ÉLETREVALÓ
GYERMEK
“Hülyének néznek” – ezt gondolja Vekerdy Tamás szerint egy
mai iskolás minden egyes iskolai kudarca után. Pedig a
gyermekpszichológusnak meggyőződése, hogy valamiben minden gyerek jó, de sajnos
ezt ma az iskola képtelen neki bebizonyítani.
Akár alternatív, akár nem, a jó iskolában minden
körülmények között a gyerek a legfontosabb.
Te is azt, szeretnéd, hogy a gyerekednek kiegyensúlyozott,
boldog iskoláskora legyen, bővüljenek az ismeretei, ne éljen át megalázó
élményeket, és gazdagodjon a személyisége.
Vajon megadja-e mindezt a mai iskolarendszer?
Ha kicsit is belegondolsz, nem nehéz belátnod, hogy a
válasz: nem
Gyermekkorodat visszaidézve, közülünk sokan – még a jó
tanulók is – csak arra emlékeznek, hogy “utáltak iskolába” járni. Igazság
szerint ha saját gyermekedtől megkérdezed, vajon szeret-e suliba járni, tőle is
hasonló válaszokat kaphatsz.
- rettegtél a matekdolgozattól (mert a felvételihez minden jegy számít),
- a testnevelés órától (mert “jaj, mi lesz, ha nem ugrom át a lécet” – és így persze nem is ugrottad át)
- az órai felelésektől, mert szégyellted, ha valamit nem tudsz, mert szégyen volt, és szégyen ma is nem tudni
Vekerdy: ki kellene hozni a gyerekből, amit tud
Vekerdy Tamás gyermekpszichológus szerint a mai oktatási
rendszerrel az a legnagyobb baj, hogy a tanár arra kiváncsi, a gyerek mit NEM
TUD, holott ennek éppen fordítva kellene lennie. Ez nap mint nap erősítené a
gyermekhitét saját értékeiben, növelné önbizalmát, hiszen az iskolában azt
mutathatná meg, amit tud.
A tanulással töltött évek végén – érettségi után – a évzárón
a tanáraidtól mindig azt hallottad, hogy most aztán kiléptek a “nagybetűs
életbe”. Mintha az iskolában eltöltött évek valamiféle átmeneti időszakot
jelentenének, mikor csupán készülnek valamire. Holott az volna a normális, ha a
gyerekek szeretnék ezt az időszakot.
Gondold csak el! Teljes 12 évről van szó! Gyermeked életének
egyik legszebb, ráadásul élete, személyisége alakulása szempontjából abszolút
meghatározó időszakról.
12 év szorongás?
Abban az iskolában. ahol csak a tételes szaktántárgyi tudás,
a kőkemény akadémikus teljesítmény az érték, a gyerekek – még a legjobbak is –
folyamatos stresszben élik napjaikat, személyiségükben torzulnak. Miért?
- mert minden gyerek más tempóban fejlődik
- mindegyiknek különböző az érdeklődése
- mindegyik másban tehetséges
- más a családi hátterük (ez ez is nagyon fontos)
Vekerdy Tamás szerint a gyerek számára az volna az ideális,
ha a saját tempója szerinti érésben jutna el oda, hogy az őt érdeklő dolgokkal
tudjon foglalkozni, a saját igényei szerint. Különösen érvényes ez a lassabban
fejlődő gyerekekre, de ez a szemlélet ártalmas lehet a tehetséges, jó tanuló
gyermek számára is.
Ha a gyerek élvezi az iskolában töltött időt, talán
szívesebben elmondja, mit is élt át aznap. Erről itt olvashatsz.
Érdemes tudnod
Kutatások szerint a túlhajtott teljesítmény központúság
a kreativitásnak is gátja lehet, a “mindenből kitűnő” tanulóból
tökéletes, végrehajtó robotot csinálhat, akinek alkotó képességei az állandó
megfelelési kényszerben nem fejlődhetnek ki. Bizonyára találkoztatok már olyan
gyerekkel, akinek a bizonyítványában ötösön kívül más jegyek soha nem voltak,
de amikor hasonló korú társaival valamilyen könyvből meg nem tanulható
teljesítményt, kreativitást igénylő játékot játszott, bizony rendre alulmaradt.
Ha érdekel, mi a véleménye Ranschburg Jenőnek a kreativitás
fejlesztéséről, az intelligencia és a kreativitás kapcsolatáról, itt olvashatsz róla részletesebben.
Mit nyújt az alternatív iskola a közoktatással szemben?
Három olyan megkerülhetetlen dolgot, ami a 21. században
alapvető kompetenciának számít, és amit a jelenlegi közoktatás nem képes
nyújtani a gyerekeknek.
- tanulási motiváció megőrzése és fejlesztése (a gyerek világ iránti természetes érdeklődésének fenntartása és formálása)
- tanulási képességek és módszerek megtanítása
- szociális kompetenciák fejlesztése, pl. érzelmi intelligencia fejlesztése
Szakemberek szerint ha mindez megvan, akkor a választott
pályához szükséges szaktudást már bárki könnyen megszerezheti.
Nem a hülyék iskolája
Az alternatív iskolák nem a hülyék iskolái, hanem egyszerűen
képesek azzal is kezdeni valamit, aki gyengénlátó, rosszul hall, Down-kóros,
vagy egyszerűen félénk” – véli Vekerdy Tamás.
A pszichológus szerint azonban az alternatív iskola erősen
javasolható a tehetséges deviánsok, vagy a divergens gondolkodású kreatívoknak
is, mert a mai magyar közoktatás őket sem tudja elviselni.
Vannak szembetűnő különbségek a hagyományos
iskolarendszerből, illetve az alternatív rendszerből kilépő diákok között.
Fejlettebb szociális kompetenciák
Az alternatív iskolákba járó gyerekek jobban teljesítenek a
szociális kompetenciákban, a csoportos közeben való érvényesülésben.
Melyek ezek?
- együttműködés
- kommunikáció
- önbizalom
- konfliktuskezelés
- jobban tisztában vannak önmagukkal könnyebben el tudják helyezni magukat egy közösségben
Az önérzet és öntudat erősítése
Vekerdy szerint a kétezres években az oktatási
intézményeknek az önérzetet és az öntudatot kell erősíteniük. Bebizonyítani a
gyereknek azt, hogy valamiben minden gyerek kompetens. Nyolc-kilencféle
intelligencia van, ebből az iskola csak egyetlen egyet osztályoz, annak
is mindössze két faktorát az értelmi intelligencia verbális, szóbeli
részét, miközben a gyerek eleve a performációban, a cselekvésben erősebb.
- Az alternatív iskolák filozófiája éppen az, hogy a gyerekben rejlő minden képességet kibontakoztassanak.
- nem a tananyag a döntő, hanem az, hogy a gyerek milyen módszerekkel sajátítja el azt, ami érdekli.
A gyermekpszichológus szerint nem véletlen, hogy iskolás
korának kezdetén a gyerek még nyitott, érdeklődő, ám ez az érdeklődés lassan
elenyészik egy olyan közegben, ahol a tanárnak az a feladata, hogy előadja, a
gyéreknek pedig az, hogy a következő órán lehetőleg minél pontosabban felmondja
a lexikális anyagot.
Az életben elért sikered az érzelmi intelligenciától függ
Vekerdy Tamás egy viszonylag friss kutatást idéz, miszerint
az iskolában szavakban megtanult anyag csupán 18%-ban befolyásolja az életben
való későbbi helytállást.
Hogy mi az a több, mi az a 82%? A 82% döntő eleme az, amit a
kutatók érzelmi intelligenciának neveztek el.
Az érzelmi intelligencia szinte korlátlanul fejleszthető,
ellentétben az értelmi intelligenciával, melynek egyénekre jellemző határai
vannak.
Kutatások kimutatták azt is, hogy az életben való beválás döntő mértékben az érzelmi intelligenciától és ennek különböző változataitól, szociális készségektől és egyebektől függ.
Kutatások kimutatták azt is, hogy az életben való beválás döntő mértékben az érzelmi intelligenciától és ennek különböző változataitól, szociális készségektől és egyebektől függ.
Kérdezés, kérdezni tudás
A gyerekközpontú iskolák többségében a kérdés-felelet típusú
ismeretközlés az oktatási program filozófiájából fakad. A diák nem érzi sem az
órát zavaró tényezőnek, sem hülyének magát, amikor kérdést tesz fel az órán.
A beszélgetéses, kérdés-felelet típusú tanulás-tanítás
persze már eleve nem a lexikális tananyagot erőltető oktatás módszertannak
kedvez. Ennek azonban a 21. században nincs is túl sok értelme.
70 százaléknyi kárba veszett lexikális tudás
Tudtad, hogy az emberek – még az eminensek is – elfelejtik a
bemagolt lexikális anyag minimum 70 százalékát?
Nos, az alternatív iskolában a Toldi elemzése,
Pitagorasz-tételének ismerete, a derivált függvények rejtelmeinek, valamint az
árpádházi-királyok történetének tanulmányozása csak arról szól, hogy a gyerek
megtanulja értelmezni és kezelni a reá zúduló információ halmazt.
Valószínűleg ez az oka annak, hogy az alternatív iskolákba
járók, illetve az ott végzettek előbbre járnak a tanulásmódszertanban.
Jobb életkilátások, biztosabb jövőkép
Egyes kutatások szerint a kreativitás erősítését szolgáló
oktatási módszerek, pontosabb önképük miatt úgy tűnik magabiztosabban tudják
eldönteni azt, hogy mit kezdjenek az életükkel.
Tudtad?
Nem véletlen, hogy az új generációs vállalkozók között sok
olyan van, aki alternatív iskolába járt.
Az Életrevaló Gyerek magazinban hasonló témákkal
foglalkozunk.
VEKERDY TAMÁS
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése