Tudnivalók a
gyermekkori kutyaharapásos sérülésekről
Mint mondani szoktuk a kutya az ember legjobb barátja.
Sajnos ez a kapcsolat nem mindig problémamentes. Budapest esetében a felnőtt
lakosságnak több mint 25 százaléka kutyatartó, ami azt jelenti, hogy minden
negyedik emberre jut egy kutya. A kutyák pontos számára csak becslések vannak,
melyek szerint 2-2,5 millió kutya él ma Magyarországon. Bár a kutyák ősidők óta
az ember hű társai, nem szabad megfeledkeznünk a bennük lakozó ösztönökről és
állkapcsukban rejlő roncsoló erőről. A kutya mindenképpen felügyeletet és
fegyelmezést igényel, tartása a gyermekekre nézve ugyanolyan veszélyt jelent,
mint egy szabadon álló konnektor vagy egy savval telt üveg. Egy kutyával való
„érintkezés” (barátkozás) óvatosságot és sok tapasztalatot igényel, ennek
hiányában a gyermekeket több támadás éri, mint felnőtteket. Felmérések szerint
minden második-harmadik gyermek életében elszenved valamilyen súlyosságú
kutyaharapást. A legveszélyeztetettebbek az 5 – 9 éves fiúgyermekek. A
kisgyermek – fejének a kutyával való azonos magassága miatt – leggyakrabban
érintett testrésze a vállak feletti régió. A harapás nem csak nagyon fájdalmas,
de legalább ennyire veszélyes is, hiszen amellett, hogy fontos képleteket
sérthet, a bőr alá kerülőbaktériumok komoly fertőzéseket okozhatnak, ezért a
megfelelő sebkezelés elengedhetetlen. Sajnos a
médiában időnként hallhatunk halálos kimenetelű
kutyatámadásról is, szerencsére azért az ilyen esetek a mindennapi gyakorlatban
ritkák. A Heim Pál Gyermekkórházban az elmúlt 5 év során 964, tizenhét évesnél
fiatalabb gyermeket láttunk el kutyaharapásos sérülés miatt. 83 (8,6%) gyermek
szorult osztályos ellátásra. 66%-ban (55 eset) volt érintett a fej-nyaki régió,
ezen belül 52,7%-ban több testtájat is érte egyidejűleg sérülés. 5 gyermek
igényelt intenzív osztályos ellátást. Sajnálatos módon 18 esetben súlyos,
maradandó károsodást okozott a kutyatámadás. Kiemelendő adat, hogy 84%-ban volt
saját vagy ismerős kutya az elkövető, és ezeknek, 19%-ában nem volt érvényes
veszettség elleni védőoltása.
Megelőzés
lehetőségei:
tavaszi és nyári hónapokban nő a gyermekeket ért kutyaharapásos
balesetek száma, mivel ilyenkor megnő a szabadban töltött idő, nagyobb a
gyermekek és az állatok mozgásigénye is. Iskoláskorú gyermekeket könnyen meg
lehet tanítani a megfelelő, figyelmes viselkedésre, ha egy kutyát
megközelítenek. Azonban indokoltabb és fontosabb a kutyatulajdonosokat és
szülőket nagyobb figyelemre inteni, ha a gyermek kutya közelében tartózkodik,
mint a kutyatámadás felelősségét a gyermekre terhelni. Egy a családba már
beilleszkedett kutya nehezen viseli el az új családtag, egy újszülött
érkezését, mert ezt pozíció vesztésként értékeli, melyet meg kell védenie.
Célszerű a gyermek iskolás korára halasztani a háziállat tartását. Ha már van a
családban kutya, gondoskodjunk a rendszeres védőoltás időbeni beadatásáról,
vigyük őt kutyaiskolába és ne hagyjuk a gyermeket felügyelet nélkül a kutya
közelében. Nem lehet elégszer hangsúlyozni a szájkosár és a póráz megfelelő és
szükséges használatát közterületen.
Teendők,
ha a baj mégis bekövetkezett:
a kutyát távolítsuk el a gyermek közeléből, nyugtassuk őt
meg. Ha a kutya gazdája a közelben van, ne mulasszuk el megkérdezni és
feljegyezni a nevét, címét és azt, hogy kapott-e a kutya veszettség elleni
védőoltást! Kisebb, felszínes sérüléseknél alaposan mossuk ki a sebet folyó
vízzel, majd folyékony, hígítatlan sebfertőtlenítővel kezeljük le az érintett
területet, fedjük be steril gézlappal és ragasszuk le. Mindenképp érdemes ezt
követően a sérülést orvosnak megmutatni. Súlyosságától függően célszerű a
gyermek háziorvosához, vagy sebészetre menni. A sebgyógyulásig a kötést
legalább naponta kell cserélni. Ha időközben fertőzésre utaló jelek (bőrpír,
fájdalmas duzzanat, váladékozás, hőemelkedés-láz) lépnének fel ismételten
orvoshoz kell fordulni.
A harapástól, marástól származó sérülés esetén az elsődleges
orvosi sebellátás alkalmával egyidejűleg kötelező vizsgálni a tetanusz, illetve
a veszettség elleni védekezés, konkrétan a védőoltás szükségességét, majd az
ezzel kapcsolatos teendőket elvégezni. A tetanusz elleni profilaxis a sérült
oltási anamnézisétől függ. Az alapimmunizált, valamint az alapimmunizáláson
túl, egy-három emlékeztető oltásban részesült, általában 16 éven aluli
gyermekek esetén nincs szükség oltásra. (részletesen ld.: www.oek.hu). A másik
rettegett szövődmény a veszettség, mely napjainkban is minden esetben halálos
kimenetelű agyvelőgyulladást okoz. Ha a védőoltás időben, megfelelő módon és
dózisban került alkalmazásra, a betegség nem fejlődik ki. Amennyiben
veszettségre gyanús a sérülés, a beteg számára a szükséges védőoltási sorozat
elrendelése és az oltóanyag biztosítása az ÁNTSZ feladata (ld.: az oek.hu
Módszertani levél a veszettség-fertőzésre gyanús sérülésekkel kapcsolatos eljárásokról
című cikkében). Érdemes a sebből tenyésztésre mintát küldeni és a sebzés
súlyosságától függően az orvos gondoskodik profilaktikus antibiotikum adásáról.
Dr. Wéber Gabriella
Dr. Wéber Gabriella
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése