A GYERMEK BIOLOGIAI FEJLŐDÉSE

A GYERMEK BIOLÓGIAI FEJLŐDÉSÉNEK KATALÓGUSA

1. Az ember biológiai fejlődésének szakaszai:

Egyedfejlődés (ontogenesis): megtermékenyítéstől a halálig

Fajfejlődés (phylogenesis): élet keletkezésétől napjainkig

Az emberi egyedfejlődés szakaszai

• Ivarsejtek képződése
• Méhen belüli szak: 280 nap- 40 hét
• Méhen kívüli szak:
• Újszülöttkor 0-7 nap/0-28 nap
• Csecsemőkor 4 hét-1év
• Kisdedkor 1-3 év
• Óvodáskor/kisgyermekkor 3-6 év
• Iskoláskor 6-14 év
• Pubertáskor ~11-16 év
• Serdülőkor ~10-21 év
• Felnőtt kor 20-21 év felett
• Időskor nő: 55-74 év
  Időskor férfi: 60-74 év
• Aggkor 75- 90 év
• Matuzsálemi kor 90 év felett

Fejlődés:

1. Növekedés- mennyiségi változások: mérhető, folyamatos, de ritmusát változtató
   ( pl.: testhossz, súlygyarapodás )
2. Érés – minőségi változások: folyamatos, egyénenként változik

Megtermékenyített petesejt

hossza: 0,1mm,

súlya: 0,004 mg

Újszülött

hossza: 48-53 cm,

súlya: 3000-3500

2. A fejlődést befolyásoló tényezők

A belső és külső hatások egyaránt befolyásolják a méhen belüli és kívüli fejlődést.

A fejlődést befolyásoló belső hatások:

Öröklött adottságok
Meghatározzák, hogy egy-egy család tagjainak arcvonásaiban számos hasonlóság fedezhető fel. Ugyanígy nagy valószínűséggel meghatározható az újszülött későbbi magassága, testsúlya a család tagjainak hasonló méretei alapján.

Nem (nő/férfi)

Nő: hamarabb érnek ( csontosodásuk újszülött kortól előrébb jár, szexuálisan is hamarabb érnek ), medence szélesebb, alacsonyabbak stb.

Férfi: növekedésük kezdettől gyorsabb, később érnek, hosszfejlődésük tovább tart, magasabbak, válluk szélesebb stb.

Népcsoport
Alacsony nemzetek: japán, bantu stb.
Magyar viszonyok: roma gyerekek általában kisebbek és felnőttkorban is alacsonyabbak. Ugyanakkor szexuális érettségük hamarabb következik be.
(ebbe külső hatások is szerepet játszhatnak: táplálkozás, életmód stb.)

Veleszületett rendellenességek
Már a méhen belül is lehet fejlődési elmaradottság, de lehet hogy csak a megszületés után érvényesül a fejlődési rendellenesség hatása a fejlődésre. Pl.: bizonyos szívfejlődési rendellenességek. Teljesen egészségesnek tűnő újszülött születik, majd az első néhány óra-nap eltelte után jelentkeznek a tünetek pl. bal kamra hypoplasia, nagyértranspositio, VSD stb

Hormonális tényezők
Belső elválasztású mirigyek:

Agyalapi mirigy – növekedési hormon

Pajzsmirigy - thyroxin

Hasnyálmirigy – inzulin

Nemi hormonok

Vesék által termelt hormonok

A fejlődést befolyásoló külső hatások

Környezeti hatások

Méhen belüli hatások:
Anya helytelen életmódja (alkohol, cigaretta), nem kielégítő táplálkozása, betegségei (szív, tüdő, vese stb.) súlyos növekedési/fejlődési elmaradottság, fejlődési rendellenességet okozhat. Pl. foetalis alkohol syndroma

Méhen kívüli hatások:

Éghajlat

Domborzati viszonyok/napsütéses órák száma

Talaj/víz összetétele, ásványi anyagok: jód-golyva, fluor-fogfejlődés, nitrátos víz: methaemoglobinaemia

Szociális/kulturális tényezők

o Kor amiben élünk

o Szülők társadalmi/szociális/gazdasági helyzete
Amerika-Afrika, gettó-gazdag negyed

o Táplálkozás: minőség/mennyiség

o Ruházkodás

o Mikor kell munkába állni a gyereknek?

o Fejlődéshez az otthoni/bölcsődei gondozás megfelelő-e

o Egészségügyi viszonyok( terhességi ellenőrzés, szülés körülményei, szűrővizsgálatok, veleszületett rendellenességek időben való felismerése-ellátása, védőoltások.

Akceleráció

Meggyorsult a gyerekek növekedése, testi fejlődése. Az érési folyamatok fiatalabb korban kezdődnek. Már az újszülöttek is nagyobb súllyal születnek. Jelentősen meggyorsult a csecsemők/kisgyerekek növekedése és gyarapodása. Hamarabb kezdődik a fogváltás. Hamarabb kezdődik és fejeződik be a nemi érés. Az egész világon megfigyelt jelenség.

Van bizonyos fokú szellemi akceleráció is, de jóval kisebb mértékű, mint a testi fejlődésé. A társadalmi érés pedig semmiképpen nem halad párhuzamosan a testi éréssel.

Akceleráció oka

Táplálkozás javulása, városiasodás, különböző népcsoportok egymás közti keveredése.

3. A méhen belüli fejlődés, a szülés folyamata

A terhesség időtartama

A petesejt megtermékenyítésétől a szülésig tart.

Utolsó menstruáció első napjától számítva: 9 hónap 40 hét 280 nap

Fogamzástól számítva (időpontja bizonytalan): 266 nap

Megtermékenyítés

A petesejt és a spermium egyesülése. Helye általában a petevezeték.

Néhány napig a petevezetékben marad. Itt kezdődik el az osztódás. Lassan halad a méh ürege felé. Kb. 3. napon jut el a méhbe. (Ha nem halad vagy nem a méh felé halad és nem a méhbe ágyazódik be - méhen kívüli terhesség jön létre.)

Barázdálódás

A megtermékenyített petesejt osztódása. Előbb 2, majd ismételt osztódásokkal 4, 8, 16, 32 stb., végül több ezer sejt jön létre. Szedercsírának nevezzük.

Hólyagcsíra: a sejtek a felszínen szorosan egymás mellé rendeződnek, belsejében a sejtek feloldódnak.

Sejtek két csoportra válnak szét:

1. embrionális sejttömeg-embrió csomó- embrió
2. Felületet borító sejtek-magzatburkok.

Beágyazódás

~3 nap petevezetékben

~4 nap méh üregében

~7. nap körül kezd beágyazódni a méh nyálkahártyájába

~12. napra fejeződik be a beágyazódás

Csíralemezek

o Külső(ectoderma)- velőcső: bőr hámja és tartozékai (szőr, verejték-, faggyúmirigy), idegrendszer (agy, gerincvelő, idegek) látás, hallás

o Középső(mesoderma)- gerinchúr: csontváz, minden kötőszövet, szív, erek, vér, vese, húgyhólyag, izom (sima-, harántcsíkolt), hasüreg, mellüreg burkai, szívburkok

o Belső(entoderma)- elemi bélcső: tápcsatorna- légzőszervek hámja, máj, hasnyálmirigy

Méhlepény-placenta

A külső burkokból és a vele érintkező méhnyálkahártyából alakul ki.

Táplál, gázcsere, anyagcseretermékek eltávolítása, hormontermelő szerv.

Köldökzsinór

A méhlepényt és a magzatot köti össze. ~50-60 cm hosszú, ~1,5 cm széles, benne három ér fut a magzati és a placenta keringésének összekapcsolására.

Kívülről ugyanúgy mint a magzatot körülvevő üreget vékony belső burok borítja – amnionburok.

Magzatvíz

A magzatburok és a magzat közti teret tölti ki.

A magzatburok termeli: gyengén sárgás folyadék. 99% a víz, fehérje, sók

Később levált hámsejtek, haj, magzati vizelet – zavarosabbá válik.

Mennyisége 6. hónapig nő, majd fokozatosan csökken. Születetéskor ~1/2 liter.

Védi a magzatot, a köldökzsinórt külső nyomással szemben.

Méhen belül fejlődés

o 1 hónap: idegrendszer kialakulásának kezdete, kopoltyúívek, szájöböl, arcnyúlványok

o 2 hónap: arc, szemkehely, hallóhólyag, alapvető szervek, szövetek kialakulása - későbbiekben ezekben már nagyobb változás nem lesz. Végtagbimbók megjelenése és végtagok növekedése. Farka van, kopoltyúívek még vannak.

o 12.hét: kialakulnak az ujjak. Kopoltyúívek és a farok eltűnik. Első harántcsíkolt izom.

o 16.hét: vékony átlátszó bőr - érhálózattal. Zsírszövet megjelenik. Magzatmozgás.

o 20.hét: bőr, zsírréteg vastagszik. Lanugó, magzatmáz ( faggyúmirigyek váladéka+ hámsejtek). Aktív mozgás. Szívhang már hallható.

o 24-28 hét: koraszülés határa

o 26-34.hét: tüdő, majd a felületaktív anyag kialakulása. Aktív bélmozgás. Agyban érfonatok kialakulása, erőteljes agyfejlődés – koraszülés esetén agyvérzés veszélye.
Szemfejlődés – koraszülés esetén ROP veszélye.

Szülés ideje

o 37. terhességi hét alatt - koraszülés

o Betöltött 37-42. terhességi hét – érett szülés

o 42. terhességi hét felett - túlhordás

Szülés

Anya szervezetében létrejövő hormonális változások és a méhlepény „elöregedése” –erei elmeszesednek- hatására indul meg a szülés. Jelei:

• jósló fájások
• nyákdugó ürülése
• burokrepedés

Szülés szakaszai

• Tágulási szak:

n első szülő 8-12 óra

n többes szülő 1-8 óra

• Kitolási szak:

n első szülő 1-2 óra

n többes szülő néhány összehúzódás

• Újszülött
• Lepényi szak: méhlepény megszületik a burkaival, fájások kevésbé erőteljesek
  (6 hét gyermekágy: méh visszaáll eredeti állapotába. Szoptatás magindulása)

Szülés formái

• Hüvelyi szülés:

Fejvégű – fej elől

Farfekvés/medencevégű – far elő

• Császármetszés:

Harántfekvés: magzat a méh hosszára merőlegesen fekszik

Első szülés-farfekvés

Ikerterhesség

Anyai okok: szemészeti-, gerinc-, egyéb betegségek, méh fejlődési rendellenességei, vérzés, toxaemia stb.

Magzati okok: koraszülés-igen kis súlyú magzat, magzati fejlődési rendellenességek (vízfejűség, nyitott hasüreg stb.) fenyegető magzati asphyxia: meconiuomos magzatvíz, magzati bradycardia stb.

4. A kompetens újszülött biológiai jellemzői

Kompetens szó jelentései:

• Illetékes- hívatottat jelent.
• Érett, egészséges újszülött.

Újszülött kor

• Szűkebb értelemben - egy hét
• Tágabb értelemben – 28 nap

Újszülöttek elnevezése

• Koraszülött: 37.terhességi hét előtt születik, születési súlya <2500 gramm

n Kis születési súlyú koraszülött < 1500 gr

n Igen kis születési súlyú koraszülött < 1000 gr.

n Extrém kis születési súlyú koraszülött < 500 gr.

• Újszülött 37-42. terhességi hét között születik éss születési súlya >2500 gramm
  Átlagos születési súly: 3000-3500 gr. között

• Túlhordott 42. hét felett születik, súlya kisebb, már volt nagyobb, de fogyott, hosszú, vékony újszülöttek, bőrük nagylemezesen hámlik, „mosónőkéz és láb” jellemzi

Intrauterin retardalt-atrophias, Dysmaturus, Small for gestational age újszülött

Méhen belüli fejlődése az azonos terhességi héten születettekhez képest kisebb, a 10 percentilis alatt van. Függetlenül attól, hogy koraszülött, érett vagy túlhordott újszülöttről van-e szó. Fej nagy- védi az agy fejlődését.

• Kisebb születési súly: az utolsó hetekben maradt el a fejlődés.
• Kisebb születési súly és hossz: már hosszabb ideje elmaradt a fejlődésben.

Koraszülés okai

• Fiatal-öreg anya, többedik terhesség, több terhesség megszakítás, két terhesség közti rövid idő telt el, ikerterhesség
• Fertőzések, trauma – pszichés is
• Anyai életmód. dohányzás, alkohol, kábítószer
• Anyai betegségek, toxaemia, szülőutak rendellenességei (myoma, két szarvú méh)
• Magzat fejlődési rendellenességei

Intrauterin retardatio okai

• Koraszülés okai
• Placenta tapadási rendellenességei, köldökzsinór csomó ill. nyakra –törzsre tekeredése
• Magzat kromoszóma rendellenességei
• Nem kezelt diabetes mellitus

Újszülött szülőszobai ellátása

A születés után 1 majd 5 és végül 10 perces korban kell mérni.

Teendők az Apgar értékek tükrében:

• 0-3: azonnali újraélesztést kezdeni
• 4-6: bőringer, O2 adása, megfigyelés
• 7-10: teendő nincs

További teendők:

• Szülésznő: nyák eltávolítása a légutakból. Jó állapot: Anya hasára tenni!!!!!!! Köldökzsinór ellátása
• Csecsemős nővér: újszülött betakarása, letörlése, szülőszoba hőfoka, köldökcsonk steril ellátása, gonorrhoea elleni védelem. Fürdés később!!! Magzatmázat nem törüljük le!
• Minél többet legyen a családdal!
• Szoptatás megkezdése lehetőleg a szülőszobán kezdődjön!

Apgar szerinti szondázás a csecsemős nővér feladata. Résszei:

• orr
• gyomor
• végbél - megtekintés ill. szondázás

Egészséges újszülött anatómiai jellemzői

• Súly: 3000-3500 gramm
• Hossz: 48-53 cm
• Fej körfogat: 34-36 cm
• Mell körfogat: 31-34 cm
• Talpméret nem szükséges!
• Fej aránya a testhosszhoz képest: 1/4, felnőttnél 1/8.
• Nagykutacs
• Kiskutacs
• Koponyacsontok egymásra toltak
• Bőr színe születés után vörös, majd rózsaszín. Bőralatti zsírréteg van.
• Magzatmáz
• Lanugó
• Köröm: szaru, hossz
• Fül: porc, alak
• Mell: bimbó, udvar, mirigyállomány
• Köldök: bőrköldök, köldökzsinór
• Herék – nagyajkak
• Belső szervek
• Agy

Egészséges újszülött jellemzői/ nem kóros

• Mongolfolt
• Értágulatok ( teleangictasia )
• Anyai hormonhatások

n „menstruáció”

n mellduzzanat – „boszorkánytej”

n comedók

Az érett újszülött élettani tulajdonságai

• Légzés: Légzésszám: 40-60/min.
• Keringés:

n Pulzus szám: 120-160/min.

n Vérnyomás: 80/50 Hgmm.

• Teste vízdúsabb
• Veseműködés: napi 20-30x ürítés, mennyiség 100-300 ml/nap
• Mozgás
• Hallás, látás
• Hőszabályozás
• Bélműködés:

n 1-3. nap magzatszurok
Magzatszurok/meconium: méhen belüli élet során lelökődött nyálkahártyafoszlányok, mirigyváladék, lenyelt magzatvíz és –máz keveréke. Zöldes-fekete, összeálló, nyúlós, „dugószerű”.

n Átmeneti széklet: 3-4. napon szopás elkezdése után

n Anyatejes széklet: 4. nap után. Aranysárga, kenőcsös, kellemes, savanykás szagú. Naponta 1-2x, de lehet akár 8-10x is, ha a baba jól van nem kóros.

Átmeneti működészavarok

• Élettani súlyesés ~10 %
• Kiszáradás – láz
• Élettani sárgaság
• Átmeneti vérzékenység

5. Az egészséges csecsemő fejlődése (motoros, mentális, szociális)

Csecsemő 4 hét – 1 év

A csecsemő/kisded fejlődésén olyan változásokat értünk, amelynek során növekszik a hossza, a súlya, az egyes szervek, szervrendszerek működése és a szervezet ellenálló képessége tökéletesebbé válnak. Kialakul és fejlődik a személyiség és a környezethez való alkalmazkodás.

Csecsemő fejlődését az alábbiak szerint részletezzük:

Testi ( súly-, hosszfejlődés, fogzás )

Mozgásfejlődés

Értelmi fejlődés

Érzelmi fejlődés

Szociális magatartás fejlődése

Egymás nélkül nem képzelhetők el!

Csecsemő testi fejlődése

• Súlyfejlődés

n Két hetes kortól egyenletes gyarapodás 150 g/hét

n ½ éves korára megkétszerezi a súlyát

n 1 éves korára megháromszorozza a súlyát

• Hosszfejlődés

n Első hónapban ~5 cm

n 2. hónapban ~ 3 cm

n 3-7. hónapig ~2 cm/hó

n 8-12, hónapig ~ 1-1,5 cm/hó

n Első félév ~ 16 cm

n Második félév ~8-9 cm

n Összesen 24-25 cm/év

Természetesen ezzel együtt nő a csecsemő fej- és mell körfogata is. Változnak a testarányai is.

• Kutacsok: Születése után elkezdődik az összecsontosodásuk

n Kiskutacs: 2-3 hóra bezárul

n Nagykutacs: 1- 1,5 éves korra zárul, nincs összefüggés a D-vitaminnal

• Fogzás: Születéskor mind a tej-, mind a maradandó fogak csírája , megtalálható.

n Tejfogak száma: 20 fog

n Maradandó fog: 32 fog

Kinek mikor nőnek ki a fogai az egyéni fejlődésének adottságaitól függ. Az hogy kinő-e valamennyi foga, már eldőlt a megszületés előtt. A fogcsíra hiánya fejlődési rendellenesség.

7, 5, 6, 3, 2, 2, 3, 6, 5, 7

7, 5, 6, 4, 1, 1, 4, 6, 5, 7

Általában 6-30 hó közt jelennek meg, de megkezdődhet előbb is. Előfordulhat, hogy csak 14-16 hónaposan nő ki az első foguk. Foggal is születhetnek, de ezeket el kell távolítani.

A fogzás NEM betegség! A fogak nem áttörnek, hanem átnőnek!

Növekedés közben elsorvad, elhal a felettük lévő íny szövete. Nem fáj! Gyulladást nem okoz! Nyálelválasztás hetekkel megelőzheti a fogzást. Az íny megduzzad, ami kellemetlen érzést okozhat. A rágcsálás jót tesz. Nyűgösebb lehet. Láz, hasmenés, görcs NEM a fognövéstől származik Gyerek BETEG! Orvoshoz kell vinni!!!

Csecsemő mozgásfejlődése

Igen gyors ütemű. A mozgásfejlődést két csoportra bonthatjuk, melyek a nagymozgások (hely-, helyzetváltoztatás) és a kézmozgások (manipuláció)

• Mozgásfejlődés Újszülött korban

Fejét még nem képes tartani, ezért felemelésekor meg kell támasztani. Ha elfordítjuk a fejét visszafordítja. Hason/háton flexiós tartást vesz fel. Lába, keze flexióban, kéz ökölben. Csak evés idejére ébred fel. Hangra, arcra figyel, de nem követi.

• Mozgásfejlődés 1-3 hó

n 1. hó: hason próbálja a fejét emelni. Flexiós tartást kezdi elhagyni. Feje hátrahanyatlik, ha felemeljük.

n 2. hó: ha felemeljük, már tartja a fejét, oldalról a hátára fordul. Kézmozgásnál egész karja mozog.

n 3. hó: hason fejét, vállát emeli

• Mozgásfejlődés 4-6 hó

n 4. hó: hátáról oldalra, majd hasra fordul. Keze közelébe kerülő tárgyakat véletlenszerűen, majd szándékosan megfogja.

n 5. hó: szem- és kézmozgások koordinációja.

n 6. hó: forog a hátáról a hasára és vissza. Lábaival „bicikliző” mozdulatokat tesz. Rugózik, megtartja magát a lábán, de nem tud egyedül állni.

• Mozgásfejlődés 7-9 hó

n 7. hó: gurul, kúszik. Ha felültetik, támasztékkal biztosan ül. Lábait a szájába veszi. Fogása egyre biztosabb és finomabb. Üti az asztalt a tárgyakkal.

n 8. hó: örömét leli a kúszásban, gurulásban. Önállóan ül.

n 9. hó: feltérdel, felül, felkapaszkodik álló helyzetbe. A kúszó mozdulatai fokozatosan mászó mozdulatokhoz közelítenek.

• Mozgásfejlődés 10-12. hó

n 10. hó: feláll. Tárgyakat hüvelyk- és mutatóujjával fogja meg.

n 11. hó: kapaszkodva oldalazva jár. Biztosan kúszik, mászik. Mutatóujjával rámutat a tárgyra, ezzel fejezi ki a kívánságát.

n 12. hó: biztosan áll, segítséggel jár. Egyedül is elindulhat. Kialakul a 2-3 tárgyas manipuláció. Utánozza a tevékenységet. Tárgyakat kérésre odaadja.

Csecsemő értelmi fejlődése - Figyelem, megismerés, beszédfejlődés

• Újszülött: ritkán, másodpercekig figyel.
• 1-3. hó: Rendszeresen , megszakítás nélkül 2-3 percig figyel.

n Első hó: különböző hangsúllyal kiejtett hangokat ad. Nem tudatos, ordítás

n Második hó: gőgicsélés. Követi a szemével a lassan mozgó tárgyat és rögzíti a föléje hajoló felnőtt arcát. Kezdi figyelni a kezét.

n Harmadik hó: távolabbra is figyel, az ágya előtt elmenő felnőtt mozgását követi a tekintetével, sőt fejfordítással is.

• 4-6. hó: gőgicsélés fokozatosan ritmusossá válik. Artikulált hangokat és hangocskákat hallat. A fogás kialakulásával a tárgyak milyensége, puha, kemény, kicsi vagy nagy volta is kezd kialakulni.
• 7-9. hó: Tárgyakat szerszámként kezdi használni. Kísérletezik velük. Összefüggő gügyögő hangokat ad, pl.”na-na-na”, „la-la-la”. Ezek egyre gyakoribbá válnak, ha valaki beszélget vele. Bizonyos hangkomplexumokat következetesen használ. Egyes szavak jelentését megérti, pl.”pá-pá”, NEM.
• 10-12. hó:10-15 percig is tud figyelni és figyel a nevére, egyszerű utasításokat megért, végrehajt. Egy éves korra némelyik csecsemő kimondja az első szavakat. Önállóan iszik pohárból, a kanalat megfogja.

Csecsemő érzelmi fejlődése

A külvilág ingerei, a vele foglalkozó személyek, a kapcsolatába kerülő tárgyak érzelmeket váltanak ki.

• Újszülött: öröm érzelmeire fintorral, negatív érzelmeire sírással reagál.
• 1-3. hó: eleinte érzelmeiket sírással fejezik ki, majd mozdulataival és homlokráncolással is. Örömeinek előbb félénken, majd egyre biztosabb mosollyal, az első negyedév végére hangos kacagással ad kifejezést.
  Az elégedettség az alvó csecsemő arcán jól látható.
  Sírás típusai:

n Éles, tartós, sikító sírás rendszerint a fájdalom jele.

n Éles felsírás nyugtalan alvás közben pelenkacsere szükségességének a jele.

n Nyöszörgő, panaszos sírás rossz közérzet/betegség kezdetének a jele.

n Dühös, felháborodott, erőteljes sírás csalódás, hiábavaló várakozás jele. (Éhségérzetet jelző sírás éhezéskor hallhatjuk, fokozatosan csendesedik.)

• 4-6. hó: érzelmei visszatükrözik az anya vagy a gondozó érzelmeit. Ha rámosolyognak visszamosolyog. Haragos arcra, beszédre sírni kezd.
• 7-9. hó: örül a saját hangjának, játszik vele, észreveszi, hogy ezzel odahívja az anyját.
• 10-12. hó: szeret huncutkodni. Akaratát kifejezi, megérteti magát.

Csecsemők szociális magatartásának fejlődése

A gyermek a születése pillanatától szociális lény, minden szempontból a felnőttre (elsősorban az anyára) van utalva. Külvilággal csak szociális kapcsolatok közvetítésével tud kapcsolatot teremteni. Magára hagyott csecsemő nem marad életben. A szociális magatartás fejlődésén belül speciálisan a játék fejlődését is szokták vizsgálni. A játék segíti a tárgyak megismerését, a mozgásfejlődést, a gondolkodást, bővíti a külvilágról alkotott az ismeretanyagot.

• 1-3. hó: Szereti, ha felveszik. Anyát már a 2. hónaptól figyeli, a hangjára is figyel. Felfogja az anya hangulatváltozásait.
• 4-6. hó: Anya távollétében türelmetlenül várja, megérkezésekor tevékenységét abbahagyja. A dühös csalódott csecsemőt könnyű megvigasztalni. Figyelmét könnyen el lehet terelni.
• 7-9. hó: Anyán kívül más személyhez is ragaszkodni kezd (apa, testvér). Kialakul a szeparációs szorongás: idegenekkel szemben bizalmatlanok. Hangjával szeret játszani. Ha több csecsemő van együtt, érdeklődnek egymás iránt, de egymástól függetlenül játszanak.
• 10-12. hó: Enyhül a szeparációs szorongás. „Kukucs” játékokat játszik.

6. Az 1-3 éves gyermek fejlődése

Az emberi egyedfejlődés szakaszai

• Ivarsejtek képződése
• Méhen belüli szak: 280 nap- 40 hét
• Méhen kívüli szak:
• Újszülöttkor 0-7 nap/0-28 nap
• Csecsemőkor 4 hét-1év
• Kisdedkor 1-3 év

A kisded fejlődésén olyan változásokat értünk, amelynek során növekszik a hossza, a súlya. Az egyes szervek, szervrendszerek működése és a szervezet ellenálló képessége tökéletesebbé válik. Kialakul és fejlődik a személyiség és a környezethez való alkalmazkodás.

Kisded testi fejlődés

Lassul az ütem.

• Súlyfejlődés: évente 2-3 kg.
• Hosszfejlődés: évente 10-12 cm
• Fej körfogat: évi 1-2 cm-t nő
• Arckoponya a fogfejlődés miatt jobban nő, mint az agykoponya
• Fogfejlődés: általában 30. hóra az összes tejfog átnő.

Kisded mozgásfejlődése

• 12. hónaposan:

n Nagymozgás: Biztosan áll. Segítséggel jár. Hátrafelé támaszkodik.

n Finom mozgás: Csipeszfogással tartja a golyót a hüvelyk és mutatóujja hegye közt. Krétával nyomot tud hagyni. 2 kockából tornyot próbál építeni.

• 14. hónaposan:

n Nagymozgás: Ügyesen, önállóan jár.

n Finom mozgás: 2 kockából tornyot épít, a harmadik kockát is megtartja.

• 16.hónaposan:

n Nagymozgás: Lépcsőn lefelé mászik. Merev lábakkal szalad. Bútorra felmászik. Hátrafelé lépeget. Előre hajol és felegyenesedik.

n Finom mozgás: Ügyesen beleejti a golyót az üvegbe. 3 kockából tornyot épít.

• 18.hónaposan:

n Nagymozgás:Nagyobb tárgyat tol/húz. Labdát eldob, miközben áll. Önállóan megül a kisszéken.

n Finom mozgás: 4 kockából tornyot épít. Spontán firkálás kezdete. Betesz a kosárba 10 kockát.

• 20. hónaposan:

n Nagymozgás:Lépcsőn kézen fogva felfelé lépeget.

n Finom mozgás: Négyszöget formába helyez.

• 22. hónaposan:

n Nagymozgás:Korlátba kapaszkodva, lépcsőn egymás mellé lépve megy felfelé. Játékosan guggol.

n Finom mozgás: 6 kockából tornyot épít.

• 24.hónaposan:

n Nagymozgás:Helyben felugrik, labdába belerúg. Korlátba kapaszkodva lépcsőn egymás mellé lépve jár lefelé. Feje felől dob.

n Finom mozgás:7-8 kockából tornyot épít. Két vagy több kockát sorba állít, hogy vonatot építsen. Rájön, hogy az írószerszám nyomot hagy a papíron. Alapfirkák begyakorlása. Vízszintes vonalat próbál utánozni. Kezd körkörös vonalakat rajzolni.

• 2-3 év:kombinálni kezdi az alapfirkákat. Kezdetben kettőt kapcsol össze, majd hármat vagy többet.
• 36.hónaposan:

n Nagymozgás: Fut. Váltott lábbal felmegy a lépcsőn. Megtanul ugrani. Egyszerű gyermekközlekedési eszközöket biztosan használ. Jól jár, de lépései még egyenlőtlenek, rövidek. Az egyenletes séta igen fárasztja.

n Finom mozgás: 9-10 kockából tornyot épít. Kört másol, keresztet rajzol. Emberi fejet kezd rajzolni. Önállóan eszik kanállal.

Kisded értelmi fejlődése

• 12.hónaposan:

n Problémamegoldás: A formatáblán kiválasztja és nézi a kerek lyukat. Leveszi a fedelet, hogy megszerezze a játékot.

n Felfogás/figyelem: Felszólításra gesztussal reagál.(„Add ide”). 10-15 percig is játszik egyfolytában, ezután fél-egy perces megszakítások.

n Beszéd: Első szót kimondhatja. Saját nyelvén kezd beszélni.

• 13.hónaposan

n Problémamegoldás: Átlátszó borítás alól tárgyat megszerzi.

n Felfogás/figyelem:A megfelelő helyre néz, amikor ismerős tárgy hollétéről érdeklődnek.

n Beszéd:2-3 szava van.

• 14.hónaposan

n Problémamegoldás: Két kockát tart egy kézben és nyúl a harmadikért is.

n Felfogás/figyelem: Felszólításnak gesztus nélkül eleget tesz.

n Beszéd: Egy tárgyat megnevez. „NEM”-et helyesen használ. Figyelemfelhívó/figyelmeztető mutogatás (cél: a felnőtt figyelmének felkeltése)

• 15.hónaposan

n Problémamegoldás: Kört a formatáblába helyez. Szimbolikus játékot játszik saját magával.

n Felfogás/figyelem: Kedvenc játékát vagy testrészt megmutat.

n Beszéd: 3-5 szót használ. Saját nyelvén „tökéletesen” beszél.

• 16.hónaposan

n Problémamegoldás: Több réteg alá rejtett tárgyat megtalál.

n Felfogás/figyelem: Másik szobából kérésre visszahozza a tárgyat. Egy-két testrészt megmutat.

n Beszéd: 5-10 szót használ.

• 18.hónaposan

n Problémamegoldás: Tárgyakat párosít. Babával szimbolikus játékot játszik.

n Felfogás/figyelem: Három testrészt megmutat. Magára mutat.

n Beszéd: 10-25 szava van. Összetett szavakat használ („add ide”).

• 20.hónaposan

n Problémamegoldás: Négyzetet formatáblába helyez.

n Felfogás/figyelem: Néhány ruhadarabot kérésre megmutat. 2-3 ismerős tárgyat kiválaszt, 6 testrészt megmutat.

n Beszéd: 2 szót összekapcsol (főnév-főnév). Saját nyelvén magyaráz.

• 22. hónaposan

n Problémamegoldás: A formatáblába mindhárom formát elhelyezi.

n Felfogás/figyelem: 3-4 képre rámutat.

n Beszéd: 25-50 szava van. Szókincse gyorsan bővül.

• 24.hónaposan

n Problémamegoldás: Tárgyakat rendszerez. Tárgyakat, képeket egyeztet. Próbál papírt hajtogatni

n Felfogás/figyelem: Kétlépéses utasítást teljesít (csukd be a könyvet és add oda a ceruzát a maminak). Megérti a „másik” fogalmát. 6 képre rámutat. Az én/te fogalmát megérti.

n Beszéd: 50-nél több szava van. 2-3 szavas mondatokat mond (főnév-ige). Saját magát nevén nevezi. Beszédének több mint felét meg lehet érteni. „Én”, „te”, „engem” szavak használata.

• 36.hónaposan

n Problémamegoldás: Ismeretei jelentős részét a tárgyakkal való közvetlen kapcsolat útján, elsősorban játék közben szerzik (elméleti úton a problémát még nem tudja megoldani).

n Felfogás/figyelem: Állandóan figyel, észrevesz minden érdekeset. Kérdez, tapasztalatokat gyűjt. „Miért?” Hosszú percekig eljátszik pillanatnyi félretekintés nélkül. Megérti a napi rutint. Örül a különleges eseményeknek, pl. születésnap.

n Beszéd: Összetett mondatokat is mond, kötőszavakat helyesen használ (ha, akkor, azért, mert). Szereti a mondókákat, kis dalokat. Egyeseket megjegyez, előad. Három számot visszamond.

Kisded érzelmi fejlődése

• 10-12.hó: Szeret huncutkodni, akaratát kifejezi. Óvatos, megérteti magát.
• 12-15.hó: Szégyenlős, együtt érző. Kezd kialakulni az osztozás másokkal érzése és a saját biztonságérzése ( pl. ragaszkodás a takaróhoz).
• 15-18. hó: Szégyen/büntetés és megvetés érzésének megjelenése.
• 18-21. hó: Érzések és szóbeli jelek kapcsolódása. Érzelmeiről gondolatai ébrednek.
• 21-24. hó: Érzelmeit elkezdi „szocializálni”, a kulturális és szociális hatások révén. Érzelmeit mások érzelmei befolyásolni kezdik.
• 36.hó: Negatív érzelmei kezdenek tudatossá válni: harag, elégedetlenség, félelem, düh stb. Ha egészséges, ha a napirendje megfelelő és jó a kapcsolata a felnőttekkel, akkor továbbra is a jókedv az elsődleges, de fokozottabban ingerlékeny, érzelmei hullámzóak.

Kisded pszichoszociális fejlődése

• 10-12.hó: Eltérő félelmi reakciók. A szeparációs/idegenekkel szembeni bizalmatlanság enyhül. Én fogalom kialakulása. A kapcsolatokban megjelenik a kezdeményezés és a célirányosság. Kekszet/darabosat megtart, harap, rág. Pohárból iszik és azt megtartja.
• 12-15.hó: Önálló játék. Érzelmi kapcsolatainak rangsorolása: barátok, ismerősök, ismeretlenek. Tükörképének labdát ajánl. Puszit ad ajkainak a bőrhöz érintésével vagy nyáladzással. Öltözésben együttműködik. Csészéből iszik, de csorgathat. Zokniját, sapkáját leveszi.
• 15-18.hó: Önfelfedezési periódus. A „szemérmesség” kialakulása. Kanalat használ, kicsit mosogathat.
• 18-21.hó: A rá vonatkozó tulajdonságokat kezdi megérteni (pl. jó, kicsi, pajkos). Kapcsolatot kezdeményez a felnőttel. Cuppantva puszit ad. Csészéből csorgatás nélkül iszik. Felnőtt nélkül barangol otthon. Függetlenségre törekszik. Egy ruhadarabot levesz.
• 21-24.hó:Másokat utánoz, hogy megnyerje a bizalmukat. A kölcsönösség alapú szociális gondolkodás megjelenése (pl. gondolkodás arról „én hogyan viselkedem vele, te hogyan viselkedsz velem”). Eljátszik egy másik gyermek mellett. Elviseli az elválást, folytatja a játékot. Néhány tárgyat a helyére rak. Ügyesen használja a kanalat. Kilincs használatával nyitja az ajtót. Leveszi a ruhát, kivéve a gombolást. Cipzárt le tud húzni. Cipőbe kezd belebújni.
• 36.hó: Megosztják a játékokat, szétosztják a játékban a szerepeket. Kezdenek összebarátkozni. Szerepjáték kezdeti formája megjelenik. Gyakorlójétékokkal ( autó tologatása, labda gurítása, stb.) órákig eljátszhat. Kis csoportokban már képesek együtt játszani. Levetkőzik, a felöltözés sokkal nehezebben megy. A teljes önállóságot ezen a területen nem teljesen érik el.

Szobatisztaság

18-24. hónapos koruk után válnak éretté a szobatisztaságra. Megtanulnak szólni, ha bilire kell ülni és akarják, hogy megszabaduljanak a pelenkába ment széklet, vizelet okozta kellemetlenségtől. 3 éves korig el kell érniük a szobatisztaságo

7. Az óvodáskorú gyermek jellemzői

Az emberi egyedfejlődés szakaszai

• Ivarsejtek képződése
• Méhen belüli szak: 280 nap- 40 hét
• Méhen kívüli szak:
• Újszülöttkor 0-7 nap/0-28 nap
• Csecsemőkor 4 hét-1év
• Kisdedkor 1-3 év
• Óvodáskor/kisgyermekkor 3-6 év

Ki vehető fel az óvodába

2003 évi LXI. Törvény.

8§. Az a gyermek vehető fel az óvodába, aki az adott év december 31-ig a harmadik életévét betölti. Általános feltétel a testi-lelki egészség, a nappali szobatisztaság, az életkornak megfelelő fejlettségi szint.

Érvényes orvosi igazolás és az „Óvodások, iskolások egészségügyi törzslapjának” kitöltésével, valamint fokozatos óvodához szoktatással kezdődhet gyermek óvodai élete.

8§(2). Az óvodai nevelés szakasza a gyermek három éves korában kezdődik és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését az e törvény 6§-ának (2) bekezdése szerint meg nem kezdi.

Óvodás gyermek testi fejlődése

A fejlődés ütemének lassúbbodása jellemzi.

• Súlygyarapodás: 2,0-3,0 kg/év
  Korszak végére általában megkétszerezi az egy éves súlyát.
  6 évesen az átlagsúlya 17-23 kg közt van.
• Hossznövekedés: 6-8 cm/ év
  Születési hosszát általában a 4. éve folyamán kétszerezi meg (~ 1 m-s magasság)
  6 évesek átlagos hossza: 110-120 cm
• Az egyéni különbségek igen nagyok lehetnek. Azonos korú gyerekek közt akár 15-25 cm is lehet.
• Testarányok: A hossznövekedés viszonylag gyorsabb, mint a súlygyarapodás, ezért nyúlánkabb, karcsúbb, az alakjuk. Arányos a testalkatuk. Fej már csak 1/5-a test egész hosszának (újszülöttnél: ¼-e, felnőttnél 1/8-a). A törzsön kialakul a derék vonala. A kor végére a váll szélesebb, mint a csípő. A bordák már nem vízszintesek, hanem előre lejtenek. Fiúk és lányok alakja és fejlődése még nem tér el egymástól.
• Kialakul a gerinc végleges formája, íve. Eltűnik a talppárna és kialakul a lábboltozat. Az arckoponya térfogata tovább nő. A vázizmok tömege nő.

Óvodás gyermek fogfejlődése

6. évben bújnak ki az első maradandó fogak. Ezek az első nagyőrlők. Nem kihulló tejfogak helyébe lépnek, hanem az utolsó tejfogak mögött jelennek meg. Ez a fogváltás kezdete. Vigyázni kell rájuk!!

A továbbiakban a tejfogak cserélődnek át maradandó fogakra. A tejfogak gyökere fokozatosan felszívódik, a fog mozogni kezd, majd kihull. Helyette maradandó fog nő ki. A fogcsere sorrendje lényegében megegyezik a tejfogak megjelenésének sorrendjével. Az iskoláskor kezdetére általában csak az első metszőfogak cserélődnek ki. (Az egész fogváltás további 6 év alatt zajlik le. A bölcsességfogak később.)

Óvodás gyermek mozgásfejlődése:

• Nagymozgások: Összességében erre korra elmondható, hogy kifejezetten nagy mozgáséhség jellemzi. Állandóan mozognának, szaladnának, „egy helyben alig tudnak megülni”.

n 3 éves: Fut. Váltott lábbal felmegy a lépcsőn. Megtanul ugrani. Jól jár, de lépései még egyenlőtlenek, rövidek. Az egyenletes séta igen fárasztja. Egyensúlyérzéke fokozatosan fejlődik.

n 4 éves: Váltott lábbal lejön a lépcsőn. Krétával húzott vonalon több métert tud megtenni anélkül, hogy lelépne róla.

n 4-5 éves: Egy lábon rövid ideig megáll.

n 5. év: Egy lábon ugrál. Mozdulatai gazdaságosabbak, könnyebbek, kisebbek. Lépései járás, szaladás közben hosszabbak.

n 6 éves: Egyenletes séta közben nagyobb teljesítményre képes. Járása már teljesen biztos és egyenletes. Fél órás séta a teherbírásának a maximuma.

• Finom mozgások

n 3 éves: 9-10 kockából tornyot épít. Kört másol, keresztet rajzol. Emberi fejet kezd rajzolni. Önállóan eszik kanállal.

n 3-4 éves: Megtanulja, hogy a rajzoláshoz jelentés is tartozik. A „fej-láb” emberke ábrázolás szakasza. A fej-törzs alapformából két hosszú láb nyúlik ki, majd megjelenik a két kar is.

n 4 éves: Utánozza az általunk lerajzolt mintát.

n 4-5 éves: Villával eszik. Konstruktív játékot kezd játszani ( Lego)

n 4-6 éves: Teljes emberfigura kialakulása a rajzban.

n 5-6 éves: Építményei egyre fejlettebbek.

n 6 éves: Elvont dolgokat is lerajzol (T betű, számok). Emberrajza egyre kidolgozottabb. Kéz kisizmai eljutnak a fejlődés olyan fokára, amely az írástanulást lehetővé teszi.

Óvodás gyermek értelmi fejlődése

• Problémamegoldás:

n 3 éves: Ismeretei jelentős részét a tárgyakkal való közvetlen kapcsolat útján, elsősorban játék közben szerzik (elméleti úton a problémát még nem tudja megoldani).

n 5-6 éves: Csak kis részük tudja nyelvi síkon megoldani a feladatot. Azaz elmondani, hogy mit fog csinálni.

• Felfogás/figyelem:

n 3 éves: Állandóan figyel, észrevesz minden érdekeset. Kérdez, tapasztalatokat gyűjt. „Miért?” Hosszú percekig eljátszik pillanatnyi félretekintés nélkül. Megérti a napi rutint. Örül a különleges eseményeknek, pl. születésnap.

n 4-5 éves: Jó megfigyelő, felnőtt felszólításra fel tudja sorolni egy-egy tárgy külső jegyeit.

n 5-6 éves: Tudja nevét, címét. Nemi szerepeket felfog. Tudja, hogy a gyerek is felnőtt lesz.

n 6 éves: Kialakul a jobb és bal fogalma.

• Beszéd: az ismeret- és tapasztalatszerzés elsőrendű eszköze

n 3 éves: Összetett mondatokat is mond, kötőszavakat helyesen használ (ha, akkor, azért, mert). Szereti a mondókákat, kis dalokat. Egyeseket megjegyez, előad. „Helyzetbeszéd”: általában úgy mesél el valamit, mintha a hallgatója pontosan ismerné a helyzetet, amiben az esemény lejátszódott. Lényeges részeket kihagy, egyes mondatrészeket mutatószócskákkal és helyhatározókkal (.. és..ott.. volt..abban), valamint gesztusokkal helyettesít. Az évek során csökken a jelentősége, bár 6 évesen sem tűnik el teljesen. Három számot visszamond.

n 3-4 éves: Kezd kialakulni a „monológszerű, azaz egocentrikus” beszéd. A gyermek játéka, tevékenysége közben beszél, anélkül, hogy a másiktól feleletet vagy bármilyen reakciót várna. Szókincse gyarapszik. Igen nagyok az egyéni különbségek ( kulturális, társadalmi környezettől is függ ). Óriási a különbség a passzív és aktív szókincs között ( a megértett és a használt szavak).

n 4-5 éves: megjelennek a mellékmondatok. Személyes névmások helyes használata

n 5-6 éves: „Élménybeszéd” megjelenése. Élmény gazdagon, érzelmi átéléssel, élénk gesztusokkal mondja el mondanivalóját. Sokat beszél, de nem annyira a közlés vágyával, hanem belső élményeinek enged utat. Rengeteget kérdeznek. Tényszerűen, tárgyilagosan nem tudnak még tapasztalataikról beszámolni. A nyelvtani szabályokat spontán alkalmazzák, mondatszerkesztésük laza.

Óvodás gyermek érzelmi fejlődése

• 3 éves: Érzelmi élete többrétegű. Negatív érzelmei kezdenek tudatossá válni: harag, elégedetlenség, félelem, düh stb. Ha egészséges, a napirendje megfelelő és jó a kapcsolata a felnőttekkel akkor továbbra is a jókedv az elsődleges, de fokozottabban ingerlékeny, érzelmei hullámzóak. Nagyfokú gátlástalanság és hirtelen lefolyás jellemzi érzelmeit.
• 3-6 éves gyermek elsősorban érzelmi lény,teljesen az érzelmeinek hatása alatt áll. Érdeklődését, figyelmét is elsősorban érzelmei irányítják. Érzelmei gyorsan változnak. A gyerekek természetesen különböznek, vannak hevesebb/nyugodtabb gyerekek. A környezet az érzelmi fejlődést is nagymértékben befolyásolja. Jellemző a ragaszkodás a szülőhöz, elsősorban az anyához. Az anya szeretetét általában magától érthetőnek érzi. E korszak végére ébred fel a „viszonzás” vágya. Az anyához fűződő érzés magyarázza a jelentős féltékenységét pl. kistestvérrel szemben. gyanarra a személyre ellentétes érzelmek irányulnak: a szeretet hirtelen vélt vagy igazi megbántásra vad gyűlöletbe csap át. Némely gyermeknél meghatározott helyzetben az agresszivitás könnyen kiváltható. Pl.: féltékenység, a másik támadása, dacreakciók stb.
  Az anya után a játékhoz kapcsolódik a következő pozitív érzelem. Igazságérzete kezd megmutatkozni. ajlamosak a félelemre, legjobban az egyedülléttől, a sötétségtől fél, de az ismeretlentől, zajoktól, állatoktól is. Megjelenhet a halálfélelem is. Kialakul a szégyen érzése ( társadalmi érzés, a felnőttek felszólítására megtanulja, hogy vannak dolgok, amiért szégyenkeznie kell).
• 5-6 éves: Általában már uralkodni tud az érzelmein.
• 6 éves: Erkölcsi érzelmei kezdenek kialakulni. Pl. felelősségtudat. Az irreális félelem csak azoknál marad meg, ahol azt a környezet helytelen magatartása erősíti.

Óvodás gyermek pszichoszociális fejlődése

Az egész életére nézve döntő folyamat megy végbe: beilleszkedik a társadalomba. Kapcsolatba kell lépnie más felnőttekkel és be kell illeszkednie a gyermekek közösségébe. Ennek előfeltétele az én tudat kifejlődése és megerősödése.

• 3 éves: testi én tudat kialakulása, felismeri egyes testrészeit.
  Milyen tényezőkből alakul ki az én tudata?

n Neve

n Helye a családban „öcsi, anya kis virága”

n A múlt léte: ezek és ezek a dolgok történtek

n Környezet milyennek látja a gyereket, milyen szerepet juttat neki

Miben nyilvánul meg az én tudat?

n Saját tulajdon kiemelése

n Tárgyak tudatos választása

n A gyerek élvezi és követeli az önállóságot

n Kialakul a dacosság: érvényesíteni igyekszik az akaratát.

Megosztják a játékokat, szétosztják a játékban a szerepeket. Kezdenek összebarátkozni. Szerepjáték kezdeti formája megjelenik. Gyakorlójátékokkal ( autó tologatása, labda gurítása, stb.) órákig eljátszhat. Kis csoportban már képesek együtt játszani.
Önállóan levetkőzik, a felöltözés sokkal nehezebben megy. A teljes önállóságot ezen a területen nem teljesen érik el. Megtanulja a cipőfűzést.

• 3-3,5 éves gyermek egészséges fejlődése megkívánja a közösséget. Megismerik a közösségi élet szabályait, ezzel együtt lerakják a későbbi társadalmi együttlét alapjait. Az együttlét által nyújtott örömforrások első helyén a játék áll.
• 3-6 éves: Tevékenységi körük kitágul: kétkerekű biciklizés, ugrálás, rajzolás. A gyakorlójátékok szerepe fokozatosan csökken, ezzel együtt nő a szerepjátékok jelentősége. 4 évesen begombolja a ruháit és megköti a cipőfűzőt.
• 5-6 éves: Előre elképzelt játékhoz keres magának eszközöket. Több gyermek együttműködésével folyik a játék. A szerepeket megosztva csinálják. Majd előre megszervezik a játékot. Kialakul a „mi” érzése.

Megjelenik a munka:

• 3-4 éves: törülget, segít a mosogatásnál
• 4,5-5 éves: boldog örömmel éli át, hogy részt vehet a felnőttek munkájába
• 5-6 éves: Tudatára ébred, hogy munkája a közösségért történik, felelősséget érezhet. Önállóan megterít, megöntözi a növényeket.

Kialakul a közvélemény és határozott ítéletet alkotnak a társaikról. Mikor cselekszik helyesen és mikor nem.

8. Az iskolaérettség kritériumai

Tankötelezettség: Az iskola igazgatója dönt a tankötelezettség kezdetéről az óvoda véleménye alapján, illetőleg, ha gyermek nem járt óvodába, vagy az óvoda kezdeményezi a nevelési tanácsadó véleménye alapján, a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján.

Általános irányelvek az iskolaérettséggel kapcsolatban

• A gyermek kora, mely nem mindig meghatározója az iskolaérettségnek
• Fontos jel lehet, hogy a gyermek vágyik-e az iskolába? Érdeklik-e azok a történetek, melyeket más nagyobb iskoláskorú gyermektől hall. Gyakran úgy jelentkezik az iskola utáni vágy, hogy az óvodába már unatkozik a gyerek.
• A gyermekre az iskolában új típusú életritmus, más követelményrendszer vár, mint amit az óvodába megszokott. Bár az óvodák többsége jól működik, hatékony iskola előkészítő programokat alkalmaznak, mégis nagy a törés az iskola és az óvoda közt.
• NEM KELL SIETTETNI AZ ISKOLÁT!!!
• Iskolaérettség fogalma: egyidejűleg megkívánja a biológiai, az intellektuális és a szociális érettséget (értelmi/mentális fejlettség feltételezi a teljesen ép érzékelő rendszert!)

Biológiai alkalmasság

Az alábbi képességek a gyermek egyéni fejlődési üteméhez igazodva jelennek meg, amit a környezet hatásai kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolnak. Ugyanúgy, mint ahogy a gyerekek különböző korban kezdenek járni vagy beszélni, ezek a képességek is különböző életkorban válnak alkalmassá az iskolakezdésre.

• Megfelelő testi és jó egészségi állapotot jelent.
  Figyelembe kell venni a családi előzményt. 3 percentilis alatt a gyerek biológiailag nem iskolaérett. 3-10 percentilis közt megfontolandó az alkalmasság, szakorvosi vélemény és a családi előzmény alapján.

n Testsúly: min. 15 kg.

n Testmagasság: min. 105 cm

• Mozgásszervek épsége
• Érzékszervek épsége
• Idegrendszer épsége
  Utóbbi kettő összerendezettsége, a nagy és finommozgások összerendezettsége és teherbíró képessége.
• Megítélése: orvos, védőnő feladata.

n Látási észlelés képessége

n Tapintásos észlelés képessége

n Térbeli viszonyok képessége

n Hallási észlelés, hangzási észlelés képessége

n A fentiek összekapcsolásának fejlettsége, azaz a „keresztcsatornák” fejlettsége

Szellemi érettség/alkalmasság

• Elsősorban alkalmazkodóképességről van szó.
• Ezen kívül az élénk érdeklődésről a környezet iránt.

Iskolaérettség

• Helyzetmegértés: a gyerek érzi illetve tudja, hogy új helyzetbe került az iskolában
• Aktív figyelem, akaratlagos figyelem és kitartás: legalább 10-15 percig tartó akaratlagos figyelemre van szükség a tárgyak, jelenségek jellegzetességeinek megfigyelésére
• Emlékezeti befogadás:az emlékképek felidézésének képessége
• Ismernie kell közvetlen környezetét és saját személyi adatait
• Gyakorlati készségek megléte pl. jó kézügyesség, stabil ceruzafogás
• Érzelmi téren bizonyos fokú kiegyensúlyozottság szükséges: a túlzott agresszivitás vagy gátlásosság is megnehezíti az iskolai közösségbe való beilleszkedést
• Gondolkodás:

n 6 évesen már csökken a gondolkodás érzelmi telítettsége. A környezet követelményeinek teljesítése egyre nagyobb szerepet kap, egyre tudatosabb lesz. Előtérbe kerülnek a valóságos funkciók.

n Lényeglátás bizonyos szintű fejlettsége szükséges

n Fontos annak a felismerése, hogy az egész részekből áll, és a részek újra összeállnak egésszé. Ez az írás, az olvasás és a számolás megtanulásának alapja

n Bizonyos elemi fogalmak pl. mennyiség ismerete ( több/ kevesebb/ ugyanannyi)

n Képesnek kell lenni ítéletek alkotására, következtetések levonására

• Akarati téren: ha legalább olyan mértékben képes a mozgásigényeinek leküzdésére ill. önmaga irányítására, hogy a tanórák rendjét ne zavarja és az ott folyó munkába képes legyen aktívan bekapcsolódni.
• Munkaérettség:

n Teljesítmény

n Feladatok időn belüli megértése

n Tanulékonyság

n Kötelességtudat

n Feladat tartása, a monotónia tűrése

n Átlagos munkatempó

n Önálló illetve csoportos munkavégzésre való képesség

Szociális/társadalmi érettség

• Összefügg az előzőekkel, azokra épül.
• Alapvető az alkalmazkodó képesség. Az iskolai helyzetekben az osztályhoz, az iskolai közösségben az ottani szabályokhoz való alkalmazkodás. Ide tartozik természetesen a pedagógushoz való alkalmazkodás is.

Szellemi érettség megítélése:

• Óvónő feladata, ha óvodába jár a gyerek
• Iskola előkészítő tanár feladata, ha iskola előkészítőbe jár a gyerek
• Nevelési tanácsadói vizsgálat feladata, ha sehova nem jár a gyerek

Az iskolaérettség késésének okai

A statisztikák azt mutatják, hogy egyre több gyerek nem tud megfelelni ezeknek a követelményeknek.

• Lassúbb fejlődési ütemű gyerek:

n Genetikailag így van kódolva

n Koraszülött, intruterin atrophiás, veszélyeztetett terhességből/ szülésből születettek

n Beszéd és írásfejlődés zavarai, hyperkinetikus zavar

n Kedvezőtlen környezeti hatások

• Súlyos károsodások, melyek speciális ellátást igényelnek, pl. vakság, süketség, autizmus stb.

9. A kisiskolás gyermek fejlődési sajátosságai; a gyermek fejlődésének sajátosságai pubertás korban; a serdülőkor és az ifjúkor biológiai jellemzői

Az emberi egyedfejlődés szakaszai

• Ivarsejtek képződése
• Méhen belüli szak: 280 nap- 40 hét
• Méhen kívüli szak:
• Újszülöttkor 0-7 nap/0-28 nap
• Csecsemőkor 4 hét-1év
• Kisdedkor 1-3 év
• Óvodáskor/kisgyermekkor 3-6 év
• Iskoláskor 6-14 év

- Kisiskolás kor 6-10 év

• Pubertáskor ~11-16 év
• Serdülőkor ~10-21 év
• Felnőtt kor 20-21 év felett

Kisiskolás gyermek testi fejlődése

• Súlygyarapodás: 3,0-3,5 kg/év. Azonos magasságú gyerekek 8-12 kg-mal is különbözhetnek egymástól.
• Hossznövekedés: 6-10 cm/év 7 évesen 120-130 cm magasak, de az osztály tanulói között 20-30 cm különbség is lehet.
• Testarányok: magasak, vékonyak. A fej 1/6-a a testhossznak. A törzs az egész testhez viszonyítva aránylag kisebb, laposabb és keskenyebb. A mellkast a bordaívek kiemelkedése elválasztja a hastól. A medence szélesebb a mellkas alsó kerületénél. A has laposabb mint korábban. A végtagok megnyúlnak. Alsó végtagok hosszúsága a testhossznak csaknem a fele. A végtagokon, törzsön áttűnik az izomzat.
• Agy mérete a felnőttkori 90%-a.
• Fogfejlődés: A fogváltás tovább folytatódik. A fogcsere sorrendje lényegében megegyezik a tejfogak megjelenésének sorrendjével. Az iskoláskor kezdetére általában csak az első metszőfogak cserélődnek ki. (Az egész fogváltás további 6 év alatt zajlik le. A bölcsességfogak később.)

Kisiskolás gyermek mozgásfejlődése

• Stabilizálódott 6 éves korra az oldaliság, a felső-alsó végtagokon és a szemen is.
• A mozgáskoordináció kifejezetten javul.
• Nagymozgások csökkenésével párhuzamosan fejlődnek a finom mozgások (manualitás). Nagyon szeret szaladgálni, ugrálni, de már nemcsak a mozgás öröméért, hanem meghatározott célért (pl. versenyek). Szüksége van továbbra is a mozgásra, nyugtalan és figyelmetlen, ha hosszú ideig egy helyben kell ülnie. Ugyanakkor fáradhatatlan pl. egy kiránduláson.
• Az írás apró és finom mozgásait nagyjából egy év alatt sajátítja el.

Kisiskolás gyermek értelmi fejlődése

• Én központú világ átalakul. Egyre inkább érvényesülnek tárgyi tapasztalatai a világról alkotott képében. Érzékszervi tapasztalatait tekinti döntőnek, a látszat illetve a pillanatnyi állapot fontosabb, mint a lényeg. Kritikátlanul szemléli a jelenségeket.
• Figyelem:

n 6 éves: ~15 percig figyel

n 7-10 éves: ~20 percig figyel egyfolytában, majd néhány percre elkalandozik, majd ismét figyelmessé válik.

n 9-10 év felett: érdeklődése tartóssá válik.

• Ismeretszerzés:

n Első két osztály: ismeretek alapjait szerzik meg: írás, olvasás, számolás technikája

n Harmadik osztály felett: A fenti ismereteket alkalmazza, újabb ismeretanyaggal bővíti tudását.

• Beszéd: Az iskolás gyerek spontán beszélgető kedvének maga az iskola szab határt. Megtanulja, hogy csak akkor beszélhet, ha kérdezik és akkor sem mondhatja el akárhogyan mondanivalóját. Az élménybeszéd szabados beszéddé alakul.
  Az olvasmányok elmondásával, majd az olvasással gyarapszik a szókincse ( több ezer szót ismer). Pontosabbá válik a mondatszerkesztése, de még nem használja tudatosan a nyelvtani szabályokat.
  A beszéd fokozatosan az íráshoz kapcsolódik. Tőmondatokban ír, fogalmazása még sivár.
• Rajzkészsége fokozatosan fejlődik, megtanulja a festés technikáját is. Megjelenik az egész és a rész egysége és az arányok. Egyre pontosabb megfigyelő lesz. Rajzfejlődése 9-10 éves korban megáll. Csak azoknál fejlődik tovább, akik intenzívebben foglalkoznak vele vagy adottságuk van a rajzhoz.
• Tanulás:

n Az óvodás nem céltudatosan, tervszerűen tanul, hanem állandó tevékenysége közben.

n 7-9 éves: Mechanikus tanulás: még nem értelemszerűen jegyzi meg a hallottakat, hanem visszamondja azokat.

n 9-10 éves korban már az értelmes tanulás is megjelenik. Az elvégzendő műveleteket először gondolatban oldja meg, majd azután kivitelezi őket. Ez csak az emberre jellemző tulajdonság!

Kisiskolás gyermek érzelmi fejlődése

• A kisiskolást már nem tölti el szorongás, ha néhány napot vagy hetet a szülőtől távol tölt. E kor végére már nem elégíti ki a szülők társasága.
• Kialakul a hála érzése.
• A játék örömét felváltja az ismeretszerzés öröme.
• Az erkölcsi érzelmek kezdenek megerősödni.
• A felnőttnek még tekintélye van. A korszak végén (pubertás előtti kor) kezdi el kritizálni a felnőtteket.
• Megjelenik a becsvágy.
• A negatív érzelmek lecsendesednek. A nagy és heves félelmek elmúlnak. A fiúk túlzott vakmerősége, a lányok túlzott jósága lappangó szorongásról árulkodhat. Az agresszió nyílt formája is ezzel függhet össze. Okai a rendezetlen otthoni körülmények lehetnek.

Kisiskolás gyermek pszichoszociális fejlődése

• Az én tudat tovább fejlődik. Már parancsolni tud magának, uralkodik az érzelmein. Kialakul a közösséghez tartozás élménye, a „mi” élménye.

n 6-7 éves korban a társas kapcsolatok fejlődésében nagy változás áll be. Már szívesebben van a gyerekek közt, mint a felnőttek közt. Sőt unatkozik közöttük. Az első labilis barátságok és a csapathoz tartozás kialakulásának időszaka ez.

n 9-10 éves kortól a barátságok egyre tartósabbá válnak (az életre szóló barátságok kialakulásának kezdete).

• Játék: a nagy játékkorszak vége! Átveszi a feladatteljesítés. Szerepjátékok 9 éves kortól visszaesnek. A szabályjátékok/ társasjátékok szerepe nő ( az első csalás megjelenésével, 5-6 éves korban találkozunk először ezzel a játéktípussal).
• Munka

n 6-9 éves: mind jobban bevonhatók a felnőttek mindennapi tevékenységébe, de még nem kitartóak.

n 9 év felett: kialakul a felelősségérzet. Már elvárható tőlük a rendszeres segítés a háztartásban.

Serdülőkor - pubertáskor

• Serdülőkor: 10-12 éves kor közt kezdődik és 18-21 éves korig tart. Jellemző az intenzív testi növekedés, az érzelmi, értelmi és szociális fejlődés.
• Pubertás koron elsősorban a 11-16 éves kor között bekövetkező testi és hormonális változásokat értjük. Kialakulnak a másodlagos nemi jellek. A reprodukcióra is alkalmassá válik a szervezet („megismételni magunkat”). Testi és lelki változások sora zajlik. Genetikailag meghatározott folyamat, de számos külső tényező befolyásolja a kezdetét és a lefolyását, pl.: táplálkozás, egészségi állapot, fizikai terhelés mértéke. Az átalakulás több éven át tart és a két nemben eltérő módon és menetrend szerint zajlik le. Egyre fiatalabb korban kezdődik – acceleráció.
• A hónaljszőrzet megjelenésével egy időben jelentkezik a testszag is.
• Mutálás: a gégefő a férfi fő nemi hormon (testosteron) hatására növekedésnek indul. Átlagosan: 14,5+2 év
• Spermiumfejlődés/spermatogenesis megindulása: 11-15 év, első magömlés:~14 évesen
• Fiúknál átmeneti emlő megnagyobbodás észlelhető, akár különböző nagyságúak is lehetnek.

Serdülőkor szakaszai és jellemzői:

1) Pubertás előtti szak
A nemi érés külső jelei még nem látszanak.

• Lányok: 8-11 éves kor közt. A petefészek megnagyobbodik, a hormontermelés beindul.
• Fiúk: 9-12 éves kor közt. A férfi hormonok aktiválódnak

2) Korai serdülőkor

• Lányok: általában 8-14 év közt zajlik, átlagosan a 11-12. évben. Tartama: 0,2-1,2 év
  Első jele az emlő növekedésének megindulása. Nő a testmagasság és a súly. A zsírtartalom növekszik. A szeméremszőrzet megjelenik, de a szőrszálak meg nem göndörök.
• Fiúk: általában 9-15 év közt zajlik, átlagosan a 12-13. évben. Tartama:0,5-2,0 év.
  A herék megnagyobbodnak. A penis még nem nő, a tövén néhány szál szőrzet jelenik meg. A testmagasság növekedése intenzívebbé válik. Az izomállomány is növekszik.
  
  

3) Középső serdülőkor: Három részre osztható.
Az időtartama lányoknál kb.: 0,9-3,0 év, fiúknál: 0,5-2,0 év.
A hossznövekedés átlagosan évente 8-10 cm, csúcspontját mintegy 6 hónap késéssel követi a súly növekedésének a csúcspontja. A csontrendszer hossznövekedésére az a jellemző, hogy a távolabbi részek (kezek, lábak) kezdenek el növekedni.

a) Első szakasz

o Lányok: általában 9-15 év közt zajlik, átlagosan a 12-13. évben. Az emlő növekedése folytatódik, a szeméremszőrzet sötétebbé, durvábbá és göndörebbé válik, de még ritkás.

o Fiúk: általában 11-16 év közt zajlik, átlagosan a 13-14. évben. Megindul a penis hossznövekedése, a herék növekedése folytatódik. A nemi szőrzet sötétebbé és göndörebbé válik. Az ajkak szélén megjelenik az arcszőrzet. A hang kezd mélyülni és mutálni.

b) Második szakasz

o Lányok: általában 10-16 év közt zajlik, átlagosan a 13-14. évben. A szeméremszőrzet csúcsúval a gát felé néző háromszöget formáz, de még kisebb területet borít, mint a felnőttnél. Megjelenik a hónaljszőrzet és a menstruáció (hazánkban ez átlagosan 12,5 év, szélső értékei: 10-15 év). A menstruáció megjelenésének ideje pontosan egybeesik a hossznövekedési sebesség csúcspontjával (kövér lányoknál általában előbb).

o Fiúk: általában 11-17 év közt zajlik, átlagosan a 14-15. évben. A penis mind hosszában, mind szélességében nő. A herék tovább nőnek. A szeméremszőrzet csúcsával a köldök felé néző háromszöget formáz, de még jelentősen kisebb területen, mint a felnőttnél. Megjelenik a hónaljszőrzet. Az arcszőrzet kiterjedtebb és megjelenik az áll közepén is. A hang mélyül, a bőr zsírosabbá válik.

c) Harmadik szakasz

o Lányok: általában 12-19 éves kor közt zajlik, átlagosan a 14-15. évben. A másodlagos nemi jellegek kialakultak. A nemi szervek kifejlődtek, működésük ciklikus.

o Fiúk: általában 14-18 év közt zajlik, átlagosan a 16-17. évben. A nemi szervek és a szeméremszőrzet kifejlődtek. Az arcszőrzet is kialakult, de a testszőrzet még nem teljesen.

4) Késői serdülőkor/ifjúkor: Átlagosan 17-21 év. Végleges testméretek és testarányok itt alakulnak ki, a másodlagos nem jellegek kifejlődése is befejeződik. Fiúknál a testszőrzet fejlődése még a 20-s évek elején is folytatódik.

o Lányok: kezdete átlagosan 14-17 év.

o Fiúk: kezdete átlagosan 14-16 év.

Serdülőkor- Mozgásfejlődés

A végtagok hirtelen növekedése miatt átmenetileg megbomlik a mozgás biztonsága és harmóniája. A mozdulataik túlméretezettek lesznek.

Serdülőkor - Értelmi fejlődés

Hatalmas fejlődés megy végbe a megfigyelés területén. Bonyolult fogalmi rendszereket tud kiépíteni. Képesek összetett információkat befogadni. Képesek a valóságtól elvonatkoztatni. Fejlődik a problémamegoldó képesség. Az ismeretanyag jelentősen bővül. Felismeri mások belső mozgatórugóit. Próbálja megérteni szüleit, barátait és saját maga körül lezajló érzelmi történéseket.

Serdülőkor - Érzelmi fejlődés

Testi fejlődés változásaival egy időben a szexuális változások is megjelennek. Ez a másik nem felé fordulást hozza magával. Az első szerelem időszaka, az első nemi kapcsolatok létrejötte. Manapság már sajnos a rendszeres nemi élet kezdetének időszaka is.

Mindenben a társaira szeretne hasonlítani, „ne tűnjön ki közülük semmiben érzése”. Ez a belső bizonytalansága elleni védekezést tükrözi.

Serdülőkor - Pszichoszociális fejlődés

Függetlenné válás, azaz a felnőtté válás időszaka. A szülővel való szembefordulás vagy heves elutasítás gyakran pont a fordítottját jelenti. A heves függőségi vágy ellen próbál így védekezni. A nemi identitás kialakulása, a szexuális gátlástalanság kiélésétől, a teljes aszkétizmusig minden forma előfordulhat.

Ebben az időszakban kell megtalálni a későbbi, megfelelő hivatását.

Mindezek krízist, veszélyhelyzetet okozhatnak!

10. Az inger gazdag környezet, az étkezés, a napirend, az alvás és a levegőzés szerepe, fontossága a gyermek fejlődésében

Kérdés az hogyan segíthetjük, mivel hátráltathatjuk a gyerek mozgását, mozgásának fejlődését, értelmi, érzelmi és pszichoszociális fejlődését?

Inger gazdag környezet

A felnőtt legfontosabb tennivalója, hogy biztosítsa és fenntartsa a gyerek mozgáskedvét, s megteremtse a tárgyi feltételeket a mozgáshoz. Fontos a jó kapcsolat a gyerek és a felnőtt között. Csak a magabiztos, felnőttben bízó, boldog, elégedett csecsemőnek van mozgáskedve.

• Tárgyi feltételek

n Megfelelő minőségű, szabású ruházat.

n Megfelelő minőségű fekhely: sima, kevésbé süppedő-keményebb fekhely (rács függőleges rúdjai közt a távolság 7 cm-nél ne legyen nagyobb!).

n Az életkornak megfelelő mozgáshoz elég mozgástér:

- újszülött: 60 cm

- oldalra és visszafordul: 1 x 1 m

- guggol, kúszik, mászik: külön hely, hogy ezeket a mozgásokat gyakorolhassa, akár a szoba sarkában, veszélyes tárgyak nélkül.

• Nem szabad a gyerekeket úgy összezsúfolni a játszóhelyre, hogy ott kevesebb hely jusson egy-egy gyerekre, mint az ágyban!
• Nem szabad a gyerekeket naphosszat az ágyban tartani, mert nem mozognak eleget, testileg elsatnyulnak, érzelmileg súlyosan károsodnak!
• Játékok (színesek, anyaguk jól tisztítható, nem mérgező, nem veszélyes!)
  Kornak megfelelő játékok szükségesek. Másfajta játékszerek kellenek a manipulációhoz, az építő és szerepjátékhoz. Mindezek bő választéka szükséges, amelyek között válogathatnak, amelyek változatos tevékenységre alkalmasak.
  A játékhoz megfelelő és elegendő helyet kell biztosítani, hogy módjuk legyen a játéktevékenységek közti válogatásra, egy-egy játék közt a mászkálásra. Ha gyerekeknek kevés játékuk van, ha túlságosan össze vannak zsúfolva, sokszor támad közöttük nézeteltérés.

n Mozgást serkentő játékok: dobogók, mászókák, bújócskára alkalmas eszközök, bébi csúszdák, télen szánkó, nyáron pancsoló, stb.

• Mozgásfejlesztő eszközök: guruló játékok, keményre tömött párnák, amin át lehet mászni, tologatható autók, kerékpár stb.
• Igen fontos a gondozónő/óvónő/tanár(ok) állandósága. Természetesen lényeges a társak állandósága is!
• Óvoda/ iskola épülete: Alapvető normák a méretükre. Pl. egy tanulóra 2m² jut, illetve 4 m³. Balesetmentesség, célszerűség, mobilizálhatóság, tisztíthatóság.
• Taneszközök: Előírások vannak a táblára, a padokra, a különböző felszereléségre, a taneszközökre, az audiovizulási eszközökre, stb.
  Az iskolatáskára: hátitáska, könnyű, vízhatlan, lemosható, megengedett súlya a tanszerekkel együtt legfeljebb a tanuló testsúlyának a 10%-a.
• Világítás: természetes és mesterséges fény használata.
• Klíma, fűtés, zajvédelem, tisztaság,páratartalom. Ez utóbbi betartása igen fontos lenne a bölcsődékben/óvodákban, mivel sok a köhögős, hurutos gyerek.
• Udvar: Telek 25 %-án legyen az épület. Pihenő-, játszó-, sporttér, szabadtéri tanóra helye. Fontos mert ez az egészséges bölcsődei/óvodai/iskolai napirend egyik helyszíne. 5 m² tanulónként. Balesetmentes felszereltség. Talaja száraz, pormentes. Ha udvar nincs, biztosítani kell, a szabad levegőn való tartózkodás lehetőségét valamilyen erre alkalmas iskola közeli térségen.

Étkezés

A gyermekek táplálása fejlődésük egyik legfontosabb kérdése. A jól evő csecsemőnek/kisdednek minden egyes étkezés örömet okoz. Ha gyerek szeret enni, naponta 4-5x örömteli élményben van része. Ez az örömforrás a későbbiekben sem múlik el. A csecsemő nemcsak az étkezésnek örül, hanem annak a személynek is, aki eteti.

Újszülött/csecsemő étkezése

• Legfontosabb táplálék az ANYATEJ!
  Megfelelő a mennyiségi és a minőségi táplálásra.
• Táplálás módja: SZOPTATÁS! Igény szerinti szoptatás! Nincs merev etetési rend!
• Hat hónapos korig lehetőleg csak anyatejet kapjon!
  Anyatej előnyei

n Tiszta, a külvilágtól nem fertőződhet, olcsó, pszichés hatások

n Védekező- és immunanyagok

n Ásványi anyagok megfelelő mennyisége

n Faj azonos fehérjét tartalmaz
Ha csökken az anyatej mennyisége mesterséges táplálásra térünk át.
Tápszerek :

- 6 hónapos korig anyatejpótló 1-s, HA típusú

- 6 hónapos kor felett követő tápszerek 2-s

- 1 év felett 3-s

• Hat hónapos kortól:gyümölcslé/pép bevezetése (alma, őszibarack), majd a főzelék beépítése ( burgonya, sárgarépa, sütőtök)

Csecsemő étkezése

• Ha tápszert már kap a csecsemő a gyümölcsöt/főzeléket legkorábban 3 hónapos korban építhetjük be.
• Az elválasztás (egy-egy szopás elhagyása) egyszerre csak egyféle étellel és fokozatosan történjen (2-4 hét alatt). Új ételt 3-5 nap múlva vezessünk be. Nyári hónapokban óvatosabbak legyünk és ha lehetséges halasszuk el!
• Hat hónapos kor után: Ha már régóta főzeléket eszik, legkorábban ekkor lehet olajat, margarint adni(dl-ként 1 kk.) Ceráliák(gabonafélék)-gluténmenteset (kukorica, rizs)
• 7 hótól: csirke-, pulykamell
• 8 hótól: meggy, cseresznye, szilvahús, sárgadinnye, körte, gesztenye, szőlő, cukkíni, saláta, brokkoli, fehérrépa, paszternák, cékla, zeller, spárga, tök, zöldborsó (héj nélkül), zöldbab, Natúr joghurt, túró
• 8,5-9 hótól: főtt tojás sárgája
• 10 hótól:borjúhús, csirkemáj (hetente 1x), sertéshús, szálkamentes hal
• Egy éves korig sűrítésre krumpli, rizs, kukoricapehely használható

Kisded étkezése

• Egy éves kor után:

n Narancs, banán, eper, ribizli, málna, egres, szeder, kivi, áfonya, ananász, som

n Kelbimbó, karfiol, kelkáposzta, paradicsom (főzve, burgonyával sűrítve), spárga, sóska, spenót (burgonyával sűrítve heti 1x)

n Tojásfehérje, galamb

n Tejföl, sajt (1,5 éves korig reszelve), puding, vaníliás-, karamellás tej, gyümölcsös tejturmix, tejes kávé ( maláta, cikória)

n Köles

n Vaj, zsír

n Gyógyteák, méz

n Kacsa, liba, nyúl, fácán

n Túró Rudi, krémtúró, kefir, kecsketej, kecskesajt

• Másfél éves kor után: száraz hüvelyesek (lencse, sárgaborsó, száraz bab, paprika, retek, padlizsán)
• Két éves kor után:

n Nyers paradicsom

n Gomba

n Felvágott, virsli, májkrém, szalonna

• Étrendi időpontok:
  Ékezések közt ennivalót NEM kaphat! Ne erőszakoskodjunk, de törődjünk a gyerek étkezésével

n Reggeli 7-8 óra

n Tízórai 9-10 óra

n Ebéd 12-13 óra

n Uzsonna 15-16 óra

n Vacsora 19-20 óra

• Elválasztás menete

n Először mindenképpen a három napközbeni szopás/tápszer maradjon el és a reggeli, azaz az első, az esti, azaz az utolsó maradjon meg. A kettő közül előbb az estit, végül a reggeli szopást/tápszert kell átváltani.

n Előbb bevezetjük a sűrűbb étrendet (gyümölcspép, főzelék), majd a rágás megtanulása következik (kifli csücsök, kenyérhéj, keksz). Darabos főzeléket akkor adunk, ha már 4 rágófoga van.

n Két évesen önállóan kisasztalnál eszik, iszik szilárd ételeket.

Egészséges táplálás óvodás-, iskolás- és ifjúkorban

„A gyermek nem kis felnőtt!” Az étrendet a gyermek korához kell alakítani. Ma Magyarországon kb.15%-ot is eléri a gyermekkori elhízás.

Az egészséges táplálkozás irányelvei:

• Minél változatosabb, többféle élelmiszerből, különböző ételkészítési módok felhasználásával állítsuk össze étrendünket!
• Kevés zsíros ételt, fogyasszunk: a főzéshez, sütéshez margarint vagy olajt használjunk!
• Kevés sót használjunk!
• Csak az étkezés végén, hetente legfeljebb 1-2x együnk édességet, süteményt! Étkezés között soha ne fogyasszuk! Cukrot csekély mértékben vagy ne használjunk!
• Naponta fogyasszunk mintegy fél liter tejet vagy tejterméket!
• Rendszeresen, naponta többször együnk nyers gyümölcsöt, zöldséget, zöldségfélét, párolt főzeléknövényt.
• Barna kenyeret használjunk!
• Naponta 4-5x étkezzünk! Egyik étkezés se legyen túlságosan bőséges vagy kevés. Együnk kényelmes körülményeket teremtve nyugodtan, nem kapkodva!
• A szomjúságot ivóvízzel oltsuk!
• A helyes táplálkozás nem jelenti egyetlen ételnek, élelmiszernek a tilalmát sem, azonban célszerű egyeseket előnybe részesíteni, másokat csökkenteni. Bőségesen fogyaszthatók: gyümölcsök, zöldség- és főzelékfélék, barna kenyér!
• Dohányzás, alkohol teljes mellőzése, rendszeres testmozgás!

Napirend

• A gyerek érezze jól magát a gondozás minden művelete közben. Ne okozzon neki kellemetlenséget az evés, az ivás, az öltözés, a vetkőzés, a tisztogatás, a fürdés, stb. A kellemetlen érzés hatására félelem, szorongás, görcsös védekezés alakulhat ki.
• A gyermek önálló próbálkozásai időigényesek. Adjunk neki időt, várjunk türelemmel! Ha kell, legyünk segítségére! Fontos az együtt örülés és a bátorítás!
• A gyerekek akkor tudják a legegyszerűbb műveleteket, s ezek mozzanatait megismerni, elsajátítani, ha azok újra és újra ugyanabban a sorrendben, ugyanolyan módon következnek be. A kialakított napirend betartása legyen rugalmas, de következetes!

Iskolai napirend

• A kedvező légkör a harmonikus fejlődéshez az iskoláskorban is nélkülözhetetlen. A helyes napirend, a helyes életmód alapja, amelyre tanítani kell a gyerekeket.
• A helyes iskolai napirend tekintetbe veszi a gyerekek életkorát, egészségügyi állapotát és a kötetlen tevékenységek csoportosítását. A különböző tanórák változatosságára figyelni kell. Minél gyakrabban legyen tornaóra!

Alvás

• Az alvás az idegrendszer védekező mechanizmusa a kifáradás ellen. Az agykéreg és a kéreg alatti területekre kiterjedő élettani gátlásos állapot. A vázizomzat bizonyos mértékű elernyedését váltja ki. Közben a légzés, a keringés és a belső szerveket szabályzó központok működnek.
• Nyugodt pihentető alvás nélkül elképzelhetetlen a derűs, aktív ébrenlét és fordítva.
• Minden életkornak megvan a sajátos alvásszükséglete, amit biztosítani kell. Mennyisége az életkorral fokozatosan csökken.

Alvás szükséglet
Életkor	Napi alvásszükséglet	Napi alvási szakaszok száma
Újszülött	19-22 óra	6-10
2 hónap	18-20 óra	6-8
2-5 hónap	16-18 óra	4-6
6-9 hónap	14-15 óra	4
10-18 hónap	13-15 óra	3
19-24 hónap	13-14 óra	2-3
2-3 év	12-14 óra	2
4-5 év	12-13 óra	2
6-7 év	12 óra	1-2
8-12 év	10-11 óra	1
13-16 év	8-9 óra	1

• Az újszülött gyakorlatilag végig alussza a napot. Nincs éles határ az ébrenlét és az alvás közt.
• A csecsemőkor első heteiben még továbbra is az egész napot alvással tölti.
• 2 hónapos korban egyre többet van ébren, az alvás-ébrenlét ritmusa kialakulóban van, mely a 6. hónap körül stabilizálódik.
• A család napirendjét a csecsemő alvásszükségletéhez kell alakítani.
• Étkezés előtt vagy után egyre többet van ébren, 10-15, majd 20 percet is. Az ébrenléti idő fokozatosan növekszik.
• Fél éves korban már naponta többször huzamosabb ideig ébren van, s éjszakai alváson kívül napközben 3-4x alszik.
• Egy évesen már nappal 2x, de van, aki még 3x alszik.
• A második év végére a legtöbb gyermeknek már elég egy alvás napközben. Erre addig van szükségük, amíg a gyerekek napi alvás szükséglete a 12 órát meghaladja.
• 5-6 év körüli gyerek napi alvás szükségletét már gyakran fedezi az éjszakai alvás, de nem ritkák azok a gyerekek sem, akiknek még az első iskolás évben is szükségük lenne egy rövid nappali alvásra.
• Egyes életkorokban igen nagyok az egyéni különbségek!

A nyugodt alvás feltételei

• Jó közérzet! Ha éhes, szomjas, fázik, melege van, fáj valamije nem jó a közérzete.
• Aktív ébrenlét, melyet megfelelő aktivitással tölt.
• Szabad levegőn tartózkodás (nappal minimum 1x a szabad levegőn aludjon, télen is!). Töltsön minél több időt a szabadban. Este lefekvés előtt szellőztetés!
• Csend, sötétség, külön szoba (első néhány hét után).
• Tárgyi feltételek: kényelmes ágy. Az elhelyezése fontos. Ne legyen a szoba legvilágosabb részén és ne a radiátor/kályha mellett!

Levegőztetés

• A szabad levegőre, a napfényre a fejlődő szervezetnek fokozatosan szüksége van.

n Napfény: D-vitamin, a világosság ingerli a szemet, az idegpályák útján az agyat.

n Szórt sugárzás révén, akkor is érik a gyerekeket napsugarak, ha árnyékban vannak, vagy felhős az ég. Minél tisztább, pormentesebb a levegő, annál több sugár éri a szervezetet.

n Légzési ingerként hat, ezért mélyebb, kiadósabb légvételeket vesz, nő a tüdő átlélegeztetése. Javul a keringés.

n A légmozgás és a hőmérséklet bizonyos fokú ingadozása bőringerként hat, serkenti a bőr működését. Javul a szervezet hőszabályozása és a gyerek edzettebbé válik, jobban tud alkalmazkodni. Ellenálló képessége nő.

n Megnyugtatóan hat, segíti az alvást.

n Ingerdúsabb környezet (madár, bogár, fa, fű, virág, világos, sötét, hó stb.) bővítik ismeretkörét, érzelmeit, értelmi, testi fejlődésre előnyös.

n Nagyobb a mozgáslehetőség, olyan mozgásokat is el lehet végezni, amit a szobában nem. Változatos a talaj (homok, fű, hó stb.), szabadtéri játékok vannak.

n Baktériummentes környezet: hurutos gyerekek a szobában a baktériumokat, a vírusokat a szoba levegőjébe köhögik. Ez fertőzésveszélyt okoz! Szabadlevegőn ez nem történik meg.

• Veszélyei: felmelegszik/lehűl/túl sok napsugárzás éri/sérülések/balestek
• Gyakorlata: esőben és hóban is, enyhén szeles időben is! Sűrű ködben, havazásban, orkánszerű szélben, kánikulában NE vigyük ki. Ha szabad az orrlégzésük, akkor a felső légúti hurutos beteget is ki lehet vinni, ha láztalan.
• Mennyi időre vigyük ki? Tavasztól őszig egész nap kint lehet. Kánikulában NE, de 6-8 órát ilyenkor is legyenek a levegőn, kora délelőtt illetve késő délután. Ősszel a levegőztetési idő fokozatosan csökken 4-5 órára. Télen nagy hidegben 2-2,5 órát legyen kint, több alkalommal.
  Újszülöttet NE vigyük ki! Négy hetes kortól fokozatosan, a kinti időjárástól függően lehet elkezdeni a levegőztetést. Télen 6 hetes kortól kezdjük és lassabb legyen a kiszoktatás.
• A szoba levegőjét gyakori szellőztetéssel kell felfrissíteni.
• Napozás:Meztelenül NE! Magas védőfaktorú naptejet használjunk, 10-15 óra közt NE!

http://ro.search.yahoo.com

#1 Dr.BauerBela

---