„Ezek a tünetek valódiak, a kicsi tényleg átéli őket, azonban amint nem fenyegeti az a veszély, hogy társaságba kell mennie, azonnal elmúlnak – folytatja Gregó Enikő. – Fontos tudni, hogy a félelmek kioltását nehezíthetik a szorongó felnőttek, ők ugyanis azt az üzenetet közvetítik, hogy a világ veszélyes. Gyakori az olyan nevelői közeg is, ahol a gyermeket folyamatos kritika, megszégyenítés éri. Szorongásának oldására javasolt az egyéni pszicho-, a családterápia, de a szociális készségek fejlesztése is hasznos lehet. A gyermekterápiákban a feszültség levezetése, az önfeledt, szabad érzelem- és gondolatkifejezés a cél.”
Evésfóbia
A táplálkozási zavar megjelenése lehet önálló jelenség, vagy kötődhet más szorongáshoz. Hátterében gyakran traumatikus esemény áll, mint egy falat félrenyelése vagy egy hányás rossz emléke. Egyértelmű jele, ha nagyon megváltoznak a gyermek evési szokásai, például jóval kevesebb étel is elég neki, vagy elkezdi állag alapján szelektálni a fogásokat.„Tünete lehet a csökkenő testsúly, annak ellenére, hogy szó nincs testképzavarról – mondja Gregó Enikő. – Az is előfordulhat, hogy a gyerek egy korábbi betegség során megélt előnyöket (fokozott odafordulás, szeretgetés) szeretne így tudattalanul újra kivívni. Ez a probléma nemcsak mentálisan, de fizikailag is rontja az egészségét, hiszen a beszűkült ételrepertoár miatt hiánytáplálkozás léphet fel. Ráadásul az evés körüli állandó harc alááshatja az anya-gyerek kapcsolatot. Kezelésében az egyéni módszerek, mint a játék-, a viselkedésterápia vagy a relaxáció lehet hatásos, és a család bevonása alapvető.”
„A gyermekterápiákban a feszültség levezetése, az önfeledt, szabad érzelem- és gondolatkifejezés a cél.”
Rettegés a bezártságtól
Az esetek többségében nem is maga a konkrét hely váltja ki a félelmet, hanem a korlátozottság, a bezártság és a tehetetlenség érzése. A feltételezett negatív következmények közül a fulladástól való aggodalom a legjelentősebb. Az egyre erősödő szorongás miatt pedig a klausztrofóbia akár pánikrohamban is végződhet.„Gyermekkori kialakulásának oka lehet egy rossz emlék, esemény, például ha beszorultunk egy liftbe. Legyőzésében nem visz előre, ha a beteg kerüli ezeket a helyeket, mert sosem tapasztalja meg, hogy a félelmet keltő helyzet »túlélhető «, és a szorongása csökkenhet. Szülőként úgy segíthetünk, ha fokozatos terhelés mellett megmutatjuk, hogy ezek a szituációk problémamentesen átélhetők.
Mindemellett kognitív viselkedésterápiával kezelhető a klausztrofóbia, amely pozitív megerősítésekkel és jutalmazással ösztönzi a pácienst, hogy ne tartson a zárt helyektől – mondja a pszichológus. – Az egyik módszer erre, amikor a beteg relaxált állapotban elképzeli a szorongást keltő szituációkat vagy helyeket, majd a legenyhébb félelemtől a legerősebb felé halad. Az a cél, hogy a megtapasztalt nyugodt reakció valós esetekben is működjön.”
Cikkünk a Nők Lapja Psziché legfrissebb számában jelent meg.
A tartalomból:
- Családi titkok – hazugság vagy elhallgatás?
- Két pár gumicsizma eladó – Vámos Miklós írása
- A nagymamám hiányzó mosolya – Rácz Zsuzsa írása
- Jókedv receptre – nevetőjógán jártunk
- Hiszti-krónika
- Alkoss a boldogságért – A kreativitás fejles
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése