AZ ÚSZÁS JÓTÉKONY HATÁSAI.

Az úszás jótékony hatásai

Az úszás az egyik leghatékonyabb mozgásforma.

A szervezet oxigénfelvétele és felhasználása egyensúlyban van.

-Ezáltal javul a tüdő-szív-keringési szervrendszerek teljesítőképessége.

-Vízben könnyebb a hőleadás és kevesebb az izzadás.

-A víz ellenállása miatt intenzívebb munka végezhető, mint a szárazföldön. A felhajtóerő csökkenti a testre nehezedő súlyt, így kíméli az izületeket.

-Túlsúlyos illetve mozgássérült személyeknek is javasolt, mert a gerincoszlopra és a csontozatra kisebb terhet rak.

-Fejleszti a kondicionális- és koordinációs képességeket. A legtöbb izomcsoportot egyszerre és alaposan megmozgatja, erőt, állóképességet és rugalmasságot egyaránt biztosít.

- Fontos szerepe van a testtartás javításában, ezért nemcsak a rekreáció, hanem a rehabilitáció területén is hasznos a vízben való mozgás. Így a csont, izületi bántalmak, szív- és érrendszeri betegségek, gerincdeformitások és balesetek, műtétek utáni terápiára is alkalmas.

-Sokan idegnyugtatás céljából úsznak. A lelki nyugalom különösen csendes, természetes álló- illetve folyóvizekben érhető el.

Úszás veszélyei

Alkoholos befolyásoltságú, szívbeteg, legyengült szervezetű, vagy felhevült testű személynek nem ajánlott a vízbe menni. Az ilyen személyek könnyen begörcsölhetnek illetve vízbe fulladhatnak.

Külön edzés nélkül veszélyes a 15 °C-nál hidegebb vízben hosszabb időt eltölteni, mert a szervezet gyors kihűlésével járhat. Ismerünk azonban északi népeket, akik a jeges vízben is kellemesen „lubickolnak”, de a legtöbb embernek ez nem ajánlott.

Úszás története

Az úszás cselekedete valószínűleg egyidős az emberiséggel.

Több ókori maradvány is van, mely jelzi, hogy régen is kedvelt szabadidős tevékenység volt.

Az ókori görögöknél az úszás az emberi műveltség fokmérője volt. Közéleti tevékenységet az nem vállalhatott, aki nem tudott úszni. Annak ellenére, hogy az újkori olimpiákat nem tudnánk elképzelni úszósport nélkül, a görög olimpiákon nem volt ilyen versenyszám.

A rómaiak az egész birodalomban hatalmas csőhálózatokat építettek ki, hogy hódolhassanak fürdő szenvedélyüknek.

Úszással kapcsolatos utalásokat a Bibliában is találhatunk.

A középkorban a fürdés és az úszás erkölcstelen dolognak számított.

Csak a 17. századtól vált ismét elfogadottá. Napóleon seregében a kiképzés részévé vált. A katonáknak ruhában, fegyverrel a kézben kellett csendben úszni.

A versenyúszás 1800 körül kezdett elterjedni. 1837-ben alapították az első német úszóklubot. Az első újkori olimpiától kezdve vannak úszószámok. 1908-ban alapították meg az úszók nemzetközi szervezetét a FINA-t (Federation Internationale de Natation de Amateur).

Úszásnemek

A korai időkben főképpen a mellúszás volt az elterjedt. Azonban a sportversenyek miatt a technikák folyamatosan fejlődtek

-gyors

-pillangó

-mell

-hát

Babaúszás

A légzés reflexszerû kihagyása egy veleszületett reflex, amelynek az a lényege, hogy ha a babák vizet éreznek arcukon, a külső légutakban, akkor azonnal bezárják a hangrésüket, szájukat, orrukon levegőt fújnak ki (buborék látható).

Ez megakadályozza, hogy vizet nyeljen a gyermek, és az egészségre káros hatások így elkerülhetõek. Előfordulhat, hogy a baba vizet nyel, amely azután a tüdőbe kerül, ugyanis a reflex a félrenyelés ellen nem nyújt védelmet. A leírt reflex általában a 6-7 hónapos korig váltható ki. Ezt követően a tudatos légzésvisszatartást lehet tanítani

A csecsemőkorban szerzett első úszó tapasztalatok, az egész életre hatással lesznek. Egyedül tapasztalatok nélkül ne kezdjük el a babaúsztatást.

http://www.futas.net

#1 Dr.BauerBela

---