1-
2-
3-
4-
5-
6-
#1 Dr.BauerBela
Dr. Bauer Béla Ph.D. gyermekgyógyász főorvos, 50 éves tapasztalatával, számos gyermekbetegség tüneteivel és kezelésével ismerteti meg a blog.bauerbela.ro kismamablog látogatóit. "Nagyon hasznos tanácsokat olvashattunk ismét. Minden szülőnek ajánlom figyelmébe." K.L.
Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box
2017. november 30., csütörtök
BÁRÁNYHIMLŐ CSECSEMŐNÉL ÉS KISDEDEKNÉL KÉPEKBENK
Genetikai rendellenességek nyomai a kezeken
Genetikai
rendellenességek nyomai a kezeken
Az orvosok körében már régóta ismert, hogy bizonyos
betegségek jelei megfigyelhetőek a kézen, a körmökön és az ujjakon. Például
dobverő ujjak a veleszületett szívproblémák vagy tüdőbaj, hippokratészi
(duzzadt) körmök légzési problémák esetén. A kézzel foglalkozó biológusok,
genetikusok, antropológusok viszont - a kézelemzők évszázadok során
felhalmozott tapasztalatait is felhasználva - a tenyér és ujjak bőrrajzolatai,
különféle mintázatai alapján igyekeznek tájékozódni. Az így szerzett ismeretek
az orvoslásban, a nevelésben és az életpálya megtervezésében egyaránt segítséget
jelentenek.
A vizsgálódás tudományos alapja az, hogy számos örökletes rendellenesség az agyon és a kézen egyaránt otthagyja nyomait. Ilyenek például a tenyér meghatározó vonalainak (hajlító redőinek) - lényegesen gyakoribb - egyetlen ún. négyujjas vagy majomredőben történő egyesülése, és a tenyeret teljesen keresztező fejvonal (Sydney-vonal) nagyobb arányú megjelenése a Down-szindrómában, valamint egyes - ujjpercek közti - hajlító redők hiánya a szellemileg visszamaradott személyeknél, továbbá a talpi ún. „szandál” redők gyakori előfordulása a Down-kórosok és a Rubinstein-Taybi szindrómában szenvedők körében.
A Sidney-vonalak nagyobb számú előfordulása jellemző a fejlődésben visszamaradt, tanulási nehézségekkel és kisebb viselkedési problémákkal küszködő gyermekek esetében, de gyakori a Sydney-vonal a leukémiás gyermekek körében, az örökletes rubeola és a citomegaliavírus-fertőzés során is. Emellett egyéb környezeti hatások, például a kémiai vegyületek: bizonyos nyugtatók és altatók (talidomid, metadon) valamint az alkohol következményei ugyancsak megjelennek a kéz vagy a láb redoőn (vonalain). Az alkohol hatása gyakran szellemi visszamaradottsággal is társul.
Mivel a transzverzális redők a terhesség korai szakaszában, kb. a harmadik hónap végére alakulnak ki, a normálistól eltérő formációk (Sidney-vonal, majomredő és megszakadt fejvonal) megjelenése nem mechanikai, hanem elsősorban genetikai eredetű. Főként ez az oka annak, hogy a dermatoglífiát a biológiában és az orvoslásban alkalmazó kutatók már hosszú ideje érdeklődnek az abnormális pszichológiai és a veleszületett rendellenességek iránt. Tudvalévő, hogy az egészséges embernek 23 pár, összesen 46 kromoszómája van, ebből 22 pár a testi, míg az utolsó pár a nemi vagy szex kromoszóma. Az ettől való eltérés, vagyis bármiféle kromoszóma-aberráció kimutatható a kézen.
W. Hirsch 1978-ban megjelent tanulmányában (Dermatoglyphics and Creases in Their Relationship to Clinical syndromes: A Diagnostic Criterion) a szellemi visszamaradás, bizonyos születési rendellenességek, a diabetes mellitus (cukorbetegség), súlyos gyermekkori pszichiátriai esetek, növekedési visszamaradás és egyéb tünetcsoportok dermatoglífiai sajátosságait vizsgálta. Kutatásai során egyértelmű összefüggéseket talált a testi kromoszóma-rendellenességek: a 21-es triszómia vagy Down-szindróma, a 13-as triszómia vagy Patau-szindróma, a 18-as triszómia vagy Edwards-szindróma, valamint a 8-as triszómia (mozaikosság), valamint a cukorbetegség, a veleszületett szívgyengeség, a skizofrénia és a bőrlécrendszer mintázata között.
Danuta Z. Loesch Quantitative Dermatoglyphics, Classification, Genetics, and Pathology címu, 1983-ban publikált dolgozatában a szexuális kromoszóma-anomáliákkal, a spina bifida (gerinchasadékkal, vagyis a gerincoszlop veleszületett hátsó hasadékképződésével), a nyúlajakkal és farkastorokkal, a leukémiával és egyéb egészségi problémákkal való összefüggéseket is vizsgálatnak vetette alá.
Amrita Bagga 1994-ben megjelent - az Application and methodological perspectives in dermatoglyphics címen kiadott tanulmánykötetben publikált - írásában a dermatoglífia és a skizofrénia kapcsolatát vizsgálva megállapította, hogy a skizofrének tenyérmintázata és egyéb jellemzői sok hasonlatosságot mutatnak a Down-kórosokéval. A legjellemzőbb sajátosságok azonban eltérőek, ugyanis skizofrénekre kevésbé jellemző a majomredő és a Sydney-vonal jelenléte, viszont jóval gyakoribb náluk a dermatoglífiai mintázatok (ívek, hurkok, örvények) megjelenése a hipotenáron (Hold-dombon), és a hurok-formáció előfordulása a tenáron (Vénusz-dombon).
A legismertebb kromoszóma-rendellenesség a Down-kór, a mongoloid idiotizmus, amelyre jellemző az átlagosnál szélesebb kéz, rövid, tömpe ujjakkal. E betegség egyik legfőbb sajátossága a gyermekek tenyerében a majomredő, mely van, amikor csak az egyik, de a legtöbbször mind a két tenyérben fellelhető. A majomredőből sok apró kis vonal ágazik ki. Ehhez a formációhoz - mivel a kisujj középső ujjperce szinte teljesen visszafejlődött - mindkét kézen csökevényes kisujj társul, melyeken a két hajlítóredő helyett csak egy van. A betegség további jellegzetessége, hogy az ulnáris hurkok többször fordulnak elő, mint az ívek, a tornyos ívek és az örvények. A második ujjon általában ulnáris hurok, a negyedik és az ötödik ujjon viszont - ezzel ellentétben - radiális hurok figyelhető meg, a hüvelykujjon pedig többféle rajzolat található. A kézélen lévő hipotenáron (Hold-dombon) gyakoribb a dermatoglífiai rajzolatok előfordulása, mint a tenáron vagyis a Vénusz-dombon.
Néhány további kromoszóma-rendellenesség jellemzője:
- a Klinefelter-szindrómában szenvedők tenyere és ujjbegye feltűnően domború, a bőrrajzolatok szélesek, gyakori a négyujjas redő;
- a Turner-Lange-tünetnél gyakori a kéz- és láb rendellenesség, a nagyméretű örvények jelenléte, a középső- és a gyűrűsujj, valamint a gyűrűsujj és a kisujj közötti területen, továbbá a kézél Hold-dombján a normálisnál gyakoribb a dermatoglífiai rajzolatok megjelenése;
- a Rubinstein-Taybi-szindrómásoknál megvastagodott a kéz és a láb nagyujja, több íves rajzolat, mint ulnáris hurok látható az ujjbegyeken, a hüvelykujjon és a hüvelykujj domborulatán (Vénusz-dombon) pedig összetett mintázatok vannak;
- az Ellivan-Krefelt-szindrómásoknál pedig polidaktilia (sokujjúság) mutatható ki.
A Down-kórosokéhoz hasonló négyujjas redő és a Sidney-vonal figyelhető meg a rubeola-szindrómánál. Ez a jel azoknál a kisgyerekeknél is előfordul, akiknek anyjuk a terhesség alatt rubeola fertőzésen esett át. A rubeola okozta bőrlécrendszeri jellegek a kézen gyakori örvény rajzolatok; a radiális hurkok pedig nemcsak a mutatóujjon, hanem a többi ujjon is előfordulnak.
A vizsgálódás tudományos alapja az, hogy számos örökletes rendellenesség az agyon és a kézen egyaránt otthagyja nyomait. Ilyenek például a tenyér meghatározó vonalainak (hajlító redőinek) - lényegesen gyakoribb - egyetlen ún. négyujjas vagy majomredőben történő egyesülése, és a tenyeret teljesen keresztező fejvonal (Sydney-vonal) nagyobb arányú megjelenése a Down-szindrómában, valamint egyes - ujjpercek közti - hajlító redők hiánya a szellemileg visszamaradott személyeknél, továbbá a talpi ún. „szandál” redők gyakori előfordulása a Down-kórosok és a Rubinstein-Taybi szindrómában szenvedők körében.
A Sidney-vonalak nagyobb számú előfordulása jellemző a fejlődésben visszamaradt, tanulási nehézségekkel és kisebb viselkedési problémákkal küszködő gyermekek esetében, de gyakori a Sydney-vonal a leukémiás gyermekek körében, az örökletes rubeola és a citomegaliavírus-fertőzés során is. Emellett egyéb környezeti hatások, például a kémiai vegyületek: bizonyos nyugtatók és altatók (talidomid, metadon) valamint az alkohol következményei ugyancsak megjelennek a kéz vagy a láb redoőn (vonalain). Az alkohol hatása gyakran szellemi visszamaradottsággal is társul.
Mivel a transzverzális redők a terhesség korai szakaszában, kb. a harmadik hónap végére alakulnak ki, a normálistól eltérő formációk (Sidney-vonal, majomredő és megszakadt fejvonal) megjelenése nem mechanikai, hanem elsősorban genetikai eredetű. Főként ez az oka annak, hogy a dermatoglífiát a biológiában és az orvoslásban alkalmazó kutatók már hosszú ideje érdeklődnek az abnormális pszichológiai és a veleszületett rendellenességek iránt. Tudvalévő, hogy az egészséges embernek 23 pár, összesen 46 kromoszómája van, ebből 22 pár a testi, míg az utolsó pár a nemi vagy szex kromoszóma. Az ettől való eltérés, vagyis bármiféle kromoszóma-aberráció kimutatható a kézen.
W. Hirsch 1978-ban megjelent tanulmányában (Dermatoglyphics and Creases in Their Relationship to Clinical syndromes: A Diagnostic Criterion) a szellemi visszamaradás, bizonyos születési rendellenességek, a diabetes mellitus (cukorbetegség), súlyos gyermekkori pszichiátriai esetek, növekedési visszamaradás és egyéb tünetcsoportok dermatoglífiai sajátosságait vizsgálta. Kutatásai során egyértelmű összefüggéseket talált a testi kromoszóma-rendellenességek: a 21-es triszómia vagy Down-szindróma, a 13-as triszómia vagy Patau-szindróma, a 18-as triszómia vagy Edwards-szindróma, valamint a 8-as triszómia (mozaikosság), valamint a cukorbetegség, a veleszületett szívgyengeség, a skizofrénia és a bőrlécrendszer mintázata között.
Danuta Z. Loesch Quantitative Dermatoglyphics, Classification, Genetics, and Pathology címu, 1983-ban publikált dolgozatában a szexuális kromoszóma-anomáliákkal, a spina bifida (gerinchasadékkal, vagyis a gerincoszlop veleszületett hátsó hasadékképződésével), a nyúlajakkal és farkastorokkal, a leukémiával és egyéb egészségi problémákkal való összefüggéseket is vizsgálatnak vetette alá.
Amrita Bagga 1994-ben megjelent - az Application and methodological perspectives in dermatoglyphics címen kiadott tanulmánykötetben publikált - írásában a dermatoglífia és a skizofrénia kapcsolatát vizsgálva megállapította, hogy a skizofrének tenyérmintázata és egyéb jellemzői sok hasonlatosságot mutatnak a Down-kórosokéval. A legjellemzőbb sajátosságok azonban eltérőek, ugyanis skizofrénekre kevésbé jellemző a majomredő és a Sydney-vonal jelenléte, viszont jóval gyakoribb náluk a dermatoglífiai mintázatok (ívek, hurkok, örvények) megjelenése a hipotenáron (Hold-dombon), és a hurok-formáció előfordulása a tenáron (Vénusz-dombon).
A legismertebb kromoszóma-rendellenesség a Down-kór, a mongoloid idiotizmus, amelyre jellemző az átlagosnál szélesebb kéz, rövid, tömpe ujjakkal. E betegség egyik legfőbb sajátossága a gyermekek tenyerében a majomredő, mely van, amikor csak az egyik, de a legtöbbször mind a két tenyérben fellelhető. A majomredőből sok apró kis vonal ágazik ki. Ehhez a formációhoz - mivel a kisujj középső ujjperce szinte teljesen visszafejlődött - mindkét kézen csökevényes kisujj társul, melyeken a két hajlítóredő helyett csak egy van. A betegség további jellegzetessége, hogy az ulnáris hurkok többször fordulnak elő, mint az ívek, a tornyos ívek és az örvények. A második ujjon általában ulnáris hurok, a negyedik és az ötödik ujjon viszont - ezzel ellentétben - radiális hurok figyelhető meg, a hüvelykujjon pedig többféle rajzolat található. A kézélen lévő hipotenáron (Hold-dombon) gyakoribb a dermatoglífiai rajzolatok előfordulása, mint a tenáron vagyis a Vénusz-dombon.
Néhány további kromoszóma-rendellenesség jellemzője:
- a Klinefelter-szindrómában szenvedők tenyere és ujjbegye feltűnően domború, a bőrrajzolatok szélesek, gyakori a négyujjas redő;
- a Turner-Lange-tünetnél gyakori a kéz- és láb rendellenesség, a nagyméretű örvények jelenléte, a középső- és a gyűrűsujj, valamint a gyűrűsujj és a kisujj közötti területen, továbbá a kézél Hold-dombján a normálisnál gyakoribb a dermatoglífiai rajzolatok megjelenése;
- a Rubinstein-Taybi-szindrómásoknál megvastagodott a kéz és a láb nagyujja, több íves rajzolat, mint ulnáris hurok látható az ujjbegyeken, a hüvelykujjon és a hüvelykujj domborulatán (Vénusz-dombon) pedig összetett mintázatok vannak;
- az Ellivan-Krefelt-szindrómásoknál pedig polidaktilia (sokujjúság) mutatható ki.
A Down-kórosokéhoz hasonló négyujjas redő és a Sidney-vonal figyelhető meg a rubeola-szindrómánál. Ez a jel azoknál a kisgyerekeknél is előfordul, akiknek anyjuk a terhesség alatt rubeola fertőzésen esett át. A rubeola okozta bőrlécrendszeri jellegek a kézen gyakori örvény rajzolatok; a radiális hurkok pedig nemcsak a mutatóujjon, hanem a többi ujjon is előfordulnak.
2017. november 29., szerda
Hidradenoma
Hidradenoma
A hidradenoma a bőr jóindulatú képződménye. Úgy tűnik, hogy magányos csomó (csomó) vagy ciszta (amikor ezt cisztás hydradenomának nevezik), Megjelenhet a test bármely részén. A hidradenoma lehet szilárd , vagy szerozus bennéket tartalmazhat.. A teljes sebészeti extirpációval gyógyítható.
A hidradenoma a bőr jóindulatú képződménye. Úgy tűnik, hogy magányos csomó (csomó) vagy ciszta (amikor ezt cisztás hydradenomának nevezik), Megjelenhet a test bármely részén. A hidradenoma lehet szilárd , vagy szerozus bennéket tartalmazhat.. A teljes sebészeti extirpációval gyógyítható.
Légúti akadály csecsemő- és gyermekkorban
Légúti akadály csecsemő- és gyermekkorban
Csecsemő- és kisgyermekkorban
a légúti akadály kialakulása nem ritka jelenség. Az esetek egy részében étkezés
közbeni félrenyelés, míg a másikban valamilyen tárgy (pl. játék) okozza a légút
részleges vagy teljes elzáródását.
Okok
Az esetek egy részében étkezés közbeni félrenyelés, míg a másikban valamilyen tárgy (pl. játék) okozza a légút részleges vagy teljes elzáródását.
Az esetek egy részében étkezés közbeni félrenyelés, míg a másikban valamilyen tárgy (pl. játék) okozza a légút részleges vagy teljes elzáródását.
Tünetek
A tünetek többsége megegyezik
a felnőtteknél kialakuló jelekkel, így a sérült:
torkához kap,
arca eltorzul,
nehezen vesz levegőt,
nem vagy, alig tud hangot
kiadni,
fuldoklik,
bőre kékes, szürkéslila
lehet,
eszméletét veszti.
Más esetekben, pl.
csecsemőknél nem feltétlenül van egyértelmű jele a légúti akadálynak.
Elsősegély
A tünetek függvényében háromféle ellátás lehet indokolt.
A tünetek függvényében háromféle ellátás lehet indokolt.
1. A köhögés HATÉKONY,
eszméletzavar NINCS
Hatékony köhögés esetén
bíztassa a gyermeket köhögésre, egyéb teendő nincs, tehát ne üsse meg a hátát!
2. Hatékony köhögés NINCS,
eszméletzavar NINCS
Amennyiben a köhögés nem
hatékony a CSECSEMŐT fektesse alkarjára hasával lefelé, tenyerében tartva az
arcát, majd csapja hátba! Ezt maximum ötször ismételje!
Ha nem járt eredménnyel
fektesse hátára a csecsemőt, és alkalmazzon mellkasi lökéseket, a mellkas
kompresszióhoz hasonló technikával, de lassabb ütemben. maximum öt alkalommal!
Ha a légút felszabadult, ne alkalmazzon több lökést! Hívjon mielőbb segítséget!
A fenti beavatkozást addig
lehet alkalmazni, amíg a csecsemő eszméleténél van. Amennyiben eszméletét
vesztette kezdje el az újraélesztést!
A fulladó KISGYERMEK
mellkasát támassza meg vagy fektesse saját combjára keresztbe és csapja hátba
lapockái között, határozottan, de nem túl durván. Ezt a légúti akadály
távozásáig vagy maximum ötször ismételje.
Ha ez eredménytelen
alkalmazzon hasi lökéseket. Egyik kezét szorítsa ökölbe, kiálló hüvelykujját
helyezze a szegycsont alsó része és a köldök közötti területre, majd másik
kezével átkulcsolva végezzen magafelé, illetve enyhén felfelé irányuló
mozdulatokat! Ezt addig alkalmazza, amíg az idegentest nem távozik, de
legfeljebb 5 alkalommal!
Ha a légút felszabadult, ne alkalmazzon több lökést!
Hívjon mentőt (104 / 112)!
3. Hatékony köhögés NINCS, a
bajba jutott ESZMÉLETLEN
Ha a csecsemő vagy a gyermek
eszméletlen nyissa ki száját, amennyiben jól látható légúti akadályt észlel,
távolítsa el azt. Ha légúti akadályt nem lát, ne nyúljon a szájba!
Amennyiben az eltávolítás
sikertelen kezdje meg az újraélesztést!
Megelőzés:
Mivel a kisgyermekek gyakran
úgy ismerkednek a világgal, hogy egyes tárgyakat a szájukba vesznek, náluk a
leggyakoribb a félrenyelés. Ezért lenne fontos és hatékony a megelőzés. Néhány
dolog, amire érdemes odafigyelni:
- Életkornak megfelelő ételek
(kemény és darabos, könnyen félrenyelhető dolgok kerülése).
- A puha, darabos ételeket is lehetőleg aprítsa fel!
- A gyermeket szoktassa arra, hogy evés közben ne figyeljen másra!
- A gyermek lehetőleg nyugodt körülmények között egyen (pl. autóban, az utcán ne)!
- Életkornak megfelelő játékok (az apró részekből álló játékok - pl. Lego - a kisebbekre nézve nagyon veszélyesek lehetnek)!
- Otthonában az apró tárgyakat tegye olyan helyre, ahol a gyermek nem éri el!
- A puha, darabos ételeket is lehetőleg aprítsa fel!
- A gyermeket szoktassa arra, hogy evés közben ne figyeljen másra!
- A gyermek lehetőleg nyugodt körülmények között egyen (pl. autóban, az utcán ne)!
- Életkornak megfelelő játékok (az apró részekből álló játékok - pl. Lego - a kisebbekre nézve nagyon veszélyesek lehetnek)!
- Otthonában az apró tárgyakat tegye olyan helyre, ahol a gyermek nem éri el!
Nehézlégzés és légszomj gyerekeknél
Nehézlégzés
és légszomj gyerekeknél
Nehézlégzés és légszomj gyerekeknél
A nehézlégzés (dyspnoe, légszomj) a szervezet oxigénhiányát jelző tünet. A légszomj
elnevezés az oxigénhiányos állapotot kísérő fulladásérzésből ered, a beteg úgy
érzi hiába lélegzik, mégsem jut elég levegő a tüdejébe, vagy nem tudja onnan
kilélegezni a beszívott levegőt.
A gyermek láthatóan erőlködve lélegzik, a légzési segédizmait is igénybe veszi a légzéshez. A nehézlégzés a súlyosságától függően, akár életveszélyes állapot jele vagy okozója is lehet!
A gyermek láthatóan erőlködve lélegzik, a légzési segédizmait is igénybe veszi a légzéshez. A nehézlégzés a súlyosságától függően, akár életveszélyes állapot jele vagy okozója is lehet!
Nehézlégzés és légszomj fokozatai:
A légszomj és a nehézlégzés foka az enyhétől a súlyos
életveszélyes állapotig terjedhet. Legenyhébb esetben csak erős fizikai
megterhelésre jelentkezik, súlyosabb esetben már nyugalomban is megfigyelhető.
A nehézlégzés kialakulhat lassan hónapok vagy akár évek alatt, de nagyon
hirtelen, akutan is megjelenhet a súlyos légszomj.
Nehézlégzés és légszomj okai:
Sok betegséghez társulhat a légszomj és fulladás érzés. A
nehézlégzés és légszomj leggyakoribb oka a légzőrendszer betegsége (krupp, asztma, bronchitis, tüdőgyulladás, félrenyelés, allergiás
reakciók, COPD stb…), de szív és érrendszeri betegségek, keringési elégtelenség
és shock kísérője is lehet.
Anyagcsere betegségek, pajzsmirigy betegségek, vese betegségek esetén is jelentkezhet nehézlégzés, de központi idegrendszeri betegségek is kiválthatják. A mellkas deformitása, a légzőmozgást gátló sérülések (pl bordatörés) is szerepelhetnek a nehézlégzés okai között.
A nehézlégzés és légszomj általában valamilyen nagyobb betegség kísérője.
Hirtelen kialakuló nagyfokú nehézlégzés akár életveszélyes állapotra is utalhat, azonnal orvoshoz kell fordulni (mentővel !), a lassan kialakuló, kisfokú légszomj esetén ki kell vizsgálni a kiváltó okot minél előbb.
Anyagcsere betegségek, pajzsmirigy betegségek, vese betegségek esetén is jelentkezhet nehézlégzés, de központi idegrendszeri betegségek is kiválthatják. A mellkas deformitása, a légzőmozgást gátló sérülések (pl bordatörés) is szerepelhetnek a nehézlégzés okai között.
A nehézlégzés és légszomj általában valamilyen nagyobb betegség kísérője.
Hirtelen kialakuló nagyfokú nehézlégzés akár életveszélyes állapotra is utalhat, azonnal orvoshoz kell fordulni (mentővel !), a lassan kialakuló, kisfokú légszomj esetén ki kell vizsgálni a kiváltó okot minél előbb.
Nehézlégzés és légszomj
megfigyelhető jelei:
- légzéskor az orrszárnyak behúzódása (orrszárnyi légzés)
- a kulcscsont alatti és feletti árkok behúzódnak légzéskor
- a bordaívek és a bordák közötti árkok és a gyomorgödör is behúzódik légzéskor
- csecsemők nehézlégzésére jellemző hogy légzéssel szinkronban biccentik a fejüket, és nyögve lélegeznek
- nő a légzésszám (Normál légzés: újszülött 40-50/perc, kisded: 30/perc, felnőtt:16 /perc)
- súlyos esetben a kevés oxigén miatt a körmök és nyálkahártyák, ajak és a bőr szederjeskéken elszíneződik (cyanosis)
A felső légutak szűkületeivel járó betegségekben (pl.
krupp.) belégzési, míg az alsó légutak szűkületével járó betegségekben (pl.
asztma, obstruktív bronchitis)
kilégzési nehézlégzés figyelhető meg.
Tüdőgyulladásban mindkét légzési fázisban megfigyelhető a nehezítettség (alveoláris dyspnoe).
Tüdőgyulladásban mindkét légzési fázisban megfigyelhető a nehezítettség (alveoláris dyspnoe).
Hogyan segítsünk? Teendők nehézlégzés és légszomj esetén:
A nehézlégzés alatt a gyermek
nyugalma fontos, fizikai kímélet javasolt, kössük le a figyelmét és igyekezzünk
egy helyben tartani. A légzése könnyebb ha ún. félig ülő helyzetet biztosítunk
a számára, fektessük magasabb párnára olyan helyzetben hogy a feje kissé
hátraszegett állapotban legyen. Ne hagyjuk magára ! Fontos hogy ne veszítsük el
a lélekjelenlétünk, a nehézlégzés és légszomj miatt a gyermekeknek halálfélelme
van , nyugtassuk, simogassuk, igyekezzünk megnyugtatni, biztonságérzetet
nyújtani a számára. Kisebb gyermeket vagy csecsemőt hordozzuk karon, a
függőleges helyzet a légzést is segíti, és a közelségünk megnyugtatja.
Ha a gyermeknek nincs ismert
betegsége és nem vagyunk felkészülve a roham oldásra, hívjunk mentőt !
A légzésnek normális esetben nincs
hangja.
Ha a légzésnek hangja van, az nem feltétlenül a nehézlégzés és légszomj jele.
Csecsemőknél, akik az orrukon keresztül lélegeznek, a nátha okozhat szuszogó légzést, ezt az orrukból csorgó váladékról könnyű felismerni. Újszülöttek a szüléskor az orrukba került váladékok beszáradása miatt szuszoghatnak.
Nagyobb csecsemők alvás közbeni szuszogó légzése, horkolása mandula-túltengésre utalhat.
Sípoló hörgő légzés (stridor) figyelhető meg a gége betegségeiben (pl. krupp), légúti idegentest, obstruktív bronchitis esetén.
Ha a légzésnek hangja van, az nem feltétlenül a nehézlégzés és légszomj jele.
Csecsemőknél, akik az orrukon keresztül lélegeznek, a nátha okozhat szuszogó légzést, ezt az orrukból csorgó váladékról könnyű felismerni. Újszülöttek a szüléskor az orrukba került váladékok beszáradása miatt szuszoghatnak.
Nagyobb csecsemők alvás közbeni szuszogó légzése, horkolása mandula-túltengésre utalhat.
Sípoló hörgő légzés (stridor) figyelhető meg a gége betegségeiben (pl. krupp), légúti idegentest, obstruktív bronchitis esetén.
#: Csecsemő, Cyanosis, Elsősegélynyújtás, Gyakori tünetek, Hörgő betegségei, Hypoxia, Kisdedkor, Köhögési roham, Krupp, Légszomj, Nehézlégzés, Stridor, Tachicardia, Trachea kanül, Tracheostoma, Tracheotomia, Tüdő betegségei
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)