Az utóbbi évtizedekben az egyszülős családok elterjedése miatt az apák vagy választható szülővé, vagy a második legfontosabb "gondviselővé" minősültek vissza. (Utóbbi a kétkeresős családokra jellemző inkább.)
Azt a kérdést szükséges tisztáznunk, hogy hogyan is értelmezzük a szülői szerepet a nevelésben. Az anya akar-e mindent a kezében tartani, vagy engedi párját is érvényesülni? Hisszük-e, hogy az apák is pótolhatatlan értékeket adnak a gyermek testi és szellemi fejlődéséhez?
Sokat vitatkoznak az apák gyermekgondozásban és a háztartás ellátásában betöltött szerepéről. Hagyományosan azt vizsgálják, hogy mit tesz egy apa gyermekeiért? Mennyire fontos helyet foglal el az ő életükben?
Egy újabb aspektus szerint az a kérdés, milyen értékeket adnak az apák gyermekeik életéhez?
Olyan értékek után kutatunk, amiket csak az édesapa tud letenni a nevelés asztalára, és az édesanya nem pótolhatja. Mi szolgálja ebből kifejezetten a gyermek javát, nem lehet-e ezt mindkét szülő részéről megadni?
Más szavakkal: egyaránt szüksége van a gyermeknek édesanyjára és édesapjára?
Az apai hatás
Az apák egészen sajátos befolyást gyakorolnak gyermekeikre. Kutatások bizonyítják, hogy előnyben vannak azok a fiúk és lányok, akiknek az édesapja aktívan kivette részét a nevelésből. Itt nem arról van szó, hogy az apák folytatnák az anyák „munkáját”. Egyedi, megismételhetetlen vonásokkal gazdagítják a családi életet.
Szemléletes példa erre, amikor a csecsemőket, kisgyermekeket sajátos módon szeretgeti édesapjuk. Hancúrozik, birkózik velük, csikizi őket, levegőbe dobálja a babákat.
Ezt némelyik édesanya nem mindig nézi jó szemmel, pedig a fejlődéslélektan kifejezetten pozitívan ítéli meg. Ezek a játékok a fejlődés részeként segítik a gyermek érzelmeinek szabályozását. Amikor a csemeték kissé idősebbek lesznek, sokszor kerülnek olyan helyzetbe, amikor forr bennük az indulat. Megtanulják, hogyan nyugodjanak le, hogyan csengjen le bennük a felfokozott lelkiállapot. Ez a képesség akkor lesz nagyon fontos, amikor iskolába kerülnek. A jó tanulási teljesítmény érdekében akkor lesznek képesek feladatukra koncentrálni, ha le tudnak higgadni.
Ez az a "mesterség", amit az apukák jobban tudnak, mint az anyukák.
Azon fiatalok körében, akikkel édesapjuk nem foglalkozott eleget kisgyermekkorukban, ráadásul alacsonyabb képzettségi szintet értek el, kimutathatóan gyakoribb a depresszió.
Itt nem számították be az anya személyiségét és a nevelésben betöltött szerepét. Hasonló eredmények születtek a fiatalkori bűnözésre vonatkozóan is.
Az apaság építi a férfiak lelkét
Kölcsönösen egymásra ható tényezők:
Vegyük például azt a tényt, hogy az apák közül többen járnak templomba, mint a gyermektelen férfiak. Ez fordítva is igaz: a vallásos emberek közül többen lesznek édesapák.
Igenis megfigyelhető a különbség az apává lett, gyermekükkel törődő férfiak és gyermektelen férfitársaik között.
Ez elsősorban társadalmi életükben nyilvánul meg.
Akiknek nincs családjuk, egészen másként szervezik meg szabadidejüket. Sportolnak, összejárnak a barátokkal, vagy éppen kocsmában múlatják az időt.
Az elkötelezett édesapák ezzel szemben igyekeznek redukálni a fenti tevékenységeket. Inkább olyan intézményekben fejtenek ki önkéntes munkát, amelyek gyermekük javát szolgálják. (Kisebb javításokat végeznek az iskolában, kifestik az osztályt, focicsapatot alakítanak gyerekekből, csoportos túrákat vezetnek, stb.)
A szélesebb családi kapcsolatok ápolásában is oroszlánrészt vállalnak. Lehetőséget teremtenek arra, hogy anyósok, menyek, unokatestvérek gyakrabban találkozhassanak.
A munkához való viszonyukat is más jellemzi: kevesebbet vannak táppénzen, közöttük ritkábban fordul elő a munkanélküliség, általában jobb munkaerők és kollégák
Ennek a magyarázata a fokozottabb felelősségérzet.
"Apaként felelős vagyok a családomért, ezért többet kell keresnem."
Ők jobban is keresnek, mint egyedülálló társaik.
Ezt a közgazdászok kereseti bónusznak nevezik.
Van itt más bónusz is: Amikor gyermek születése várható a családban, az apák közérzete is javul.
Egyértelműen nem lehet kimutatni az okokat, egyes statisztikák mégis ezt mutatják. A gyermekes édesapák egészségi állapota azonban valamivel rosszabb, mint a gyermekteleneké Ez nem meglepő, hiszen a jobb megélhetésért több terhet vállalnak.
Apák és az otthoni feladatok
Megfigyelhető mind az USA-ban, mind Európában, hogy egyre inkább kilépnek a pusztán kenyérkereső szerepből, és feladatokat vállalnak a gyermekgondozásban, a ház körüli teendők ellátásában.
Tovább gondolva: a tanárokkal is tarthatják a kapcsolatot, ők is járhatnak szülői értekezletekre, nem kell lepattintani ezt a feladatot azzal, hogy "ez a feleségem reszortja".
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése