Szénanáthás kisiskolások: a fővárosi gyerekek negyede szenved a tünetektől
Az
allergiás megbetegedések világméretű növekedése tapasztalható, a
szénanátha hazánkban is népbetegségnek számít. A betegség
előfordulásában nagy földrajzi különbségek vannak: gyermekkorban 2,2 és
45,1 % közötti gyakoriságot találunk a világ különféle országaiban.
A
legtöbb beteg a fejlett „nyugati” társadalomban valamint a rohamosan
fejlődő országokban van. A genetikai hajlamon kívül számos tényező járul
hozzá a betegség előretöréséhez: a civilizált, városias életmód, a
környezetszennyezés, a dohányzás és a megváltozott higiénés szokások
mellett egyre több negatívan befolyásoló körülményre derül fény.
Könnyes szem, viszkető orr
Az allergiás betegségek klinikai tünetei életkori sajátosságot mutatnak: csecsemőkorban jellemzően atópiás bőrtünetekkel, az ekcémával valamint a táplálékallergiával találkozunk, óvodás és iskolás korban a szénanátha jelentkezik, az allergiás asztma kezdete pedig a gyermekkor második felére és a fiatal felnőtt korra jellemző. Amellett, hogy egyre több a szénanáthás beteg, megfigyelhető, hogy a betegség tünetei egyre fiatalabb életkorban jelennek meg, ma már nem ritka szénanátha 3-4 éves korban sem.
Az allergiás nátha tünetei általában jellegzetesek: orrdugulás, tüsszentés, orr-és szemviszketés, vizes orrfolyás esetén nem okoz gondot a betegség felismerése, fiatalabb életkorban azonban nem ennyire típusosak a tünetek. Óvodásoknál gyakran a krónikussá váló légúti betegségek, elhúzódó középfülgyulladások vetik fel a betegség gyanúját. Fontos a tünetek helyes értékelése és a betegség kezelése, hiszen kezeletlen esetben a kellemetlen tünetek rontják az iskolai teljesítményt, zavarják az éjszakai pihenést, súlyos légúti szövődményekhez vezethetnek.
Budapesten minden negyedik gyerek szénanáthás lehet
Számos
közlemény foglalkozik az allergiás betegségek gyakoriságával. Egy 2010
februárjában az International Journal of Pediatric Otorhinolaryngology
c. folyóiratban megjelent közleményben a Heim Pál Gyermekkórház, a Szt.
János Kórház és a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának
munkatársai budapesti általános iskolás gyermekek adatait dolgozzák fel.
Nyolc budapesti kerület 21 általános iskolájából véletlenszerűen
kiválasztott 6335 gyermeket vontak be a vizsgálatba 2007 szeptemberében.
A szülők az első szülői értekezleten kapták kézhez a kérdőívet, melyre a részletes felvilágosítás után a válaszadás önkéntesen, névtelenül történt. A kérdőív alapján tájékozódtak a gyermekek koráról, neméről, atópiás betegségeiről, feltételezett vagy orvos által megállapított szénanáthájáról és egyéb megbetegedéseiről, az életkörülményekről, táplálkozási és egyéb szokásokról.
Összesen 3933 gyermek esetében töltötték ki értékelhetően a kérdőívet. A gyerekek nemi eloszlása egyenletes volt, 1976 fiú és 1957 leány vett részt a vizsgálatban. A válaszok alapján a tanulók 34%-ának van ismert allergiája, ebből 3.9% allergiás kötőhártya-gyulladás, 4.8% táplálék allergia, 6.2% asztma, 10.2% ekzema, 15% allergiás nátha miatt gondozott.
A közlemény szerint a gyerekek 11.6%-nál szakorvos (allergológus, fül-orr-gégész, tüdőgyógyász vagy családorvos) által igazolt szénanáthával állunk szemben, 14.9%-ban az időszakosan fennálló tünetek alapján feltételezhető a betegség, azaz összességében a budapesti általános iskolások 26.5%-a szenved időnként a szénanátha tüneteitől. Összevetve a világ egyéb területein közölt gyakorisággal, hazánk a középmezőnyben helyezkedik el.
Akiknek különösen oda kell figyelni
A tanulmány részletesen kitér arra, hogy mely kórtörténeti és környezeti tényezők hajlamosítanak a betegség kialakulására. Ismert tény a fiúk aránya nagyobb a betegek között, emellett az allergiás betegség előfordulása a családban kockázati tényezőnek számít. Az allergiás náthás gyermekek kórtörténetében gyakrabban szerepelnek felső légúti hurutos megbetegedések, orrmelléküreg gyulladások, orrmandula és garatmandula műtét. Az első életévben szedett antibiotikum és paracetamol szedés szintén növeli a betegség kialakulásának esélyét. A lakókörnyezet is fontos: negatív hatása van a környezetszennyezésnek (gyár a közelben), a gyomos területnek, a panelháznak; rizikótényező ezen kívül a sok mesterséges színezéket vagy tartósítószert tartalmazó étel és ital is.
Nagyon fontos, hogy felhívjuk a szülők figyelmét azokra a rizikófaktorokra, melyeken változtathatnak – írják a kutatók a tanulmányban - ezzel mérsékelhető az allergiás nátha megjelenése. Ezek közül könnyebben kivitelezhető az adalékanyagok és tartósítószerek elkerülése, de törekedni kell az egészséges lakókörnyezet kialakítására is. Szakemberek között is kevéssé ismert, hogy az egy éves kor alatt használt antibiotikum és paracetamol növeli az allergiás betegségek kialakulásának kockázatát.
#1 Dr.BauerBela
Könnyes szem, viszkető orr
Az allergiás betegségek klinikai tünetei életkori sajátosságot mutatnak: csecsemőkorban jellemzően atópiás bőrtünetekkel, az ekcémával valamint a táplálékallergiával találkozunk, óvodás és iskolás korban a szénanátha jelentkezik, az allergiás asztma kezdete pedig a gyermekkor második felére és a fiatal felnőtt korra jellemző. Amellett, hogy egyre több a szénanáthás beteg, megfigyelhető, hogy a betegség tünetei egyre fiatalabb életkorban jelennek meg, ma már nem ritka szénanátha 3-4 éves korban sem.
Az allergiás nátha tünetei általában jellegzetesek: orrdugulás, tüsszentés, orr-és szemviszketés, vizes orrfolyás esetén nem okoz gondot a betegség felismerése, fiatalabb életkorban azonban nem ennyire típusosak a tünetek. Óvodásoknál gyakran a krónikussá váló légúti betegségek, elhúzódó középfülgyulladások vetik fel a betegség gyanúját. Fontos a tünetek helyes értékelése és a betegség kezelése, hiszen kezeletlen esetben a kellemetlen tünetek rontják az iskolai teljesítményt, zavarják az éjszakai pihenést, súlyos légúti szövődményekhez vezethetnek.
Budapesten minden negyedik gyerek szénanáthás lehet
Számos
közlemény foglalkozik az allergiás betegségek gyakoriságával. Egy 2010
februárjában az International Journal of Pediatric Otorhinolaryngology
c. folyóiratban megjelent közleményben a Heim Pál Gyermekkórház, a Szt.
János Kórház és a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának
munkatársai budapesti általános iskolás gyermekek adatait dolgozzák fel.
Nyolc budapesti kerület 21 általános iskolájából véletlenszerűen
kiválasztott 6335 gyermeket vontak be a vizsgálatba 2007 szeptemberében.
A szülők az első szülői értekezleten kapták kézhez a kérdőívet, melyre a részletes felvilágosítás után a válaszadás önkéntesen, névtelenül történt. A kérdőív alapján tájékozódtak a gyermekek koráról, neméről, atópiás betegségeiről, feltételezett vagy orvos által megállapított szénanáthájáról és egyéb megbetegedéseiről, az életkörülményekről, táplálkozási és egyéb szokásokról.
Összesen 3933 gyermek esetében töltötték ki értékelhetően a kérdőívet. A gyerekek nemi eloszlása egyenletes volt, 1976 fiú és 1957 leány vett részt a vizsgálatban. A válaszok alapján a tanulók 34%-ának van ismert allergiája, ebből 3.9% allergiás kötőhártya-gyulladás, 4.8% táplálék allergia, 6.2% asztma, 10.2% ekzema, 15% allergiás nátha miatt gondozott.
A közlemény szerint a gyerekek 11.6%-nál szakorvos (allergológus, fül-orr-gégész, tüdőgyógyász vagy családorvos) által igazolt szénanáthával állunk szemben, 14.9%-ban az időszakosan fennálló tünetek alapján feltételezhető a betegség, azaz összességében a budapesti általános iskolások 26.5%-a szenved időnként a szénanátha tüneteitől. Összevetve a világ egyéb területein közölt gyakorisággal, hazánk a középmezőnyben helyezkedik el.
Akiknek különösen oda kell figyelni
A tanulmány részletesen kitér arra, hogy mely kórtörténeti és környezeti tényezők hajlamosítanak a betegség kialakulására. Ismert tény a fiúk aránya nagyobb a betegek között, emellett az allergiás betegség előfordulása a családban kockázati tényezőnek számít. Az allergiás náthás gyermekek kórtörténetében gyakrabban szerepelnek felső légúti hurutos megbetegedések, orrmelléküreg gyulladások, orrmandula és garatmandula műtét. Az első életévben szedett antibiotikum és paracetamol szedés szintén növeli a betegség kialakulásának esélyét. A lakókörnyezet is fontos: negatív hatása van a környezetszennyezésnek (gyár a közelben), a gyomos területnek, a panelháznak; rizikótényező ezen kívül a sok mesterséges színezéket vagy tartósítószert tartalmazó étel és ital is.
Nagyon fontos, hogy felhívjuk a szülők figyelmét azokra a rizikófaktorokra, melyeken változtathatnak – írják a kutatók a tanulmányban - ezzel mérsékelhető az allergiás nátha megjelenése. Ezek közül könnyebben kivitelezhető az adalékanyagok és tartósítószerek elkerülése, de törekedni kell az egészséges lakókörnyezet kialakítására is. Szakemberek között is kevéssé ismert, hogy az egy éves kor alatt használt antibiotikum és paracetamol növeli az allergiás betegségek kialakulásának kockázatát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése