EMLÉKEZÉSEIM PÁSKÁNDIROL-RÉSZLET-
ELŐSZÓ HELYETT
Talán nem is lenne ildomos hogy egy akármilyen halandó, a 8o éves kor körül még ha barát is, papirra vessen egy irodalmi torzszüleményt amelyben a saját életének,élményanyagáról,kényszerhelyzeteiről beszél-de főként akkor, amikor-
-egy zseniális korszak, zseniális alkotójáról kell megszólalnia
-amikor az alannyal egy negyedszázada nem cserélte ki gondolatait
-amikor a skála amin játszani akar nagyon széles-irodalom-történelem,szociálspihológia,haza,nemzetmegmentés,szimbólum,önnya-valygás,társadalmi irónia és más életünkhöz fűződő történések.
De mit tehet az ember , ha végzetesen sürget az idő és tarsolyában a kényszerüséggel hogy bizonyos értékeket meg kell őrizni a végtelenségnek-különben veszendővé vállnak..Nagyon kevés már az élő tanú,vagy ezen néhány között aki rögziteni akar, vagy képes elvégezni egy olyan munkát, ami a Te emberi méltóságodat megörökiti.
Összegezve tehát ez az én –kényszerhelyzetem-és ezen kivűl-
-hogy a barátság az tovább él a- kegyetlen urnákban- is.
-hogy a szép, de egyben nyomorult emlékezést is, meg kell ismertetni a fiatalokkal,
-hogy az irodalomban az abszurd az a műfaj amiben kifejezheti lelke mélyén olykor elviselhetetlen fájdalmait,a kisember is.
-hogy mindennemü nemzettársadat tisztelned kell
-hogy évszazados szimbólumot teremts Szatmárhegynek
-hogy örökös Pantheonja maradjon Szatmárhegy az alkotó
Páskándi Gézának, a mai rohadt öntörvényü világban,amiben már falkában támadnak a tehetségtelen vadak.
Számolok a társadalom szemforgató,magatartásával ami a személyes illetékességemet fogja vitatni ennek a feladatnak az elvégzésére.
Ezeknek talán csak azt üzenem, hogy végezték volna kötelességüket,időben, és tiszta szivvel ahogyan megpróbáltuk ezt a feladatot mi a Géza barátai elvégezni.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése