A
halál kaszája: a hat legrettegettebb járványos betegség
Fekete himlő
Az emberiség történelmét végigkísérték a járványok, és
sajnos még a modern orvostudomány korában is bármikor kialakulhat egy pusztító
világjárvány. Eddig a négy legtöbb halálos áldozatot szedő fertőző betegség a
pestis, a himlő, az influenza, az AIDS volt, bár a kolera és az ebola is
szorosan ott van a nyomukban.
A rettegett fekete
halál, a pestis
A pestist (dögvészt, fekete halált) a Yersinia pestis
baktérium okozza. A fertőzés fő formái a bubópestis (mirigyláz), a tüdőpestis,
valamint a szeptémiás pestis. A mirigyláz rendszerint a patkánybolha (Xenopsylla
cheopsis) csípése miatt következik be, amely a baktériumokat köztes
gazdaként hordozza, a tüdőpestis cseppfertőzéssel terjed, míg a betegség
szeptémiás alakjánál a baktériumok kívülről, egy seben keresztül juthatnak a
szervezetbe, és kifejlődhet a pestis más formáiból is.A pestis kórokozója, a
Yersinia pestis baktérium mikroszkópos képe
Forrás: Wikimedia Commons
Európában az első nagy pestisjárvány (ez bubópestis volt)
540 után dúlt, amelyben I. Justinianus bizánci császár (525-565) is megfertőződött,
ám túlélte a betegséget. Az epidémia halálos áldozatainak a száma legkevesebb
25 millió lehetett, de egyes becslések szerint elérhette az 50 millió főt.
Forrás: oomizuao.devianart
A történészek szerint a járvány csúcspontján naponta akár
5000 ember is meghalhatott Konstantinápolyban, a birodalom fővárosában. A
járvány végére a város lakóinak 40 százaléka belehalt a betegségbe. Olyan sokan
és olyan gyorsan, hogy a hullák kupacokban hevertek, mert nem tudták őket az
elhalálozás ütemében eltemetni vagy elégetni.
Forrás: Wikimedia Commons
A 14. században a kontinensen újból fellángolt a betegség. A
fekete halál (nem keverendő össze a fekete himlővel) néven ismertté vált
járvány a különböző becslések szerint legkevesebb 75 millió, legtöbb 200 millió
emberéletet követelt.
A járvány négy éve alatt a középkori Európa lakossága
nagyjából megfeleződött.
Feket himlő, a ragyás
gyilkos
Ez a betegség az első, amelyet – a védőoltásoknak hála –
sikerült teljesen felszámolni. A WHO 1979-ben a természetben kiirtottnak
nyilvánította a fekete himlő kórokozóját, de a világon több helyen őriznek
mintákat a halálos vírusból.Nemrég az is kiderült, hogy a szibériai örökké
fagyott talaj is rejthet variolavirusokat,de hogy ez mennyire jelent valós
veszélyt az emberekre, azt egyelőre nem tudni.
Forrás: Wikimedia Commons
A fekete himlő talán a világ
egyik legveszedelmesebb betegsége volt, egyik változata 30 százalékos
halálozási aránnyal járt. Csak Európában 400 000 áldozatot szedett évente
a 18. század végéig, és becslések szerint 300 millió embert ölt meg a világon
csupán a 20. században.
Forrás: Wikimedia Commons
Az első feljegyzett nagy himlőjárvány (amelyet korábban
pestisnek véltek) Marcus Aurelius és Lucius Verus római császárok táruralkodása
idején tombolt 165 és 180 között. Becslések szerint 5 millió halálos áldozatot
szedett.
Marcus Aurelius római császár uralkodása idején volt az első
nagy feketehimlő járvány Európában
Forrás: Wikimedia Commons
Bár állandó viták tárgyát képezi, a mai napig nem sikerült
egységes álláspontra jutni a laboratóriumban őrzött variolakészletek
megsemmisítéséről.
A megsemmisítést ellenzők egyik legfőbb érve, hogy
ellenőrizetlen forrásból bioterroristák kezére is juthat
(vagy juthatott) a törzsekből, és az esetleges támadás
elleni védekezéshez nélkülözhetetlen a „hivatalosan” őrzött vírustörzsek
vizsgálata.
Spanyolnátha
A H1N1-vírus által okozott 1918-as influenzajárvány a világ
eddigi legpusztítóbb influenzajárványa volt. Mintegy 500 millió embert
betegített meg világszerte, még a távoli csendes-óceáni szigeteken és az
Északi-sarkvidéken is, és 50–100 millió halálos áldozatot (a világ népességének
3-5 százaléka) szedett. Bár elterjedten nevezik spanyolnáthajárványnak (mivel
súlyosan megbetegítette XIII. Alfonz királyt), Spanyolországban nem tombolt
jobban a járvány, mint másutt.
Forrás: Wikipedia
A járvány különlegessége volt, hogy a legtöbb áldozatát a
fiatal felnőtt lakosságból szedte, ellentétben a többi influenzajárvánnyal,
amelyeknél a halálos áldozatok zöme a fiatal gyerekek és az idősek közül kerül
ki.
Forrás: Wikimedia Commons
Arizonai kutatók nemrég azt állapították meg,
hogy a világjárványt okozó vírus röviddel 1918 előtt bukkant fel, és egy már
létező H1 emberi vírusba épült be egy madárinfluenza-vírus genetikai anyaga
(N1), 10-15 évvel a járvány kitörése előtt.
AIDS
Az AIDS kórokozóját 1983-ban sikerült azonosítani. A HIV
(Human Immunodeficiency Virus, magyarul emberi immunhiány-előidéző vírus) az
emberi szervezetbe jutva szaporodni kezd, majd beépül a genetikai állományba. A
fertőzöttség egy életen keresztül megmarad, a konkrét betegség, az AIDS viszont
akkor alakul ki a HIV-pozitívakban, amikor a szervezet védekező képessége annyira
leromlik, hogy nem lesz képes szembeszállni az egészséges immunrendszerű
embereket ritkán megbetegítő opportunista fertőzésekkel.
HIV
Forrás: Medical News Today
A vírus eredetét sokáig homály fedte, és az egyre bővülő
ismeretek ellenére továbbra is vita tárgyát képezi. A Science magazinban
publikált legutóbbi kutatásban a HIV-1 vírusok
genomszekvenciáinak összehasonlításával és a járványtani adatok elemzésével
megállapították, hogy
a fertőzés kiindulási helye Kinshasa (a Kongói Demokratikus
Köztársaság jelenlegi fővárosa) volt az 1920-as években.
A szakemberek szerint a járvány forrása egyetlen ember
lehetett, akit feltehetően vadászat során egy csimpánz vére fertőzhetett meg. A
SIV (a HIV főemlősöknél előforduló formája) az emberi szervezetbe kerülve
mutáción esett át, amely a HIV megszületéséhez vezetett.
Forrás: Photononstop/Philippe Lissac/Godong
A WHO becslése szerint a járvány
kitörése óta világszerte több mint 75 millió ember fertőződött HIV-vel, a vírus
okozta megbetegedés halálos áldozatainak száma pedig átlépte a 36 milliót.
Szintén a WHO adatai alapján 2013-ban körülbelül 35 millió HIV-fertőzött él a
világon, közülük 3,2 millióan 15 év alatti gyerekek.
Az orvostudománynak köszönhetően a HIV ma már nem jelent
egyet a halálos ítélettel. Modern terápiákkal hosszú évtizedekkel megnövelhető
a beteg élettartama.
Forrás: AFP/Gerardo Gomez
Dr. Szlávik János infektológus, az Egyesített Szent István
és Szent László Kórház főorvosa szerint 2010-től érhetők el azok a
készítmények, amelyeket már biztonságosan lehet szedni. A
terápia személyre szabottan összeállított gyógyszerek kombinációján alapul,
amelyeket az orvos utasításának megfelelően fegyelmezetten, egy életen át, napi
szinten szedni kell. Jelenleg nagyjából negyven féle HIV-ellenes készítmény van
forgalomban.
Ebola
Bár az ebola áldozatainak eddigi száma meg sem közelíti az eddig
említett járványokét, a halálozási arány magassága (53-88 százalék) miatt
mindenképp „előkelő” helyet foglal el az emberi járványok történetében.Az ebola
először 1976-ban, Zaireban ütötte fel a fejétAz ebola 1976-ban bukkant fel
először Szudánban és Zairében (nevét is a zairei Ebola-folyóról kapta).
Forrás: Wikimedia Commons
Azóta több, mint 30 kisebb-nagyobb helyi járvány tört ki,
melyek közül a 2014-ben kezdődött és talán lassan lecsengő mostani járvány
szedte a legtöbb áldozatot: a WHO október 19-én közzétett adatai szerint 13 567
megbetegedés fordult elő, és a fertőzöttek közül 4951-en haltak meg.
Forrás: AFP/Inaki Gomez
Gyógyszerekkel jelenleg nemigen lehet megfékezni az ebolát,
de a fertőzést megelőző oltás kifejlesztésében ígéretes eredmények születtek. A
WHO szerint talán még ez évben engedélyezik a két
leghatékonyabbnak tűnő vakcinát (ChAd3-ZEBOV és VSV-ZEBOV).
Kolera
Noha a kolerabaktérium (Vibrio cholerae) nem okoz
olyan nagy összhalálozással járó járványokat, amilyent a pestis vagy a himlő
okozott, eddigi története folyamán már sok millió embert megölt ez az akut
hasmenést és kiszáradást okozó betegség.
Forrás: Wikimedia Commons
A kolera az indiai szubkontinensről származik. Bár már a
Kr.e. 400-ban is feljegyezték a pusztítását, igazi elterjedése a 19. századra
tehető. Ekkor tört ki a Gangesz deltájában lévő rezervoárjából, és terjedt el
szinte az egész világon.Az ezt követő hat járványban milliók haltak meg
világszerte. A jelenleg tartó (hetedik) járvány 1961-ben kezdődött
Dél-Ázsiában, 1971-ben érte el Afrikát és 1991-ben Amerikát. A kolera most már
sok országban endemikus.
Forrás: Origo
Magyarországon az 1831-32-es járvány, amely félmillió
megbetegedést és 250 ezer halálesetet okozott, parasztlázadáshoz, úgynevezett kolerafelkeléshez vezetett. Hazánkban az utolsó
nagy járvány 1872-ben tört ki és két évig tombolt.
Forrás: Wikimedia Commons
A betegség ellen csak 1892-re sikerült eredményesen felvenni
a küzdelmet. Ekkor már elrendelték a közterületek takarítását, ajánlották a
tiszta, szűrt víz ivását, a betegeket pedig ideiglenes kórházakban helyezték
el. A WHO becslései szerint még
ma is mintegy 1,4-4,3 millió megbetegedés és 28 000-142 000 haláleset
írható évente a kolera számlájára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése