Füllentő: Az okos gyerek hazudós - de hogyan kezeld?
Ha bepisil, ha válogatós, ha rosszul alszik, ha beteg, kezelhető. De ha ő maga hazudik, azt nehezen viseljük. Sok szülő ettől kiakad, vagy fél, mások mérgesek, haragosak lesznek. Hogyan kezelhetjük, és főleg, miért hazudik nekünk a gyermek? Ismerd meg a füllentés fejlődését gyermekkorban!
"- Tessék? Mikor? - kérdeztem döbbenten.
- Mikor aludtál - válaszolta, majd elárulta, hogy az apja szombatonként, kora reggel melltartót húzott a pólója fölé és ugrált a mini trambulinunkon. Olyan kitartóan ragaszkodott a történetéhez, hogy aznap félénken megkérdeztem tanár férjemet, hogy viccből nem öltötte-e már magára valamikor a fehérneműmet. (Természetesen nem tette)" - írja Juliette Guilbert a CNN újságírója nemrég megjelent publicisztikájában.
"Nevettünk rajta, de én alaposan összezavarodtam. Ha azért hazudik valaki, hogy elkerülje a büntetést, vagy előnyhöz jusson általa, azt még értem. Lilian azonban csak úgy hazudozott, elég gyakran, és sosem ismerte el, hogy a kitalált története nem igaz. Azon tűnődtem, hogy ragaszkodjam-e minden áron az őszinteséghez, nehogy beteges hazudozó váljék belőle? Vagy hagyjam annyiban, nehogy korlátok közé szorítsam a fantáziáját? Az utóbbi mellett döntöttem." - áll az újságírónő cikkében.
Az eseteket követően kis nyomozásba kezdett Ms. Guilbert. A szakértők, akiket Lilian meséivel kapcsolatban faggatott, nyugodtak maradtak. "Semmi rossz nincs abban, ha így viselkedik." - mondta Michael Brody, potomaci pszichiáter. "A nagyon kicsi gyerekek még nem tudják megkülönböztetni a valóságot a képzelettől."
Sőt, az ilyen típusú hazugság jót is jelenthet. "A magasabb intelligenciájú óvodások nagyobb valószínűséggel hazudnak." - állította Angela Crossman, a New York-i John Jay Krimináligazságügyi Főiskola pszichológus adjunktusa, aki a témát kutatta. A korai hazugságok kapcsolatban állhatnak a felnőtt kori jó szociális képességekkel. Persze nem minden hazugságot lehet elintézni egy legyintéssel, hiszen őszinte embereket akarunk nevelni gyerekeinkből. Ha tudjuk, hogy bizonyos életkorokban miként és miért rugaszkodnak el a valóságtól, akkor megtudhatjuk, hogy mi az, ami természetesnek számít a viselkedésükben.
Totyogók: az első füllentések
Azonnal észre lehet venni, ha Eric Lutzker kétéves ikerfiai, Merce és Jacob közül valamelyik bepiszkítja a pelenkáját. Azt már nehezebb megállapítani, hogy melyikük. "Ha megkérdezzük őket, melyikük volt, egyszerre mondják a testvérük nevét." - meséli a seattle-i apuka. "Utálják a pelenkázást, ezért hazudnak."
HarmoNet tipp: Ne pattogj fater! - Avagy a tisztelet és hiánya korunkban >>
Az ilyen önös érdekből elkövetett füllentések az első hazugságok, melyeket sok totyogós kipróbál. A legtöbb óvodás, sőt, 2-3 éves gyermek édesanyja is be tud számolni egyszerű kis lódításaikról. Letagadják, ha tettek valamit, vagy így akarnak hozzájutni dolgokhoz. Nincs értelme megbüntetni őket ezért, mivel nem tudják, hogy rosszat cselekszenek. "Ha két éves gyerek meghúzza a macska farkát, és utána a képzeletbeli barátjára fogja, inkább el kell neki magyarázni, hogy az állatoknak is vannak érzéseik." - mondja Elisabeth Berger pszichiáter, a Neveljünk Karakteres Gyermeket című könyv szerzője. "Ne veszekedjünk vele, hogy bevallja tettét." Legelőbb is célszerű megelőzni a jelenséget. "Ne azt kérdezzük, hogy ő törte-e el a vázát, inkább állapítsuk meg a tényt." - mondja Dr. Brady. "Ha látja, hogy mérgesek vagyunk, hazudni fog."
Óvodások: Kis emberek nagy mesékkel
"A lányom története a melltartómban ugráló apjáról teljesen tipikus a 3-5 éves korosztályban, amikor is elég szabadon kezelik kapcsolatukat a valósággal. Ez a láthatatlan barátok, szörnyek és beszélő szivárványok korszaka." - magyarázza Ms. Guilbert.
Bár azóta kinőtt belőle, az El Cerritoi 4 éves Lucy Sterba tavaly nem kevesebb, mint nyolc testvért képzelt el magának. Mindegyiknek nevet adott, meghatározta születési dátumukat, és külön történetük is volt. "A testvérei megtettek olyasmit, amit Lucynek nem lehetett, például minden nap rózsaszín ruhában jártak." - mondta apja, Chris.
Az óvodások hosszú meséi születhetnek játékból is, vagy néha egyfajta kívánságot fejeznek ki. (Lucy képzelt testvéreinek például sosem kellett gombát enniük, úgy, mint Lucynek, jegyezte meg az anyuka). Nem ritka, hogy rendületlenül állítják, amit elképzeltek, az valóban létezik. "Ez nem igazán hazugság - mondja Dr. Berger. Amikor a gyermekünk a valóságosságra utal, az a képzelt barátok elképesztő színességét, kiválóságát és fontosságát jelzi."
Ha egy bizonyos mese zavar minket, akkor a következőket kell szem előtt tartani: "Ha a gyermek boldognak tűnik, és a fontos emberekkel valóságos a kapcsolata, akkor nem kell aggódni a fantáziálása miatt. A tévé megjelenése előtt minden gyerek ezt csinálta." - mondja Dr. Berger. Ami furcsa a felnőttek számára, az a gyerekeknél az új ötletek megfogalmazásának egyszerű útja. Mikor Lucy értesült nagypapája haláláról, több "testvére" is hirtelen életét vesztette. "Nagyon is tárgyilagosan beszélt róla - mondta Sterba. - A barátaink azon viccelődte, hogy biztos járvány tört ki köztük."
Az iskolások: Megvan rá az okuk
A 8 éves austini Shea McMahon és 6 éves öccse, Jack mindketten tagadták, hogy elcsenték kishúguk kórházi karszalagját a dobozából. "Próbálkoztam kiabálással, hízelgéssel, megfenyegettem őket, hogy egyikük sem kap vasárnap reggelit, míg be nem vallják." - mondta Shannon McMahon. Pár perccel később Jack magára vállalta, de mikor az édesanyja a részleteket kérdezte, pánikba esett. "Végül beismerte, hogy nincs nála. Csak azt akarta, hogy hagyjuk abba a kérdezősködést. Végül Shea, az igazi tettes sírva fakadt."
- Mikor aludtál - válaszolta, majd elárulta, hogy az apja szombatonként, kora reggel melltartót húzott a pólója fölé és ugrált a mini trambulinunkon. Olyan kitartóan ragaszkodott a történetéhez, hogy aznap félénken megkérdeztem tanár férjemet, hogy viccből nem öltötte-e már magára valamikor a fehérneműmet. (Természetesen nem tette)" - írja Juliette Guilbert a CNN újságírója nemrég megjelent publicisztikájában.
"Nevettünk rajta, de én alaposan összezavarodtam. Ha azért hazudik valaki, hogy elkerülje a büntetést, vagy előnyhöz jusson általa, azt még értem. Lilian azonban csak úgy hazudozott, elég gyakran, és sosem ismerte el, hogy a kitalált története nem igaz. Azon tűnődtem, hogy ragaszkodjam-e minden áron az őszinteséghez, nehogy beteges hazudozó váljék belőle? Vagy hagyjam annyiban, nehogy korlátok közé szorítsam a fantáziáját? Az utóbbi mellett döntöttem." - áll az újságírónő cikkében.
Az eseteket követően kis nyomozásba kezdett Ms. Guilbert. A szakértők, akiket Lilian meséivel kapcsolatban faggatott, nyugodtak maradtak. "Semmi rossz nincs abban, ha így viselkedik." - mondta Michael Brody, potomaci pszichiáter. "A nagyon kicsi gyerekek még nem tudják megkülönböztetni a valóságot a képzelettől."
Sőt, az ilyen típusú hazugság jót is jelenthet. "A magasabb intelligenciájú óvodások nagyobb valószínűséggel hazudnak." - állította Angela Crossman, a New York-i John Jay Krimináligazságügyi Főiskola pszichológus adjunktusa, aki a témát kutatta. A korai hazugságok kapcsolatban állhatnak a felnőtt kori jó szociális képességekkel. Persze nem minden hazugságot lehet elintézni egy legyintéssel, hiszen őszinte embereket akarunk nevelni gyerekeinkből. Ha tudjuk, hogy bizonyos életkorokban miként és miért rugaszkodnak el a valóságtól, akkor megtudhatjuk, hogy mi az, ami természetesnek számít a viselkedésükben.
Totyogók: az első füllentések
Azonnal észre lehet venni, ha Eric Lutzker kétéves ikerfiai, Merce és Jacob közül valamelyik bepiszkítja a pelenkáját. Azt már nehezebb megállapítani, hogy melyikük. "Ha megkérdezzük őket, melyikük volt, egyszerre mondják a testvérük nevét." - meséli a seattle-i apuka. "Utálják a pelenkázást, ezért hazudnak."
HarmoNet tipp: Ne pattogj fater! - Avagy a tisztelet és hiánya korunkban >>
Az ilyen önös érdekből elkövetett füllentések az első hazugságok, melyeket sok totyogós kipróbál. A legtöbb óvodás, sőt, 2-3 éves gyermek édesanyja is be tud számolni egyszerű kis lódításaikról. Letagadják, ha tettek valamit, vagy így akarnak hozzájutni dolgokhoz. Nincs értelme megbüntetni őket ezért, mivel nem tudják, hogy rosszat cselekszenek. "Ha két éves gyerek meghúzza a macska farkát, és utána a képzeletbeli barátjára fogja, inkább el kell neki magyarázni, hogy az állatoknak is vannak érzéseik." - mondja Elisabeth Berger pszichiáter, a Neveljünk Karakteres Gyermeket című könyv szerzője. "Ne veszekedjünk vele, hogy bevallja tettét." Legelőbb is célszerű megelőzni a jelenséget. "Ne azt kérdezzük, hogy ő törte-e el a vázát, inkább állapítsuk meg a tényt." - mondja Dr. Brady. "Ha látja, hogy mérgesek vagyunk, hazudni fog."
Óvodások: Kis emberek nagy mesékkel
"A lányom története a melltartómban ugráló apjáról teljesen tipikus a 3-5 éves korosztályban, amikor is elég szabadon kezelik kapcsolatukat a valósággal. Ez a láthatatlan barátok, szörnyek és beszélő szivárványok korszaka." - magyarázza Ms. Guilbert.
Bár azóta kinőtt belőle, az El Cerritoi 4 éves Lucy Sterba tavaly nem kevesebb, mint nyolc testvért képzelt el magának. Mindegyiknek nevet adott, meghatározta születési dátumukat, és külön történetük is volt. "A testvérei megtettek olyasmit, amit Lucynek nem lehetett, például minden nap rózsaszín ruhában jártak." - mondta apja, Chris.
Az óvodások hosszú meséi születhetnek játékból is, vagy néha egyfajta kívánságot fejeznek ki. (Lucy képzelt testvéreinek például sosem kellett gombát enniük, úgy, mint Lucynek, jegyezte meg az anyuka). Nem ritka, hogy rendületlenül állítják, amit elképzeltek, az valóban létezik. "Ez nem igazán hazugság - mondja Dr. Berger. Amikor a gyermekünk a valóságosságra utal, az a képzelt barátok elképesztő színességét, kiválóságát és fontosságát jelzi."
Ha egy bizonyos mese zavar minket, akkor a következőket kell szem előtt tartani: "Ha a gyermek boldognak tűnik, és a fontos emberekkel valóságos a kapcsolata, akkor nem kell aggódni a fantáziálása miatt. A tévé megjelenése előtt minden gyerek ezt csinálta." - mondja Dr. Berger. Ami furcsa a felnőttek számára, az a gyerekeknél az új ötletek megfogalmazásának egyszerű útja. Mikor Lucy értesült nagypapája haláláról, több "testvére" is hirtelen életét vesztette. "Nagyon is tárgyilagosan beszélt róla - mondta Sterba. - A barátaink azon viccelődte, hogy biztos járvány tört ki köztük."
Az iskolások: Megvan rá az okuk
A 8 éves austini Shea McMahon és 6 éves öccse, Jack mindketten tagadták, hogy elcsenték kishúguk kórházi karszalagját a dobozából. "Próbálkoztam kiabálással, hízelgéssel, megfenyegettem őket, hogy egyikük sem kap vasárnap reggelit, míg be nem vallják." - mondta Shannon McMahon. Pár perccel később Jack magára vállalta, de mikor az édesanyja a részleteket kérdezte, pánikba esett. "Végül beismerte, hogy nincs nála. Csak azt akarta, hogy hagyjuk abba a kérdezősködést. Végül Shea, az igazi tettes sírva fakadt."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése