrészt megakadályozza a túlsúly kialakulását, vagyis lehetővé teszi a betegség könnyebb kontrollálását, másrészt segít a plusz kilók leadásában, ezáltal a betegség javulásában.
  • Az asztmás gyermekek számára elsősorban az úszás ajánlott, azonban fontos, hogy ne legyen sok fertőtlenítőszer (klór) a vízben, mert az is nehézlégzést okozhat.
  • Javasoltak az olyan sportok, melyek nem kívánnak sok futást - inkább statikus sportágak - pl. vívás, evezés, vitorlázás, asztalitenisz, de lehet magasugrás, távolugrás, kalapácsvetés, judo, súlyemelés is.
  • Kézilabda kapusunk van, aki asztmás
  • Röplabdázni is lehet
  • Lovagolhat, aki nem lószőr allergiás.
  • A sportlövészet szintén űzhető
  • A kerékpározás – különösen magas pollenkoncentráció esetén – megfontolandó.
A rendszeres sport tehát olyasvalami, amitől semmiképp nem szabad tiltanunk a beteget, támogatnunk, segítenünk kell az érdeklődésének és fizikai képességeinek megfelelő sportág kiválasztásában.
 


#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése